Bölcsődei ellátás Magyarországon: Típusok, felvételi feltételek és finanszírozás

Kicsi elsőszülötted most kezdi a bölcsit, vagy az ovit? Próbálsz mindenre gondolni, de tartasz tőle, hogy mégis kimarad valami az induló ovis vagy a kezdő bölcsis csomagból? A bölcsődekérdés minden olyan családban felmerül, ahol az apuka mellett az anyuka is dolgozni szeretne (ne adj Isten muszáj neki) a gyermek 3 éves kora előtt. Minden szülő fél egy kicsit attól, hogy a kisgyermeke közösségbe kerüljön. A bölcsőde ugyanis egész más közeg, mint amit a kicsi addig megszokott.

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (1) szerint: „A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltéséig tovább nevelhető, gondozható a bölcsődében.”

A bölcsődei rendszer fejlődése és jelenlegi struktúrája

Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. 1873-ig Magyarországon mindössze tíz bölcsőde nyílt és többségük rövid időn belül be is zárt. Európában a bölcsődék tömeges elterjedését az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben.

A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá. A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe.

A nagyobb bölcsődék építése mellett nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a minibölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1 700-at és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni.

2024 augusztusában a szolgáltatói nyilvántartásban 2 819 engedélyes szerepel, az intézmények együttesen csaknem 64 ezer feletti férőhelyszámmal rendelkeznek. A klasszikus bölcsődei forma ma már csak a szervezetek 38%-át adja, de mai napig itt található a férőhelyek 80%-a. A második leggyakoribb forma a családi bölcsőde, mely egységszámot tekintve a rendszer 46%-át adja, de a kapacitásoknak csak 14%-át jelenti. A telephelyekre eső engedélyezett férőhelyek tekintetében a legnagyobb férőhelyszámot értelemszerűen a bölcsődék adják, az egyéb bölcsődei formák kis létszámmal működnek. A legtöbb (58%) bölcsőde létszáma nem éri el a 10 főt, ezek együttesen a férőhelyek 18%-át működtetik - értelemszerűen ez a csoport a családi-, a mini és a munkahelyi bölcsődéket foglalja magába. A 10-30 fős befogadóképességű csoportban még a mini és munkahelyi bölcsődék megjelennek, de efölött csak a hagyományos bölcsődék működnek. A létszámskála másik végén a nagy bölcsődei intézmények találhatók.

Bölcsőde

A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges.

Mini bölcsőde

A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkozató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű - nem intézményi keretek között működő - munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges - a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is.

Családi bölcsőde

A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható. A családi bölcsődében két munkakör létesíthető: a szolgáltatást nyújtó személy egy 100 órás tanfolyam keretében szerezheti meg a szolgáltatás nyújtására jogosító tanúsítványt, vagy a kisgyermeknevelő munkakör, amelynek képesítési előírásait jogszabály határozza meg.

A családi bölcsőde működtetéséhez a fenntartónak megfelelő jogi formát kell választania. Ha szeretnétek normatív támogatást igényelni, akkor önkormányzati, egyházi, civil szervezeti vagy nonprofit kft. fenntartás javasolt. Ha teljes rugalmasságra van szükség, az egyéni vállalkozás vagy a nonprofit kft. lehet a megfelelő. A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is. A civil fenntartás lehetséges formái közé az egyesület és az alapítvány tartozik, mivel mindkettő alkalmas közhasznú gyermekellátási feladatok ellátására, például családi bölcsőde működtetésére.

Egyesület és Alapítvány összehasonlítása családi bölcsőde fenntartásához

A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatások személyi feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet keretezik. A foglalkoztatás részletszabályaira több más jogszabály is irányadó. A családi bölcsődében - amennyiben maximum 5 férőhely létesül, úgy szolgáltatásnyújtó személy alkalmazása szükséges. A szolgáltatásnyújtót a fenntartónak Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szükséges alkalmaznia. A munkakör betöltésének többféle irányból is feltételei vannak: nagykorúság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, speciális erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia előző két körülményt, foglalkozás-egészségügyi alkalmasság, végzettség (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú mellékletben meghatározottak szerint).

A fenntartó hatáskörébe tartozik a döntés, hogy szakmai munkakört létrehoz-e a családi bölcsődében - vagyis létesít-e munkáltatóként kisgyermeknevelő munkakört, vagy sem. Amennyiben kisgyermeknevelő munkakört hoz létre, akkor a szükséges végzettség a már írt NM rendelet 2. számú mellékletében meghatározottak szerint.

Családi bölcsődében létrehozható 5-nél több férőhely is, gyakorlatilag maximálisan 8 férőhelyről beszélhetünk. A segítő személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben. Segítő személyt szociális gondozói jogviszonyban is alkalmazhat a fenntartó.

A fenti alaphelyzettől eltérően - ha a fenntartó 3 vagy több családi bölcsődét tart fenn, akkor a családi bölcsődéket hálózatba kell szerveznie és a hálózati működés szabályai szerint kell működtetnie. Ennek személyi feltételekre vonatkozó része az, hogy koordinátor alkalmazása válik szükségessé. Ha a fenntartott családi bölcsődék száma 3 vagy 4, akkor a fenntartásban lévő valamely családi bölcsőde szolgáltatásnyújtója is lehet a hálózat koordinátora. A személyi feltételek biztosításáról a fenntartónak az engedélyezési eljárás során nyilatkoznia kell. A helyettes személyre ugyanazok az alkalmassági feltételek vonatkoznak, mint a munkakört betöltő személyre. A helyettes személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, szociális gondozói díjban részesíthető.

Bölcsődei felvételi feltételek és a beiratkozás

A gyermek bölcsődébe történő felvételét a védőnő, a házi gyermekorvos, a háziorvos, a szociális, illetve a családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is kezdeményezheti. Ehhez azonban a szülő hozzájárulására is szükség van. Az állami bölcsikben az életkor (20. hét) betöltése mellett az anyukának igazolást kell vinnie a munkáltatójától, mellyel bizonyítja, hogy valóban visszaállt dolgozni. Ha tanuló a szülő, akkor pedig azt szükséges igazolnia, hogy mely nappali tagozatú felsőoktatási intézmény hallgatója. Szükség van emellett egy egészséges igazolásra is a védőnőtől, mely arról szól, hogy gyermekünk egészséges és közösségbe mehet. Szintén feltétel, hogy a szülő kerületi lakóhellyel rendelkező lakos legyen és életvitel szerűen a kerületi címén éljen.

Vannak gyermekek, akik előnyt élveznek a bölcsődei felvételkor (1997. évi XXXI. tv. 42. § (2). Általában minden év április közepétől május elejéig szokott lenni a beiratkozás, de érdeklődjünk az adott bölcsődében a pontos dátumról, ez ugyanis intézményenként eltérő lehet.

3 tipp a szerencsés bölcsiválasztáshoz

„Emlékszem a pillanatra, amikor eldöntöttük, a kisebbik lányunk bölcsis lesz. Fogalmam sem volt, hogyan kell ezt csinálni, mivel az elsőszülöttünkkel 3 évig otthon tudtam maradni. Már a gondolattól is gombóc volt a torkomban, hogy az én kis babám hogy boldogul majd.”

1. Időben kell lépni: Mindenképp fontos, hogy ne az utolsó pillanatban dönts a bölcsődével kapcsolatban. Ahhoz, hogy igazán jó döntést hozhass, és a kiválasztott intézményben legyen hely is, érdemes időben elkezdeni az információk begyűjtését. Ez lehet már a beiratkozás előtt akár egy évvel is. Készíts listát a bölcsikről, amelyekről úgy gondolod, megfelelőek lennének számotokra. Gondold végig, hogy mire van leginkább igényetek és lehetőségetek. Lehet állami, de lehet magánintézmények közt is nézelődni, utóbbiaktól árajánlatokat kérni. A mérlegelésre, döntésre pedig hagyj bőven időt, mégiscsak a gyermeked mindennapjairól van szó.
2. Informálódni kell: Mielőtt személyesen is meggyőződnél arról, hogy az adott bölcsi milyen is, érdemes odatelefonálni, és időpontot egyeztetni. Szívesen körbevezetnek, az intézményvezetővel is találkozhatsz. Ám mindenek előtt a legjobb az, ha más szülőktől, anyukáktól kérdezősködsz. Náluk jobban senki nem látja a gyerekek szempontjait. Akár az intézményről, akár a gondozónőkről vagy más ott dolgozóról van tapasztalatuk, szívesen mondják el. Így juthatsz a legjobb forrásból információkhoz.
3. Személyes látogatás: Amikor már gondolatban megvannak az elvárásaid és az igényeitek, akkor kezdődhet a valódi terepszemle. Az intézményeknél általában szokott lenni nyílt nap, amikor szabadon látogathatók. Érdemes azonban meglátogatni a bölcsiket más napokon is. Ilyenkor találkozhatsz a bölcsi vezetőjével, gondozónőkkel, láthatod, hogyan zajlanak a mindennapi tevékenységek. Nagyon fontos, hogy jól figyelj, mert jól látszik, mennyire szeretetteljes a légkör, milyen a hangulata a gyerekeknek, a gondozónőknek. A személyes látogatás alkalmat ad arra is, hogy még több információt szerezz az adott bölcsiről. Ne félj kérdezni! Kérdezz rá bátran azokra a dolgokra, amelyek érdekelnek: milyen létszámú csoportok vannak, hány gondozónő dolgozik a bölcsiben, milyen a napirend, fel vannak-e készülve pl. ételallergiás gyermek fogadására, milyen az étel a bölcsiben, milyen foglalkozások vannak, és bármire, ami fontos lehet még. Ellenőrizd nyugodtan, mennyire tiszták a kis mosdók, milyenek a WC-k, jó állapotúak-e a játékok (ez persze nem döntő kérdés, hiszen egy gyermek bármivel eljátszik, ha szeretet veszi körül, és biztonságban érzi magát).

Ne feledd, a legfontosabb, hogy a gyermeked jól érezze magát azon a helyen, ahol majd a mindennapjai egy részét tölti. Nagyon fontosak a te benyomásaid is, hiszen számodra nincs fontosabb, mint a csemetéd biztonsága, jólléte. Felelősségteljes döntést kell hoznod, amibe belefér azért néhány kompromisszum, hiszen nem biztos, hogy a bútorzat vagy a lakóhelyhez való közelség a legfontosabb egy bölcsi kiválasztásánál.

Tisztasági csomag a bölcsődébe

Mit tartalmazzon a tisztasági csomag? Ez a zsák olyasmi, mint egy öltönyzsák, vállfával vagy akasztóval ellátva. Ebbe kell pakolnod a picur váltóruháit, azaz a benti ruháit, illetve a tartalék egy váltás ruhát. Az a jó, ha itt-ott vannak rajta kisebb zsebek, és mindennek megvan a helye: sapka, zokni, alsóruházat, esetleg pelus. Sok esetben az ovi kéri, hogy vigyetek be játékot, ami már nem kell otthon, aztán kérhetnek papírt, krétát, ceruzát, sokszor kérnek gyümölcsöt - mindig megvan a napi gyümölcsfelelős a csoportban, stb.

A bölcsődei szolgáltatás költségei és támogatások

A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szülő (térítési díjra kötelezett) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének a megfizetését. Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj. A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

• a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa,
• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek,
• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek,
• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, valamint
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek.

A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át. Munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50%-át. A szülő, más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.

Mentesség a gondozási díj megfizetése alól:

• A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek.
• A három- vagy többgyermekes családok gyermekei.
• A tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek.
• Az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek.
• A védelembe vett gyermekek.

A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére. A jogszabály értelmében az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.

Bölcsődében, mini bölcsődében a személyi térítési díjat - gondozásra is - ellátási napra vetítve kell megállapítani, tehát az adott hónap nyitvatartási napjainak függvényében. A bölcsődei gondozás személyi térítési díját - a fenntartó eltérő döntése hiányában - abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.

A gondozásra megállapított bölcsődei térítési díj átlagosan havi 14-24 000 forint. A családi bölcsődékben átlagosan havonta 34-74 000 forint a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell fizetni. Az állami bölcsikben általában az étkeztetésért kell fizetni - az összeg bölcsődénként eltérő lehet. A családi napközik és magánbölcsik saját maguk határozhatják meg, hogy milyen napi- és étkeztetési díjjal vállalják a gyermekfelügyeletet.

Bölcsődei étkezés

A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 245%-át),
• tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
• három vagy több gyermeket nevelő családban él,
• családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
• nevelésbe vett gyermek.

A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül.

tags: #melyik #bolcsodehez #tartozunk