A várandósság az élet egyik legcsodálatosabb, de mégis kihívásokkal teli időszaka. Ebben az időszakban az élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat. A fájdalom tulajdonképpen a testünk üzenete, hogy valami nincs rendben. Annak ellenére, hogy a fájdalom gyakori jelenség a várandósság alatt, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez normális lenne!
Általános fájdalmak terhesség alatt
A terhesség alatt az alhasi fájdalom az egyik leggyakoribb panasz a nők körében. Az első trimeszterben sok kismama alhasi fájdalomra, menstruációs görcsökre emlékeztető fájdalomra panaszkodik. A kismama szervezetében az első pillanattól kezdve óriási változások mennek végbe, a görcsös fájdalmak mögött gyakran a méh növekedése áll.
A székrekedés vagy a felgyülemlett gázok szinte minden nőt megviselnek a terhesség alatt, és bár kellemetlen fájdalmat okoznak, sem a baba, sem az anya életét nem veszélyeztetik. A táguló méh összenyomja a beleket, és kitolja őket a helyükről. A puffadáshoz a lelassult bélmozgás is hozzájárul. A kellemetlen tünetek között megjelenhet a hányinger, teltségérzet és a hasi fájdalom. Többnapos székrekedés esetén a fájdalom a hátba is kisugárzik. Könnyű mozgással, fokozott vízbevitellel és rostban gazdag étrenddel a székrekedés megelőzhető.
A görgeteg méhszalag mindkét oldalon rögzíti a méhet. Ahogy a méh tágul, a szalag megnyúlik, ami hirtelen fájdalmat okozhat, főleg felálláskor vagy testhelyzetváltáskor. Ezért lassan keljen fel, és kerülje a hirtelen mozdulatokat. A szalagfájdalom lehet tompa vagy éles, jellemzően a has egyik oldalán, de néha mindkét oldalon vagy az ágyék táján is jelentkezhet.
A terhesség alatti gyomorégés nagyon gyakori probléma, és sok esetben azokat is érinti, akik a terhesség előtt sosem tapasztalták. A gyomorégést a gyomorsav okozza, amely a gyomorból a nyelőcsőbe jut. Az egyik kiváltó oka a magasabb progeszteron hormonszint, a másik ok a megemelkedett hasűri nyomás. A gyomorégést a gyomorfájdalom mellett torokfájás is kísérheti. Számos hagyományos gyógyír létezik a kellemetlen tünetek leküzdésére. Segíthet egy pohár tej, fehér joghurt vagy fehér kenyér fogyasztása. Az legfontosabb tényező azonban a megfelelő alvási pozíció.

Mozgásszervi fájdalmak a terhesség alatt
A terhesség alatti derékfájás, hátfájás az egyik leggyakoribb kismama probléma. A várandósság alatt a derékfájást okozhatja az, ha például aszimmetrikus a medencénk vagy ha túl gyenge a hasizmunk. A hasizmoknak nagyon fontos szerepe van a törzs stabilitásában, de ha nem elég erősek, akkor ezt a tartó funkciót a hátizmok kénytelenek átvenni, ezért túlerőltetik magukat és fájdalommal reagálnak! De derékfájást okozhat az is, ha a popsinkat túlságosan kinyomjuk, mert ilyenkor a medence előrebillen és megrövidülnek a deréktáji izmok. A tüneteket fokozza, ha a deréktájon túlságosan görbül a gerinc (lordosis) és emiatt - na meg a nagy pocak miatt - túlzottan előrebillentjük a medencénket.
A szeméremcsonti fájdalom a terhesség alatt nagyon kellemetlen tud lenni és olyannyira fájdalmas lehet, hogy még a mozgást is akadályozza. Ez a fájdalom tipikusan erősödik, ha olyan mozdulatot végzel, ami terpesszel jár, például kocsiba ki- és beszállás. A terhesség alatti szeméremcsonti fájdalom okai nem teljesen egyértelműek és valószínűleg több tényező is közre játszik a kialakulásában. Fontos tényező lehet a várandósság alatti hormonális változás, ha nincs egyensúlyban a medence vagy ha aszimmetrikus a törzs.

Terhesség, derék és hátfájás, porckorongsérv 20130115
Migrén és terhesség
A várandósság alatt, sőt már előtte is felmerülhet a migrénes kismamákban, hogy mit tehetnek egy-egy roham ellen, amivel nem ártanak a magzatnak. A jó hír az, hogy a terhes nők nagyobb része azt tapasztalja, hogy a kilenc hónap alatt kevésbé van jelen az életükben a migrén, a rossz hír viszont, hogy ez nem mindenkire igaz. A terhességük előtt is migréntől szenvedő nők 50-80%-a a tünetei enyhülését tapaszalja a várandósság során. Azonban a kismamák 15-20%-a nem érzékel javulást, különösen, ha ún. aurás migrén van nála jelen.
A migrénnek alapvetően van egy genetikai alapja, ami azt jelenti, hogy egyes családokban öröklődik a hajlam. Ugyanakkor vannak bizonyos triggerek, amelyek kiváltják a konkrét rohamokat, amelyek közül a nőknél a legjellemzőbb a hormonszintek, különösen az ösztrogénszint fluktuációja. Éppen emiatt a kismamák főképp az első trimeszterben tapasztalhatják a rohamokat, amikor még nem stabilizálódtak a hormonszintek. Van jónéhány olyan trigger is, amely terhességben és azon kívül is kiválthat migrénes rohamot, például a dehidráció.
A gyógyszereket illetően a kismamákban sok az ellenérzés, az intenzív fájdalom ellen azonban fel kell lépni. Szakmai szervezetek szerint migrén esetén még terhes nők is alkalmazhatják az acetaminophen és a metaclopramide hatóanyagú gyógyszereket, és bizonyos körülmények közt beválhatnak a triptánok és a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Erről azonban csak az orvos dönthet megfelelő mérlegelés után.
A migrénes rohamok enyhítésére otthon is tehetünk lépéseket:
- Ismerjük meg a triggereket!
- Próbálkozzunk a hideggel és a meleggel!
- Tartózkodjunk sötétben!
Szövődményekre utaló fájdalmak és tünetek
A várandósság során bármikor: elhúzódó vagy súlyos hányás; hüvelyi vérzés; szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás; súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés; folyamatos fogyás; láz vagy hidegrázás; fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor; állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés; ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens); ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn. A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt) jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség.
Mielőbb kérjen orvosi segítséget, ha a várandósság korai szakaszában:
- tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban;
- erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik;
- hüvelyi vérzést tapasztal.
A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel: látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek; hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon; erős bőrviszketés; ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog); májtáji fájdalom; bevérzések jelentkezése a bőrön; vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése; hüvelyi vérzés.
A várandósság alatti vérzés
A várandósság idején a vérzés viszonylag gyakori tünet, és nem minden esetben ad okot aggodalomra, ettől függetlenül minden esetben jelezni kell a kezelőorvosnak, fontos ugyanis a háttérben álló ok felderítése. A kivizsgálás általában hüvelyi vagy kismedencei vizsgálattal, ultrahang-, illetve vérvizsgálattal történik - utóbbit a hormonszintek, máj- és vesefunkciók és a teljes vérkép ellenőrzése érdekében végzik.
A terhesség első 12 hetében a hüvelyi vérzés lehet vetélés vagy akár méhen kívüli terhesség jele is, azonban sok esetben nincs szó ilyen súlyos következményekről, és az anya sikeresen kihordja gyermekét. Előfordulhat viszont, hogy a vérzés miatt - a gyermek és a saját maga biztonsága érdekében - az anyának a várandóssága jelentős részét kórházban, megfigyelés alatt kell töltenie.

Méhlepény-leválás
Ez a szövődmény igen súlyos, az anyai és a magzati életet is veszélyeztető állapot, amely - ahogy a neve is utal rá - azt jelenti, hogy a méhlepény elkezd leválni a méhfal belsejéről. A méhlepény-leválás általában a méh tónusfokozódásával, az érintett területen hasi fájdalommal jár, de nem minden esetben kíséri vérzés.
Placenta praevia (Előlfekvő méhlepény)
Előlfekvő méhlepényről beszélünk, ha a lepény nem a méh megfelelő szakaszán tapad. Általában a tünetek a harmadik trimeszterben jelentkeznek, fájások nélkül hirtelen fellépő vérzés képében. A vérzés életet veszélyeztető mértékű is lehet, így felismerése és időben történő kezelése elengedhetetlen fontosságú. Egyértelmű diagnózist ultrahang kép alapján lehet felállítani. Általában azonnali császármetszés indikációi közé tartozik.
Placenta accreta
A placenta accreta a méhlepény-beágyazódási egy ritka, de súlyos rendellenessége, ami életet veszélyeztető terhességi szövődményt okoz. Általában kizárja a hagyományos szülés lehetőségét. Olyankor alakul ki, amikor a méhlepény túl mélyen ágyazódik be a méh falába (esetleg a méhszájba), de előfordulhat, hogy a méh külső oldalán is megjelenik. Ilyenkor a szülés után nem távozik a méhlepény - ahogy normálisan -, hanem a méhhez tapadva marad. Ez súlyos vérzést okozhat, de koraszülés oka is lehet.
Preeklampszia (terhességi toxémia)
A preeklampszia a terhesség második felében (a 20. hét után), vagy nem sokkal a szülés után jelentkezhet, általában a terhességi rutinvizsgálatok során derül rá fény. Jellemzőbb tünetek: magas vérnyomás; végtag- és arcödéma; erős fejfájás; látászavarok, szikralátás; fájdalom közvetlenül a bordák alatt. A fenti tünetek minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek!
HELLP szindróma
A HELLP szindróma egy ritka, de annál súlyosabb terhességi szövődmény. Megjelenése 25 év felett, többedszer szülő nőkre jellemző, akiknél a korábbi terhességek többségében normál lefolyásúak voltak. Általában a terhesség harmadik trimeszterében (a 28. és 40. hét között) kezdődik, de a terhesség második felében is bármikor előfordulhat a 20. héttől kezdve, vagy akár a szülést követő héten is. Pontos okát nem ismerjük, a korán kialakuló típus hátterében a magzatot tápláló lepény betegsége állhat.
A HELLP szindróma sok esetben általános tünetekkel kezdődik. Olyanokkal, amikre sokan csak legyintenek; vagy az is előfordulhat, hogy a kivizsgálás során összetévesztik őket más, gyakoribb egészségügyi állapotokkal. Kismamák esetén viszont nagyon fontos, hogy minden új tünetet komolyan vegyenek!
Koraszülés
Ha a gyermek a terhesség 24. hete után, de a 37. hete előtt megszületik, koraszülésről beszélünk. A koraszülésre figyelmeztető jelek:
- tompa, „mély” hátfájás;
- nyomásérzés a medencében;
- végtag- vagy arcödéma;
- óránként négynél többször jelentkező összehúzódások;
- hányinger, hányás vagy hasmenés;
- homályos- vagy kettős látás, egyéb szemészeti zavarok;
- menstruációs fájdalomhoz hasonló hasi görcsök;
- a baba mozgása lelassul vagy megszűnik;
- folyadék vagy vér távozik a hüvelyből.
Vetélés
A vetélés - vagyis a magzat elvesztése a 24. terhességi hét előtt, vagy míg nem érte el az 500 grammos súlyt - az esetek többségében az anyán kívül álló ok(ok) miatt következik be. A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést!
Szülési fájdalmak típusai és kezelése
Nehéz elképzelni, hogy mit várhatunk a szülési fájdalomtól és a méhösszehúzódásoktól, különösen, ha az első terhességről van szó. A kismamák gyakran aggódnak amiatt, hogy vajon fel fogják-e ismerni a szülési fájdalmat, illetve hogy amit éreznek, az vajon nem a koraszülést jelző összehúzódás-e. Noha a méhösszehúzódások sokfélék, a szülés minden egyes szakaszának megvannak a maga tünetei.

Braxton-Hicks-összehúzódások (jóslófájások)
A gyakran csak jóslófájásokként emlegetett szabálytalan méhösszehúzódások nem a szülés megindulását jelzik. A Braxton-Hicks-összehúzódások legfontosabb jellemzői:
- olyan méhösszehúzódások, melyek intenzitása és gyakorisága nem nő;
- rendszertelen méhösszehúzódás;
- inkább kellemetlen, mint fájdalmas;
- az összehúzódások a lágyéki területen, a test elülső részén jelentkeznek, nem hátul;
- sétálás vagy lefekvés hatására az összehúzódások csillapodnak, alábbhagynak;
- már akár a 6. héten is jelentkezhetnek, de leginkább a második vagy harmadik trimeszterben jellemzőek.
Prodromális összehúzódások
A prodromális összehúzódások a szülés tényleges megindulását megelőző hetekben, napokban, órákban jelentkeznek. Ezek az összehúzódások gyakran erősebbek, szabályosabbak és hosszabbak, mint a Braxton-Hicks-összehúzódások, de nem a szülés tényleges kezdetét jelzik. Szakértők szerint ezeknek az összehúzódásoknak a célja, hogy a baba a megfelelő helyzetbe kerüljön a szüléshez. A prodromális összehúzódások tünetei a következők:
- 24-36 óra múlva sincs változás a méhnyaknál;
- a lefekvés nem segít abban, hogy az összehúzódások megszűnjenek;
- erős összehúzódások, melyek azonban az idő múlásával sem válnak gyakoribbá, s tágulást sem okoznak.
Tágulás - A szülés korai szakasza
A szülés korai szakaszában a cervix (méhnyak) 0-6 cm közötti tágulása történik. A teljes tágulás körülbelül 10 cm, ami általában elegendő a baba áthaladásához. A szülés korai szakaszára jellemző összehúzódások az alábbiakkal jellemezhetők:
- tompa hátfájás;
- enyhe légzési nehézség az összehúzódások alatt;
- medencenyomás és a medence teltségének érzése;
- a fájdalom hátból sugárzik előre;
- nagyon erős összehúzódások, melyek legalább 45-60 másodpercig tartanak és körülbelül 5 perces időközönként jelentkeznek.
Aktív szülési fázis
Az aktív szülési fázisban az összehúzódások sokkal erősebbek és fájdalmasabbak, annak érdekében, hogy a baba mielőbb világra jöjjön. Ebben a szakaszban a cervix már legalább 6 cm-re tágult. Erre a szülési szakaszra az alábbiak jellemzőek:
- az összehúzódások 5 percenként vagy annál gyakrabban jelentkeznek;
- az összehúzódások legalább egy percig tartanak;
- a kismama nem érzi úgy, hogy két összehúzódás között a méh ellazulna;
- jelentős fájdalom és nyomás a hátban, amit az okoz, hogy a baba lefelé mozog a szülőcsatornában;
- a kismama erős székelési ingert érezhet, valamint erős a nyomási inger is.
Terhesség, derék és hátfájás, porckorongsérv 20130115
Hogyan birkózzon meg a szülési fájdalommal?
A szülési fájdalommal való megbirkózást segíti:
- Testmozgás - Hacsak az orvos nem írja elő a fizikai aktivitás korlátozását, a terhesség alatti testmozgás segíti az állóképesség, a rugalmasság és az izomtónus kialakulását még a szülés előtt. A nagy intenzitású testmozgások helyett válassza a jógát vagy az úszást.
- Szülésfelkészítő tanfolyam - Sok kórház kínál szülésfelkészítő programot, ahol arra is megtanítják a leendő szülőket, hogyan relaxáljanak és enyhítsék a szülési fájdalmat. A legtöbb módszer a légzési technikára, figyelemelterelésre és a masszázsra összpontosít.
- Meditáció - A meditáció, a jóga és a relaxáció más formái mind segítik a kismamát a helyes légzésben és megfelelő koncentrációban az összehúzódások alatt.
- Figyelemelterelés - A nyugtató zene hallgatása, a számolás vagy más elterelő technikák is hasznosak lehetnek abban, hogy eltereljék a figyelmet a szülési fájdalomról.
- Aromaterápia - A nyugtató illatok (pl. levendula) belégzése elősegítheti a relaxációt és ösztönzi a mély légzést.
Mindemellett még a szülés előtt beszéljen orvosával arról, milyen gyógyszeres fájdalomkezelési módszereket ajánl (pl. orális gyógyszerek vagy epidurális érzéstelenítés), mi azoknak az előnye és esetleges kockázata.