Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a világ országai jelentős lépéseket tettek a fejlődés és jólét irányába, még mindig több mint 350 millió gyermek él mélyszegénységben világszerte. A különböző válságok aránytalanul súlyos hatással vannak élethelyzetükre, ez alól nem kivétel az ukrajnai háború sem. Olyan rendkívüli nélkülözés, melynek eredményeképp a gyermekek alapvető szükségleteit nem tudják kielégíteni, alacsony jövedelmű vagy jövedelemmel egyáltalán nem rendelkező háztartásokban - így definiálja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a gyermekszegénység fogalmát.
A gyermekek ennek aránytalanul nagy részét teszik ki, 356 millióan élnek mélyszegénységben, emellett pedig több mint egymilliárdjuknak többdimenziós szegénységgel kell szembenézniük. Az ilyen körülmények között élő gyermekek átlagosan kétszer nagyobb eséllyel halnak meg, mint tehetősebb társaik, nem jutnak hozzá a megfelelő oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, élelmiszerhez, tiszta ivóvízhez. Habár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gyermekszegénység problémája kizárólag a visszamaradottabb régiókat érinti, a világ leggazdagabb országaiban is átlagosan hétből egy gyereknek szegénységben kell felnőnie.
A szegénység hatása a fiatal anyákra és a várandósságra
Szintén lényeges, hogy az állam a szexuális felvilágosítást az iskolákban megszűntette, a családok körébe utalja ezt a tevékenységet, miközben sok szülő maga sem tudja elmagyarázni sem a biológiai, sem a lelki folyamatokat. Éppen ezért, és a fogamzásgátló eszközök borsos ára miatt, sok mélyszegénységben élő lány korán lesz várandós, így kimarad az oktatásból, szakképezítés hiányában pedig később kiszorul a munkaerőpiacról. A testileg és lelkileg még éretlen leányok, tinik esetében a valódi megoldás az lenne, ha nem létesítenének idő előtt szexuális kapcsolatot.
Dr. Török Anikó szülész-nőgyógyász szakorvos szerint, ha tizennyolc éves kor előtt esik teherbe egy leánygyermek, akkor a szülő vagy a gyám dönt a magzat sorsáról. Azt pedig, hogy napjainkban miként dönt a család, a szülő, a gyám a kiskorú magzatának sorsáról, nagyban meghatározza a vallás, az iskolázottság, a szociális helyzet, a mentális állapot, a családi szokások, a társadalmi és környezeti tényezők. A kiskorú, tini lányok esetében az apák kiléte gyakran ismeretlen marad, ez az arány eléri a 98 százalékot.
Statisztikai adatok a gyermekszegénységről
A gyermekszegénység Magyarországon is súlyos probléma, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak:
- A KSH adatai szerint Magyarországon minden ötödik gyermek jövedelmi szegénységben él.
- A gyermekekre vonatkozó relatív jövedelmi szegénységi ráta 20,9 százalék.
- Az Eurostat adatai szerint a gyerekek nagy számban érintettek a szegénység kockázatával.
Brutálisan nyílik a társadalmi olló Magyarországon, miközben a középosztály is csúszik lefelé, a szegények egyre szegényebbek. Egyre több gyermek megy éhesen iskolába, óvodába, és ez jelentősen érinti a legszegényebb vidékeket, ahol a munkahelyek hiánya jelentős. Míg bölcsődében és óvodában a nagycsaládosok és az alacsony jövedelemmel rendelkezők kérhetik az ingyenes étkezést a gyermekeik számára, addig általános iskolában már csak néhány esetben jár ez.
A kitörési pontok hiánya
A szegénységből kitörni nagyon nehéz, de pont a tanulás, a tudás lehetne az egyik kiút, ám sokan pont az oktatásban morzsolódnak le. A családi pótlék, hivatalos nevén iskoláztatási támogatás intézményi jelenléthez kötött, az állam ezzel akarja ösztönözni a szülőket, hogy iskolába járassák gyermekeiket. Az oktatási támogatás összege hazánkban 17 éve változatlan, még az infláció mértékével sem emelkedett. A mulasztások miatt a gyermek törvényes képviselője ellen szabálysértési eljárás indulhat, pénzbeli bírság is kiszabható, sőt, börtön is. Így viszont gyermekek maradnak otthon, egyedül, ekkor jön a gyámügy és kiemeli a kiskorút a családból. Mindez annak ellenére is megtörténik, hogy Magyarországon törvénybe iktatták, gyermeket szegénység miatt nem lehet kiemelni a családból.
tags: #melyszegenysegben #elo #fiatal #terhesek