A béren kívüli juttatások rendszere ma már kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkaerő megtartásában és motiválásában, miközben jelentős gazdasági előnyöket kínál mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Továbbá nemzetgazdasági szinten is erősíthetik a fogyasztást, és így a gazdaságot is. Emellett a vállalatok és a kormányzat célzott juttatási formákkal aktívan támogathatják bizonyos fogyasztási szokások és normák kialakulását vagy megerősödését Magyarországon.
A béren kívüli juttatások minden olyan juttatást, kedvezményt vagy támogatást magukba foglalnak, amelyet a munkáltató az alapbéren felül biztosít a munkavállalónak. A cafeteria a béren kívüli juttatások egyik formája. Lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít, amelyből a munkavállaló szabadon választhat a felkínált juttatási elemek közül, saját igényei szerint. A cafeteria-rendszer tehát egyfajta „önkiszolgáló étteremként” működik a juttatások terén: a dolgozó maga döntheti el, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyeket választja. A béren kívüli juttatásokat viszont a munkáltató akár fixen is adhatja, választási lehetőség nélkül.
A cafeteria és a béren kívüli juttatások szerepe
Az elmúlt években a béren kívüli juttatások szerepe folyamatosan nőtt, mind a munkavállalók megtartásában, mind a toborzásban, különösen a munkaerőhiányos szektorokban. Mivel az idősödő társadalom és elvándorlás következtében egyre inkább szűkül a munkaerőbázis, a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban - ahol „meg kell küzdeni” a jó munkaerőért - egyre inkább versenyelőny lesz a béren kívüli juttatások nyújtása.
„A tudásalapú gazdaság és a robotizáció korában a nemzetközi trendek is azt támasztják alá, hogy egyre növekszik a béren kívüli juttatások jelentősége” (Trautmann, 2025). Ezenfelül a koronavírus-járvány átalakította a munkahelyeket és elvárásokat, a munkavállalók rugalmasabb és biztonságosabb munkakörülményekre vágynak, így felértékelődhetnek az olyan juttatások, mint a távmunka-hozzájárulás (rugalmasság fokozása), pénzügyi jóllét (pl. segítség a pénzügyek kezelésében, diákhitel-támogatás az Egyesült Királyságban), fizikai jóllét (pl. egészségügyi kezdeményezések, testmozgás támogatása) vagy a mentálhigiénés támogatás.
Mindezeket az is alátámasztja (és egyre inkább igénnyé válik), hogy a generációk súlyának átrendeződésével, a Z generáció és a fiatalabb munkavállalók „előretörésével”, az elvárásaik (pl. fenntarthatóság, diverzitás, rugalmas munkavégzés) egyre inkább beépülnek a juttatási rendszerekbe. A rugalmasság iránti igény és személyre-szabhatóság egyre fontosabb a munkavállalóknak, akár a koronavírus-járvány tanulságai, akár a felnövő új generációk okán. A szabadon választható kínálatnak köszönhetően saját igényeiknek és élethelyzetüknek megfelelően tudják kiválasztani a számukra releváns juttatási csomagot.
A legnépszerűbb és legfrissebb juttatási formák
A 2024 év végi Országos Cafeteria Felmérés eredményei szerint az egy dolgozóra jutó éves bruttó cafeteria keret átlagosan 454 429 forint volt Magyarországon tavaly, ami 51 745 forinttal, azaz közel 13%-kal haladta meg az előző évit. Ez az összeg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2024-es bruttó átlagkeresetének 5,9%-át tette ki. Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8-13%-kal nőhet.
A SZÉP-kártya béren kívüli juttatásként, a bérekhez képest kedvezőbb adózással adható, ennek éves keretösszege 570 ezer forint, és 28%-os adó terheli. Újdonság, hogy 2025-től a keret 50%-a lakásfelújításra is fordítható. Továbbá a különféle nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba történő munkáltatói befizetések adókötelesek, de a bérjövedelmekhez képest továbbra kedvezőbb adóteherrel járnak (jövedelemként adózik + 20% adójóváírás).
A SZÉP-kártya már 2023-ban is népszerű volt, de pozitív fejlemény, hogy azon kívül szinte minden juttatási típus gyakorisága nőtt, különösen jelentős volt az emelkedés az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagság támogatásában (32-34%-ról 57%-ra). A válaszadó munkáltatóknál átlagosan hatféle (5,8) elem szerepelt a juttatási rendszerben, melyek közül válogathattak a munkavállalók. A leggyakrabban biztosított elem továbbra is a SZÉP-kártya volt 2024-ben (99%), azt követte a bölcsődei- és óvodai támogatás (76%), majd a készpénzbeli megváltás (70%).
2025-ben a Széchenyi Pihenő Kártyán egy új, Aktív Magyarok alszámla is nyílt, melyre az éves 120.000 Ft értékű Aktív Magyarok keretösszegig béren kívüli juttatásként adhat támogatást a munkáltató. A lakhatási támogatás 2026-ban béren kívüli juttatásként speciális feltételekkel adható a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottaknak. 2026-ban új juttatásként jelenik meg az otthontámogatás, mely az erre vonatkozó rendelet szerint biztosítva szintén béren kívüli juttatásként adózik. A támogatás lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, lakáscélú pénzügyi lízingszerződés díjának megfizetéséhez, vagy a lakóingatlan megszerzéséhez szükséges önerő teljesítéséhez használható magyarországi lakóingatlanok esetén. Személyenként évente maximum nettó egymillió forint lehet az értéke.
A 2025-ös év sok izgalmas változást hozott a cafeteria területén, amik 2026-ban is érvényben vannak. A legnagyobb újdonság az, hogy havi legfeljebb 150 ezer forintos, azaz évi 1,8 millió forintos mértékig munkáltatói lakhatási támogatást nyújthatsz a 35 év alatti munkavállalóid számára. Új elem 2026-ban: Otthontámogatás a közszolgálatban dolgozók (pl. orvosok, tanárok, rendőrök) számára elérhetővé vált az Otthontámogatás, amely évente maximum nettó 1 millió forintig adható béren kívüli juttatásként (28% adóval). Továbbra is évi 570 ezer forint a munkavállalóid számára adható SZÉP-kártya cafeteria keret. Ami Aktív Magyarok néven önálló zsebként jelenik meg a kártyán, amely 2025-től érhető el, és 2026-ban is igénybe vehető.
Adókedvezmények és szabályozások
A béren kívüli juttatások azért közkedveltek munkáltatók körében, mert jelentősen kevesebb az adóvonzata, mint a munkabérnek. A béren kívüli juttatások után 2025-ben is 28 százalékos adót kell fizetni, amely a 15 százalékos személyi jövedelemadóból és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóból tevődik össze. Természetesen a legnépszerűbb kategória a munkaadók részéről az adómentesen adható bevétel-kiegészítő szolgáltatások, melyek után 0% adót kell fizetni.
A cafeteria rendszerben több olyan juttatás is van, amely adómentesen adható. A SZÉP kártya az egyik legismertebb és legnépszerűbb cafeteria elem. 2025-ben az éves keretösszeg 450 000 Ft/fő, amelyet a munkáltató 28%-os közteher mellett adhatott (15% SZJA + 13% szocho). A 363/2025. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján 2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP kártya hideg élelmiszer vásárlására is használható. Ez az átmeneti időszak jelentősen növeli a juttatás értékét mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
A 2025-ben hatályos Szja törvény előírásai alapján az egyes juttatások a következő kategóriákba sorolhatók. 2025. január 1-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. A béren kívüli juttatások talán a legnépszerűbb juttatások, mivel az általánosnál kedvezőbb szabályok érvényesülnek az adófizetésre vonatkozóan annak ellenére, hogy a munkavállalók jogviszonyukra tekintettel részesülnek a juttatásban.
| Juttatás neve | Megjegyzés |
|---|---|
| Sportrendezvényre szóló jegy vagy bérlet | Mértéke nem haladhatja meg a minimálbér 100%-át, sem utalvány, sem pénzre váltható formában nem lehet kiadni. |
| Óvodai, bölcsődei költségek, ellátás | Számla szükséges hozzá, a szolgáltatás teljes mértékére adható. |
| Munkába járás költségtérítése (tömegközlekedés) | 86%-a a közigazgatási határon kívülről történő utazás költségének térítésköteles - de adómentesen megadható a 100% is! |
| Munkába járás költségtérítése (autó) | 9-15 Ft/km/munkanap adható a munkavállaló részére. |
| Kultúrális rendezvényre belépőjegy, bérlet | Könyvtári beiratkozási díjra is, maximum határa szintén a minimálbér. Nem lehet utalvány. |
| Vírusteszt, védőoltás | A koronavírus járvány óta adómentes a védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálat. |
| Védőeszközök | Jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, pl.: szemüveg |
| Lakáshitel | 10 millió Ft-ig kamatmentes hitel adható munkavállalónak. Lakáscélra, „munkáltatói kölcsön”-nek is szokták nevezni. |
Nemzetközi kitekintés a béren kívüli juttatásokra
A magyarhoz hasonló strukturált béren kívüli juttatási (fringe benefits, flexible benefits, cafeteria plans) rendszerek több európai országban is léteznek, bár a részletek és az adózási szabályok országonként eltérnek. A közös jellemző a rugalmas, választható juttatások rendszere, amelyben a munkavállaló saját igényei szerint válogathat a különböző adó- vagy járulékkedvezménnyel adható elemek közül.
Belgiumban a béren kívüli juttatások rendszere rugalmas és nagyon elterjedt, mivel a magas bérterhek miatt a munkáltatók és munkavállalók számára is előnyös adózási lehetőségeket kínál. Belgium az egyik legmagasabb arányban alkalmaz béren kívüli juttatásokat Európában, ahol a munkavállalók 95%-a részesül valamilyen nem pénzbeli juttatásban (fringe benefit), amelyek között kiemelkedő szerepet kapnak az étkezési utalványok (adómentes), céges autók, egészségbiztosítások és különféle mobilitási támogatások (pl. adómentes céges kerékpár, közösségi közlekedési bérlet, mobilitási költségkeret).
Németországban a béren kívüli juttatások rendszere két fő pilléren nyugszik. Az egyik a kötelező (törvényi) juttatások, melyeket munkáltatónak biztosítania kell, és a társadalombiztosítási rendszer részei (egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküli biztosítás, hosszú távú ápolási biztosítás, balesetbiztosítás, fizetett szabadság, betegszabadság, szülési és szülői szabadság). A másik része a vállalati önkéntes juttatások, melyek jelentős adókedvezménnyel is járnak legtöbb esetben: a leggyakoribb juttatások közé tartozik a munkáltató által támogatott kiegészítő nyugdíjpénztár (Betriebliche Altersvorsorge - bAV), céges autók és mobilitási támogatások, étkezési utalványok, egészségmegőrző és wellness támogatás (pl. szűrések, fitneszbérlet), extra szabadság, hosszú távú megtakarítási számlák, óvodai támogatás.
Lengyelországban a kötelező juttatásokon túl (pl. nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás) egyre több cég kínál önkéntes, béren kívüli juttatásokat is, mint a cafeteria-rendszer, magán-egészségbiztosítás, életbiztosítás, MultiSport kártya vagy gyermekgondozási támogatás. Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek számára kötelező a Zakładowy Fundusz Świadczeń Socjalnych (ZFŚS) létrehozása. Ez az alap lakhatási, gyermekgondozási, rekreációs, kulturális támogatásokat finanszírozhat, és gyakran rugalmasan, akár cafeteria-rendszerben is felhasználható. A cégek körülbelül fele kínál valamilyen béren kívüli, önkéntes juttatást.