A melegkiütés okai, tünetei és kezelése terhesség alatt

A melegkiütés (miliaria) egy kellemetlen, de gyakran ártalmatlan bőrprobléma, amely főként a nyári hőségben és párás időben jelentkezik. Az apró, viszkető, piros kiütések megkeseríthetik a mindennapokat, különösen a kisgyermekek, az idősek és az érzékeny bőrűek körében. Bár legtöbbször magától elmúlik, súlyosabb esetekben bőrgyógyász segítségére lehet szükség.

A melegkiütés a verejtékmirigyek elzáródása miatt alakul ki, amikor az izzadság nem tud a bőr felszínére jutni, így a bőr alatt rekedve gyulladást okoz. A nyári hőség és magas páratartalom fokozza az izzadás mértékét, ezáltal növelve a melegkiütés kialakulásának esélyét.

A melegkiütés három fő típusa létezik, amelyek a verejtékmirigyek elzáródásának mélysége szerint különböznek: Miliaria crystallina: Ez a legenyhébb forma, amely átlátszó, folyadékkal telt hólyagok formájában jelentkezik. Ezek a hólyagok általában nem okoznak gyulladást vagy viszketést, és gyakran maguktól elmúlnak. Miliaria rubra: A leggyakoribb típus, amely piros, viszkető kiütésekkel jár. A verejték a bőr mélyebb rétegeiben reked meg, gyulladást és kellemetlen érzést okozva. Miliaria profunda: Ritkább forma, amely a bőr legmélyebb rétegeit érinti, és fehér, kemény csomók formájában jelenik meg. Gyakran fizikai aktivitás után alakul ki, és visszatérő lehet.

A melegkiütés leggyakrabban csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő, mivel az ő verejtékmirigyeik még nem teljesen fejlettek. Az idősebb felnőttek és az idősek is hajlamosabbak lehetnek rá, különösen meleg, párás környezetben.

A melegkiütés kialakulásának okai

A melegkiütés kialakulásának hátterében több tényező is állhat, amelyek az izzadságmirigyek elzáródásához és a verejték bőr alatti rekedéséhez vezetnek. Ezek a tényezők a bőr fiziológiájától, a környezeti hatásoktól és az egyéni érzékenységtől egyaránt függenek.

Izzadtságmirigyek elzáródása és következményei

A melegkiütés elsődleges oka a verejtékmirigyek elzáródása, amikor a verejték nem tud a bőr felszínére jutni, így a bőr alatt reked, irritációt és gyulladást okozva. A hő és páratartalom hatására a verejtéktermelés megnő, a bőr felszínét borító réteg fellazul, így a pórusok könnyen elzáródhatnak. Ez fokozott verejtékpangáshoz és gyulladáshoz vezet. A bőr szerkezetének megváltozása - például fokozott dörzsölés, szoros ruházat viselése - tovább növeli a pórusok eltömődésének esélyét. Ez gyakran kialakul sportolás közben, melegben történő munkavégzés során is.

Környezeti tényezők

• Hőség: A magas hőmérséklet fokozza az izzadást, növelve az izzadságmirigyek elzáródásának esélyét.
• Páratartalom: A magas páratartalom lassítja az izzadság elpárolgását, így az könnyebben reked meg a bőr alatt.
• Túlöltözés: A szoros, nem szellőző ruházat meggátolja a bőr megfelelő szellőzését, elősegítve az izzadság felhalmozódását.

Egyéni hajlam

Az érzékeny bőrűek, a csecsemők és az idősek bőre hajlamosabb a verejtékmirigyek elzáródására. Csecsemők esetében a bőr még vékony, a verejtékmirigyek fejletlenek, így könnyebben eltömődnek. A baba bőre nem képes olyan hatékonyan hűteni a testet, mint a felnőtteké. Idősebbeknél a bőr rugalmassága csökken, a mirigyek váladékképző képessége mérséklődik, így a verejték könnyebben megrekedhet. Ez különösen azoknál gyakori, akik kevesebbet mozognak vagy meleg, zárt térben tartózkodnak. Érzékeny bőrűek esetében - például allergiára vagy ekcémára hajlamosaknál - a bőr barrier funkciója gyengébb, így a külső tényezők, mint a hő és a súrlódás, gyorsabban okozhatnak elzáródást és gyulladást.

A melegkiütés tünetei és felismerése

A melegkiütés tünetei könnyen felismerhetők, de fontos megkülönböztetni más bőrbetegségektől.

Tünetek

• Apró, vörös kiütések, viszkető érzés: A melegkiütés apró, vörös, viszkető kiütések formájában jelentkezik, amelyek gyakran égő érzéssel járnak. Ezek a kiütések főként a verejtékezésnek kitett, melegebb testtájakon jelennek meg, és a bőr érintésre érzékennyé válhat.
• Apró piros foltok vagy hólyagocskák: A verejték bőr alatti rekedése miatt gyulladás és irritáció alakul ki. A kiütések gyakran csoportosan jelennek meg, és a bőrfelszín enyhén duzzadt lehet.
• Viszketés és égő érzés: A bőrön jelentkező irritáció miatt a kiütések erőteljes viszketéssel és égető érzéssel járhatnak. Ez különösen zavaró éjszaka, amikor a test pihen, de a bőr melegedése fokozódhat.
• Érzékeny, gyulladt bőr: Az érintett területek bőre vörös, meleg tapintású lehet, különösen akkor, ha a páciens a kiütéseket vakarás miatt tovább irritálja. Ez a tünetek súlyosbodásához vezethet.

Jellemző helyek a testen

A melegkiütés főként a verejtékmirigyekkel gazdag, meleg és dörzsölődésnek kitett területeken alakul ki.

• Nyak: A nyaki redőkben és a gallér környékén a bőr gyakran izzad és súrlódik, különösen meleg időben vagy sportolás közben.
• Hónalj: A hónalj területe a test egyik legmelegebb része, ahol a bőr egymáshoz súrlódik és a verejtékezés fokozott, így ideális környezet a pórusok elzáródásához.
• Mellkas: Különösen a mell alatti redőkben a verejték megrekedhet, ami kiütésekhez és irritációhoz vezethet. A szoros melltartó viselése is fokozhatja a kockázatot.
• Hát: A hát középső és felső része izzadékony terület, főként szoros ruházat viselése vagy hosszan tartó ülés közben. A súrlódás és a nedvesség a kiütések megjelenését elősegíti.

Különbség a melegkiütés és egyéb bőrbetegségek (pl. ekcéma, allergia) között

A melegkiütés tünetei gyakran összetéveszthetők más bőrbetegségek, például az ekcéma vagy az allergiás bőrreakciók tüneteivel. Az alábbi táblázat segítségével könnyen átlátható, milyen eltérések figyelhetők meg a kiváltó okok, tünetek, megjelenési formák és kezelési lehetőségek tekintetében.

Mikor szükséges bőrgyógyászhoz fordulni?

Bár a melegkiütés általában ártalmatlan és magától elmúlik, bizonyos esetekben orvosi beavatkozásra lehet szükség.

Ha nem múlik el spontán a melegkiütés

Ha a melegkiütés tünetei néhány nap után sem javulnak, vagy súlyosbodnak, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. A tartós tünetek mögött más bőrbetegségek is állhatnak, amelyek szakorvosi kezelést igényelnek.

Gyulladt, fájdalmas vagy gennyes kiütések megjelenésekor

• Gyulladt kiütések: Ha a kiütések vörösek, duzzadtak és fájdalmasak, az fertőzés jele lehet.
• Gennyes kiütések: A gennyesedés bakteriális fertőzésre utalhat, amely antibiotikumos kezelést igényel.

Egyéb figyelmeztető jelek (láz, rossz közérzet, duzzadt nyirokcsomók)

Ha a melegkiütés mellett láz, általános rossz közérzet vagy duzzadt nyirokcsomók jelentkeznek, az súlyosabb fertőzésre utalhat. Ilyen esetekben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Melegkiütés kezelési lehetőségei otthon és orvosi segítséggel

A melegkiütés enyhébb eseteiben a tünetek otthoni módszerekkel is csökkenthetők. A bőr hűsítése, a megfelelő öltözködés és a gyógyszertári készítmények használata segíthet a kiütések és irritáció enyhítésében. Súlyosabb esetekben bőrgyógyászati vizsgálatra és gyógyszeres kezelésre lehet szükség.

Otthoni praktikák: hűvös zuhany, szellős ruházat

A melegkiütés enyhébb eseteiben a tünetek otthoni módszerekkel csökkenthetők, amelyek célja a bőr hűsítése és a verejtékmirigyek terhelésének csökkentése.

• Hűvös vagy langyos zuhany alkalmazása: A bőr hőmérsékletének csökkentésével és az izzadság eltávolításával megelőzhető a pórusok további eltömődése. A zuhany alatt kerülni kell az erős dörzsölést, hogy a bőrt ne irritáljuk.
• Szellős, természetes anyagú ruházat viselése: A pamutból, lenből készült laza ruhák elősegítik a bőr szellőzését, és csökkentik a súrlódást. Ez a megoldás segít elkerülni a melegkiütés romlását, különösen a nyári hőségben.

Gyógyszertári készítmények: hűsítő, nyugtató krémek

Amennyiben az otthoni praktikák nem elegendőek, érdemes gyógyszertári készítményekhez fordulni, amelyek csökkentik a gyulladást és a viszketést.

• Hűsítő krémek (pl. aloe vera, mentoltartalmú készítmények): Ezek a termékek gyors enyhülést nyújtanak a viszketésre és a bőrpírra. Az aloe vera hidratálja és regenerálja a bőrt, míg a mentol hűsítő hatásával csökkenti a kellemetlen érzést.
• Cink-oxid tartalmú krémek: A cink-oxid gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású, segít megelőzni a pórusok felülfertőződését és elősegíti a bőr regenerációját. Fontos, hogy vékony rétegben alkalmazzuk a problémás területeken.

Mikor javasol bőrgyógyász gyógyszeres kezelést?

Súlyosabb esetekben, amikor a melegkiütés tünetei nem enyhülnek, sőt súlyosbodnak, bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.

• Gyulladásos, gennyes kiütések esetén: A bőrgyógyász antibiotikumos kezelést rendelhet el, amely lehet lokális vagy szisztémás a fertőzés mértékétől függően. Ez segít a bakteriális felülfertődés leküzdésében.
• Erős gyulladás vagy kiterjedt kiütések: Kortikoszteroid tartalmú krémek alkalmazása javasolt, de ezeket kizárólag orvosi javaslatra szabad használni, mivel hosszú távú alkalmazásuk mellékhatásokkal járhat.
• Tartós vagy visszatérő melegkiütés esetén: Az orvos vizsgálat után segíthet kizárni más bőrproblémákat (pl. kontakt dermatitisz), és célzott kezelést javasolhat.

A melegkiütés megelőzése - praktikus tanácsok nyárra

A melegkiütés megelőzése érdekében érdemes odafigyelni a megfelelő öltözködésre, a bőr hidratálására és a rendszeres folyadékbevitelre. Ezek az egyszerű, praktikus tanácsok segíthetnek elkerülni a kiütések kialakulását a forró, párás időszakban.

Ruházati tanácsok (természetes anyagok viselése)

A megfelelő ruházat viselése alapvető szerepet játszik a melegkiütés megelőzésében.

• Laza szabású, szellős ruházat: A bőr megfelelő szellőzését biztosító ruhák segítenek csökkenteni a verejték pangását és a bőr irritációját. Az ilyen öltözet csökkenti a súrlódás okozta irritációt is.
• Természetes anyagok, mint a pamut és a len: Ezek az anyagok jól szellőznek, elvezetik a nedvességet, és minimalizálják a bőr melegedését. Ezzel szemben a szintetikus anyagok fokozzák az izzadást és a pórusok elzáródását.

Hőségben szükséges bőrápolás (hűsítő testápolók használata)

A bőr megfelelő ápolása hozzájárul a melegkiütés megelőzéséhez.

• Hűsítő testápolók és hidratáló készítmények: A könnyű, géles állagú, nem zsíros hidratálók (pl. aloe vera tartalmú gélek) segítenek hűsíteni és nyugtatni a bőrt. Ezek elősegítik a bőr nedvességtartalmának megőrzését, és csökkentik az irritáció esélyét.
• Kerülni kell a zsíros krémeket: A nehéz, olajos krémek elzárhatják a pórusokat, ami fokozza a melegkiütés kialakulásának veszélyét.

Megfelelő folyadékbevitel szerepe a bőr egészségében

A bőr hidratáltsága nemcsak kívülről, hanem belülről is fontos.

• Folyadékbevitel a bőr rugalmasságáért: A bőr hidratáltságának fenntartásához napi 2-2,5 liter folyadék (elsősorban víz) fogyasztása javasolt. A megfelelő folyadékbevitel támogatja a verejtékmirigyek optimális működését és a bőr természetes védekezőképességét.
• Kerülendő italok: A koffeines és alkoholos italok fokozhatják a dehidratációt, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a bőr állapotát.

Milyen szövődményekkel járhat, ha nem kezelik időben?

A kezeletlen melegkiütés nemcsak kellemetlenséget, hanem komolyabb bőrproblémákat is okozhat. A szövődmények között a fertőzések, a krónikus irritáció és a hegesedés is szerepelhet.

Másodlagos bakteriális fertőzések

A vakarás és a bőr irritációja miatt a bőrfelszín könnyen megsérülhet, ami kedvez a baktériumok bejutásának.

• Felülfertődés veszélye: A baktériumok bejutása miatt a bőr gennyesedhet, piros, fájdalmas csomók jelenhetnek meg. Ez súlyos esetekben szisztémás fertőzést is eredményezhet.
• Orvosi beavatkozás szükségessége: Ha a kiütések gennyesek, melegek tapintásra és körülöttük bőrpír alakul ki, haladéktalanul orvosi vizsgálat javasolt.

Krónikus bőrproblémák kialakulása

A kezeletlen melegkiütés hosszú távon tartós bőrkárosodáshoz vezethet.

• Állandósult irritáció és bőrszárazság: A folyamatos gyulladás és irritáció következtében a bőr védőrétege meggyengül, ami hajlamosít egyéb bőrproblémákra, például ekcémára.
• Visszatérő kiütések: Ha a kiváltó tényezők nem szűnnek meg, a melegkiütés krónikussá válhat, és rendszeresen kiújulhat.

Tartós bőrirritáció és hegesedés veszélye

Súlyos, kezeletlen esetekben a bőr hegesedhet, ami esztétikai problémákhoz és a bőr rugalmasságának csökkenéséhez vezethet.

• Maradandó nyomok: A hosszan tartó gyulladás során a bőr kötőszövetes átalakulása miatt hegek maradhatnak. Ez főként akkor jellemző, ha a kiütéseket folyamatos vakarás és irritáció kíséri.
• Fertőzés utáni hegesedés: A bakteriális felülfertőződés után visszamaradó hegek tartósan rontják a bőr állapotát.

Gyakori tévhitek a melegkiütésről

Sokan félreértik a melegkiütéssel kapcsolatos tényeket, ami félrekezeléshez vagy felesleges aggodalomhoz vezethet. Érdemes tisztában lenni a leggyakoribb tévhitekkel, hogy elkerüljük a félreértéseket és a helytelen kezelési módszereket.

• Csak kisgyerekeket érint: A közhiedelemmel ellentétben a melegkiütés nemcsak a csecsemőket és kisgyermekeket érinti, bár náluk gyakoribb a verejtékmirigyek fejletlensége miatt. Felnőttek, különösen érzékeny bőrűek és idősek is hajlamosak lehetnek rá.
• Nem igényel kezelést: Bár az enyhébb esetek maguktól elmúlhatnak, a tünetek figyelmen kívül hagyása felülfertőződéshez, hegesedéshez és tartós bőrirritációhoz vezethet. Ezért a megelőzés és a helyes bőrápolás kiemelten fontos.
• Csak nyáron fordul elő: A melegkiütés leginkább nyáron gyakori, de előfordulhat más időszakokban is, például túlfűtött helyiségekben, sportolás közben vagy lázas állapotok esetén. A verejtékezés és a bőr szellőzésének akadályozottsága a legfőbb tényező.

Terhességi melegkiütés és egyéb terhességi bőrbetegségek

A terhesség alatt a szervezetben zajló hormonális változások és egyéb élettani folyamatok a bőrt is érinthetik, gyakran okozva különféle elváltozásokat, beleértve a melegkiütést és más, specifikus terhességi bőrbetegségeket.

A terhességi prurigo egy olyan bőrbetegség, amely egyes nőket érint a terhesség alatt, és amelyet intenzív viszketés és apró, kiemelkedő dudorok kialakulása jellemez a bőrön. Bár nem káros az anyára vagy a babára nézve, jelentősen befolyásolhatja a várandós anyák életminőségét. A terhességi prurigo, más néven prurigo gestationis, egy jóindulatú bőrbetegség, amely jellemzően a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik. Jellemzői a viszkető, vörös és kiemelkedő elváltozások, amelyek a test különböző részein, különösen a hason, a karokon és a lábakon jelenhetnek meg.

Az állapotot feltehetően a terhesség alatti hormonális változásokkal és az immunrendszer válaszaival hozzák összefüggésbe. Jelenleg nincs közvetlen bizonyíték a fertőző ágensek és a terhességi prurigo közötti kapcsolatra. Azonban a környezeti tényezők, mint például a hő, a páratartalom és a bőrirritáció, súlyosbíthatják az állapotot. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a genetikai hajlam szerepet játszhat a terhességi viszketés kialakulásában. Azok a nők, akiknek a családjában előfordult bőrbetegség, például ekcéma vagy pikkelysömör, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az életmódbeli tényezők, beleértve a stresszt és az étrendi döntéseket, befolyásolhatják a terhességi prurigo súlyosságát. A feldolgozott élelmiszerekben gazdag és az esszenciális tápanyagokban szegény étrend súlyosbíthatja a bőrbetegségeket.

A terhességi prurigo elsődleges tünete az intenzív viszketés, ami a várandós anyák számára kellemetlen lehet. Bár a terhességi prurigo általában ártalmatlan, bizonyos tünetek súlyosabb állapotra utalhatnak, például a terhességi epeúti elzáródásra. A terhességi prurigo diagnosztizálása általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. A legtöbb esetben nincs szükség speciális laboratóriumi vizsgálatokra a terhességi prurigo diagnosztizálásához. Az egészségügyi szolgáltatók azonban vérvizsgálatokat végezhetnek más állapotok, például májműködési zavar vagy allergia kizárására. A várandós nőknek mindig konzultálniuk kell egészségügyi szolgáltatójukkal, mielőtt bármilyen új kezelést megkezdenének. Bár a terhességi prurigo általában a szülés után elmúlik, egyes nőknél tartós bőrérzékenység vagy bőrszárazság jelentkezhet. A terhességi prurigo általában egy magától elmúló állapot, amelynek tünetei jellemzően a szülés után heteken belül megszűnnek.

A terhesség során felismert bőrbetegségek közül a PUPPP (pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy, orvosi magyarra “pruritust okozó terhességi urticariform plakkok és papulák”-ként fordítható) a leggyakoribb. A korrekt diagnózis mégis elég ritkán kerül felállításra. A terhesség során jelentkező viszketés igen gyakori panasznak tekinthető. Több ezer terhes alapos vizsgálatával Roger és kollégái már közel 2 évtizede megállapították, hogy a terhesség során a várandós kismamák 1,6 %-a panaszkodik legalább egy alkalommal jelentkező, jelentős mértékűnek ítélhető viszketésről. Pruritus fennállása esetén a viszketést az esetek felében a bevezető bekezdésben említett, PUPPP-ként rövidített nevű kórkép okozza. Az Európában inkább PEP-nek (polymorphic eruption of pregnancy, “polimorf terhességi kiütés”) nevezett kórkép incidenciája csak mintegy 0,5%, többes terhességek esetén ez a gyakoriság 4%-ra emelkedik. Leggyakrabban fehér, először szülő nőknél mutatható ki, későbbi terhességekben csak ritkán ismétlődik, és érdekes megfigyelés, hogy gyakrabban jelentkezik fiú magzat esetén. A betegségben szenvedő terhesek 97%-ánál a hason és a comb felső részén, ritkán az arcon és a kezeken, lábakon a terhesség végén, 15%-ban postpartum jelennek meg a jellegzetes bőrelváltozások: az intenzíven viszkető erythema, urticariform elváltozások, plakkok, papulák, vesiculák. A betegség gyorsan oldódik meg: vagy közvetlenül a szülés előtt, vagy náhány nappal azt követően a bőrjelenségek eltűnnek - csak az esetek 15-20%-ában maradnak fenn a szülést követően 2-4 hétig. A PUPPP etiopathogenesise ismeretlen. Szövettanilag immunglobulin vagy komplement lerakódás nélküli enyhe, nem specifikus, lympho- és hystiocytás perivasculitis mutatható ki. A folyamatot elindító faktorként feltételezik az anyai bőrbe jutó magzati sejtek kóroki szerepét. Kezelésében antihisztaminok, emolliensek és lokálisan alkalmazott kortikoszteroidok mellett minden tizedik esetben szisztémás kortikoszteroidkezelés válik szükségessé a kifejezett viszketés miatt. A PUPPP magzati megbetegedést nem okoz és a perinatalis morbiditást nem fokozza.

A terhességi prurigo több bőrbetegség összefoglaló neve, melyek közös sajátsága a kifejezett atopiás ekcéma. Az ebbe a csoportba tartozó prurigo gestationis és papularis dermatitis közül az előbbi az enyhébb és gyakoribb előfordulású kórkép. A törzsön és alkarokon jelentkező kis, igen viszkető, excoriált elváltozások a rühösséggel vagy kis rovarcsípésekkel téveszthető össze. A PUPPP-hoz hasonlóan antihisztaminokkal és lokális kortikoszteroidokkal kezelhető. Lefolyása azonban elhúzódóbb: a típusosan 25 és 30. terhességi hét között megjelenő elváltozások sokszor csak 2-3 hónappal a szülés után tűnnek el. Szintén különbség a PUPPP-hoz képest, hogy a következő terhességekben gyakran ismételten jelentkezik.

Az impetigo herpetiformis (másik nevén PFP, azaz pruritic folliculitis of pregnancy, “viszketéssel járó terhességi folliculitis”) igen ritka kórkép: eddig kevesebb, mint 50 esetről számoltak be a szakirodalomban. Nem egyértelmű, hogy egy különálló, terhességre specifikus dermatológiai entitásról van szó, vagy pedig egy terhességgel véletlenszerűen társuló egyfajta pustularis psoriasis formáról. A harmadik trimeszterben jelentkező betegség sajátossága, hogy bár lokálisan indul, fokozatosan terjedve az egész szervezetet megbetegítheti és életveszélyessé válhat. Kezdetben erythemás területek jelentkeznek, szélükön steril pustulákkal, melyek csak mérsékelt viszketést okoznak. A bőrelváltozások egyre nagyobb területet érintenek, a betegség a nyálkahártyákra is ráterjed, majd szisztémás tünetek jelentkeznek: gyakori a hányinger, hányás, hidegrázás, láz, hasmenés, hypocalcaemia és hypoalbuminaemia, illetve a steril pustulák megrepedése és felülfertőződése után a legsúlyosabb esetben sepsis is kialakulhat. Az etiológia bizonytalan. Szövettanilag neutrophilekkel teli microabscessusok, a szivacsos szerkezet miatt Kogoj-féle spongiform pustuláknak nevezett kép látható. Szisztémás jellege miatt kezelésében a pusztán lokális terápia nem vezet kielégítő eredményre, ezért per os alkalmazott kortikoszteroidokra és a szekunder infekciók lehetősége miatt antibiotikumokra van szükség. Az elmúlt időszakban a TNF-alfa ellenes monoklonális ellenanyaggal, az infliximabbal (Remicade) is történtek terápiás próbálkozások.

A pemphigoid gestationisnak, illetve terhességi bullosus pemphigoidnak is nevezett herpes gestationis leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik, de időnként terhességi trophoblast betegséghez is társulhat. A következő terhességek során szinte mindig ismételten jelentkezik, de egyre korábbi terhességi korban és súlyosabb formában. A törzsön (köldök körül) és a végtagokon jelentkező, erősen viszkető erythemás és ödémás területek kezdetben a PUPPP-ot utánozhatják (lásd kapcsolódó cikkünket), azonban később megjelennek a kisebb-nagyobb méretű, feszesen telt vesiculák és bullák. Az adott terhesség során gyakoriak a remissziók és exacerbatiók, az esetek 75%-ában szülés alatti fellángolással. A herpes gestationis a terhességi dermatosisok etiológiailag legpontosabban ismert képviselője, egyben a magzatot és újszülöttet leginkább veszélyeztető formája. Bár a bőrelváltozások a herpes infekciót juttathatják az ember eszébe, a pathogenesisben a herpesvírusoknak semmilyen szerep nem jut. Autoimmun kórképéről van ugyanis szó, ahol a horgonyzó szerepet betöltő BP180 (bullosus pemphigoid 180 kDa) glikoprotein mint epitóp ellen termelődő IgG típusú autoantitest (az ún. “herpes gestationis szérum faktor”) okozza a betegséget. Szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatokkal perivascularis lympho- és hystiocytás infiltráció, valamint az epidermis alatti bazálmembrán mentén C3 komplement és IgG depozitumok mutathatók ki. A betegség HLA-DR3-hoz és HLD-DR4-hez asszociált, a betegek gyakran egyéb autoimmun kórképben is szenvednek, illetve a terhességet követően krónikus bullosus pemphigoidba mehet át a kórkép. A kezelés az autoimmun kórképnek megfelelően szisztémás kortikoszteroid, de alkalmaznak ciklosporint, plazmaferezist és nagy dózisú intravenás immunglobulint is. A herpes gestationis jelentkezése kifejezetten veszélyezteti a magzatot is. Az anti-BP180 kötődik az amnion szövethez is, illetve IgG típusából adódóan átjut a méhlepényen a magzati keringésbe. Intrauterin növekedési retardációt, kora- és halvaszülést okozhat, illetve minden tizedik újszülöttnél az anyai bőrelváltozásoknak megfelelő laesiók jelennek meg, melyek az anyai eredetű autoantitestek kiürülésével párhuzamosan néhány hét alatt spontán regrediálnak. Mindezekre tekintettel a kórkép jelentkezése esetén a magzati fejlődés és intrauterin állapot fokozott antepartum ellenőrzése indokolt.

A terhesség alatt a bőr sok változáson megy keresztül: az arcbőr szebb vagy akár pattanásosabb is lehet, a hormonális hatások következtében a hason, a combokon striák jelenhetnek meg. A viszketéssel, égő érzéssel kísért bőrkiütés is gyakori panasz. Az egyik leggyakoribb bőrbetegség a polimorf terhességi kiütés, angolul két elnevezés terjedt el a brit angol PEP és az amerikai PUPPP (PEP: Polymorphic eruption of pregnancy; PUPPP: Pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy). Bár gyakori terhességi bőrbetegség, az oka eddig ismeretlen és csak ritkán kerül diagnosztizálásra. Leggyakrabban első terhesség során jelentkezik, ritkán fordul elő későbbi terhességek során. Azoknál a kismamáknál, akiknél jelentkezik a polimorf terhességi kiütés leggyakrabban a hason és a comb felső részén, ritkábban az arcon és a kezeken jelenik meg a viszkető bőrkiütés. Maga a kiütés csalánkiütésszerű, apró göböcskék, hólyagok, piros alapon jelentkezik. A kiütések erősen viszkethetnek, a szülés után 2-4 héttel magától elmúlnak a panaszok.

A terhesség alatt felléphetnek fiziológiás bőrelváltozások, de kialakulhatnak a terhesség során bőrbetegségek is. Gyakran előforduló normál, fiziológiás bőrelváltozások közé soroljuk a bőr pigmentálódását (melyet főleg az emlőbimbók körül figyelhetünk meg, illetve májfoltok formájában szimmetrikusan az arcon), a striák (a hasfal gyors tágulásából származó csíkok), csillag alakú értágulatok, visszerek, aranyér kialakulását. A terhesség alatt előforduló négy jelentős bőrbetegség: Atópiás terhességi kiütés, mely során viszkető ekcémás bőrtünetek jelennek meg a végtagok feszítő felszínén, vagy szőrtüszőgyulladáshoz hasonlító bőrtünetek főként a törzsön. Polymorph terhességi kiütés, mely változatos klinikai képet ölthet, az apró viszkető kiütések először a has striáiban alakulnak ki, majd a törzsre, fenekekre, végtagokra terjednek. Herpes gestationis, melyet nem szabad összetéveszteni a herpesz vírus által kiváltott apró hólyagos kiütésekkel. Ezt a betegséget nem vírus, hanem autoimmun mechanizmus váltja ki. Általában a terhesség 2. vagy 3. trimeszterében alakulnak ki kifejezett viszketés kíséretében a hason a hólyagos, vagy ritkábban csalánkiütések. Komplikációként előfordulhat koraszülés, de születhet az újszülött kis súllyal, ill. a babán is kialakulhatnak apró hólyagok, viszkető kiütések. Impetigo herpetiformis, mely során láz kíséretében testszerte gyulladásos alapon ülő pattanásszerű kiütések alakulnak ki. Ebben az esetben is fokozott magzati kockázat áll fenn, halvaszülés is előfordulhat.

A négy jelentősebb bőrbetegség mellett előfordulhat terhesség során bármilyen, nem terhességben is kialakuló bőrbetegség, mint például a rühesség, melyet sokszor nagyon nehéz elkülöníteni a fent említett viszkető kiütésektől. Általában ezek a betegségek a következő terhesség során kiújulnak, s a szülést követően spontán gyógyulnak, ezért nem szükséges agresszív, csak tüneti kezelés. A herpes gestationis esetén szükség lehet szisztémás szteroid adására, illetve egyéb immunszuppresszáns gyógyszer alkalmazására. Az impetigo herpetiformis esetén szisztémás szteroid mellett antibiotikumot is adni kell az anyai, ill. magzati kockázat csökkentésére.

A terhesség alatti intenzív, időszakos vagy tartós viszketés mindig olyan problémát jelez, amelyet mielőbb meg kell oldani. A viszketés egy belgyógyászati probléma (pl. cholestasis) vagy terhességi bőrbetegségre utal. A herpes gestationis-pmphigoid terhes nők bőrelváltozásait általában viszketés kíséri, bőrpír, csalánkiütés vagy hólyagok jelentkeznek. A várandósságra jellemző betegségek tüneteinek alapos ismerete nagyon fontos az esetleges szövődmények elkerülése érdekében mind a várandós nő, mind a baba számára.

tags: #mell #kozotti #kiutes #terhesseg #alatt