Szülőként különös izgalommal figyeljük, ahogyan kisbabánk folyamatosan változik és növekszik. A kisbaba születésekor csak néhány létfontosságú reflexszel és készséggel rendelkezik, utána azonban hihetetlenül gyorsan tanul. Az újszülött és az első hónapok a csecsemők életében lenyűgöző fejlődési időszakot jelentenek. A mozgásfejlődés az életük első évében rendkívül fontos és izgalmas folyamat. Ebben az időszakban a kicsik különböző mérföldköveket érnek el, amelyek meghatározzák a motoros készségeiket és előkészítik őket az önálló mozgásra.
Fejlődés az anyaméhben: a terhesség mérföldkövei
Az első trimeszter
Az első 12 hét, azaz a harmadik hónap végéig tartó időszak meghatározó a kismama számára. Sajnos az első trimeszter gyakran rosszullétekkel, hormonváltozásokkal, lelkiállapot-ingadozással nehezített. Ez nem törvényszerű, de az egészséges terhesség mellékhatása lehet. A rosszullétek sajnos egyáltalán nem könnyítik meg az újdonsült kismama életét. Különösen igaz ez az első terhességre, amikor minden új, izgalmas és elképesztő is egyben.
A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. A rohamos növekedésnek indult kisbaba hossza kb. 8 centiméter, súlya mintegy 28 gramm. Formára már teljesen emberi. A rekeszizom és tüdő tovább fejlődik. Kialakulnak a hangképzéshez elengedhetetlen hangszálak. A külső nemi szerv elvileg már látható, de gyakorlatilag csak a 16-18. héten kerülhet a látótérbe az ultrahangos vizsgálaton. A belek szinte már teljes egészében átvándoroltak a köldökzsinórból a magzatba.
A második trimeszter
Az íny alatt már mind a húsz tejfog kifejlődött és a nyelven megjelennek az ízlelőbimbók. A csontok tovább erősödnek, egyre nagyobb az esély arra, hogy az anya megérezze a magzat mozgását. A körmök már mind a kéz, mind a láb ujjain kinőttek. A baba súlya már 135 gramm, hossza pedig körülbelül 16 centiméter, és egyre gyorsabban növekszik. Kialakulnak a baba ízületei, csontjai is fejlődni kezdenek. Már tudja szopni az ujját. A baba szempillája is kinő, arcát és testét pedig finom szőr, a lanugó borítja. A magzat alvás-ébrenlét idejének aránya megegyezik egy újszülöttével.
A baba ekkortájt kezd hangokat hallani: az anya szívverését és a gyomor korgását éppúgy, mint a külvilág hangjait. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. A mozgása változatos: forog, izeg-mozog, kígyózik a méhben, bokszol és rugdos. Karja és lába egyre erősebb. Már a külső zajokra is reagál néha. A baba már 25 centiméteres lehet, súlya még csak 340 gramm körül van. Hallása már teljesen fejlett. Előfordul, hogy egy hirtelen zajra "ugrik" egyet, de az is megfigyelhető, amint édesanyja hangjára megnyugszik. A baba szemei eddig szorosan le voltak zárva, ám ezen a héten nyiladozni kezdenek. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára. A szem színe is kialakulóban van: az újszülött kék-kékesszürke vagy sötétbarna szemmel látja meg a világot, de az első hat hónapban ez nagyon gyakran változik. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de még mindig nem elég fejlett az önálló légzéshez. Tökéletes csak a születés idejére lesz.
A harmadik trimeszter
A zsírszövet gyarapodásával egyre kevésbé tűnik ráncosnak a baba, ez a zsírréteg segít megtartani a hőt, miután világra jött. Ahhoz, hogy felkészüljön a kinti életre, a kicsi elkezdi utánozni a légző mozgásokat. Ismételten és ritmusosan mozgatja a rekeszizmát, de a gyakorlat még gyakran fullad csuklásba, ha véletlenül magzatvizet sikerül lenyelnie. Észrevehetően kevesebbet mozog, hisz egyre kisebb helye van a méhben. Kéz és lábujjain kialakultak a körmök, látható a haja, a szemöldöke és a szempillái. Képes oldalra fordítani a fejét, s mivel már elég nagy, az eddigi ficánkolása lassan csökkenni kezd. Teste egyre gömbölyűbb, arányosabb. Már érzékeli a különbséget a világosság és a sötétség között. Mivel egyre kevesebb helye van, legtöbbször ekkorra már fejjel lefelé helyezkedik el. A magzatmáz egyre vastagabb a baba bőrén. Valószínűleg már abban a pozícióban helyezkedik el a méhen belül, amelyben meg kíván születni. Ha még nem fordult fejre, sok anyuka olyan bensőséges kapcsolatban van kisbabájával már a szülés előtt is, hogy sikerül rávenni magzatát a pozícióváltásra. Csontjai ekkora már megerősödtek, de még elég lágyak ahhoz, hogy egy kicsit alakulni tudjanak a szülőcsatornában. Már teljesen kitölti a méhet. A körmök elérik az ujjak végét. Már körülbelül fél centis haja van. Ha első baba, akkor minden bizonnyal befordult a méhnyak felé és leszállt a medencébe, rajtra készen. Súlya még gyarapszik. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkorra már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. Mostantól naponta kb. 28 grammot hízik. A magzat bélrendszerében szép lassan gyűlik a sötétzöld színű, kenőcsös állagú magzatszurok, amelyet a májból, az epehólyagból és a hasnyálmirigyből érkező sejttörmelék, elhalt bőrsejtek tömege és a lenyelt lanugo alkot. A magzatszurok általában a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. Ha a magzat fiú, a 38. hétre a herék megérkeztek a hasüregből a herezacskóba; ha lány, a nagyajkak teljesen kifejlődtek. A baba ezen a héten már 3 kg felett van, és szinte teljesen kitölti a méhet. A lepényen keresztül az anyai szervezet az immunrendszer első védelmi vonalával, az antitestekkel látja el a magzatot: ez élete első 6 hónapjában segít majd neki a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. A tüdő teljes gőzzel termeli a szörfaktánst, az erősödő izmok pedig a légző mozgást gyakorolják. A magzati szőrzet (lanugó) nagy része eltűnt már. A kismamáknak legfeljebb 5%-a szül a kiírt időpontban.
Az újszülött reflexei és érzékszervei
A csecsemő kezdetben a legtöbb mozgást nem képes kontrollálni. Mozdulatai ekkor még szaggatottak vagy rángatózóak. Néhány reflexmozgás már az első hetekben megmutatkozhat.
- Szopóreflex: az újszülött születése után nem sokkal szopni próbál.
- Nyelő és köhögő reflex: alapvető fizikai reakciókat tesz lehetővé, amelyek nélkülözhetetlenek szoptatáskor vagy köhögési inger esetén.
- Moro vagy átkaroló reflex: ha az újszülöttet hirtelen a hátára fektetik vagy valamitől megijed, karjait széttárja, ujjait pedig szétnyitja. Azért fontos ez az újszülött reflex, mert lehetővé teszi az első lélegzetvételt, és támogatja a légcső tágulását.
- Fogóreflex: lehetővé tette őseink számára, hogy erősen kapaszkodjanak az anyjukba. Manapság ez akkor figyelhető meg, ha a tenyérre nyomást gyakorolva a kisbaba erősen megfog tárgyakat vagy megfogja az ujjunkat.
- Lépés reflex: ha szorosan tartjuk a babát a karjai alatt (természetesen támaszd a fejét is!), míg a lába egy sík felületre ér, egyik lábát a másik elé teheti egyfajta „sétáló” mozgást imitálva.
Érzékszervek fejlődése születéskor
- Látás: A szemek születéskor már teljesen kifejlettek. Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen. Tudtad, hogy a csecsemő első mozgásai közé tartozik a szeme mozgatása? Az újszülöttek kezdetben csak körülbelül harminc centire látnak, de ez is éppen elég ahhoz, hogy szemüket az arcok felé mozdítsák. 3-5 hónapos korában a csecsemő képes felismerni az arckifejezéseket, és érzékelni az örömöt, a szomorúságot és a meglepettséget. Ekkor már jó a térlátás, és a csecsemő a távolba is élesen lát.
- Hallás: Az újszülöttek hallása a felnőttekéhez hasonló, talán csak egy kicsit gyengébb. Az anyaméhből már ismerős a szülők és a testvérek hangja. Körülbelül két hónapos korban, a kisbaba elkezd az érdekes zajok felé fordulni.
- Szaglás: A szaglás már a kezdetektől nagyon fejlett, és segíti a babákat, hogy megtalálják anyjuk mellét és szopni kezdjenek közvetlenül a szülés után. A csecsemők képesek anyjuk illatát is felismerni. Az orruk még „érintetlen” - ezért, ha kisbaba érzékeny a parfümre, kezdetben jobb kerülni a használatát.
- Érintés: Tiffany Field, a Miami Orvostudományi Egyetem kutatóintézetének igazgatója szerint az érintés a legjobban kifejlődött érzékszerv a baba születésénél. A csecsemők gyakorlatilag azonnal képesek megkülönböztetni a különböző hőmérsékletet, textúrákat, alakzatokat, vagy akár súlyokat is.
Mik a baba havi mérföldkövei? Hogyan kell növekednie egy babának?
Motorikus fejlődés az első hónapokban
A csecsemők mozgásfejlődésének üteme eltérhet egymástól és ez normális. Ha a te csecsemőd nem ugyanabban a tempóban sajátítja el a mozgásokat, mint mások, akkor az legtöbbször nem fejlődési késleltetés vagy más probléma miatt van. Ha a babád fejlődése kicsit lassabb a tankönyvinél, akkor azért nincs még ok pánikra, de a biztonság kedvéért mindenképpen érdemes védőnővel, gyerekorvossal egyeztetni. Egy gyermek sem egyforma, ezért sem nagy baj, ha gyermekünk, kisbabánk nem a „nagykönyv” szerinti időben kezd el fordulni, kúszni, mászni. Nem kell kétségbeesni 1 - 2 hét vagy akár 1 - 2 hónapos késés miatt, nagyon nagy különbségek és eltérések lehetnek egészséges gyermekek között is. Az első kilenc hónapban a babának meg kell tanulnia leküzdeni a gravitációt, felfedezni a testét és alkalmazkodnia kell a megváltozott, új környezethez és táplálkozáshoz.
0-2 hónapos kor
- Szeret a hasán és hátán feküdni, végtagjait hajlított helyzetben tartja, kezei ökölben.
- Fejét hason és háton is mindkét irányba fordítja.
- Hason fekve körülbelül 6 hetes kortól emelgeti a fejét. A legtöbb ilyen korú csecsemő képes felemelni a fejét, amikor hason fekszik. Rendszeres „hasalás idő” biztosítása a csecsemőnek kiváló módja annak, hogy erősítse nyakát és törzsét. Néhányan sírhatnak, amikor a hasukra helyezik őket, de általában egy kis próbálkozás után ráéreznek és egyre jobban fogják csinálni. Segít, ha valami érdekes, például az anya arca, az előttük van, hogy ösztönözzék a fejük felemelését.
- Nyakmozgás. Az újszülöttek képesek fejüket oldalra fordítani. Ezt az első szoptatáskor is láthatod, amikor az „ingerlés” reflex arra ösztönzi őket, hogy a mell felé forduljanak.
- A csecsemőd talán jobban elkezdi integetni a karjaival, amikor izgatott. Egyre inkább felkelti a figyelmét a saját keze. Sok időt tölthet el azzal, hogy megpróbálja mozgatni őket és a kezecskék jó eséllyel a szájában fognak kikötni. Az ujjmozgása még mindig korlátozott lehet, ujjait tehát valószínűleg szorosan összefonva tartja.
- Szájmozgás. Talán már észrevetted a véletlenszerű arcmozgásokat produkál a csecsemő miközben alszik. Körülbelül a hatodik héttől kezdve a csecsemőd rád villanthatja az első igazi mosolyát.
3-5 hónapos kor
- Alkartámasz fejét függőleges helyzetig is emeli, ülésbe húzáskor fejét emeli.
- Kezébe adott tárgyat megfogja, nézegeti, szájához emeli.
- A csecsemőd kar- és lábmozgásai folyamatosan egyre gördülékenyebbé válnak. Csecsemőd kezei már nem lesznek mindig ökölbe szorítva. Elkezdi élvezni, hogy tudatosan kinyitja és becsukja őket.
- Készen áll a fordulásra. Ahogy a rúgásai egyre erőteljesebbek lesznek, hamarosan képes lehet saját magát átfordítani a hasáról a hátára. Habár a legtöbb csecsemő még nem tud a hátáról a hasára fordulni, néhányan elkezdhetik ezt ebben a korban. 4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul. Ezért különösen fontos, hogy soha ne hagyd a babát egyedül a pelenkázón!
- Fogás. Ebben a korban a babák elkezdhetik elkapni azokat a tárgyakat, amelyek éppen elérhetetlenek. Míg az újszülött reflex arra ösztönzi a babákat, hogy ökölbe szorítsák azokat az objektumokat, amelyek hozzájuk érnek, a csecsemőd fogása most már szándékosabb lehet.
- Az első hónapokban a baba még ökölbe szorítja a kezét, és nem képes tárgyakat megfogni. Egyedül a fogóreflexnek köszönhető, hogy például összeszorítja az ujjait. Kezdetben mindkét kezét használja, amikor megfog valamit, és ehhez az egész kezére szüksége van.
4-7 hónapos kor
Amint a babád eléri négy-hét hónapos korát, készülj fel néhány izgalmas mozgási mérföldre. A babád hát- és nyakizmai fokozatosan erősebbé válnak. Először felemelik a fejüket, és megtartják, miközben hason fekszenek. Ezt bátorítsd azzal, hogy hasukon fekteted őket, és ébren lévő állapotukban előre húzod a karjaikat. Használj egy számára vonzó tárgyat vagy játékot ösztönzésként arra, hogy a fejüket felemeljék és rád nézzenek. Amint képesek a fejüket felemelni, a babád elkezdi karjait tolva emelgetni a mellkasát. Ez a „gyakorlat” erősíti a felsőtestüket. Ez kulcsfontosságú annak érdekében, hogy stabilak és egyenesek maradjanak később ülés közben. Ugyanakkor rúghat lábaival, és „úszhat” a karjaival. Ezek a készségek, amelyek általában öt hónapos kor körül jelentkeznek, szükségesek a mászás előkészítéséhez. Ennek a periódusnak a végére valószínűleg képesek lesznek mindkét irányba fordulni. Amint a babád felemeli a mellkasát, segíts neki az ülés gyakorlásában. Tartsd vagy támaszd meg a hátát párnákkal, miközben tanul egyensúlyozni. Hamarosan megtanulja a „triplód” pozíciót is, amikor előre dől, és kinyújtja a karjait az egyensúly megtartása érdekében. Némi időbe telik, mire önállóan képesek lesznek ülő helyzetbe hozni magukat segítség nélkül. De hat-hét hónapos korukra, ha függőlegesen pozícionálod őket, ülve maradnak anélkül, hogy előre dőlnének a karjaikra.
A negyedik hónapban a babád egyre nagyobb irányítást szerez a keze felett. A legtöbb baba ekkorra könnyen el tudja navigálni a számára érdekes tárgyakat a szájához. A következő négy hónap során az ujjaikat és a hüvelykujjukat egy kétujjas kesztyűszerű fogással vagy kaparó mozdulattal kezdik el használni. A babád csak kilenc hónapos kora körül fogja kialakítani a mutatóujj és a hüvelykujj csípőfogását, de hat-nyolc hónapos korára megtanulják áthelyezni a tárgyakat egyik kézből a másikba, és megfordítani vagy megcsavarni őket. Ahogy a fizikai koordináció javul, a babád felfedezi teste új részeit. Hátul fekve most már megfoghatja a lábát és a változatosság kedvéért ezt is a szájába veszi. Pelenkázás közben talán lenyúl, hogy megérintse a nemi szerveit. Amikor ül, talán a térdét vagy combját ütheti meg. Ezekkel az felfedezésekkel sok új és érdekes érzést tapasztalhatnak meg.
8-12 hónapos kor
8 hónapos koruk körül a babák kezdenek sokkal mozgékonyabbá válni. Ebben a korban a babád valószínűleg már tud ülni segítség nélkül. Bár néha elbillenhet, általában sikerül megtartania magát a karjaival. Babád mostanra folyamatosan izeg-mozog, nem marad meg nyugodtan a hátán. Akarata szerint tud pillanatok alatt forogni. Ez veszélyes lehet a pelenkacseréknél, ezért talán érdemes lesz elhagyni a pelenkázóasztalt, és inkább a padlót vagy az ágyat használni, ahonnan kevésbé valószínű, hogy leesik.
A kúszást általában hét és tíz hónapos kor között sajátítják el a gyermekek. Néhány gyereknél a felgyorsult mozgásfejlődés során kimarad a kúszás szakasza. Ez azért probléma, mert ennek a mozgásformának az elsajátítása nagyban hozzájárul a mozgáskoordináció, egyensúly fejlesztéséhez. Gyakran hangoztatott vélemény, hogy a kimaradása később tanulási nehézségekhez vezethet. Hogyan ösztönözheted a gyermekedet a mászásra? Próbáld meg olyan érdekes tárgyakkal meglepni, amelyek még éppen elérhetetlenek számára. Ahogy ügyesebb lesz, hozz létre mini akadálypályákat párnákkal, dobozokkal és párnákkal. Vegyél részt a játékban, rejtőzz el az egyik akadály mögé, és meglepődj a „bújócska!”-val. Mindig felügyeld a babát, soha ne hagyj el egyedül. Ne hagyj apró tárgyakat a padlón, a kanapé alatt vagy bármely olyan helyen, ahol megtalálhatja és a szájába veheti. A lépcsők egy másik veszélyes akadálypálya. Bár a babádnak meg kell tanulnia fel- és lejárni a lépcsőn, ebben az időszakban ne hagyjd, hogy egyedül próbálkozzon. Ha van lépcsőd, valószínűleg minden alkalmat kihasznál majd rá. Helyezz erős kapukat a lépcső tetejére és aljára. Bár a mászás radikálisan megváltoztatja, ahogyan a gyermeked a világgal kölcsönhatásba lép, ne várd, hogy sokáig elégedett lesz vele. Amint a babád biztonságban érzi magát állva, kipróbál néhány óvatos lépést a szülő biztonságot nyújtó támogatása mellett. Amikor a kezeid nem állnak rendelkezésre, a bútorokba kapaszkodva fog botorkálni. Amint az egyensúlya javul, előfordulhat, hogy néha elengedi a támaszt mielőtt újra fogást keresne, amikor érzi, hogy ingadozik. Az első lépései bizonytalanok lesznek. Hamarosan azonban képes lesz tartani magát és mozogni, amíg néhány lépés megtétele után el nem kapod.
A mozgásfejlődés fontossága és támogatása
A mozgásfejlődéssel kapcsolatban könnyű azt gondolnunk, hogy ez pusztán a baba fizikai előrelépéséről szól. Ám ez egy tévhit! A mozgásfejlődés sokkal többről szól, mint hogy hogyan mozgatja a baba a kezét, lábát stb. Habár a mozgásfejlődés során nyilvánvalóan jelentős fizikai fejlődés zajlik le - az izomzat és a mozgásszervrendszer fejlődése -, közben rendkívül fontos idegrendszeri fejlődés is bekövetkezik. A fizikai fejlődés és a neurológiai fejlődés kölcsönhatása miatt a mozgásfejlődés során lényeges, hogy a baba átélje az egyes szakaszokat. Ez azt jelenti, hogy a baba meg kell tanulja az összes nagyobb mozgást a fejlődési folyamat során, kezdve a fordulástól egészen a saját erőből történő járásig. A mozgásfejlődési lépéseket úgy kell teljesíteni, hogy a gyermek minden egyes mérföldkőt megtapasztaljon, és ne hagyjon ki egyetlen szakaszt sem. Ennek összefüggésében nem szabad sürgetni a baba egészséges fejlődését, mivel minden lépésnek saját logikus sorrendje és ideje van.
Az üléshez szükség van arra, hogy a baba tartsa a felsőtestét, amihez erős hátizomzat szükséges. A kúszás és a négykézlábra állás olyan testhelyzetek, amelyekben a hátizom erősödik. Ha túl korán próbáljuk megtanítani az ülésre, később gerincproblémákhoz vezethet, mivel a hátizmai nem lesznek elég erősek. Ugyanez igaz a járással kapcsolatban is. A mozgásfejlődési folyamatban nem véletlenül előzi meg a mászás a járást. Minden mozgásforma, amely megelőzi a járást, segíti az izmok megerősítését. Az első év során a babák mozgásfejlődése nem csak a fizikai készségeiket, hanem az érzelmi, kognitív és szociális fejlődésüket is befolyásolja. Az aktív mozgás segíti az agy fejlődését, a térbeli tudatosság kialakulását és erősíti az izomzatot. Az első év során kialakuló mozgásfejlődési fázisokat támogatva és ösztönözve a szülők segíthetnek abban, hogy a babák egészségesen és boldogan fejlődjenek.
A mozgásfejlődésükben elakadt csecsemők, kisgyermekek esetében az a fontos, hogy megtaláljuk ennek okát és azt mielőbb helyreállítsuk. A mozgásfejlődés problémáit leggyakrabban az agy izomtónus-szabályozó és mozgatóközpontjának funkciózavar okozza. Minden mozgásterápiás módszer más-más okra tud fókuszáltabban hatni, azonban globálisan szinte minden területre tudunk egyszerre hatni. A csecsemő- és kisgyermek tornát érdemes minél hamarabb elkezdeni, akár már újszülött kortól, hiszen annál jobb eredményeket tudunk elérni. A minimális eltérésekkel és érdemes foglalkozni, hogy későbbiekben minél jobb minőségben alakuljanak ki a különböző mozgásformák, a velük együtt a gyermek más irányú fejlődése is, például a mozgáskoordináció, térbeli orientáció, a helyes statikus és dinamikus testtartás, az egyenlő testsúlyeloszlás, a talp megfelelő terhelése és a kognitív funkciók.
Figyelmeztető jelek a fejlődésben
- Felhagy új képességei gyakorlásával.
- Nem használja a testének egyik oldalát. Ebben a korban a csecsemők általában nem mutatják meg, hogy melyik a domináns kezük vagy lábuk.
- Rázkódik vagy túl sokat remeg. Sok újszülöttnek lehet remegő keze vagy reszkető állkapcsa, de ha az egész teste rázkódik, ez orvosi problémára utalhat.
A szülői interakció és a játék szerepe a fejlődésben
A játék, a szülő és a baba közötti interakció elengedhetetlen módja az agy megfelelő fejlődésének. A gyerekekkel való játékidő valódi értéke az, hogy segít a babáknak elsajátítani az első évek fontos feladatait, illetve megerősíti a kötődést szülő és gyermek között. Emellett a baba első három évében több trillió összeköttetés alakul ki az agysejtek között, ezért sem mindegy, hogy milyen tapasztalatokat szerez az őt körülvevő világról. Ha a vidámságot összekapcsolja a tanulással, akkor gyorsan fejlődik majd.
- Bolondozzunk: Ki gondolná, hogy a csecsemő nyelvöltögetés közben fejlődik? Pedig így van: szülőként a nyelv kiöltése egyfajta kommunikációs formának tekinthető: ha a baba erre úgy válaszol, hogy saját nyelvét is kiölti, majd visszahúzza, akkor nagyszerű munkát végeztetek. Fontos lehet a megfelelő étkezés kialakításában és a beszéd fejlődésében is.
- Vezessük be a „pocak időt”: A pocak idő azt jelenti, hogy a baba a pocakján fekszik. Így felfedezheti a környezetét, sőt fizikai ereje és koordinációja is fejlődni fog. Adjunk neki gyerekjátékokat, és beszéljünk hozzá.
- Adjunk szenzoros stimulációt: Fontos, ha különböző textíliákból készült, változatos formájú és méretű bébijátékokat adunk a kezébe, így minél több anyaggal megismerkedik.
- Nagy, közepes és kicsi: A különböző méretű bébijátékok segítenek a babáknak a nagy, közepes és kicsi különbségek azonosításában. Ezt segíthetjük azzal, ha a játékokat méretcsoportokba rendezzük.
- Zene és fejlődés: A baba nyelvi, kognitív, társadalmi és érzelmi fejlődését több millió idegpálya támogatja. Ezeket a pályákat ösztönzi a zene, főleg akkor, ha a baba különböző hangzású és tempójú zenei formákat is megismer. A zene valójában a gyermeki fejlődés összes területén igen fontos szerepet játszik intellektuális, szociális, érzelmi, motorikus, nyelvi, sőt az általános műveltségi szinten is. Segít abban, hogy a test és az elme együtt működjön. Kisgyermekkorban a szavak hangzását és jelentését is segít megismerni. A zenés táncok támogatják a mozgásos készségek fejlődését, miközben lehetővé teszik az önkifejezés gyakorlását. Mindezek mellett a zene és a memória között is egyértelmű összefüggés mutatható ki. A csecsemők már jóval előbb felismerik egy dal dallamát, mielőtt még megértenék a szavak jelentését. Gyakran próbálják utánozni a hangokat, és ahogy fizikailag is képessé válnak rá, rögtön elkezdenek mozogni a zenére. A nyugodt háttérzene nyugtatóan hathat a kisbabákra, különösen az altatás idején, a túl hangos zene viszont túlstimulálhatja őket. Később a hangszereken való tanulás is pozitívan befolyásolja a fejlődésüket.
- Énekeljünk neki: Gyakori, hogy szülőként ösztönösen éneklünk a gyerekünknek. Nem véletlenül tesszük ezt: az éneklés bátorítja a spontán hang- és mozgásaktivitást, így segítve a babák tanulását. Ha a baba megpróbál maga is énekelni, utánozzuk őt, mert ez pozitív megerősítést ad. Játsszunk a tempóval, a hangerővel, a magas és alacsony hangokkal. Énekeljünk egyszerű, rövid dalokat a kisbabáknak, magas, lágy hangon. Találjunk ki egy-két sort a fürdetésről, öltözködésről vagy evésről, és énekeljük el ezt nekik, miközben ezeket a tevékenységeket végezzük.
- Hol a baba?: Szinte minden szülő játszott már „elbújós” játékot a babájával, vagyis amikor egy kendővel letakarja a saját fejét, majd hirtelen előbújik alóla. Ez a játék azonban nemcsak arra jó, hogy a babát édes kacajra fakassza, hanem a tárgyállandóság kialakításában is fontos szerepet játszik. A babák pár hónapos korukig azt hiszik, ha eldugunk előlük valamit, akkor az a tárgy nem is létezik.
Kutatási eredmények az egerek csecsemőkori fejlődéséről
Marcelo Dietrich, a connecticuti New Havenben található Yale Egyetem neurobiológusa és csapata tizenhat és tizennyolc napos kor közötti szoptatós egérkölyköket vizsgált. Élő képalkotó technikákkal rögzítették a zona incerta (ZI), a talamusz alatt található szürkeállomány vékony rétegének aktivitását, miközben az állatok interakcióba léptek az anyjukkal. A ZI vizuális, hangi és érzékszervi információkat dolgoz fel. A korai fejlődés során különböző agyi régiókkal alakít ki kapcsolatokat, amelyek közül néhány az elválasztás után visszahúzódik. A kutatók észrevették, hogy amikor az egérkölykök interakcióba léptek az anyjukkal, a ZI-ben a szomatosztatin nevű hormont termelő neuronok aktívak voltak. Ez pedig számos más hormon és folyamat szabályozásában vesz részt az egész szervezetben. Annak tesztelésére, hogy ezeknek az idegsejteknek az aktivitása specifikus-e az anya és csecsemő közötti interakciót tekintve, a szerzők megfigyelték az egérkölykök agyát, más, ismeretlen egerekkel töltött idejük során. Azt is tesztelték, hogy az idegsejtek reagáltak-e kontrolltárgyakra - gumikacsákra és szőrös, egér alakú macskajátékokra.
A szomatosztatin neuronok nem reagáltak a játékokra, de bizonyos mértékben aktiválódtak, amikor az egérkölykök nem rokon felnőttekkel, testvérekkel és más, hasonló korú kölykökkel érintkeztek. A kutatók azt is megállapították, hogy ezeknek az idegsejteknek az aktiválása csökkentette a stresszre adott válaszokat az anyjuktól elválasztott tizenegy napos kölykökben: kevesebbet sírtak, és alacsonyabb volt a stresszhormon szintjük, mint azoknál a kölyköknél, amelyekben az idegsejteket nem aktiválták. Felmerül a kérdés, hogy valóban ugyanazokról a sejtekről van-e szó az újszülött vagy az elválasztás előtti egerek és a felnőttek esetében, vagy ha tényleg ugyanazokról van szó, akkor radikálisan megváltozik-e a szerepük. A szerzők szerint ezek az idegi áramkörök az egerek öregedésével változnak, hogy segítsenek az életük során őket érő nyomáshoz való alkalmazkodásban.