Menstruáció és vérzés az első trimeszterben: Amit tudni érdemes

A terhesség egy különleges időszak a nő életében, tele izgalommal, várakozással és persze kérdésekkel. Az átlagosan 40 hétig tartó várandósságot három trimeszterre osztjuk, melyek közül az első (1-13. hét) talán a legstresszesebb és leginkább bizonytalansággal teli időszak. Ebben a fázisban a szervezet óriási változásokon megy keresztül, és számos fizikai, valamint érzelmi tünet jelentkezhet. Az egyik leggyakoribb aggodalomra okot adó jelenség a menstruáció elmaradása mellett a terhesség alatti vérzés.

Bár biológiai szempontból a klasszikus menstruációs vérzés terhesség alatt nem következhet be - hiszen a megtermékenyült petesejt beágyazódik a méhbe, és a méhnyálkahártya nem lökődik le -, mégis sok nő tapasztal vérzést az első trimeszterben. Ez a jelenség a terhes nők mintegy negyedét érinti, és bár általában nem jelent komoly problémát, minden esetben orvosi kivizsgálást igényel.

A terhesség kezdete és az első trimeszter

A terhesség első hete az utolsó menstruáció első napján kezdődik. A terhességi kor számításánál ezt az időpontot veszik alapul, bár a baba valójában csak az ezt követő 14. nap körül, vagyis a ciklus félidejében fogan meg. Az első trimeszter a terhesség 1. és 13. hete közötti időszakot öleli fel (tehát betöltött 12 hétig tart).

Peteérés és megtermékenyülés

A várandósság második hetében petesejtek érnek a petefészkekben, és a méh nyálkahártyája fokozatosan ismét felépül, hogy a megtermékenyítés után a petesejt beágyazódjon. A második hét végén, körülbelül 14 nappal a menstruáció kezdete után, sok nő szúró fájdalmat tapasztal bal vagy jobb oldalon, vagy középen az ovuláció során, ami utalhat arra, hogy melyik petefészekből származik a petesejt.

A fogamzóképes korú nőknél havi rendszerességgel megtörténik ez a folyamat, akkor is, ha nem terveznek gyermeket. A szervezet minden esetben felkészül arra, hogy adott esetben a kismama képes legyen kihordani a gyermeket. A fogamzáshoz megfelelő petesejtekre és peteérési folyamatokra van szükség. Már a várandósság tervezése alatt is kiegyensúlyozott étrend javasolt, amely gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, valamint zsírokat is tartalmaz, mivel a testzsírszázalék túl magas vagy túl alacsony szintje csökkentheti vagy teljesen kimaradhatja a peteérést. Ugyanilyen fontos az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott életritmus, amelyben a pihenés kellőképpen ellensúlyozza a munkát.

Az ovuláció pontos időpontjának meghatározásához a testhőmérséklet mérése, illetve a menstruáció első napjától eltelt napok számolása is megbízható módszer. Ideális esetben két nappal az ovuláció előtt érdemes szexuális kapcsolatba kerülni a leendő apával, mivel a hüvelyi környezet pH-értéke és a méhnyak szekréciója az ovuláció körül optimális a hímivarsejtek mozgása szempontjából. A spermiumok akár 5 napig is életképesek maradhatnak, így minél gyakoribb a szexuális kapcsolat a termékeny napokon, annál nagyobb az esély a teherbeesésre.

A magzat fejlődése az első trimeszterben

A megtermékenyülés utáni első 14 nap a sejtosztódásról és az embrió anyaméhbe történő beágyazódásáról szól. A 15. naptól kezdődik az embrió fejlődése, ekkor még pusztán orvosi szempontból a várandósság jelei nem észlelhetők. Az embrióból a várandósság első és második hetében még semmi sem látható. Kb. a 10. hétre, 0,11 és 0,14 mm között van a petesejt mérete.

Ez az időszak rendkívül szenzitív: a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére. A terhesség első trimesztere során rengeteg változáson esik át a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. A megtermékenyített egyetlen apró petesejt a trimeszter végére egy körülbelül 8-10 centiméteres és 30 gramm tömegű magzattá fejlődik, aki már kifejezetten egy kisbabára emlékeztet.

• 2. hónap (5-8. hét): Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz.
• 3. hónap (9-13. hét): A kilencedik héten már 2-2,5 centiméteresre nő a baba, az ujjak hosszabbodnak. Már kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai. A tizedik hétre teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Ekkorra a magzat eléri a 2,8 centimétert és a 13 grammot. A tizenegyedik hétre kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. Ilyenkor már jellemzően meg lehet állapítani a baba nemét. Az első trimeszter végére a szerveknek már csak növekedni kell. Bár még nem igazán lehet érezni, a magzat sokat mozog, forgolódik. Ekkorra az agy és a hangszalagok is kifejlődtek. A kis magzat koponyája relatíve nagy méretű, kialakultak a végtagjai, fülei, orra, a szíve, veséi, belei működésbe lépnek és a magzatvízbe rendszeresen vizeletet is ürít. Spontán mozgásai egyre gyakoribbak, viszont ezt a kismamák ekkor még nem érzik.

Kismama testének változásai az első trimeszterben

Az első trimeszter a hormonális változások időszaka, amelyek számos fizikai és érzelmi tünetet okozhatnak. A hormonális változás a terhesség legfontosabb mutatója. Tulajdonképpen a terhességi tesztek a vér, illetve a vizelet koriongonadotropin-szintjét mérik. Ennek a hormonnak a koncentrációja életképes, méhen belüli terhesség esetén a beágyazódást követően 29-53 óránként megkétszereződik, és mennyisége a terhesség 8-10. hetén éri el a csúcspontját.

A 4. terhességi héttől kezdődően a kismamák többségénél tapasztalható:

• hányinger és émelygés, hányással vagy anélkül
• a mellek megnagyobbodása és feszülése, érzékenysége (sokaknál a bimbóudvarok is megnagyobbodnak és elsötétednek, valamint az erek is jobban átlátszanak a bőrön)
• bizonyos élelmiszerek kívánása vagy elutasítása, evési inger vagy épp az ételektől való undorodás
• érzékenység a szagokra
• fejfájás
• fáradtság, energiátlanság, fokozott alvásigény
• ingadozó lelkiállapot, hangulatingadozások (izgatottság, lehangoltság, rémület érzése)
• gyakori vizelés (a növekvő méh nyomja a húgyhólyagot)
• akné, az arcbőr romlása (a megnövekedett faggyútermelés miatt)
• enyhén csökkenő vérnyomás, szaporább légzés és szívverés
• székrekedés, puffadás (a megemelkedett progeszteronszint hatására lelassul a belek mozgékonysága)
• 1-2 kilogramm hízás (elsősorban a placenta, a mellek, a méh és a plusz vér súlya)
• a hüvely fala megvastagszik és veszít érzékenységéből, enyhe, fehér hüvelyi folyás teljesen normális terhesség alatt

Vérzés az első trimeszterben

Bár a menstruáció elmaradása a terhesség egyik legbiztosabb jele, a kismamák egy része mégis tapasztalhat vérzést az első trimeszterben. Fontos megkülönböztetni a valódi menstruációs vérzéstől, amely a méhnyálkahártya lelökődését jelenti, és terhesség alatt nem következik be.

Valódi menstruáció terhesség alatt?

Klasszikus menstruációs vérzés terhesség alatt nem következhet be, mivel a méhnyálkahártya a beágyazódásra alkalmas állapotban marad, és nem lökődik le. Ha egy egészséges nőnek egy méhe van és abban normális módon fejlődik az embrió, akkor a hormonális állapot nem engedi meg a menstruációs vérzés kialakulását. Ennek ellenére előfordulhat, hogy valaki az előző ciklusában anovulációs volt, tehát nem történt meg a peteérés. Ilyenkor a menstruáció jellemzően rövidebb ideig tart és jóval enyhébb is, tehát kevesebb vérrel jár. Az anovulációs ciklus utáni napokat potenciálisan termékeny napoknak kell tekinteni, beleértve a vérzéses napokat is. Ilyen ritka esetben, ha valamilyen okból az előző ciklus anovulációs volt, és a menstruáció ideje alatt történik szexuális együttlét, akkor elméletileg lehetséges a megtermékenyülés. A termékenységtudat-módszerrel figyelő nők számára ez felismerhető, ilyenkor pedig hormonmentes védekezés javasolt.

Milyen vérzést tapasztalhatunk az első trimeszterben?

A terhesség első trimeszterében előforduló vérzések általában nem klasszikus menstruációk, hanem egyéb okokra vezethetők vissza. Ezek lehetnek ártalmatlanok, de súlyosabb problémát is jelezhetnek, ezért minden esetben orvosi konzultáció szükséges.

Beágyazódási vérzés

Ez az úgynevezett beágyazódási pecsételés, mely jelentősen különbözik a menstruációs vérzéstől. A közösülés után körülbelül 6-12. napon tapasztalható beágyazódási pecsételés kis mennyiségű, barnás vagy halvány rózsaszín színű vérzést jelent, mely teljesen problémamentes. Ilyen egyszeri, apró pecsételés esetén nem szükséges azonnal orvoshoz szaladni, a beágyazódási pecsételés teljesen normális folyamat. A zigóta beágyazódása során előfordulhat, hogy a vérbő, mirigyekben gazdag méhnyálkahártya egy-egy apró része, vérere megreped, mely nagyon enyhe, rövid ideig tartó vérzést okozhat.

Első trimeszteres vérzés (decidual bleeding)

Létezik egy "első trimeszteres vérzés" elnevezésű állapot is, amelyben a méhnyálkahártya egy kis darabja leválik és távozik nagyjából abban az időben, amikor egyébként a menstruáció történne. Az embrió ekkor már a méhfalba ágyazódott, ám általában ez valahol a méh hátsó részében történik meg, és emiatt egy másik oldalon leválhat a méhnyálkahártya és távozhat vérzés kíséretében.

Egyéb ártalmatlan okok

• Közösülés vagy orvosi vizsgálat utáni vérzés: Kis mennyiségű, egyszeri pecsételő vérzés következhet be például közösülés, vagy orvosi vizsgálat után, mely nagy valószínűséggel csak a hüvelyben található apró hámsérülések következménye. Dr. Melissa Esposito, a Shady Grove Fertility Center reproduktív endokrinológusa megnyugtat mindenkit: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a babának bármi baja esett volna.
• Méhnyakpolip: Ez az elváltozás a méh vagy a méhnyak nyálkahártyájából kinövő, mirigyeket, ereket és kötőszövetet tartalmazó, nem rákos daganat, mely gyakran a terhesség során megnövekedő ösztrogénszint miatt alakul ki. A méhnyakpolip mérete a néhány millimétertől a több centiméterig változhat. Előfordul, hogy a méhnyakpolip közösülés után ártalmatlan pecsételő vérzést okoz.

Aggodalomra okot adó vérzések

Nagy mennyiségű, esetleg alhasi fájdalommal járó vérzés esetén azonnal orvosi segítségre van szükség, legyen az a terhesség bármelyik szakaszában. Ha a vérzés mennyisége átáztatja a tisztasági betétet, valószínűleg komolyabb vérzéssel állunk szemben.

• Vetélés: Az első trimeszterben az erős vérzés akár vetélést is jelenthet, mely mindenképpen orvosi kivizsgálást, esetleg beavatkozást igényel. A vetélés tünetei közé tartozik a már említett -akár darabos- vérzés és alhasi fájdalom, valamint a terhesség tüneteinek, például a rosszulléteknek a megszűnése. Általában az első trimeszterben történő vetélések 50-60 százalékának hátterében olyan véletlenszerű események állnak, amelyeket a megtermékenyített petesejt kromoszóma-rendellenességei okoznak.
• Méhen kívüli terhesség: A szúró alhasi fájdalommal járó, sötétebb színű vérzés méhen kívüli terhességre utalhat, amely mind a magzat, mind a kismama számára életveszélyes állapotot jelenthet, kivizsgálása elengedhetetlen. Ebben az esetben a megtermékenyített petesejt nem a méhbe ágyazódik be, hanem a petevezetékben vagy ritka esetben a hasüregben telepszik meg és indul fejlődésnek.
• Méhszájelváltozás vagy fertőzés: Sajnos előfordul azonban, hogy a pecsételő vérzés méhszájelváltozásra vagy fertőzésre utal, mely viszont alapos nőgyógyászati kivizsgálást igényel. Enyhe vérzéssel járhatnak többek között a chlamydia, gonorrhea és más szexuális úton terjedő fertőzések, valamint a különböző húgyúti fertőzések is.
• Méhlepény rendellenességek: A méhlepény rendellenes helyen történő növekedése (előlfekvő lepény, azaz placenta praevia) az első és a második trimeszterben kis mennyiségű vérzést okozhat, melynek következtében a kismamát általában veszélyeztetett terhesnek nyilvánítják. A vérzés mennyisége meghatározza a kórkép súlyosságát is.
• Hematóma: Utóbbi esetben egy vérömleny helyezkedik el a méhben, amiből barnás folyadék szivárog. Ez leszakadva magával sodorhatja a fejlődő embriót is, ezért kórházi kivizsgálás és felügyelet kötelező.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Amennyiben a várandósság során bármilyen mennyiségű vagy színű vérzés jelentkezik, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Különösen igaz ez, ha a vérzés erős, alhasi fájdalommal, görcsökkel vagy a terhességi tünetek hirtelen megszűnésével jár. Ha az első trimeszterben vérzést tapasztaltál, annak a második trimeszterre már enyhülnie, jó esetben pedig inkább elmúlnia kell. Ha továbbra sem szűnik meg, vagy épp most kezdődik, netán a harmadik trimeszterben történik, azonnal forduljatok orvoshoz, vagy hívjátok a mentőket, akkor is, ha csak enyhe vérzésről van szó.

Vizsgálatok az első trimeszterben

A várandósgondozás a terhesség megállapításával veszi kezdetét, melyet száz százalékban az ultrahangvizsgálat bizonyít. Ha a kórtörténetben nem voltak problémák (például nehezített teherbeesés, sikertelen várandósság, IVF eljárás, méhen kívüli terhesség), a 6. hét körül - azaz az utolsó menstruáció első napja óta eltelt 6 hét után - ajánlott először felkeresni a nőgyógyászt. Ebben a hétben ugyanis az esetek többségében már detektálható lesz szívcső pulzálás. A szakember az első vizit alkalmával ultrahangvizsgálattal erősíti meg a terhesség tényét.

Az embrió méretei és az utolsó menstruáció ideje alapján meghatározza a szülés várható időpontját is - ez az időpont a továbbiakban „terminusként” kerül a leleteken feltüntetésre. Sokszor a 10. hétre egy kontrollra visszahívja a kismamát, az előzmények figyelembevétele alapján.

Kötelező vizsgálatok

Az első trimeszterben számos kötelező vizsgálaton kell átesni, melyek célja a kismama és a magzat egészségének nyomon követése, valamint az esetleges problémák korai felismerése.

Orvosi vizsgálatok

• Anamnézis felvétele: Az első alkalommal az orvos felveszi az anamnézist, és az adatok alapján megállapítja, hogy magas vagy alacsony kockázatú terhességre van-e kilátás. Fontos, hogy a szakorvos ismerje a k kismama és a leendő apa kórtörténetét is, beleértve az aktuális egészségügyi állapotot, korábbi műtéteket, betegségeket, allergiákat és szedett gyógyszereket. A nőgyógyászati kórtörténet is fontos, ezért a menstruáció jellemzőiről, esetleges korábbi terhességekről, szülésekről, komplikációkról is fontos, hogy beszámoljunk.
• Nőgyógyászati vizsgálatok: Az első három hónap során havonta kell felkeresni nőgyógyászt (amennyiben nincs semmilyen komplikáció).
• Medencei vizsgálat: Ezzel a vizsgálattal megállapítható a méh mérete és helyzete, meghatározható a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-tesztet is ennek során végeznek el: a hüvelyből és méhnyakból vett mintákból kimutathatóak az esetleges kóros sejtek.
• Ultrahangvizsgálat: A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálaton általában már kimutatható a magzati szívműködés, ami a terhesség biztos jele. Az ultrahangon általában 1000-2000 nmol/L feletti érték elérésénél észlelhető majd már petezsák, ez általában az 5. héten következik be.
• Fogászati vizsgálat: Érdemes mihamarabb elvégezni, mert a várandósság alatt nagyobb eséllyel alakulnak ki fogínybetegségek.

Laboratóriumi vizsgálatok

• Teljes vérkép, vércukorvizsgálat, vércsoport-meghatározás.
• Szifilisz-szerológiai szűrés, anyai hepatitis B-hordozás szűrése.
• Vizeletvizsgálat (és egyéb, az orvos által elrendelt vizsgálatok).
• A hCG szint mellett progeszteron szintet is érdemes nézetni, mert ennek megfelelő szintje is kulcsfontosságú a terhesség megtartásához.
• A toxoplasma és a CMV szűrések kiemelten fontosak. Az alacsony aviditású CMV pozitivitást azonnal jelezni szükséges az orvosnak.

Genetikai szűrések

A 12-14. hét között kerül sor a magzat első genetikai szűréseire, a 12. heti UH vizsgálatra és kombinált szűrésre, melyből az első trimeszteri genetikai ultrahangvizsgálat kötelező.

• Kombinált teszt: Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.
• iGen NIPT szűrések: A legújabb és legmodernebb NIPT teszt, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja, 99% feletti megbízhatósággal.

Életmód az első trimeszterben

Az első trimeszterben az életmódra való fokozott odafigyelés kulcsfontosságú a kismama és a magzat egészsége szempontjából. Ebben az időszakban a vetélések legnagyobb százaléka történik, és a külső ingerek nagyobb hatással lehetnek az embrió fejlődésére. Fontos betartani az orvos utasításait, illetve a megfelelő tápanyagtöbbletet, vitamint, ásványi anyagot bevinni a szervezetbe.

Mit tegyünk?

• Vitaminok és étrend-kiegészítők: Folsav szedését minden esetben javasolni szokták, sőt, ezt akár már a terhesség tervezésekor el lehet kezdeni. Emellett leginkább a magnézium és a vas pótlása, vagy valamely kombinált terhesvitamin szedése ajánlott.
• Egészséges táplálkozás: Kiegyensúlyozott étrend javasolt, amely gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Nagyjából napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsokat, tojást, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. Kövessük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlását.
• Aktív életmód: Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos a terhesség alatt is, de figyeljünk a testünkre, ne erőltessük meg magunkat túlzottan.
• Pihenés: A szervezet óriási munkát végez a terhesség során, így nem meglepő, ha a kismama kimerültnek érzi magát. Érdemes sokat pihenni.
• Sok víz: A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Mit kerüljünk?

• Cigaretta és drogok: A terhesség alatti dohányzás és drogfogyasztás rendkívül káros, nagyban megnöveli a születési rendellenességek kockázatát, károsíthatja a fejlődő baba agyát és tüdejét.
• Alkohol: Az alkoholfogyasztás kis mértékben is igen káros lehet, mivel megnöveli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit, vagy okozhat értelmi fogyatékosságot.
• Kontakt sportok vagy sérülést okozó tevékenységek: Kerüljük a focit, kosárlabdát, röplabdát, bokszot, harcművészeteket, és minden ütközéssel, eséssel, rázkódással járó mozgásformát (pl. síelés, korcsolyázás, lovaglás, fal- és hegymászás).
• Jacuzzi, szauna: Az ilyen helyeken a terhes nőket nagyban veszélyezteti a túlmelegedés, kiszáradás, valamint az ájulás kockázata. Az anyák testhőmérsékletének jelentős emelkedése hatással lehet a baba fejlődésére, ez kimondottan igaz az első trimeszterre.
• Egyes ételek: Kerüljük a nyers halat (sushi), a nem pasztörizált tejet, sajtot (lágy sajtok), gyümölcsleveket, az alulsütött és feldolgozott húsokat, valamint a nyers tojást az ételmérgezés, listeriosis és toxoplazmózis kockázata miatt.
• Túl sok koffein: Kávét fogyasztani nem tilos ugyan, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.

A pár nemi élete

Fontos tudni, hogy egy normál lefolyású terhességnél a nemi élet semmilyen ártó hatással nincs a magzatra. Azonban az első trimeszterben a hormonális változások, a fáradtság és a rosszullétek miatt a kismamák libidója csökkenhet. A gondok, gondolatok, kételyek és érzések kölcsönös megosztása, megbeszélése már önmagában segít abban, hogy a leendő szülőpáros jobban megértse, megismerje és elfogadja egymást. Ebből a szempontból nagyon fontos ez az időszak, hisz egy új életszakasz kezdetét jelenti, mely gyökeresen különbözik a pár eddigi életétől, és ennek az új korszaknak az alapjait most kell lefektetni.

tags: #menstruacio #az #elso #trimeszterben