A várandósság egy csodás állapot, de nem mindig békés, sokszor kerülhetnk olyan élethelyzetbe, amikor nagyobb a feszültség a kelleténél. Előfordulhatnak munkahelyi problémák, traumák, tragédiák a családban, amelyeket mindannyian másképp tudunk feldolgozni. A magzat ezt ugyanúgy megérzi, ahogy az édesanyja szívdobogását is érzékeli.
A stressz hatására kortizol termelődik, aminek van egy különleges, kesernyés íze, ami a méhlepényen keresztül jut el hozzá, ezt érzi a baba a méhben. Érdekesség, hogy születés után ennek hormonnak a szagát érzékeli, ahogyan az édesanya szívverésének ritmusából is tudja, hogy valami épp nincs rendben. Ez nagyjából kétéves korig tart.
A baba már a méhben is pontosan tudja, mikor van az anyukájának rossz kedve, de azt is, ha vidám. Ezek az első tapasztalatai az érzelmekről, ez számára tanulás, egy folyamat, ami nagyon fontos. Ez a képesség a túléléshez szükséges, hiszen a baba a biztonságra törekszik.
Bár ők kevésbé tudják ezt kifejezni, a babák és kisgyermekek életét is megnehezítheti a feszültség és a szorongás. A gyermekek már a pocakban is nagyon érzékenyek az őket érő ingerekre, majd születésük után a felnőttekhez hasonlóan képesek észlelni az őket körülvevő társas és érzelmi környezet minőségét, változásait. Megérzik, ha a szüleik rossz lelkiállapotban vannak, ha káosz uralkodik az életükben, ha éppen türelmetlenebbek egymással, és ezek mind hozzájárulhatnak a babakori stressz kialakulásához.
Ahogyan a saját életünkben, úgy gyermekeink esetében is arra törekszünk, hogy a lehető legnyugodtabb és leggondtalanabb körülményeket teremtsük meg. Az őket ért túl sok inger, a megváltozott környezet, ismeretlen szituációk, az idegen személyek megjelenése, a szülőktől való szeparáció tulajdonképpen a babák összes életfunkcióját megváltoztathatja. Más lesz az alvási ritmusuk, az étvágyuk, a hangulatuk, és amennyiben a stressz hosszú távon is fennáll, számos negatív következményt vonhat maga után.
A stressz - főleg az elhúzódó stressz - nem igazán tesz jót a szervezetünknek. Hatására kortizol termelődik, aminek ha magas a szintje, problémád lehet a vérnyomással, a szív- és érrendszerrel is. Azt már régóta tudjuk, hogy a baba sok mindent érez az anyaméhben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a stressz mennyire befolyásolja a fejlődését és a későbbi életét.
Mennyire van hatással az anya által megélt stressz a fejlődő magzatra?
Mi történik, ha a stressz állandósul a várandósság alatt?
Igazából ez egy félreértés, hiszen olyan valójában nincs, hogy állandóan stresszben vagyunk. Felnőtt korára mindenki megtanulja valahogy oldani a feszültséget. Természetesen olyan előfordulhat, hogy valaki tartósan él át stresszhelyzeteket, hiszen sokszor visszük magunkkal a problémáinkat. De minden feszültségnek van feloldása. A baba számára ez fontos tanulási folyamat, hogy anya képes lenyugtatni magát. Az egyéni stresszkezelésünkön múlik, hogy ő hogyan tanulja meg kezelni majd a feszültséget. Mindenki maga találja meg azt, amitől a feszültség enyhülni fog. Van, akinek a sport, a jóga, másoknak a zenehallgatás vagy az olvasás jelenthet feloldást. Persze előfordulhat, hogy ez valakinek lassabban megy, de ezt a baba érdekében komolyan kell venni.
Segíthet egy olyan várandósvitamin, ami tartalmaz magnéziumot is.
A babának is lehet magasabb a kortizolszintje, de ez elméletileg igaz. Semmilyen tudományos kutatás nem támasztja alá, hogy így van. Az emberek nagyon jól alkalmazkodnak, példa erre a második világháború Londonja, ahol a bombázások mindennaposak voltak. Az emberek átvészelték ezeket az alkalmakat az óvóhelyeken, és boldogabban jöttek fel onnan, folytatva az életüket. Alkalmazkodtak, és azért voltak boldogok, hogy túléltek egy újabb csapást. A stresszt fel tudjuk dolgozni. Nem kell attól tartani, hogy a baba kortizolszintje állandóan magas.
Ha tartósan magasabb a kortizol, akkor a baba ingerlékenyebb, érzékenyebb lehet.
Mi a normális alvási ritmusa egy két hónapos csecsemőnek?
Általánosságban elmondható, hogy a két hónapos csecsemők alvási ideje 30 perctől 4 óráig terjedhet, és a csecsemők napközben többször is alszanak. Két hónapos korukban az éjszakai alvásuk kezd stabilizálódni, így számíthat arra, hogy a baba hosszabb ideig, 4-6 órát alszik majd egyhuzamban éjszaka. Az alvásritmus is fokozatosan alakul ki, ahogy a baba növekszik. A legfontosabb dolog, amit figyelni kell, hogy a baba éber és boldog-e, amikor ébren van, és hogy eleget alszik-e, mivel az alvás fontos a fejlődése szempontjából. A két hónapos csecsemő alvásigénye magas, így akár napi 14 vagy 17 órát is aludhat. Ez az idő magában foglalja a nappali és az éjszakai alvást is, és az alvás hossza változó lehet: előfordulhat, hogy a baba csak fél órát vagy akár öt órát is alszik egyhuzamban. Teljesen normális, hogy egyes azonos korú csecsemők éberebbek, mint mások. Fontos azonban, hogy figyelemmel kísérje a baba alvásigényét, és igyekezzen támogatni azt.
A baba alvási ritmusa két-három hónapos korában kezd stabilizálódni. A nappal és az éjszaka közötti különbség segít gyermekének megérteni a rendszeres napi ritmust és rutint. Ezért etesse rendszeresen a babát nappal, és lehetőleg csökkentse az éjszakai etetések számát. Győződjön meg róla, hogy a környezet megnyugtató és alkalmas a baba alvására. A sötét, csendes és viszonylag hűvös szoba elősegíti a jó minőségű alvást. Az olyan nyugtató szokások, mint az esti fürdetés vagy az esti mese segíthetnek a babának felkészülni az alvásra.
A hiperaktív baba végtelenül élénk, és sokáig akar fennmaradni. Az éjszakai ébredés normális a csecsemőknél, ha azonban elhúzódik, el kell gondolkodnia a lehetséges okokon. Az alvási apnoe ritkább, és tünetei közé tartozik az alvás közbeni szakaszos légzés. Ha azt gyanítja, hogy gyermeke ebben szenved, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ne feledje, hogy minden baba egyedi, és hogy az alvászavarok sokféleképpen kezelhetők.
Az etetés és az alvás szorosan összefügg. A gyermek ebben a korban gyakran eszik, akár 2-4 óránként is. Ezenkívül gyakran elalszik evés után, ami közvetlenül befolyásolja az alvásritmust. Éjszaka a baba éhesen ébredhet, ezért fontos, hogy elalvás előtt eleget egyen. Általánosságban elmondható, hogy minél jobban eszik a baba napközben, annál jobban alszik éjszaka. Az éjszakai ébredések kihívást jelenthetnek a szülők számára, ezért tudniuk kell, hogy ez a baba fejlődésének normális része. Ha a baba éjszaka felébred, lehet, hogy éhes vagy nedves a pelenkája. Az éjszakai ébredés különböző eszközökkel kezelhető. A különböző lefekvési rutinok hozzájárulnak a baba megnyugtatásához, a fürdetés egy jó megoldás. Az, hogy a baba hogyan érzi magát napközben, szintén hatással van az éjszakai alvására. Ezért napközben vegyen részt játékokban és élvezetes tevékenységekben, amelyek aztán elősegítik az éjszakai alvását.
Egyes csecsemőknél az éjszakai ébredés normális, akár hosszú ideig is. A szülőknek különböző véleménye van az alvásiskoláról. Egyesek már a korai szakaszban is kedvelik, mások úgy látják, hogy inkább csak az idősebb gyermekek számára alkalmas. Akár az előbbiekhez, akár az utóbbiakhoz tartozik, gondoljon arra, hogy egy kéthónapos baba még nagyon kicsi, és az éjszakai ébredés ebben a korban teljesen normális. Ezért sok szakértő azt javasolja, hogy az alvás igazi iskolája 4 és 6 hónap között kezdődjön. Azonban már két hónapos korban elkezdheti kialakítani a baba alvási szokásait. Végezhetnek együtt nyugtató vagy lefekvés előtti rituálékat, hogy megtanulja felismerni a nappal és az éjszaka közötti különbséget. De mindig tartsa szem előtt, hogy minden baba egyéniség.
A gyermekek nappali és éjszakai alvása között számos különbség van. A nappali alvás gyakran az alvás könnyített változata, az elalvás és az ébren maradás fázisaival. Az éjszakai alvás két hónapos korban kezd fokozatosan meghosszabbodni, és a baba kezdi megérteni a nappal és az éjszaka közötti különbséget. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a nappali alvás minősége és hossza befolyásolhatja az éjszakai alvást. Azok a gyermekek, akik jól alszanak napközben, éjszaka jobban alszanak.
A két hónapos csecsemők leggyakoribb alvásproblémái az éjszakai felébredések, a nappali és az éjszakai alvásritmus keveredése és az elalvási nehézségek. Néha azonban az alvászavarokat fizikai tényezők, például az éhség, a nedves pelenka vagy a puffadás okozzák. Ha az alvászavarok hosszú ideig fennállnak, vagy befolyásolják a baba vagy a szülők jólétét, forduljon ápolónőhöz vagy orvoshoz. Egyéni útmutatást és tanácsot tudnak adni egy adott helyzethez.
A Muumi Baby pelenkákat úgy tervezték, hogy a babáknak egész éjszaka kényelmes legyen az alvásuk támogatása érdekében. Különösen jó választás a két hónapos csecsemők számára, akik még nem tudják kontrollálni az éjszakai szükségleteiket, és akiket a nedves pelenka felébreszthet. A Muumi Baby pelenkák puha és légáteresztő anyagokból készülnek, amelyek szárazon tartják a baba bőrét, és megelőzik a kiütéseket és más bőrproblémákat. Bőrgyógyászatilag teszteltek, és gyártásukhoz csak biztonságos és környezetbarát anyagokat használnak. Ez különösen fontos a két hónapos csecsemők számára, akik nagyon érzékenyek az allergénekre és a vegyi anyagokra.
A megnyugtató, kedves, gyengéd szavak már önmagukban is képesek csökkenteni a szorongást, azonban még jobb, ha képes partnerként bánni gyermekével és párbeszédet alakít ki vele. Próbálja meg az életkorának, fejlettségi szintjének megfelelően elmagyarázni neki, hogy mi történik vele, vegye figyelembe az érzéseit, és nagyobb gyermekek esetében mindig válaszolja meg a kérdéseit.
A játék nemcsak a gyermekek figyelmét és energiáit köti le, hanem remek eszköz a szorongás, a babakori stressz leküzdésében is. Egy korábbi cikkünkben kitértünk rá, hogy mindenképpen érdemes néhány kedvenc játékkal, könyvvel érkezni például egy orvosi váróba is, ugyanis a játék szuperül elüti a várakozási időt, és a gyermek nem fog a vizsgálat miatt izgulni.
Az anyatej édes íze megnyugtatóan hat a babákra, mivel az anyaméhben töltött időszakra emlékezteti őket. Természetesen nem megoldható, hogy minden szituációban (és gyermeke idősebb korában) anyatejjel táplálja őt, ilyenkor jól jöhet egy kevés cukros víz is.
Amikor eljön egy újabb oltás, szuri időpontja, és meg kell látogatni a védőnőt vagy a gyermekorvost, a gyermekek szorongása az átlagosnál magasabb szintre léphet. Természetes, hogy a legkisebbek is félnek az ismeretlen személyektől, fényektől, hangoktól, hirtelen mozdulatoktól, így a fentebb felsorolt technikák még nagyobb szerephez jutnak.
Kisbabáknál nagyon gyakori a tűtől való félelem, amely mögött leginkább az áll, hogy tartanak az őket érő fájdalomtól. Bizalommal ajánljuk Önnek a Li-Pri helyi érzéstelenítő krémet, amelyet már 0 éves kortól bátran használhat gyermeke bőrén! A Li-Pri lidokaint és prilokaint tartalmaz, amely két ismert, biztonságos, amid típusú fájdalomcsillapító. Hiszünk abban, hogy a könnycseppek nem kötelező „kellékei” egy orvoslátogatásnak! A Li-Pri 25 mg/g + 25 mg/g krém lidokain és prilokain tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer.
Megdöbbent az az anyuka, akinek a gyermeke alvászavaraival kapcsolatos tanácsadáson -miután alaposan kikérdeztem a körülményeket illetően- azt találtam mondani, hogy a babájuk alvási problémáit bizony jelentősen befolyásolja az a feszültség, ami őbenne van. Ő erre nem gondolt. A fogzásra, a bölcsire, a frontátvonulásra igen, de saját magára nem. Pedig igaz (és nem csak számos kutatás igazolja, hanem a logika is ezt mondatja): ha az anya stresszes, feszült, akkor az a babára is kihatással van - és ez az alvászavarok hátterében is ott állhat.
Sokan élnek abban a hitben, hogy a hasfájás, a fogzás, a zajos szomszédok, a mozgásfejlődés, a szeparációs szorongás a baba „nemalvásának” oka. Mindig lehet találni valamilyen aktuális okot, ami miatt felébred éjjel a baba. Lehetnek kimondottan „szervi” okai is az alvászavaroknak, mint a reflux vagy az orrmandulaproblémák. És mivel tudjuk, hogy a babának sok alvásra van szüksége az egészséges fejlődéshez, ezért nagy riadalmat kelt, ha nem alszik jól, gyakran ébred, nem tud elaludni. De mindig valamilyen külső tényezőben találjuk meg azt. És valóban: a fogzás és a többi felsorolt ok valóban okozhat alvászavarokat, megváltoztathatja az alvási szokásokat. Átmenetileg. De mi a helyzet, ha az alvásproblémák hosszú hónapokig húzódnak? Ha a problémásan alvó újszülött másfél éves korában is pocsék alvó?
A probléma gyakran ott kezdődik, mit gondolunk a helyzetről. A bevezetőben említett anyuka például kezdettől úgy gondolta, az ő babája nehéz eset, mert születésétől fogva rosszul aludt. A „rosszul” az persze relatív: újszülöttként napközben 2 óránként kért enni és éjjel is 2,5 óránként ébredt. Pontosan úgy, ahogyan egy újszülöttnek kellett volna.
Pár éve a Chicagói Egyetem Erikson Intézete készített egy kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogyan reagálnak az anyák a baba sírására. A vizsgálatból kiderült, hogy azok az anyukák, akik azt várják el a babától, hogy egyáltalán ne sírjon, akik úgy gondolják, a sírás nagy probléma, azok stresszként élték meg a sírást és a rövidebb napi sírásmennyiséget is nagy problémaként értékelték.
Ássunk egy kicsit a kutatás mélyére! Miért érzi úgy egy anyuka, hogy a babájának egyáltalán nem lenne szabad sírnia, hogy a sírás rossz? A háttérben önbizalomhiányt, bizonytalanságot, megfelelési kényszert találunk. Mindenki jó anya akar lenni. És a félreértelmezett „jó anyaság” a sírás mennyiségével jól mérhető. Kevés sírás=jó anya. Sok sírás=rossz anya. Így leírva nagyon sarkos ez, és máris kitűnik, mennyire értelmetlen. Mi a sok? Mi a kevés?
Beszéljünk kicsit a megfelelési kényszer szülte feszültségekről is! Ez vezet oda, hogy a babát 8 órakor kötelezően az ágyba nyomjuk, akkor is, ha nem álmos. Persze ő nem akar elaludni, mert még nem álmos. Mi feszültek vagyunk, mert már rég aludnia kéne. Azt mondjuk, ez így nem egészséges, nem fogja kialudni magát. És mi lesz, ha oviba megy, hogyan fog felkelni reggel? Tehát altatunk hosszasan, kitartóan - el is mondjuk mindenkinek, hogy ez az élet velejárója, úgy látszik, a mi csemeténk már csak ilyen rossz alvó, nem tud ellazulni elalvás előtt (lehet, hogy a hasa bántja?). A kicsi persze nem érti a helyzetet. Anya hosszasan hurcolássza, ringatja, szoptatja, közben feszült, ideges, ő meg nem akar még aludni, annyi felfedeznivaló lenne még a világban, de hát nincs mese, anya erőlteti. Kialakul a játszma: a kicsinek fogalma sincs, mikor álmos igazán és hogy ilyenkor hogyan kellene, lehetne magát az elalváshoz szükséges ellazult állapotba hozni. Amikor elálmosodik, nyűgös lesz, mert azt tanulta meg, ilyenkor feszültnek kell lenni. Ezért aztán később sem tud elaludni és ez kisgyermekkorig elhúzódhat. És nem ritka az sem, hogy a feszültségeket félelem táplálja: például attól félsz, tönkremegy a párkapcsolatod, ha nem tudtok minden este 2 órát nyugodtan együtt lenni, beszélgetni. Ehhez viszont időben le kéne feküdnie a babának. Vagy attól félsz, ha nagyon fáradt vagy az éjszakai ébredések miatt, nem fog menni a szex, és emiatt lesznek párkapcsolati problémáitok. Ilyenkor persze felmerül a kérdés, vajon miért vannak félelmeid a kapcsolatod miatt. A gyermekvállalás új szintre emeli a kapcsolatot, nem várhatjátok el, hogy ugyanolyan nyugodtan, ráérősen mennek majd a dolgok, mint előtte, hogy gond nélkül tudtok egymásra időt szakítani.
Gyakori stresszforrás az időnyomás is. Jön a bölcsi, az ovi, a testvér születése, anya műtétje, a nyaralás - és addigra jól kéne tudnia aludni a kicsinek. Aztán ott van az az eset, amikor a baba korábban jól aludt, aztán egyszercsak elkezdett éjjel felébredni. Először még a megszokott rend szerint próbáltad visszaaltatni, megszoptattad, visszaadtad a cumiját, aztán ezt már óránként-félóránként kellett megtenni. Napról napra egyre fáradtabb és idegesebb leszel. Miért nem alszik? Jönnek a találgatások, a keresgélés az interneten, a kérdezés a Kismamablogon 🙂 Az eredeti probléma közben megszűnik, de addigra a régi rend felborul, a kicsi egyre bizonytalanabbul érzi magát, felriad, és segítséget kér - te meg ettől egyre kétségbeesettebb leszel.
Bár semmilyen tudományos kutatás nem bizonyítja, a tanácsadások során szerzett tapasztalatom az, hogy az alvásproblémák jelentős része akkor oldódik meg, amikor az anyuka helyreteszi magában az alvással és a gyermeke alvásproblémájával kapcsolatos elvárásait. Amikor igazán elhatározza, hogy ezt a helyzetet meg fogja oldani. Nem ritkán ezt az állapotot valamilyen alvássegítő módszerről szóló könyv elolvasása idézi elő. És ezért van az, hogy hiába erőlteted a sírni hagyós, felvesz-letesz módszert, vagy próbálsz meg együtt aludni a babával, néha egyszerűen nem működik. Mert nem igazán hiszel benne, hogy ez működhet, mert nem érzed úgy, hogy képes vagy kezelni ezt a helyzetet.
Megoldást az jelent, ha képesek vagytok egymásra hangolódni a babával. Ha nem külső kényszerek hatása alatt akarod őt nevelni, hanem képes vagy az igényeit megérteni, észrevenni a háttérben húzódó okokat is. Ha nem a világ által tartott tükrön át szemléled őt, a viselkedését, hanem úgy, ahogy van. És nem csak neked kell a kicsire hangolódni - az is fontos, hogy a baba is rád tudjon hangolódni. Az első években szinte mindent tőled, rajtad keresztül tanul meg. De nem úgy, hogy direkt megtanítod neki. Hanem úgy, hogy ellesi. És nem csak azt lesi el, utánozza le, mit csinálsz, hanem azt is, hogyan érzel, hogyan reagálsz. Figyeli a mimikádat, a gesztusaidat, magába szívja a reakcióidat. Így tanul meg mindent. Így tanulja meg, hogy az elalvás jó dolog, az alvás kellemes, elalvás előtt olvasni, összebújni, beszélgetni, dúdolást hallgatni, megölelni a játékmackót - ezek mind jó dolgok! De ezt az üzenetet nem lehet úgy átadni, hogy görcsösen AKAROD. Azt csak őszintén, hitelesen lehet. Lazának és gond nélkülinek kell lenned az elalvással kapcsolatban. Elengedni a „kötelező elaludni” gondolatát és természetesként kezelni, hogy amikor ő álmos, akkor megfürdünk, szopizunk, összebújunk, lefekszünk az ágyba és alszunk egy nagyot.
Aludjatok jól 4 héten belül! A Baba Altatás Hatásosan online alvástréningen segítek neked és a babádnak, hogy a nappalok és éjszakák kiszámíthatóbbak és pihentetőbbek legyenek neked és a babának is.
A két hónapos kisbabának az anyukája közelségére, válaszkészségére van szüksége. Mindig vigasztald meg a kisbabád! Bátran vedd az ölbe, a megnyugtatás és megnyugvás a biztonság alapja. Amikor magadhoz öleled, felidézed benne milyen volt, amikor a pocakodban volt még. Tartsd a szívedhez közel és ringó mozgással sétálj kisbabáddal, dúdolj és beszélj hozzá, mint mikor „szíved alatt” hordoztad őt. Folyamatosan mondd el neki épp mi történik vele. Jelezd előre, ha ki szeretnéd cserélni a pelenkáját vagy készültök az esti fürdetéshez. Hidd el, érteni fogja és jobban közreműködik előbb-utóbb, ha tudja mi következik.
Érj hozzá sokat! A bőr-bőr kontaktus rendkívül fejlesztő hatással van az érzékszerveire.
Üdvözöljük az első hetek csodáiban! Számos új élmény és kihívás vár Önökre, de ne feledjék, hogy minden baba egyedi, és a legfontosabb a türelem és a szeretet.
A baba fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy minél korábbi életkorban elkezdődjön a fejlesztése, ezért ha szülőként felmerül Önökben a probléma gyanúja, akkor mindenképpen forduljanak szakemberhez.
Az első életévekben elsősorban az egészségügy (védőnő, házi gyermekorvos) feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésetten vagy eltérően fejlődő gyermekek minél korábbi felismerése. Mivel az előzőekben felsorolt tüneteknek lehetnek szervi okai, ezért első lépésben a védőnőt és/vagy a házi gyermekorvost keressék fel, aki szükség szerint különböző szakrendelésekre küldheti a gyermeket.
Amennyiben a kivizsgálás semmilyen szervi okot nem igazolt, akkor a pedagógiai szakszolgálathoz vagy a korai fejlesztő centrumhoz fordulhatnak, ahol a gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő szakemberből (gyógytornász, szomatopedagógus, konduktor) és pszichológusból álló szakmai team tud segítséget nyújtani a gyermek további fejlődésének érdekében.
A terápiák sokasága nagy választási lehetőséget nyújt a családok számára. Mégis érdemes megfogadni azt a mondást, hogy a „kevesebb, néha több”. A szakemberek az első találkozás után segítenek kiválasztani azokat a terápiákat, amelyek a gyermek pszichomotoros fejlődése szempontjából a legfontosabbak. Fontos továbbá, hogy ha bármilyen problémájuk adódik, bizalommal forduljanak a gyermeküket kezelő szakemberek felé, hiszen csak akkor tudnak Önöknek segíteni, esetleg más szakembertől további segítséget kérni.
Dr. Catherine Monk: Szülés előtti stressz – Mennyi a túl sok?
A 2 hónapos csecsemő fejlődése és a stresszkezelés
- A 2 hónapos baba fejlődése
- Az anyai stressz hatása a magzatra
- A kortizol szerepe a stresszben
- Alvási szokások és problémák 2 hónapos korban
- A szülő-gyermek kapcsolat fontossága
- Stresszkezelési technikák anyák számára
- A játék szerepe a babák fejlődésében
- Orvosi látogatások és a gyermek szorongása
- Az alvászavarok okai és kezelése
- A szakemberhez fordulás fontossága