A csecsemők növekedése az első évben: súly, hossz és fejlődési mérföldkövek

Amikor egy újszülött érkezik a családba, a szülők figyelmének középpontjába szinte azonnal a legapróbb részletek kerülnek. Az egyik leggyakrabban visszatérő kérdés a védőnői látogatások és az orvosi ellenőrzések során a gyermek súlygyarapodása és hossznövekedése, amely sokszor aggodalom forrása is lehet. Természetes, hogy tudni szeretnénk, kisbabánk az elvárt ütemben fejlődik-e, hiszen a súly- és hosszfejlődés az egyik leglátványosabb jele az egészséges növekedésnek és a megfelelő tápláltságnak. A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető. A baba növekedése alatt a szakemberek a súly-, hossz, fejkörfogat- és mellkaskörfogat-növekedést értik.

Több tényező is hat a kicsi növekedésére: a géneken túl a táplálkozás, betegségek, családi háttér, lelki okok - akár egyetlen tényező is képes visszafogni a növekedést. Fontos megjegyezni, hogy minden gyermek egyedi ütemben bontakoztatja ki a benne rejlő potenciált.

Súlyfejlődés az első évben

A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. Az átlagos születési súly 2700 és 4000 gramm között van, 4000 felett makroszómiáról (nagy magzatról), 5000 felett óriás magzatról beszélünk. A születéskori súly változásának követése nagyon sok információval szolgál a gyermek fejlődésével kapcsolatban.

Iniciális súlyesés és súlygyarapodás az első hetekben

Az újszülöttek életének első néhány napja egy különleges átmeneti időszak, ahol a súlycsökkenés nemhogy aggasztó, hanem egyenesen természetes élettani folyamat. A legtöbb kisbaba a születése utáni első 3-5 napban elveszíti születési súlyának körülbelül 5-10 százalékát. Ez egy teljesen normális folyamat: a csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek. A kismamák számára ez az időszak érzelmileg megterhelő lehet, különösen, ha az anyatej belövellése még várat magára. Érdemes tudni, hogy a modern csecsemőgondozási elvek szerint ez a visszaesés teljesen elfogadható, amíg a baba élénk és elegendő vizeletes pelenkát produkál. Általában a 10-14. napra várjuk el, hogy a csecsemő visszanyerje a születési súlyát. Ha ez megtörténik, az egyértelmű jele annak, hogy a táplálás - legyen szó szoptatásról vagy tápszeres kiegészítésről - hatékonyan működik.

Ha több mint 10 százalék a súlyvesztés, vagy besárgul az újszülött, akkor lehet, hogy nem tud annyira aktívan szopni a kicsi. Ebben az átmeneti időszakban - míg megerősödik a kicsi - segítség lehet a tápszonda (az úgynevezett szoptanít készülék). Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban. Általában elegendő csupán a táplálék mennyiségét megemelni (növelni a szoptatások számát), azonban ha ennek ellenére sem áll meg a súlyvesztés, akkor a tápszeres táplálást is fontolóra kell venni.

Az első hat hónap súlygyarapodása

Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. Az első három hónap során a babák többsége elképesztő tempóban gyarapszik, hetente átlagosan 150-250 grammot hízva. Ez az az időszak, amikor a „babaháj” elkezdi formálni azokat a tündéri hurkákat a combokon és a karokon. Az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik a csecsemő. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik születési súlyukat.

Sok szülő ilyenkor esik abba a hibába, hogy minden egyes etetés után mérlegre teszi a gyermekét. Ez azonban felesleges stresszt okoz, mivel a napi ingadozások teljesen normálisak. A szakemberek inkább a heti egyszeri, azonos időpontban és azonos körülmények között végzett mérést javasolják. A három hónapos kor környékén a legtöbb csecsemő súlya már jelentősen meghaladja a születési súlyát, gyakran másfélszerese annak.

A szoptatott csecsemők az első 2-3 hónapban rendszerint gyorsabban növekednek, mint a tápszeres babák. A szoptatott babák súlygyarapodása gyakran más dinamikát mutat: az első hónapokban gyorsabban indulnak. A 4. és 6. hónap között a súlygyarapodás üteme némileg lassulni kezd az első negyedévhez képest. Ez teljesen természetes, hiszen ha a kezdeti tempó megmaradna, az egyéves gyerekek súlya kezelhetetlen lenne.

A súlyfejlődés a második félévben (6-12 hónapos kor)

A 6. és 12. hónap között a gyermek súlya már nem duplázódik meg olyan gyorsan, mint korábban. Ebben a szakaszban a cél általában az, hogy a baba egyéves korára nagyjából megháromszorozza a születési súlyát. A kúszás, mászás, majd a felállás drasztikusan megváltoztatja a testfelépítést. A korábbi puha, gömbölyded formák elkezdenek átalakulni szálkásabb, izmosabb alkattá. Sokan ilyenkor ijednek meg, hogy a baba „lefogyott”, pedig valójában csak a növekedési energia a mozgásba vándorolt át.

Ebben az időszakban a legfontosabb mutató már nem a mérleg, hanem a gyermek kedve és energiája. Ha a baba vidám, érdeklődik a világ iránt, és eléri a mozgásfejlődési mérföldköveket, akkor a súlya - még ha lassabban is cammog felfelé - valószínűleg rendben van. A 3. és 12. hónap között a szoptatott babák lassabban gyarapodnak, mint a tápszeres babák. A 2006 előtti növekedési görbék a tápszeres, vagy a 6. hónap előtt megkezdett hozzátáplálású kicsik adatai alapján készültek. Így sok esetben a gyermekgyógyászok tévesen úgy vélték, hogy a szoptatott babák a 3. hónaptól nem növekednek megfelelő ütemben, így tápszeres pótlást javasoltak. A fentiek alapján ne lepődjünk meg, ha a szoptatott babánk eleinte nagyon megindul, majd némileg lassabb ütemre vált a fejlődésben.

Súlygyarapodási táblázat (WHO átlagértékek)

Az alábbi táblázat a WHO (Egészségügyi Világszervezet) nemzetközi átlagértékeit mutatja be grammban kifejezve:

Forrás: WHO (Egészségügyi Világszervezet)

A súlyfejlődést befolyásoló tényezők és mérési gyakoriság

A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés.

A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van:

• genetika - a szülők testi adottságai (testsúly, magasság);
• a terhesség hossza - a várthoz képest előbb vagy később születés;
• születési súly, esetleges ikerterhesség;
• az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai - az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára;
• a gyermek neme - a fiúk általában nagyobb súlyúak;
• a csecsemő egészsége - veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát;
• az anya várandósság alatti betegségei - pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás;
• a testvérek száma - az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.

Vannak időszakok, amikor a csecsemő testsúlya hirtelen, szinte egyik napról a másikra gyarapszik, vagy a növekedés lelassul. A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak:

• a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik;
• az anya vagy a csecsemő megbetegszik;
• az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is;
• fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.

A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt. A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi: féléves korig először kéthetente, majd havonta; fél- és egyéves kor között kéthavonta; az első születésnapot követően háromhavonta.

Hosszfejlődés az első évben

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Időre született újszülöttek átlagos hossza 50 cm. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). A csecsemők 25 cm-t növekednek az élet első évében. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet.

Az élet első két évében a két leggyakoribb oka a nem megfelelőnek tűnő, ám mégis normális hossznövekedésnek a familiáris alacsonynövés és az alkati lassú növekedés.

Havi hossznövekedés

• Átlagosan születés és hat hónapos kor között 2,5 cm-t nőnek havonta.
• Hét és tíz hónapos koruk között 1,25 cm-t havonta.
• Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t.

Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat. Ilyenkor a csecsemő nagyon nyűgös lehet, rosszul alszik, és rendkívül sokszor kérhet enni.

A hossznövekedést befolyásoló tényezők

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje) is. A magzati növekedés is hatással van a csecsemő hosszára és a várható testmagasságra. Méhlepény-elégtelenség, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, fertőzések esetén nem minden esetben hozza be a gyermek a lemaradást. Elmondható azonban, hogy a kétéves kor körüli testmagasságból már nagyjából következtetni lehet a végső magasságra.

Ritka esetekben, amikor a gyermek nem olyan ütemben növekszik, mint kellene, az orvos pajzsmirigy-alulműködés, növekedésihormon-elégtelenség vagy Turner-szindróma kizárására kérhet vizsgálatokat.

Fejlődési mérföldkövek az első évben

A baba fejlődésének állomásait több fontos területen figyelhetjük meg: mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladását, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásait születésétől kezdve nyomon követhetjük. Ezek a mérföldkövek hivatottak az olvasóinknak segíteni figyelemmel kísérni, hogy az adott gyermek, az épp aktuális életszakaszában, korcsoportja mely képességeit sajátította már el, fejlődése gyorsabb, lassabb, esetleg eltérő ütemű-e az átlaghoz képest.

0-3 hónapos kor

A baba első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem független mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző. A számára biztonságot adó anyaméh érzését idézhetjük fel, ha gyakran karunkba veszünk, beszélünk hozzá. Neki is szüksége van a biztonság érzésére, rendkívül fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez. Az újszülöttek könnyen felismerik édesanyjuk hangját, később a többi, gyakran hallott emberi hangot is meg lehet különböztetni. Ebben az időszakban a pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni, főként a külvilágra reagálva. Fejét már egy-egy pillanatra megemeli. Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak. A babának már a méhen belül is jól működött a bőr, test, és egyensúly érzékelése. Ezért is olyan fontos számára az érintés, simogatás, ölelés, ringatás, ami egy kommunikációs csatorna is a szüleivel. A 2. hónap végén megjelenik az első elbűvölő szociális mosolygás, már nem utánoz, hanem a szülőnek szól. Két hónapos kor után már egyre több akaratlagos mozdulata van, és elkezdi felfedezni saját kezeit. A szimmetrikus mozgás már jellemző, izmai erősödnek.

4-6 hónapos kor

4 hónaposan hason fekve támaszkodik a karjain. Egyre jobban figyel a saját hangjára, többet kezd rájönni, hogy nem minden hangot akar figyelni adott pillanatban. Szemei 4. hónap végére a legtöbb helyzetben mozognak. A gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket, és saját magát is. Visszaválaszol, visszamosolyog. Ebben a korban már eltűnnek a primitív reflexek - fogó, kereső, járó reflex -, újdonságként lábfejét megfogja, és szájába is veszi. Hason fekve stabilan támaszkodik, hamarosan biztosított könyökkel is. Kezdi megtanulni a tárgyak állandóságát, azt, hogy nem szűnnek meg attól, hogy ő nem látja őket. A beszéd hallgatásakor már felismeri, hogy milyen a mondatok hanglejtése. Fél évesen már főként a saját anyanyelve hangkészleteit használja, és lassan megjelenik a gagyogás, amely már nem csak hangokat, hanem hangkapcsolatokat jelent.

7-9 hónapos kor

Izgalmas időszak ez, hiszen a pici egyre tudatosabban mozog, rengeteg tapasztalatot szerez, és önállósodik. Felül, vagy félig ülő helyzetet vesz fel, négykézlábra áll. A stabil ülő helyzet fontos mérföldkő lesz, mert így végre mindkét keze felszabadul. Kúszik, mászik. Megjelenik a motiváció. Kezeivel össze tudja csippenteni a játékokat. Felfedezi a távolságot, mélységet, részleteket. Gőgicsél, és már egyre tudatosabban rendezi össze a hangokat (papapa, tötötö). Fél éves kora körül fontossá válik, hogy a szopás mozdulatai mellett elkezdje megtanulni a rágást, harapást, a kanállal evés és pohárból ivás technikát.

10-12 hónapos kor

A baba mozgásfejlődése látványos változásokat hoz ebben az időszakban. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés. Már nem csak egy játékkal játszik egyszerre, hanem többel is, sőt, összefüggésbe akarja őket hozni egymással, például összeütögeti őket. A felegyenesedés más rálátást ad a világra. Szeret dobálni, kipakolni, tárgyakat keresni. Érzelmeit egyre jobban kifejezi mimikával, vagy karjaival. Tartózkodóvá válik az idegenektől, ez a szorongás első megjelenése. Szavakat alkot, amelyek még nem értelmesek, de gyakran használják is őket. Az egyedül járást az önálló megállás előzi meg. Ez egyensúly gyakorlat, általában két stabilnak látszó ember, tárgy, bútor között. Mindent levesz a polcokról, megismeri a tárgyakat. Megtanulja, hogy melyik mire való. Elkezdi őket egymásra pakolni, és kisebb játékokat nagyobb üreges tárgyakba rak. Megismeri így a méreteket, formákat. Kommunikációjában a gagyogás egyre felismerhetőbb szavakat jelent, szókincse folyamatosan növekszik. Érzelmeit játszás közben is kifejezi, például ölelgeti a mackóját. Az önállóság előtérben van. A pelenkázás már nehézkes lehet, hiszen nem szereti a fekvést és a tortúrát. Nagyon szeret hintázni, ez különösen fejlesztő hatású is egyben. Szereti a mozgalmas dolgokat nézni, figyelni. Beszéde lehet már halandzsa, néhány értelmes szóval.

A percentilis görbék szerepe a növekedés nyomon követésében

Nagy segítségére van a szakembereknek és szülőknek az úgynevezett percentilis görbe, ami nem (fiú/lány) szerint viszonyítási alapot képez a növekedés nyomonkövetéséhez. A percentilis táblázat (növekedési grafikon) megmutatja, hogy az átlagoshoz képest milyen a gyerek növekedési üteme - az 50 percentilis érték jelzi az adott korú és nemű gyerekek átlagos magasságát, súlyát. Ideális esetben 3 és 97 százalék közé esik a gyerek. Akkor válhat szükségessé egy kivizsgálás, ha a kicsi értékei 3 százalék alá vagy 97 százalék fölé esnek. Általában a fejlődés íve együtt mozog az átlag ívével. Lényeges, hogy egy-egy mérésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, sokkal inkább a tendenciát kell figyelni, több mérés adatait, együtt! - figyelmeztet a szakember. A percentilis görbe egy statisztikai eszköz, amely segít elhelyezni gyermekünket a kortársai között. Sokan félreértik ezeket a számokat, és azt hiszik, hogy az 50-es percentilis (az átlag) az egyetlen „jó” érték. Valójában a 3. és a 97. Ha egy gyermek a 10-es percentilis görbén halad, az mindössze annyit jelent, hogy 100 azonos korú gyermekből 90 nehezebb nálunk, és 9 könnyebb. Ez nem betegség, hanem alkat. A probléma akkor kezdődik, ha a gyermek korábban a 75-ös görbén volt, majd hirtelen visszaesik a 25-ösre. A görbe alakja sokkal többet mond el a gyermek egészségéről, mint egyetlen izolált mérési adat. Az orvosi kiskönyvben található grafikonok vezetése ezért elengedhetetlen. Mindig vegyük figyelembe a magasságot is: egy magas baba értelemszerűen nehezebb lehet, anélkül, hogy túlsúlyos lenne.

Ajánljuk a WHO görbék használatát. Megmutatja, hogy milyen a gyermek normális növekedése a születéstől öt évig, optimális környezeti feltételek mellett. Ezek a szabványok minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ezt a „WHO Multicentre Growth Reference Study” segítségével dolgozta ezt ki hat részt vevő ország összesített mintáját felhasználva. Kisebb valószínűséggel mutatja a gyermekeket alultápláltnak, mint a CDC/ vagy akár a magyar görbék, mivel a WHO szabványait több országból származtatták, beleértve azokat is, amelyekben alacsonyabb az elhízás aránya. Azaz igen, előfordulhat, hogy egy baba a magyar KSH görbe alapján kicsi súlyú, míg a WHO görbén teljesen normál tartományba esik. A WHO-diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg. Vagyis a percentilisek széle tök normális lehet, azt kell nézni, hogy a görbe merre tart: van-e megtorpanás, vonal átlépés, stb, lineáris a növekedés. Egyes esetekben használjuk a Z-scoret is.

Mikor forduljon orvoshoz?

A csecsemő súlygyarapodása során vannak bizonyos figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha egyébként nem vagyunk aggódós típusok. Ha a baba súlya két egymást követő hónapban csökken (nem csak stagnál), az mindenképpen kivizsgálást igényel. A felszívódási zavarok, mint például a cöliákia (lisztérzékenység) vagy a tejfehérje-allergia, gyakran a súlyfejlődés megtorpanásával hívják fel magukra a figyelmet a hozzátáplálás megkezdése után. Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.

A hossznövekedés esetében amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.

Tanácsok szülőknek

“Bízzanak magukban az édesanyák!” - ez a legfontosabb tanácsa a Bethesda Kórház gyermekgyógyász szakorvosának, dr. Szöllősi Anettnek. Praxisában rengeteg túlaggódó szülővel találkozott - meséli - előfordul, hogy rendkívül jól fejlett csecsemővel érkezik egy édesanya, s a baba sírása miatt arra gyanakszik, hogy a kicsi éhes, holott szemmel látható, hogy minden a legnagyobb rendben. „Sok anya nem hisz önmagában, s abban, hogy megfelelően tudja táplálni a babát. Egyrészt a kicsik jeleznek, ha nem kapnak elég táplálékot: többet, esetleg máshogyan sírnak, de kezdetben lehetnek aluszékonyak is az energiahiány miatt - teszi hozzá. „Sem tápszert, sem tejet, sem vizet nem szükséges adni az első 6 hónapban, ha jól fejlődik a csecsemő, és nincsen extrém meleg."

A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető. Ebben segítséget nyújt az anya számára a várandósság alatt, majd a szülést követő első időszakban a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat. A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás. A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőknél 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

tags: #mennyi #nonek #az #1eves #babak #havonta