Öröklődő betegségek és méhen belüli ártalmak: átfogó útmutató

Az emberi DNS betűsorrendjének leírása, majd a gének azonosítása után kiderült, hogy a DNS-lánc fölötti hálózat, a genom környezete dönti el, hogy melyik gén van éppen bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Ez az úgynevezett epigenetikus mintázat kétféleképpen kódolja az információt. Egyrészt a DNS-szálat körülvevő, hol feltekert, hol kicsavarodott állapotban lévő hisztonon keresztül, másrészt a metilációs mintázat segítségével. A metilációs mintázat azt takarja, hogy a DNS-molekula egyik építőeleméhez, a citozinhoz (C) hol csatlakoznak metilcsoportok. A DNS-metiláció mintázata is öröklődő információ, kötődik a DNS-hez, noha nem az alapláncban van kódolva.

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.

Öröklődő kromoszóma-rendellenességek

Az emberre jellemző kromoszómaszám 46, ami 2-szer 22 testi és két ivari kromoszómából áll. A kromoszómák számbeli eltérései azt jelentik, hogy valamely kromoszómából több, illetve kevesebb található a sejtekben. A legtöbb ilyen eltérés korai vetélést idéz elő. A kromoszómák számbeli eltérései általában nem öröklöttek, előfordulási gyakoriságuk általában jelentősen függ az anyai életkortól.

• Down-szindróma (21-es triszómia): Olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a sejtekben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. Mivel ez a rendellenesség általában nem öröklött, a magzat családi előzmény nélkül is hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okozhat.
• Edwards-szindróma: Ritka és általában halálos rendellenesség, amely a magzat 18-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza. Az érintett magzatok 95%-a magzati korban elhal. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 3000. születésnél fordul elő.
• Patau-szindróma: Ritka, az élettel össze nem egyeztethető rendellenesség, amely a magzat 13-as kromoszómájának számbeli többletére vezethető vissza és a legkülönbözőbb fejlődési rendellenességekkel jár együtt. Az érintett magzatok csupán 1%-a születhet meg. Szűrővizsgálat hiányában a rendellenesség minden 10 000. születésnél fordul elő.

Ivari kromoszómák számbeli eltérései

A normál férfi ivari kromoszómái az XY, míg a normál női az XX. Ezen kromoszómák számbeli eltérései kevésbé súlyos következményekkel járnak, mint a testi kromoszómák eltérései, gyakran azonban meddőséget okoznak. Születéskori prevalenciájuk 3‰ körüli. Gyakran okoznak korai terhességben vetélést, elhalást.

Monogénes öröklődés

Az öröklött genetikai rendellenességek leggyakoribb formája a monogénes (egy génhez kötött) öröklődés, melyekre jellemző lehet a családi halmozódás, így ezeknek a rendellenességeknek a kockázata családfa analízissel állapítható meg.

• X-hez kötött domináns: Beteg nők gyerekeinek 50%-a beteg, nemtől függetlenül.
• Y-hoz kötött öröklődés: Nem ismert az Y kromoszómához kötött rendellenesség. Az Y kromoszóma elsősorban az ivari jelleg kialakulásáért és működéséért felelős.

Méhen belüli ártalmak: teratogének

Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. Ha az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.

Vírusok és baktériumok

A vírusok, baktériumok, paraziták nagy veszélyt jelenthetnek a magzati fejlődésre. Az anya szervezetéből vérárammal jutnak át a méhlepényen keresztül a magzathoz.

• Rózsahimlő (Rubeola): Főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat.
• Mumpsz (Parotitis): A terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
• Parvo B19 vírus: Vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
• Herpesz: Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
• Cytomegalia vírus (CMV): Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során, ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
• Bárányhimlő (Varicella): Többnyire idősebb anyáknál fordul elő. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
• HIV: A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti.
• Toxoplazmózis: A macskák által terjesztett toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.

Kémiai és fizikai ártalmak

• Röntgensugárzás: Mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
• Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
• Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A thalidomid egy korábban alkalmazott nyugtató volt, amely súlyos végtagkárosodásokat okozott csecsemőknél.
• Káros szenvedélyek: Az anya alkoholfogyasztása (magzati alkohol szindróma) és dohányzása keringési zavarokat, oxigénhiányt okozhat a magzat szervezetében.

Velőcső-záródási rendellenességek

A magzat központi idegrendszere, vagyis a gerincvelő és az agy nem fejlődik ki, vagy kialakulása nem megfelelő. Ez az elváltozás gyakran az élettel összeegyeztethetetlen.

• Anencephalia: Az agyvelő hiánya vagy csökevényes fejlődése. Az esetek egy részében a magzat már a méhen belül, más részében a világrajövetel után elhal.
• Spina bifida (nyitott gerinc): A gerincvelő fejlődési rendellenessége, amely a gerincoszlop záródási zavarából ered. A cervikális gerincet érintő központi idegrendszeri elváltozás. Előfordulhat vízfejűséggel vagy anélkül. A folsavhiányos állapot is elősegíti kialakulását.
• Agyvelősérv (encephalocele): A velőcső középső részének záródási zavara, amikor az agyszövet egy része a koponyanyíláson keresztül kitüremkedik. Jellemzően minden ötezredik újszülöttben fordulhat elő.

Egyéb veleszületett rendellenességek

Hemangióma

A hemangióma egy olyan jóindulatú érdaganat, amely a test felszínén és a belső szervekben egyaránt előfordulhat. Kialakulásának pontos oka nem ismert, ezért jelenleg nincs lehetőség a megelőzésére. Az élet kezdetén (a méhen belül) az erek helyi fejlődési zavara következtében egy kis vérrel telt érgomolyag alakulhat ki a test egy vagy több pontján. Ritkán igényel speciális kezelést. A hemangiómának többféle típusa van, attól függően, hogy milyen erekből áll (kapilláris, véna, artéria). A születés után a bőrön látható eltérések egy része a gyermek fejlődése során eltűnik, némelyek azonban növekedésnek indulnak, gyakran születést követő harmadik-ötödik hónapra érik el legnagyobb méretüket.

Okozhat szövődményeket? Ritkán, a növekedő hemangióma egy szerv működését akadályozhatja - ez látászavarhoz, légzési nehezítettséghez, csontdeformitáshoz, stb. vezethet. A nagyméretű érdaganat, a benne átfolyó vér mennyisége miatt megnehezítheti a szív munkáját is. Amennyiben a felszínhez közel helyezkedik el a hemangióma, akkor egy esetleges kifekélyesedés következtében vérzés is kialakulhat. A súlyosabb komplikációkat sebészeti módszerekkel lehet megoldani.

A májban elhelyezkedő hemangiómák gyakran hasi ultrahangvizsgálat során, mellékleletként kerülnek felfedezésre. Néhány mm-től 10-20 centiméterre is terjedhet a méretük. Vannak több szervrendszert érintő hemangiómák is, melyek ritkán előforduló, öröklődő betegségekhez társulnak, az alapbetegség kórlefolyása változó súlyosságú lehet.

Dongaláb

A dongaláb egy gyakori, a lábat érintő fejlődési rendellenesség. Egyaránt okozhatja örökletes genetikai eltérés, és az is, ha a méhen belül rendellenesen helyezkedett el az adott végtag. A dongaláb a születés után egyből könnyen diagnosztizálható. A kezelést a teljes gyógyulás érdekében fontos a csecsemő néhány napos korában megkezdeni. Fiúcsecsemőknél kétszer olyan gyakran fordul elő a dongaláb, mint lányoknál. Irodalmi adatok alapján kontinensünkön a betegség előfordulási gyakorisága mintegy 1-2 ezrelék a populációban. A dongaláb veleszületett formájára jellemző a családi halmozódás. Ha valamelyik szülő veleszületett dongalábbal jött világra, akkor a gyermeknél a betegség kialakulásának kockázata 2%. Ha pedig a szülő mellett egy testvérnek is dongalába van, akkor a kockázat 25%-ra emelkedik.

A dongaláb könnyen diagnosztizálható betegség, születés után rögtön feltűnik, hogy a láb befelé fordul a test középvonala felé, az ízületek mozgástartománya pedig beszűkült. A dongaláb a legtöbb esetben jól gyógyítható. Általában a dongaláb méhen belüli rendellenes tartásból eredő formái jobban és gyorsabban reagálnak a kezelésre, mint a genetikai hátterű típusai. A dongaláb kezelésében világszerte alkalmazzák a Ponseti-módszert, melynek lényege, hogy hetente váltott gipszkötésekkel fokozatosan közelítik az ideális helyzethez a láb deformitásait és rendellenességeit.

Kromoszóma-rendellenességek és egyéb malformációk táblázata

Az alábbi táblázat néhány gyakori veleszületett rendellenességet és azok jellemzőit foglalja össze:

Prevenció és diagnosztika

A betegségek megelőzése és korai felismerése döntő fontosságú az egészség megőrzésében és a gyógyításban. A prevenció az orvosi ismeretek bővülésének és az elmúlt évek technikai fejlesztéseinek köszönhetően még sosem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A megelőzés esélyt ad. Esélyt az egészséges, hosszú életre, a gyors regenerálódásra. Emellett azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a betegségek korai felismerésével a súlyosabb, akár életveszélyes állapotok kialakulásának kockázatát lehet csökkenteni.

Terhesség előtti prevenció

• A kismama ne fogyasszon alkoholt és ne dohányozzon.
• A vegyszerekkel dolgozó, termékeny korban lévő nők fokozottan figyeljenek oda a munkavédelmi előírások betartására.
• Ha még nem esett át rubeolán, a terhesség előtt oltassa be magát ellene.
• Járjon el rendszeresen terhességi felülvizsgálatra.

Praenatalis diagnosztika

Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.

• Kombinált teszt: A 12-14. héten végzik, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Ultrahanggal az ülőmagasság alapján határozzuk meg a pontos terhességi kort, majd megmérjük a tarkóredőt és vizsgáljuk az orrcsont jelenlétét. Az anyai vérből a magzat által termelt két marker (PAPP-A és a free- ß-hCG) koncentrációját mérjük. A Down-szindróma kockázata az anyai életkorral együtt növekszik, melyet a vizsgálatoknál is figyelembe kell vennünk.
• Amniocentesis (magzatvízvétel): Az amniocentesist a 15-19. héten végzik. Ultrahang segítségével (a hasfalon keresztül) egy tűvel mintát vesznek magzatvízből.
• Korionboholy mintavétel (chorionic villus sampling, CVS): Az eljárás során a placentából (lepényszövetből) vesznek mintát a hasfalon keresztül, szintén egy tű segítségével. Erre a vizsgálatra a 10-12. héttől kerülhet sor.
• iGen NIPT tesztek: Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.

tags: #mi #az #oka #az #oroklodo #betegsegeknek