Vérnyomásmérés és terhességi toxémia: fontos információk a szülés előtt és alatt

A terhesség alatt fellépő magas vérnyomás egy olyan állapot, amely mind az anya, mind a magzat egészségét veszélyeztetheti. Az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a súlyos szövődmények elkerülésében. A várandósság alatt a nők testében komoly változások zajlanak le - a keringés, a hormonháztartás és az anyagcsere egyaránt alkalmazkodik ahhoz, hogy a fejlődő magzat megfelelően fejlődhessen.

A terhesség korai szakaszában lezajló élettani változások célja a méhlepény megfelelő véráramlásának biztosítása. Az első és második trimeszterben a vérnyomás a jelentős értágulat miatt csökken (általában 115/75 Hgmm alatt marad), majd a harmadik trimeszterben emelkedni kezd, és eléri a terhesség előtti értéket. Terhességben elfogadhatónak tekinthető a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás.

Terhességi magas vérnyomás formái

A terhesség során mért magas vérnyomás hátterében többféle betegség állhat. Előfordulhat a terhességtől függetlenül jelentkező magasvérnyomás-betegség, továbbá a terhességgel összefüggésben kialakuló, veszélyes terhességi magas vérnyomás, a kettő pedig társulhat is egymáshoz. Magas vérnyomásról beszélünk, ha két különböző alkalommal mért vérnyomás 140/90 Hgmm vagy annál magasabb. Amennyiben ez a terhesség alatt igazolódik (gesztációs hipertónia), mindig figyelmet érdemel.

• Idült hipertónia: ha a magas vérnyomás már a terhesség előtt ismert volt, vagy pedig, ha magas vérnyomást a terhesség első 20 hete alatt ismerik fel.
• Gesztációs (terhességi) hipertónia: amennyiben a 140/90 Hgmm-es vagy az fölötti vérnyomás a 20. terhességi hét után jelentkezik, de a napi vizelet fehérjeürítés 300 mg alatt marad, és a 12. szülés utáni hétig a vérnyomás normalizálódik. Ez az állapot átcsaphat toxémiába, ezért a gondos követés elengedhetetlen.
• Preeclampsia - eclampsia (terhességi toxémia): ez a veszélyes állapot akkor diagnosztizálható, ha a 20. terhességi hét után észlelünk 140/90 Hgmm-es vagy ez feletti vérnyomást és a napi 300 mg-ot meghaladja a vizeletben a fehérjeürítés. Emellett egyéb laboratóriumi tesztek is kórossá válhatnak és beállhat az életveszélyes HELLP szindróma.

A preeclampsia okai és rizikófaktorai

A terhességi toxémia kialakulásának pontos okai nem teljesen ismertek, azonban a kutatások rámutattak több lehetséges rizikófaktorra, beleértve a genetikai hajlamot, az immunrendszerrel kapcsolatos problémákat és a keringési rendszer bizonyos sajátosságait. Oka az anya és a magzat közötti immunológiai összeférhetetlenség. Az első terhességnél nem termelődnek azok a védő antitestek, melyek beborítják a lepénybolyhokat, így védik meg a lepényt az anyai immunrendszertől.

A lepény pusztulása felborítja a lepénykeringés szabályozásáért felelős két prosztaglandin (prosztaciklin, tromboxán) egyensúlyát. Ez váltja ki a jellemző tüneteket. A későbbi terhességek során a védő antitestek termelődése gyorsan megindul, így az elsődleges toxémia nem ismétlődik (azonos apától). A lepény beágyazódása során a méh falában futó spirális artériák átalakulnak, hogy elegendő vért biztosítsanak a fejlődő magzat számára. Preeclampsiában ez az átalakulás elégtelen marad.

A lepény oxigénellátása romlik, és olyan anyagok szabadulnak fel a keringésbe, amelyek az anya ereinek belső falát, az endothelréteget károsítják. Az endothelfunkció zavara magyarázza a magas vérnyomást, a fehérjevizelést és a szerteágazó szervi érintettséget. Fő kockázati tényezők közé tartozik az első terhesség, a többszörös terhességek (pl. ikerterhesség), a krónikus magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, az autoimmun betegségek vagy a családi halmozódás, idült vesebetegség, az idősebb anyai kor és a fokozott véralvadási hajlam.

Tünetek és diagnózis

A terhességi toxémia tünetei változatosak lehetnek, de bizonyos jellemző jelekre minden kismamának figyelnie kell. A legfontosabb tünetek:

• Magas vérnyomás (hipertónia): Általában a terhesség 20. hete után jelentkezik.
• Fehérjevizelés (proteinuria): A tünet a vesefunkció zavarára utal.
• Testszerte megjelenő vizenyő (ödéma).
• Fokozódó lepénykeringési elégtelenség.

Ezenkívül egyéb tünetek is jelezhetik a betegség súlyosbodását, mint például a hirtelen fellépő, erős fejfájás, a látászavar (villogó fények, homályos látás), a jobb bordaív alatti fájdalom, a hirtelen kialakuló kéz- vagy arcdagadás, valamint a csökkent magzati mozgás. Ezeknek a tüneteknek a felismerése és az azonnali orvosi segítség keresése elengedhetetlen a szövődmények elkerülése érdekében.

Nagyon gyakran semmiféle panasz nem jelentkezik a kismamánál, mivel a hipertónia, a fehérjevizelés nem feltétlenül okoz tünetet. Éppen ezért a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell, ahogyan a laboratóriumi vizsgálatokat is el kell végezni. A diagnózis felállítása magas vérnyomás és a vizeletben jelen lévő fehérje mérése alapján történik. A modern diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak bizonyos biomarkerek, például az sFlt-1 és a PlGF arányának vizsgálata.

A terhességi toxémia lehetséges komplikációi

A terhességi toxémia nemcsak az anya, hanem a fejlődő magzat számára is jelentős kockázatokat rejt. A legsúlyosabb anyai szövődmények lehetnek:

• Az anya epilepsziaszerű görcse (eklampszia).
• Az anya és a magzat életét is veszélyeztető HELLP-szindróma (H=hemolízis, a vörösvérsejtek oldódása, EL=elevated liver enzymes, magas májenzim-értékek, LP=low platelet count, alacsony vérlemezkeszám). Előfordulhat, hogy a vérnyomás csak mérsékelten emelkedett, miközben a laboreredmények már súlyos eltéréseket mutatnak.
• Tüdővizenyő, véralvadási zavar, lepényleválás.

A magzati szövődmények lehetnek:

• A magzat sorvadása, fulladása.
• Koraszülés kockázatának növekedése.
• Idő előtti lepényleválás.
• Tartós méhen belüli magzati oxigénhiány, ennek következtében magzati fejlődési zavar (retardatio).

Bizonyos esetekben a terhességi toxémiával született gyermekek később magasabb kockázatnak lehetnek kitéve bizonyos egészségügyi állapotoknak, mint a magas vérnyomás és szívbetegség tekintetében.

Kezelés és megelőzés

A terhességi toxémia megelőzése és kezelése többirányú megközelítést igényel. Bár jelenleg nincsenek megbízható módszerek a terhességi toxémia teljes körű megelőzésére, az egészséges életmód fenntartása, a magas vérnyomás kezelése, miként az is, hogy már a terhesség korai szakaszától kezdve a várandós nők rendszeresen részt vegyenek orvosi vizsgálatokon.

Megelőzés

A terhességi toxémia legfontosabb előjelei, melyek megfigyelése a gondozó orvos felelőssége:

• Tartósan 90 Hgmm feletti artériás középvérnyomás.
• Heti 0,5 kg-ot meghaladó testsúlynövekedés.
• A 24. héten mért magas szérum-kreatininszint.

Bármelyik jelenség esetén kórházi kivizsgálás lehet indokolt. A magas rizikójú várandósoknál - például korábbi preeclampsia, többes terhesség, krónikus hipertónia vagy autoimmun betegség fennállása esetén - az alacsony dózisú aszpirin adása bizonyítottan csökkenti a betegség kialakulásának esélyét.

Kezelés

Amennyiben terhességi toxémia állapotot diagnosztizálnak, a kezelésnek személyre szabottnak és átfogónak kell lennie, az anya és a magzat állapotától függően. Enyhébb esetekben szoros ambuláns ellenőrzés, pihenés, vérnyomáscsökkentő terápia és magzati monitorozás elegendő lehet. Súlyosabb esetben kórházi felvétel szükséges.

A kezelés magában foglalhatja a vérnyomás szabályozását gyógyszeresen, a fehérjeszint csökkentésére irányuló kezeléseket, valamint az állapot szoros monitorozását. A görcsmegelőzésben a magnézium-szulfát adása bizonyítottan hatékony, különösen eclampsia veszélye esetén. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek közül az ACE-gátlók és ARB-k terhességben nem javasoltak, kalciumcsatorna-blokkolók, béta-blokkolók szedhetők. A szülés időzítését gondos mérlegelés előzi meg: mennyire érett a magzat tüdeje, milyen gyorsan romlik az anya állapota, fennáll-e közvetlen életveszély.

A szülés utáni időszak

A terhességi toxémia nem ér véget feltétlenül a szüléssel. A szülést követő napokban is fennállhat a vérnyomás-emelkedés, sőt, ritkán postpartum eclampsia is kialakulhat. Ezért a gyermekágyas időszakban is szükséges az ellenőrzés. Hosszabb távon a preeclampsián átesett nők esetében nagyobb a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A kutatások azt mutatják, hogy az ilyen terhesség a női szervezet „stressztesztjeként” is felfogható: ha a keringési rendszer sérülékenyebb, az a későbbi évtizedekben magas vérnyomásban, szívbetegségben jelentkezhet. Ezért a szülés után is fontos az egészséges életmód, a testsúlykontroll és a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés. Az sem elhanyagolható, hogy a magas kockázatú terhességen átesett nők körében gyakoribb a posztnatális depresszió és szorongás megjelenése.

tags: #mernek #vernoymast #szules #kozben