A mesterséges megtermékenyítés: részletes útmutató és fontos tudnivalók

A mesterséges megtermékenyítés a meddőség problémájának egyre gyakoribb előfordulása miatt évről évre több párt érint. Manapság az IVF az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan zajlik a beavatkozás, milyen fontos állomásai vannak, és milyen tényezőkre érdemes odafigyelni a kezelés előtt és alatt.

Miért van szükség mesterséges megtermékenyítésre?

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni. Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. Magyarországon mintegy 150 ezer párt érint a meddőség problémája, világszerte pedig minden hatodik ember meddő. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. A mesterséges megtermékenyítés segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.

A meddőség okai és kezelése

• A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció (peteérés) rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza.
• A férfi meddőség hátterében gyakran áll rossz spermaminőség, alacsony spermiumszám, vagy a spermiumok nem megfelelő mozgékonysága.
• Komolyabb szervi eltérések (pl. kétoldali elzáródott petevezeték) is akadályozhatják a természetes fogantatást.
• A 35 év feletti életkor mindkét nemnél csökkenti a természetes teherbeesés és a mesterséges megtermékenyítés sikerességét is.

Mesterséges megtermékenyítési eljárások

A modern orvostudomány eszközeivel ma már csaknem minden párnak lehet gyereke. Számos eljárás létezik, amelyek a pár egyedi igényeihez és a meddőség okához igazodva kerülnek kiválasztásra.

1. Intrauterin inszemináció (IUI)

Az IUI, más néven méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, a mesterséges megtermékenyítési módok közül a legkíméletesebb. Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni. Ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható.

Az inszemináció menete:

1. Ovuláció indukció: A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. A leendő kismamánál először a lehető legkíméletesebb módon, hormonkészítményekkel peteérésre késztetik a szervezetet.
2. Monitorozás: Ultrahangvizsgálatokkal folyamatos megfigyelés alatt tartják a tüszők érését.
3. Spermaminta előkészítése: A kezelés napján a férfi spermamintát ad, amit a laboratórium feldolgoz és kiválasztja a legéletképesebb spermiumokat.
4. Beültetés: Az orvos egy vékony katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. A beavatkozás teljesen fájdalommentes.

Az inszemináció típusai:

• Homológ inszemináció (AIH): A kezelésben résztvevő pár férfi tagjának hímivarsejtjeit fecskendezik a méhbe.
• Donor inszemináció (AID): Amennyiben a férfi spermája nem megfelelő minőségű a fogantatáshoz, vagy a nő egyedülálló szülőként szeretne teherbe esni, lehetőség van idegen (pl. spermadonor által adományozott) spermium használatával is elvégezni az inszeminációt.

Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen. Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék.

2. In vitro fertilizáció (IVF - Lombikbébi-kezelés)

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott. Az in vitro fertilizáció egy hosszabb folyamat, amely több lépésből és folyamatos kontrollvizsgálatokból tevődik össze.

Az IVF menete nőknél:

1. A természetes menstruációs ciklus leállítása: A mesterséges megtermékenyítés első lépéseként egy olyan gyógyszer szedését írják elő az orvosok, amely leállítja a természetes menstruációs ciklust. A hatóanyagot naponta, körülbelül két héten keresztül injekció vagy orr-spray formájában juttatják a szervezetbe. Ennek hatására a későbbiekben szedett, termékenységet elősegítő gyógyszerek sokkal hatékonyabban fejtik ki hatásukat.
2. Petefészek stimuláció és a petesejtek számának növelése: Amint a természetes menstruációs ciklus leáll, adagolni kezdik az úgynevezett FSH-t (follikuluszstimuláló hormon), vagyis a termékenységet elősegítő hormont. A hormon szervezetbe juttatása szintén injekció formájában történik, általában 10-12 napon keresztül. Az FSH növeli a petefészkek által termelt sejtek számát, ezáltal több petesejt gyűjthető és termékenyíthető meg mesterségesen. A több megtermékenyített petesejt nagyobb választási lehetőséget jelent, amikor az embrió beültetésére kerül sor. A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze.
3. A folyamatok ellenőrzése: A beavatkozás teljes időtartama alatt folyamatos megfigyelés alatt állnak a páciensek. A hormonkezelés után ultrahangos vizsgálattal ellenőrzik például a petefészkek működését, és bizonyos esetekben vérvizsgálatok is történnek a petefészek stimuláció állapotának monitorozására. A petesejtek begyűjtése előtt 34-38 órával a páciens még kap egy utolsó hormoninjekciót, ami felgyorsítja a peték érését.
4. A petesejtek leszívása: Az érett petesejteket az orvosok egy tű segítségével a vaginán keresztül begyűjtik. A beavatkozás, amely történhet altatásban vagy altatás nélkül is, körülbelül 15-20 percet vesz igénybe. A beavatkozás után néhányan érezhetnek görcsöket, míg másoknál kisebb vaginális vérzés tapasztalható. Emiatt 2-3 órás megfigyelésre az intézményben kell tartózkodni, azonban ezután kísérővel haza lehet menni.
5. A petesejtek megtermékenyítése: A következő lépésben a begyűjtött petesejteket laboratóriumi körülmények között összekeverik a partner vagy donor hímivarsejtjeivel, majd 16-20 óra elteltével ellenőrzik, hogy sikerrel járt-e a megtermékenyítés. A megtermékenyített petesejtek (embriók) a beültetést megelőzően szintén laboratóriumi körülmények között fejlődnek maximum 6 napig. Optimális esetben a petesejtek 70%-a termékenyül meg, közülük a legegészségesebb egy vagy két embriót ültetik be végül a páciens méhébe a beavatkozás következő lépéseként. A petesejtek leszívását követően a páciens a méh falát erősítő hormonokat kap, melynek hatására könnyebbé válik az embrió megtapadása a beültetés után. A hormont rendszerint pesszárium (a vagina belsejébe felhelyezve), gél vagy injekció formájában juttatják a szervezetbe.
6. Az embrió beültetése (embrió transzfer): Néhány nappal a petesejtek összegyűjtése után megtörténik az embrió beültetése. A beültetés során egy vékony csövet - úgynevezett katétert - helyeznek a vaginába. A beavatkozás nagyon hasonló a szokásos nőgyógyászati vizsgálathoz, tehát nem jár fájdalommal és sokkal egyszerűbb, mint maga a petesejt leszívása, ezért nincs szükség altatására. Beültetés előtt dönteni kell a beültetni kívánt embriók számáról. Ez általában a páciens korától függ.

Mi történik a férfiaknál?

Míg a pár nőtagjától leveszik az érett petesejteket, a partnertől friss hímivarsejteket gyűjtenek az orvosok. A hímivarsejteket megtisztítják és egy speciális eljárás során kiválasztják a legéletképesebbeket. Ha donortól származó hímivarsejteket használnak az eljárás során, úgy azokat „kiolvasztják” a korábbi, mélyfagyasztott állapotból.

A beültetendő embriók száma:

Amennyiben a beavatkozáskor marad vissza egészséges embrió, úgy azt mélyfagyasztással megőrzik egy lehetséges következő IVF beavatkozás esetére. Az IVF sikerességi rátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

3. Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)

Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a petesejteket tűn keresztül kell egy-egy hímivarsejttel megtermékenyíteni. Ezt az eljárást intracitoplazmatikus spermiuminjektálásnak (ICSI) hívják.

Alábbi esetekben javasolt az ICSI:

• Rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, a mozgó spermiumok aránya 20% alatti, több mint 70% az abnormális spermiumok aránya, gyenge célirányos mozgás).
• Súlyos endometriózis.
• FSH magas szintje.
• Kevés petesejt.
• 40 év feletti életkor.
• Több sikertelen IVF kezelés.
• Azoospermia esetén: amikor az ejakulátumban egyáltalán nem található spermium - az eljáráshoz a heréből, illetve mellékheréből kinyert szövetből is használható spermiumokhoz lehet jutni.

Mivel a petesejt előkezelésen megy át az eljárás elvégzéséhez, ezért rendkívül sérülékennyé válik. A kezelés sikerének érdekében az IVF-hez képest általában több érett tüsző leszívására van szükség. Az esetek nagyobb százalékában figyelhető meg, hogy a sikertelen lombikbébi kezelés után az ICSI sikeres megtermékenyüléssel jár.

4. PICSIA (Fiziológiás ICSI)

A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá. Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.

5. MACS (Mágnesesen Aktivált Sejtválogatás)

A MACS (magnetic-activated cell sorting, magyarul: mágnesesen aktivált sejtválogatás) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.

6. Asszisztált hatching (AHA)

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést. Az embriót olyan védőburok veszi körül, ami megvédi, miközben a sejt a petefészektől eljut a méhüregbe. Vannak olyan esetek, amelyek során az embrió nem képes áttörni ezt a burkot, ezért nem tud megtapadni a méhben, ami egy idő után a sejt elhalásához vezet. Az AHA eljárás során mechanikusan, kémiai úton, esetleg lézerrel segítik elő a burokrepedést, így a növekvő embrió már magától ki tud bújni, nagyobb eséllyel tud beágyazódni.

7. Fagyasztott embrió transzfer (FET)

A fagyasztott embrió transzfer a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.

Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Minden mesterséges megtermékenyítési (IVF) folyamat előtt sor kerül bizonyos vizsgálatokra, melyek nem csupán a beavatkozáshoz szükségesek, de annak sikerességét is kilátásba helyezhetik.

Férfiaknál:

• Ondó laboratóriumi vizsgálata (spermatogram).
• Kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok.

Nőknél:

• Nőgyógyászati vizsgálat.
• Hormonvizsgálat.
• Belső nemi szervek vizsgálata.
• Petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat.
• Nőgyógyászati rákszűrés.

A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

Terhesség megállapítása és a várakozás

A beültetés után körülbelül két hetet kell várni, amíg az első terhességi tesztet elvégezheti a páciens. A legtöbb klinikán a hagyományos, otthon elvégezhető terhességi teszt használatát javasolják, míg vannak olyan intézmények is, ahol ragaszkodnak a vérvizsgálatok elvégzéséhez, hogy megállapíthassák, sikeres volt-e a beavatkozás. Ez a két hétig tartó várakozás lelkileg igen megterhelő lehet, több páciens szerint a teljes IVF beavatkozás legnehezebb része a várakozással töltött 14 nap. Ez alatt az idő alatt sokat segíthet, ha a felmerülő kérdéseit egy szakembernek teszi fel, vagy felkeres olyan közösségeket, ahol hasonló élményeket megélt párokkal találkozhat.

Ha a beavatkozás sikerrel jár és a megtermékenyített petesejt megtapad a méhfalon, a következő hetekben további ultrahangvizsgálatok szükségesek a terhesség ellenőrzésének érdekében. Ezt követően pedig a hagyományos terhesgondozás, és az ahhoz tartozó kötelező vizsgálatok következnek. Sajnos sok esetben az IVF beavatkozás nem jár azonnali sikerrel, ezért fontos felkészülni a lehetséges kudarcra is. Sikertelen beavatkozás után természetesen van lehetőség újabb kezelésekre, azonban fontos, hogy ne sürgessük a dolgot! Ez alatt az idő alatt szintén nagy segítséget nyújthat egy tanácsadó vagy szakember felkeresése.

Kockázatok és mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén a nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Finanszírozás és jogszabályok Magyarországon

Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.

Érdemes még azt is tudni, hogy öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett.

A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre - csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé. Sokan a hazai állami intézetek futószalagszerű, személytelenebb működése, az egészségügyre általában jellemző helyzet miatt döntenek külföldi kezelés mellett, illetve a jogszabályok is valamivel liberálisabb külföldön.

Sikerráták és befolyásoló tényezők

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%. Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban.

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%. Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő 30 év feletti.
• Petesejt, spermium és embrió minősége.
• Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

Ne felejtsük, hogy a lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.

Életmódbeli tanácsok a termékenység növeléséhez

Hétből egy párnak egy évnél tovább kell próbálkoznia a várva várt gyermekáldásig. Sokan nem ismerik azokat az alapvető tényezőket, amik pozitívan befolyásolhatják a sikeres megtermékenyülést, és amelyek kipróbálásával a vártnál hamarabb sikerülhet a családalapítás. A babatervezők jelentős részénél ugyanakkor nincs alapvető szervi ok a háttérben, ilyen esetekben megfelelő életmóddal is segíthetjük a fogantatást.

1. Testsúly normalizálása

Túlsúly és alultápláltság: komoly akadályai lehetnek a fogantatásnak. Mindkét esetben a normálistól eltérő módon működik a szervezet, amely a termékenység igen összetett és érzékeny rendszerében fennakadást okozhat. Amennyiben az egyéni BMI-érték jócskán eltér a normális tartománytól, érdemes lépéseket tenni a testsúly normalizálása érdekében. A túlsúly a nők hormonháztartására és ovulációjára rendkívül rossz hatással van. Mivel a zsírsejtek extra-ösztrogén hormont termelnek a túlsúlyos nők szervezetében, gyakorlatilag olyan folyamatok játszódnak le, mintha fogamzásgátló szert szednének. A kórosan sovány nőknek ugyanakkor ritkán van peteérése, sőt számos esetben egyáltalán nem, vagy rendszertelenül menstruálnak. Már néhány kiló felszedése is elég ahhoz, hogy egy nőnek rendben legyen a menstruációja.

2. Peteéréshez igazított együttlétek

Ahhoz, hogy a maximálisra növeljük a megtermékenyülés esélyét, az együttléteket jobb a legtermékenyebb napokra tudatosan időzíteni. Ezek a napok a menstruációs ciklus közepén, valamint az azt megelőző és követő 4-5 napon vannak. A peteérést mi magunk is kiszámolhatjuk a menstruációs ciklus megfigyelésével, amit javasolt rendszeresen nyomon követni, hogy tisztában legyünk vele, ha esetleg elmarad a havi tüszőrepedés. A peteérést hőmérőzéssel és a hüvelyváladék megfigyelésével is követhetjük nyomon. A petesejt csupán a peteérést követő 12-24 órában tud megtermékenyülni, a hímivarsejt azonban öt napig is képes életben maradni a petevezetékbe jutás után, így az együttlét után napokkal is képesek megtermékenyíteni a petesejtet. A peteérés után történő együttlétek azonban valószínűleg nem fognak sikerrel járni. A szexuális együttlétek a gyermektervezés időszakában - ideális esetben - rendszeresen (heti 2-3 alkalommal), és megfelelő minőségben zajlanak. Az együttlétek a menstruációs ciklus alatt is legyenek gyakoriak, a peteérés napjaiban pedig minden nap érdemes alkalmat keresni az összebújásra.

3. Férfi termékenység növelése

A sikeres teherbeesés a pár mindkét felén múlik. A férfiak termékenységének növeléséhez fontos a megfelelő, változatos étrend, a rendszeres sport és az ideális testsúly megtartása. Ha minderre odafigyelünk, illetve lemondunk az olyan káros szenvedélyekről, mint dohányzás vagy a rendszeres alkoholfogyasztás, nagy lépést tehetünk a célunk felé.

4. Egészséges étrend

A megfelelő táplálkozás fokozza a termékenységet, különösen akkor, ha ovulációs problémákkal küzd. Sok peteérési nehézséggel küzdő nőnél fedezik fel gyermektervezés idején a policisztás petefészek szindrómát (PCOS). A megfelelő diéta azonban ezen is képes segíteni: fogyasszon minél több telítetlen zsírt (például olívaolajat); fogyasszon magas rosttartalmú és alacsony glikémiás indexű ételeket (ilyenek lehetnek a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök); kerülje a finomított szénhidrátokat és a cukrot; mérsékelt mennyiségben fogyasszon magas zsírtartalmú tejtermékeket (például fagylaltot, tejet és sajtot). A kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend elengedhetetlen mind a hormonális működésnek, mind az optimális testtömeg-index kialakításához.

5. Vitaminok és testmozgás

Nők esetében fontos a folsavpótlás, és ajánlott már a gyermektervezés időszakában is rendszeresen szedni terhesvitamint, melyek elősegíthetik a sikeres fogantatást, és megelőzik a terhesség alatti szövődmények kialakulását. A rendszeres mozgás mindenki számára kedvező hatásokkal jár, terhesség előtt azonban a szervezetet mind a magzat kihordásával, mind a szüléssel járó igénybevételre is képes felkészíteni.

6. Stresszkezelés és káros szokások elkerülése

A túl sok stressz senkinek sem tesz jót, sőt, a termékenységet is csökkentheti. Az alkohol, a dohányzás és a drogfogyasztás nemcsak a termékenységet csökkentik (nők és férfiak esetében is), hanem nagyban hozzájárulnak a terhesség alatt előforduló komplikációkhoz, illetve a vetéléshez is. Ne igyon két csésze kávénál többet egy nap. Számos kutatás szerint napi 300 milligramm koffein már felelős lehet azért, ha egy nő nehezebben esik teherbe. A mesterséges megtermékenyítésen résztvevő nőknek ugyanakkor még ennél is sokkal alacsonyabb a koffein-fogyasztási küszöbe.

tags: #megtermekenyites #web #beteg