A mezőgazdasági őstermelők körében sűrűn felmerül a kérdés, hogy az egyes pénzbeli ellátások mellett végezhető-e gazdálkodó tevékenység, illetve, hogy ezek az ellátások milyen viszonyban állnak az őstermelői tevékenységből származó bevétellel, és milyen módon befolyásolják az őstermelői biztosítási jogviszonyt. Gyakorta merülnek fel kérdések az adózással és járulékfizetéssel kapcsolatosan. Így van ez egy speciális szegmens - az őstermelők - tekintetében is.
Az őstermelői jogállás és az igazolvány érvényessége
A mezőgazdasági őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos, azaz, ha az értékesítési betétlap érvényesítése nem történik meg, akkor az érintett személy a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek. Fontos, hogy amennyiben a mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig, vagy a kiállítás napjától hatályos, ha az a) pontban említett időpontot követően kérelmezi. Tehát abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja az adott év végén lejárt és annak az adóévre történő kiadását adott év március 20. napjáig kérelmezi, akkor a mezőgazdasági őstermelői státusza folyamatosan áll fenn.
A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az Szja. törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. A nagykorú nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató - feltéve, hogy máshol nem áll munkaviszonyban (nem egyéni vagy társas vállalkozó), és tanulószerződéssel sem rendelkezik - biztosított őstermelőnek minősül.
Pénzbeli ellátások és őstermelői tevékenység
Álláskeresési járadék
Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása azonban, ha az álláskereső keresőtevékenységet folytat. Mezőgazdasági őstermelő esetében keresőtevékenységnek minősül az általa ilyen minőségben folytatott gazdasági tevékenység, ha az abból realizált bevétel meghaladja az éves minimálbér felét.
Ápolási díj
A vonatkozó rendelkezések alapján folytatható keresőtevékenység ápolási díj folyósítása mellett, de annak időtartama a napi 4 órát - kivéve az otthoni munkavégzést - nem haladhatja meg.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A hatályos rendelkezések alapján nem jár CSED a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. Fontos változás, hogy 2025. július 1-jétől változik a szabályozás, amelynek köszönhetően a fenti szabályozás enyhül.
Gyermekgondozási segély (GYES) és Gyermekgondozást segítő ellátás (GYET)
A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja. A GYET-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. A GYED és GYES ellátásra tekintettel engedélyezett fizetés nélküli szabadság ideje alatt az érintett személy munkaviszonyában biztosítottnak minősül.
Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)
Nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
Létrehozhatjuk a „tökéletes” farmot? - Brent Loken
Járulékfizetési kötelezettségek és adózás
Általános szabályok és járulékalap
A mezőgazdasági őstermelők nem a tárgyévben megszerzett bevételük alapján fizetik meg a járulékaikat, ezért a tárgyévben megszerzett bevételnek (jövedelemnek) a családi járulékkedvezmény érvényesíthetősége tekintetében nincs jelentősége. Ha a természetes személy a tárgyévet megelőző évben őstermelőként bevételt nem szerzett és a tárgyévben nem minősül tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a tárgyévben nem kell járulékbevallást adnia.
A 1997. évi LXXX. törvény szerint a mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot.
Kezdő mezőgazdasági őstermelő
Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. Járulékalapja havonta a mindenkori minimálbér. Az igazolvány adatainak megadása után a jogviszony beállításainál válassza a "Mezőgazdasági őstermelő" foglalkozási viszonyt, és munkarendnek a "vállalkozói munkarendet". A tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelő 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 27% szociális hozzájárulási adót fizet.
Mezőgazdasági "kistermelő" (előző évi bevétel 20%-a után)
Az (1) bekezdéstől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A mezőgazdasági kistermelő 27% szociális hozzájárulási adót nem fizet. Nem fizet továbbá 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot sem.
Emelt járulékalapot választó mezőgazdasági őstermelő
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. A magasabb összegű járulékalapot nem csak az első negyedévi bevallásban lehet választani, erre a módosításra év közben (II-IV. negyedévi bevallásokban) is lehetőség van. A választás a tárgynegyedévi és az év hátralévő részében beadandó további negyedévi bevallásokra vonatkozik. A magasabb összegű járulékra vonatkozó döntést nem lehet módosítani, visszavonni, ez a nyilatkozata az adóévre szól. A tevékenységet kezdő, és emelt járulékalapot választó mezőgazdasági őstermelő 27 % -os szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett.
Adóelőleg és költségelszámolás
Mezőgazdasági őstermelőtől a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget levonnia, ha a kifizetőnek bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy a családi gazdaság tagja e jogállását igazolja a kifizető felé. Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani. A mezőgazdasági kistermelőnek - a választott adózási módtól függetlenül mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg. Az adóelőleg megállapításakor az év elejétől az adott negyedév végéig kell a jövedelmet megállapítania. A mezőgazdasági őstermelők költségelszámolása akkor engedélyezett, ha személyi jövedelemadó fizetése is fenn áll.
Létrehozhatjuk a „tökéletes” farmot? - Brent Loken
Családi adóalap és járulékkedvezmény
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összegét természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be. A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi összegét saját maga állapítja meg. A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.
Programtámogatás mezőgazdasági őstermelők számára
Programunkkal lehetősége nyílik a mezőgazdasági őstermelők számfejtésére, illetve negyedéves bevallásaik elkészítésére. A 1997. évi LXXX. törvény szerint az alábbi őstermelői forma kezelését tesszük lehetővé: tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő, "kistermelő" (előző évi bevételének 20%-a után történő járulékfizetés), emelt járulékalap után történő járulékfizetést választó mezőgazdasági őstermelő. Kulcs-Bér Prémium és Európa verzióval rendelkező ügyfeleink számára, Standard és Kompakt verziókhoz külön kapcsolható modul érhető el. A modul szükségessé tette az új foglalkozási viszonyok, új foglalkoztatói forma, illetve jövedelem jogcímek felvitelét. Amennyiben őstermelőt, tehát mint foglalkoztatót szeretné jelölni, a Beállítások/Cégadatok - Munkaadói forma opcióban válassza ki az "Őstermelőt". A fenti foglalkozási viszonyok a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok alapértelmezésének betöltése után választható ki a jogviszony alapadatainál.
tags: #mezogazdasagi #ostermelo #gyed