A női ciklus és a peteérés fontossága az utódnemzésben

A női szervezet a menstruációval és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. Ennek részleteit, folyamatát fontos megérteni ahhoz, hogy tisztában legyünk testünk működésével, legyen szó családtervezésről vagy éppen védekezésről. A peteérés az utódnemzéshez szükséges folyamat, melynek során a petefészekben lévő tüszőkből egy domináns tüsző kiválasztódik, majd ebből leválik a petesejt.

A női reproduktív rendszer anatómiája

A normál menstruációs ciklus és a tüszőérés

A „tankönyv szerinti” ciklus 28 napig tart, de a 21 és 35 nap közötti időintervallum még a normál ciklust foglalja magába. Ha a 28 napos ciklust vesszük alapul, akkor elmondható, hogy annak közepén, a 14. nap körül történik az ovuláció. Fontos megjegyezni, hogy a peteérés az ezt megelőző folyamatot foglalja magába.

A tüszőérési szakasz a menstruáció első napjával kezdődik és hossza akár 7-21 nap is lehet. Minden ciklus elején, a 2-3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot. A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhalnak.

Ilyenkor a méhnyálkahártya felkészül a megtermékenyült petesejt befogadására, miközben a tüszőserkentő hormon érésre ösztökéli a petefészekben a tüszőket, amelyek méhnyálkahártyát megvastagító ösztrogént bocsátanak ki. A peteérés folyamata tehát a ciklus körülbelül 3. napjától annak 13-14. napjáig tart.

Hormonális változások a menstruációs ciklus során

Az ovuláció és a tüszőrepedés

A 14. nap környékén a magas ösztrogén koncentráció beindítja a luteinizáló hormontermelést, amely kiváltja a tüszőrepedést. Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A 14. ciklusnap körül bekövetkezik a tüszőrepedés, az ovuláció és az érett petesejt kiszabadulva, a hasüregen át a petevezetékbe vándorol és ideális esetben a méhben, az ondóval találkozva megtermékenyül. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik. Ezt követően vagy találkozik hímivarsejttel, vagy sem.

Az ovuláció folyamata és a petesejt útja

Tünetek és jelek, amelyek az ovulációt kísérik

A folyamatot nem különösen érzékeljük, ám a petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kíséri. Amikor a petesejt kilökődik a domináns tüszőből, hasi görcsöket lehet tapasztalni. Szintén jellemző tünet, ami számtalanszor előfordulhat, hogy középidős, pecsételő vérzés jelentkezik, ugyanis a nyálkahártya picikét leeshet, egy-két pöttynyi barnás vérzést mutatva. A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk.

Az ovuláció jellegzetes tünetei:

  • Ovulációkor a méhnyak nyákcsapja megváltozik, a nyák olyanná válik, mint a tojásfehérje.
  • A testhőmérséklet az ovulációhoz közeledve kicsit leesik. A menstruációs periódus első felében az alacsonyabb hőmérséklet a jellemzőbb (36.4 - 36.7 C), ami a peteérés egy-két napján még pár tized fokkal lejjebb megy, majd utána jelentősen megemelkedik és így marad a ciklus második felében.
  • A méhszáj kitapintása is segíthet: a ciklus kezdetén a zárt, száraz és kemény méhszáj könnyen elérhető, ovulációhoz közeledve egyre feljebb emelkedik, nehezebb elérni és egyre nedvesebb és puhább lesz.
  • A nyál állagának megváltozásáról is beszámolnak, amely a hüvelyváladékhoz hasonlóan nyúlóssá válik.
  • Másoknál hormonális pattanások, kiütések jelennek meg a háton, hason, arcon.
  • Vannak, akik pontosan meg tudják mondani, melyik petefészekben érlelődik a tüsző, mert az az oldal érzékenyebbé válik.
  • A hüvelyváladék, vagyis a méhnyaknyák sűrűbb és több lesz a megnövekedett progeszteronszint miatt.
  • Mindeközben a hüvely savas-lúgos kémhatása is változik: míg a ciklus elején a kémhatás egyértelműen lúgos, a ciklus végére kifejezetten savas lesz.

Az ovuláció kimutatására szolgáló módszerek

A hőmérőzés mellett két másik módszerrel is megállapíthatjuk, hogy ovulálunk-e. Az úgynevezett LH-teszt - a terhességi teszthez hasonlóan - a vizeletből állapítja meg, hogy megemelkedett-e az LH-szintünk.

Módszer Leírás Megjegyzés
Bazális testhőmérséklet (BBT) mérés A reggeli ébredés utáni testhőmérséklet napi mérése. Ovuláció után fél fokkal emelkedik. Konzisztens mérés szükséges.
LH-teszt Vizeletből mutatja ki a luteinizáló hormon (LH) szintjének emelkedését, ami az ovulációt előzi meg. Egyszerű és viszonylag pontos, otthon is elvégezhető.
Méhnyaknyák megfigyelése A méhnyaknyák állagának változása: ovulációkor tojásfehérje-szerűvé válik. Némi gyakorlatot igényel a helyes értelmezés.
Méhszáj kitapintása A méhszáj pozíciójának, keménységének és nyitottságának változása. Nagyobb gyakorlatot igényel.

Míg ezek a tesztek remek segítséget jelenthetnek a családtervezés folyamatában, fontos, hogy a pár szexuális életét ne egy mechanikus rendszer vegye át, őrizzék az intimitás örömét. Emellett azt is megemlíteném, hogy ha valaki nem gyermekvállalás, hanem éppen ellenkezőleg, védekezés szempontjából figyeli testének jeleit, a „naptármódszer” a legkevésbé hatékony védekezési technika. Például azért is, mert több tanulmány kimutatta, hogy van olyan hímivarsejt, ami akár több hétig is „eléldegél” a genitális traktusban.

Ovulation: Are You Ovulating? What Are The Signs You Are Not Ovulating?

Luteális fázis és menstruáció

A luteális fázisban a petefészekben maradt, megrepedt tüsző hormontermelő sárgatestté alakul. Ilyenkor progeszteron termelődik, amely a méh nyálkahártyáját a kisbaba befogadására teszi alkalmassá. Ha nem jön létre a terhesség, egy idő után a sárgatest elsorvad, és nem termel tovább hormont, ennek hatására következik be a menstruáció.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Serdülőkorban megindulnak a hormonális tengelyek működései (központi idegrendszer, petefészek), amely akár több év is lehet, mire kialakul. Ezért lehet az, hogy 12-13 éves kor körül először rendszertelen a menstruáció, és a szabályosság szép lassan alakul ki. Ha 17-18-19 éves kor környékén és afelett valaki úgy gondolja, hogy nem ovulál, illetve egy év alatt csupán 2-3 alkalommal menstruált, akkor érdemes elindulni egy endokrinológiai kivizsgáláson, hogy feltérképezzük a probléma hormonális hátterét.

tags: #mekkoranak #kell #lennie #a #tuszonek