A csecsemők születési súlya és fejlődése

Az újszülött érkezésének örömhíréhez szinte mindig társulnak a "Mikor született?", "Mennyi volt a hossza?" és "Mennyi volt a súlya?" kérdések. A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető. Ebben segítséget nyújt a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat, amely kulcsszerepet tölt be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk az egészséges csecsemő és gyermek fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

A születési súly jelentősége

A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől is függ. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. Az időre született babák (37-41. terhességi hét között) átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog, a leggyakrabban tapasztalt érték pedig 3000-3500 gramm között van. Fontos tudni, hogy a születési súly bár egy fontos adat, mégsem mutatja meg tökéletesen a baba állapotát. Lehetséges, hogy egy kisebb súlyú csecsemőnek a bőre rózsaszín, a tekintete tiszta, míg egy átlagos súlyú baba valamilyen egészségügyi problémával küzd. A születési súly megítélésekor az első szempont a terhességi hét: egy kisbaba lehet abszolút értelemben kicsi, mert 36 hetesen született meg, de ha a mérete megegyezik egy átlagos 36 hetes baba méreteivel, akkor átlagosnak számít.

Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása

• Alacsony születési súlyú: 2500 g alatti
• Igen kis születési súlyú: 1500 g alatti
• Extrém kis születési súlyú: 1000 g alatti

Hazánkban az újszülöttek 8-10%-a kis súlyú koraszülött. A kisebb súlyú (SGA - gesztációs korhoz képest kisebb súlyú) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.

Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben. A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában. A túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma, és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet.

Az Apgar-érték

A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún. Apgar-értéket, melyet Virginia Apgar amerikai aneszteziológus nő vezetett be. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.

A csecsemők súlyfejlődése a születés után

Az újszülöttek általában még súlyt veszítenek az első néhány napban (nagyjából a születéskori súly 5-10%-át). Ettől nem szabad megijedni, ez egy teljesen normális folyamat, hiszen magasabb víztartalommal jönnek világra, amit az első napokban fokozatosan elveszítenek. A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie a súlyát, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban.

Súlygyarapodási ütem

Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. Az egészséges újszülöttek az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat. Két és hat hónapos kor között a babák súlya folyamatosan és ütemesen gyarapodik. Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. Hat hónapos kortól a babák súlygyarapodása valamelyest lassul, hiszen egyre aktívabbak, többet mozognak, és megkezdődik a hozzátáplálás is. A koraszülöttekre jellemző az úgynevezett gyorsabb ütemű kiegyenlítő súlygyarapodás, tehát az első év végére megközelítik, a második évre pedig elérik az átlagos súllyal született babák testtömegét.

Milyen gyakran kell mérni a csecsemő súlyát?

A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt. A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi:

• Féléves korig először kéthetente, majd havonta.
• Fél- és egyéves kor között kéthavonta.
• Az első születésnapot követően háromhavonta.

Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.

Hogyan kell mérni a csecsemőket?

Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük.

A csecsemő testsúlyát befolyásoló tényezők

A csecsemők testsúlyát és annak változását sok tényező befolyásolja. Teljesen normális, ha a csecsemő súlya nem egyenletesen változik - vannak időszakok, amikor hirtelen ugrásszerűen nő, máskor pedig lelassul a növekedés.

A születéskori testsúlyt befolyásoló tényezők:

• Genetika: a szülők testi adottságai (testsúly, magasság). Az átlagosnál alacsonyabb vagy magasabb születési súly gyakran csak azt tükrözi, hogy a szülők mekkorák, azaz jellemzően genetikai meghatározottság áll a háttérben.
• A terhesség hossza: a várthoz képest előbb vagy később születés.
• Születési súly, esetleges ikerterhesség: az ikrek általában kisebbek, mivel osztozniuk kell a méhen belüli térben és tápanyagokon.
• Az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai: az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat is hatással van a csecsemő súlyára.
• A gyermek neme: a fiúk általában nagyobb súlyúak.
• A csecsemő egészsége: veleszületett betegségek is befolyásolhatják a csecsemő súlyát.
• Az anya várandósság alatti betegségei: pl. terhességi cukorbetegség, magasvérnyomás.
• A testvérek száma: az elsőszülöttek általában kisebb súlyúak.

A súlygyarapodás változásait okozhatják az alábbiak:

• A gyermek többet alszik, és ritkábban eszik.
• Az anya vagy a csecsemő megbetegszik.
• Az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is.
• Fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat.

A fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás, mivel az élelmiszerekkel történő étrend-kiegészítéssel addig ismeretlen emésztőrendszeri problémákra (pl. enzimhiány, allergia) derülhet fény.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat. Ilyenkor a csecsemő nagyon nyűgös lehet, rosszul alszik, és rendkívül sokszor kérhet enni.

A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak. Koraszülött babáknál a gyermekorvos a baba korrigált korához hasonlítja a hosszfejlődés ütemét, és általában 2 éves korukra beérik az időre született gyermekeket.

A gyermek hosszát befolyásoló tényezők:

• Öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága).
• Táplálkozás és számos hormonális tényező (pl. a növekedési hormon szintje).
• Magzati növekedés. Méhlepény-elégtelenség, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, fertőzések esetén nem minden esetben hozza be a gyermek a lemaradást.

Elmondható azonban, hogy a kétéves kor körüli testmagasságból már nagyjából következtetni lehet a végső magasságra.

Percentilis görbék és táblázatok

A súlyfejlődés ütemének megállapítására ún. percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest, illetve hogy a rendszeres mérések fényében a gyermek növekedése milyen tendenciát mutat. Koraszülöttek esetében ehhez a korrigált életkort szokták használni általában 2 éves korig. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3%-a ért el, vagy haladott meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott táblázatokat és növekedési grafikonokat a legtöbb gyermekorvos használja.

Átlagos súly hónapokra bontva (50-es percentilis)

Az alábbi táblázatban a babák átlagos súlya látható hónapokra bontva, külön fiúknál és lányoknál. Az adatok az 50-es percentilis alapján készültek, vagyis az átlagértékeket mutatják.

Mikor forduljon orvoshoz?

• Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát.
• Aggodalomra adhat okot, ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség.
• Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.
• Ritka esetekben, amikor a gyermek nem olyan ütemben növekszik, mint kellene, az orvos pajzsmirigy-alulműködés, növekedésihormon-elégtelenség vagy Turner-szindróma kizárására kérhet vizsgálatokat.
• Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.

tags: #mekkora #sullyal #fog #szuletni #a #babam