8 hónapos baba laza széklete: Okok, tünetek és kezelés

A hasmenés az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban; minden gyermek legalább egy alkalommal átesik hasmenést okozó betegségen. Annak ellenére, hogy a legtöbb ilyen megbetegedés enyhe lefolyású, fontos tudni, hogy mik az otthoni teendők, illetve mikor kell mielőbb orvoshoz fordulni. Hasmenésként a gyakori és híg székletürítést definiáljuk.

Mi számít normális székletnek?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mit értünk gyakori székletürítés alatt. A gyermek életkorától, táplálkozásától nagymértékben függ a normális székletek állaga és száma. Fiatal csecsemőknek naponta átlagosan 3-10 alkalommal van széklete. Anyatejes táplálás mellett a székletürítések száma széles skálán változhat, előfordulhat a két-három naponta történő székletürítés vagy az akár napi 10, kenőcsös, laza és nem bűzös széklet. Fontos kiemelni, hogy az anyatejes csecsemő a gyakori székletek mellett is jól táplálható, tünetmentes, jó kedélyű és a súlyfejlődése zavartalan. A csak anyatejes babák naponta akár 6-7 alkalommal is kakilnak, de normális a heti 1 széklet is. A széklet színe általában sárga (vagy néha zöldes), az állaga krémszerű. Csecsemőkorban a minden etetés után tapasztalt kis mennyiségű, laza széklet és a fogzáskor jelentkező lazább, nyákos széklet egyaránt normálisnak tekinthető, de a hurutos betegségek kapcsán lenyelt váladék is megjelenhet a baba székletében.

Kórosnak, vagyis hasmenésnek tekintjük, ha a csecsemőkorban a megszokott székletszám megduplázódik, vagy idősebb életkorban 3-szor vagy annál gyakrabban van naponta széklet, mely jellemzően tömeges, állagában laza, vizes, nyákos, esetleg gennyes, bűzös. Hasmenést jelez a háromnál többször jelentkező vizes, spriccelő, rossz szagú vagy nyálkás széklet.

A hasmenés okai

Hasmenést több tényező külön-külön vagy együttesen okoz. A híg széklettel jelentős folyadék-, ásványi só (elektrolit) veszteség alakulhat ki, amely súlyos, akár keringés- és anyagcserezavart okozó állapotot hozhat létre.

Fertőzéses eredetű hasmenés

A hasmenéses megbetegedések döntő többsége heveny lefolyású és fertőzések okozzák. A kórokozók lehetnek a béltraktust megbetegítő vírusok, ritkábban baktériumok vagy paraziták; az okozott betegséget heveny bélhuzamfertőzésnek, akut gasztroenterítisznek nevezzük. Esetenként gyermekkorban a bélhuzamon kívüli fertőzések (felsőlégúti fertőzés, középfülgyulladás) is járhatnak székletlazulással. A bélhuzamot megbetegítő kórokozók ragályosak.

Vírusok okozta hasmenés

Az akut hasmenések leggyakoribb okai vírusok, melyek a téli hónapokban, kora tavasszal okoznak halmozottan megbetegedéseket. A betegséget a gyakori hányások és gyakori híg, nagy mennyiségű, vizes hasmenés, láz, étvágytalanság, hasi fájdalom jellemzi. A legsúlyosabb, gyakran jelentős folyadékveszteséggel és anyagcserezavarral járó klinikai képet a rotavírus okozza. A norovírusokra a rövidebb kórlefolyás és a hányások dominálása a jellemző. A tünetek a kórokozó bejutását követően fél-öt napon belül kezdődnek és a betegség általában 3-7 nap alatt gyógyul. A fertőzéses hasmenést gyermekkorban többnyire vírusfertőzés (Rota-, Adeno-, Calicivírus) váltja ki.

Baktériumok és paraziták okozta hasmenés

Ritkábban baktérium (Campylobacter, E. coli, Salmonella) vagy parazita (Giardia lamblia) is okozhatja. A baktériumok okozta hasmenéseket a tünetek alapján időnként nehéz elkülöníteni a virálistól. Elhúzódóbb, magas láz, étvágytalanság, hányás és nyálkás, bűzös, esetenként gennyes vagy vért tartalmazó székletek jellemzik a kórképet. Nem ritka a székelés során kifejezett alhasi fájdalom. Salmonella okozta fertőzésben híg, zöldes, „borsólészerű”, záptojásszagú lehet a széklet. A kezelés általában tüneti, antibiotikus kezelés csak bizonyos esetekben indokolt. A fejlett országokban hasmenések hátterében ritkán igazolódik parazitás fertőzés, a tünetek alapján nem különböznek a virális vagy bakteriális formáktól. Esetenként elhúzódó betegséget okoznak. Mivel a klinikai kép alapján nem mindig egyértelmű a kórokozó azonosítása, ezért székletvizsgálatra van szükség.

Egyéb okok

• Gyógyszerek: Számos antibiotikum szedése során alakulhat ki hasmenés, amely azonban általában enyhe, folyadékveszteséget nem okoz és az antibiotikum abbahagyása után egy-két nappal megszűnik. Egyes probiotikumok segíthetnek az antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésében.
• Étrendi tényezők: A hozzátáplálás kezdetén gyakran az étrend megváltozása, egy-egy gyümölcs vagy zöldségféle okozza a hasmenést. Gyakori hiba például, hogy a baba bolti gyümölcslevet kap, amiben tartósítószerek, édesítőszerek, magas szorbit és fruktóztartalom lehet, ami pocakfájást, puffadást és hasmenést okozhat a babánál. Hasmenést okozhat még a mosatlan, vagy nem megfelelően megmosott gyümölcs is.
• Tárgyak szájba vétele: Az is állhat a háttérben, hogy a kicsi mindent a szájába vesz, és kíváncsiságból még akkor is belekóstol, amikor egyébként már kinőtt ebből a korszakból, ezért még 2-3 évesen (sőt: óvodáskorban) is előfordulhat, hogy a hasmenés hátterében egy a kertben vagy a játszótéren megkóstolt bogyó, falevél, a szájába vett homok, vagy a kútvíz áll.
• Fogzás: A csecsemő hasmenésének hátterében állhat a fogzás is, ilyenkor gyakori a lazább, gyakoribb és a megszokottnál bűzösebb széklet, ami kimarja a kicsi popsiját.
• Tejfehérje allergia: A tejfehérje allergia a csecsemők 2 százalékánál figyelhető meg, a többségük azonban 3 éves korára kinövi a betegséget. Az allergiát a tehéntej fehérjéi váltják ki, tünetei közül jellegzetes a hasmenés és haspuffadás, súlyvesztés, de a betegséget bőr-és légúti tünetek is jelezhetik. A tejfehérje allergia kizárólagosan szoptatott csecsemőknél is kialakulhat az anya által fogyasztott és az anyatejjel bekerülő tehéntejfehérje miatt is.
• Laktózérzékenység: Csecsemő- és kisdedkorban elsősorban a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek következtében csökkenhet a tejcukor bontását végző laktáz enzim mennyisége, 5 éves kor felett betegség nélkül is lehetséges a csökkent működése. A laktózérzékenység jellegzetes tünete a híg, vizes hasmenés, haspuffadás és a savanyú vegyhatású széklet a tejcukor tartalmú tej és tejtermékek fogyasztása után 1-3 órával.
• Cöliákia (lisztérzékenység): Cöliákia esetén a gabonák egyik összetevője (glutén) ellen kialakuló ellenanyagok okozzák a vékonybél nyálkahártya károsodását, ami a csecsemőkor második felében, illetve kisdedkorban jelentkezik. Általában leghamarabb a lisztes ételek fogyasztásának megkezdése után 2-3 hónappal kezdődik, kialakulását genetikai tényezők és környezeti faktorok is befolyásolják. A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hasa puffadt, tartós hasmenés jelentkezik nála, súlyos esetben fogyhat is, fejlődése elmarad. Idővel vitamin- és vashiány jelentkezik. Jellegzetes tünet a zsírfényű, bűzös széklet.
• „Tipegők” hasmenése: Kisdedkorban kezdődhet az úgynevezett „tipegők” hasmenése, amely egy jóindulatú, funkcionális bélbetegség, nem okoz fejlődésbeli elmaradást, hiányállapotot és 4-5 éves korra megszűnik. Ez napi többször laza székletürítéssel jár, és a székletben gyakran találnak a szülők emésztetlen főzelékmaradványokat is. Valójában nem igazi hasmenés, csak lazább széklet. Oka valószínűleg az, hogy a gyerekek nem rágják meg rendesen az ennivalót, az emésztő enzimek pedig még nem működnek tökéletesen. Ha túl gyors a bél "perisztaltikája", azaz előre vivő mozgása, akkor nincs ideje felszívódni a víznek, ezért lesz lazább ez a széklet.
• Krónikus gyulladásos bélbetegségek (Crohn, Colitis ulcerosa): Bár rendkívül ritka betegségekről van szó, sajnos mindkettőt egyre gyakrabban fedezik fel gyermekkorban is. A krónikus gyulladásos bélbetegségek számtalan változatos tünettel (hasfájás, véres széklet, fogyás, hasmenés) jelentkezhetnek.
• Székrekedéssel járó paradox hasmenés: Paradox módon a székrekedéssel járó megbetegedések is jelentkezhetnek híg székletekkel, azáltal, hogy a bélben pangó széklet elfolyósodva sürgető, székletvisszatartási képtelenséggel járó hasmenést okoz. Ez az állapot különösen veszélyessé válhat, ha a pangó bélből baktériumok árasztják el a bélfalat és a keringést.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ijesztő jelenség, ha egy csecsemőnél hasmenés jelentkezik, különösen, ha ahhoz hányás és láz is társul. Ilyenkor elsősorban vírusfertőzésre kell gondolnunk, és számolnunk kell vele, hogy a baba a felnőtteknél sokkal hamarabb szárad ki, ezért gondoskodnunk kell a megfelelő folyadékpótlásról is. A csecsemő nyugtalan, bágyadt, beteg benyomását kelti. A gasztrointesztinális tüneteket gyakran kíséri láz is. Mivel csecsemőkorban a hasmenés miatt órák alatt kialakulhat nagymértékű folyadék-és sóveszteség, ezért fokozott odafigyelést igényel az állapot.

• 6 hónapnál fiatalabb csecsemő hasmenése (és hányása) esetén mindenképpen lássa a babát a háziorvosa.
• Nagyobb gyermekeknél az elhúzódó hasmenés is kivizsgálást igénylő állapot.
• Folyadék-, táplálék elutasítása.
• Középsúlyos, vagy súlyos folyadékveszteség.
• Véres széklet (fekete, szurokszéklet vagy friss piros vér). Általánosságban elmondható, hogy véres széklet láttán mindenképpen mielőbb, sürgősséggel szakembert kell felkeresni.

Kezelési lehetőségek és otthoni teendők

Folyadékpótlás

A hasmenés esetén a folyadékpótlás a legfontosabb. Amennyiben a gyermek tűri, a szájon keresztüli folyadékbevitellel megfelelően és a legtermészetesebb módon lehet kezelni a kialakult veszteséget és pótolni a folyamatos vesztést. Ezzel nem magát a hasmenést, hanem annak súlyosabb következményeit hárítjuk el. A veszélyes anyagcserezavar elkerülése érdekében fontos, hogy az alkalmazott folyadék megfelelő összetételben tartalmazzon ásványi sókat. Ebből a célból gyógyszertárban kaphatók vízben feloldandó porok vagy kész oldatok (ORS - orális rehidráló oldat).

ORS alkalmazása:

1. Enyhe fokú folyadékveszteség (szárazabb nyelv, fokozott szomjúság, kissé megcsökkent vizelet - 6 órán belül egy vizeletürítés): A kezdeti lépés a kialakult veszteség pótlása.
2. Ezt követően térjünk vissza a normális táplálásra, ha ezt a gyermek elfogadja.

A normális étrend mellett is javasolt a folyadékfogyasztásra ORS-t alkalmazni, azonban - mivel a táplálék ásványi sókat tartalmaz - elfogadható a víz, tea, vagy hígított szűrt gyümölcslé. Ha viszont nem kielégítő a táplálék, akkor az ORS folytatása az ajánlott. ORS-t túladagolni gyakorlatilag nem lehet. A napi alapszükséglet folyadékból csecsemőknél a megszokott tápszerigény, 10-20 testsúlykg között 1000-1500 ml, 20-30 kg között 1500-1700 ml, azonban a hasmenés mennyiségétől függően ennél többet kell adni. Kedvezőbb lehet, ha a folyadék hűvösebb.

Ha a baba még csak szopizik és hasmenéses, hányásos, lázas állapot jelentkezik, akkor mindenképpen vírusfertőzésre kell gondolnunk. Ilyenkor a babát nyugodtan lehet tovább szoptatni és kell is, hogy a folyadékhiányát pótoljuk, sőt ajánlott gyakrabban szoptatni a megszokottnál. Enyhe hasmenésnél elegendő, ha megfelelő folyadékutánpótlást biztosítunk a kicsinek, mégpedig víz formájában (a gyümölcslé, a tea és a többi szükségtelen). Hányás esetén kórházban infúzió adására is szükség lehet.

Étrend

Az optimális étrendet illetően még manapság is sok a berögzült tévhit. Nem dehidrált gyermek esetében vagy az orális folyadékpótlást követően mielőbb vissza kell térni a normális, megszokott, teljes értékű étrendre. Az anyatejes táplálás folytatandó. A gyermek fogyaszthat tejet, tejterméket, feltéve, hogy nincs ismert tehéntejfehérje allergiája. Ajánlottak az összetett szénhidrátban gazdag táplálékok (rizs, burgonya), a sovány hús, joghurt, zöldségek, gyümölcsök. A nehezebben emészthető, zsíros ételek kerülése indokolt. Ennél szigorúbb étrendi megszorítás nem javasolt. Ha a kicsinek 1-2 napig nincs étvágya a hasmenés alatt, az teljesen normális jelenség, ne akarjuk erőltetni az evést. Nem szükséges a diétás koszt, egyen nyugodtan, ami jólesik neki, lehet, hogy meg fogja enni a főzeléket, de az is lehet, hogy csak kiflicsücsköt majszol két napig.

Tejfehérje allergia esetén szoptatott csecsemőknél a terápiát az anya tejmentes diétája jelenti, ennek hiányában speciális tejmentes tápszereket kapnak a csecsemők. Fontos, hogy a tehéntej helyett sem a kecsketej, sem a savanyított tejtermékek (sajt, túró, joghurt stb.) nem használhatók. Csecsemők és kisdedek a felnőttek részére készített növényi italokat sem kaphatják! Laktózérzékenység esetén a laktóz felszívódási zavar megszűnéséig tejcukormentes, illetve a gyermek állapotától és érzékenységétől függően tejcukorban szegény étrend javasolt. Cöliákia esetén gluténmentes étrend szükséges.

Gyógyszeres kezelés

A hasmenésben alkalmazható gyógyszerek köre korlátozott, számos készítmény ugyanis nem bizonyul hatásosnak (aktív szén, bizmut-só) vagy éppen kockázatos (a „bélfogó” loperamid). Antibiotikum adása csak egyes esetekben és csakis orvosi javaslatra jöhet szóba. A tünetek enyhítésére ajánlható gyógyszerek a Smecta, Hidrasec és egyes probiotikumok. Elsősorban vírus eredetű akut gasztroenteritiszekben bizonyulnak ezek hatásosnak. A diosmectitum hatóanyagú Smecta bélnyálkahártyavédő, toxinkötő hatású. Érdemes ételbe vagy italba keverni és apránként adagolni. A Hidrasec (racecadotril) csökkenti a víz béllumenbe történő fokozott kilépését és ezáltal gyakran látványosan javítja a hasmenést. A probiotikumokat sokat reklámozzák, azonban hatásosságuk nem egyöntetűen bizonyított. A leginkább a saccharomyces vagy lactobacillus törzsek javasolhatók.

Hasfogót semmiképpen nem szabad adni, azzal csak elnyújtjuk a betegséget. Egyéb tüneti kezelésre a láz- és fájdalomcsillapítók illetve hányáscsillapítók jöhetnek szóba. Hányáscsillapításra hatékony az ondansetron, azonban ezt a mellékhatások veszélye és az ár miatt fekvőbeteg intézményben alkalmazzuk. Otthoni kezelésre a Daedalon/Daedalonetta használható, azonban hangsúlyozni kell az álmosságot okozó mellékhatását, ami megnehezíti a gyermek táplálását.

Higiénés óvintézkedések

A beteg személy környezetében a további fertőzések megakadályozása érdekében a higiénés rendszabályok gondos betartásával tehetünk sokat. Kiemelten fontos a gyakori és alapos szappanos kézmosás, különös tekintettel a körmökre is, pelenkázás, szennyezett tárgyak érintése után, az ételek készítése előtt és után. Az alkoholos kézfertőtlenítés önmagában nem mindig elegendő. Érdemes a szennyezett felületeket fertőtleníteni, erre alkalmasak a drogériákban kapható felületfertőtlenítők, a pelenkát elkülönítve eldobni és a szennyezett ruhaneműt is fertőtlenítő mosással tisztítani.

Egyes kórokozók az állatvilágból származnak, e fertőzések megelőzésében a megfelelő konyhatechnológia, élelmiszerkezelés a döntő. Tojásos étel, szárnyashús megfelelő hőkezeléssel tehető biztonságossá, azonban ügyelni kell arra is, hogy érdemes az ezekkel történő foglalkozás után alaposan kezet mosni, mielőtt nyersen fogyasztott ételek előkészítésébe kezdenénk, vagy ezek előkészítése után a kontakt munkafelületet tisztítani, fertőtleníteni. A korábban fertőzőforrásként lényeges ivóvíz (elsősorban kútvíz) ma már nem játszik szerepet nálunk, azonban fejlődő országokba történő utazás során szomjoltásra a palackozott víz az ajánlott, és ügyelni kell az olyan élelmiszerek fogyasztására, amelyek szennyezett vízzel érintkezhettek (például zöldség, gyümölcs), ezeket érdemes még egyszer megmosni palackozott vízzel. Akár jégkocka is lehet fertőzött.

tags: #8 #honapos #babanak #mikorzol #van #laza