Judit Sződy pszichológus, laktációs szaktanácsadó és újságíró, aki elkötelezetten dolgozik a szoptatással kapcsolatos tudás terjesztéséért és a kismamák támogatásáért. Életútja során számos tapasztalatot szerzett mind személyes, mind szakmai szinten, amelyek lehetővé teszik számára, hogy átfogó segítséget nyújtson.
Érettségi után nem vették fel az egyetemre, így egy évig dolgoznia kellett. Nagy szerencsére rögtön a mélyvízbe dobta a sors: egy gyermekpszichiátriai osztályon kapott állást, ahová komoly pszichés problémákkal kerültek be a gyerekek, négy éves kortól. A következő évtől egyetemre járt, okleveles pszichológusként végzett. Az egyetemi évek alatt férjhez ment, és megszületett az első három gyermeke. A középső fia (1991) csecsemőkorában olyan szakirodalom került a kezébe, ami megingatta az óra - mérleg - fejés módszerbe vetett hitét. Kilenc hónapos korában ismerkedett meg a La Leche Ligával. Harmadik fiát (1994) kezdettől fogva igény szerint szoptatta. Gyes mellett újságíróként dolgozott, állandó témája az anya-gyermek kapcsolat, a nevelés és a szoptatás volt - és ma is az. 1999-ben megszületett negyedik gyermeke, aki már élvezhette előzőleg megszerzett tapasztalatai gyümölcsét.
A “gyerekezés” mellett továbbra is állandó újságírói munkát végzett, kismamaklubot vezetett, az Alternatal Alapítvány tanfolyamán tartotta a szoptatásról szóló nap beszélgetését, és egy internetes szolgálat szoptatási tanácsadójaként is dolgozott. Jelenleg a Kismama Magazin főmunkatársa, munkája során napi rendszerességgel kerülnek elő szoptatással kapcsolatos kérdések, amelyekre - a dolog természeténél fogva - mindig naprakész válaszokat kell adnia. Mindennapjai része a telefonos szoptatási tanácsadás - az ország minden tájáról, sőt külföldről is kap hívásokat.
Judit pszichológus és szoptatási tanácsadó. A szakmái szeretetéhez és a folyamatos kíváncsiság fenntartásához nagyban hozzájárult négy gyermeke, akik az első perctől a jelen pillanatig csodálattal töltik el. Tisztán emlékszik a születésük körüli időszakban átélt bizonytalanságára, és arra, hogy mennyire fontos volt minden jó szó és bíztatás, amit a környezetétől kapott, és mennyire földhöz vágott, ha valaki beszólt, vagy leértékelte az erőfeszítéseit. Amikor már kicsit magabiztosabb lett, elkezdte dühíteni a neveléssel, gondozással és szoptatással kapcsolatos tévhitek tömege, ami a fiatal szülőket elbizonytalanítja, és elterelheti arról az útról, amelyet ösztönösen a magukénak tudnának. Ezért lett először szakújságíró, szerkesztő a Kismama magazinnál. Mellette nevelési konzultációt is végzett magánpraxisban, majd a laktációs szaktanácsadói végzettség megszerzése után szoptatási tanácsadóként is elkezdett dolgozni.
Az Uzsoki Utcai Kórházban dolgozik szoptatási tanácsadóként, ahol támogatja a frissen szült nőket, ellátja őket a szükséges információval, elakadás, nehézség esetén segít, bíztatja őket. Császáros szülések esetén jelenlétével biztosítja, hogy ők is megszoptathassák kisbabájukat. Ezen a fórumon a mindennapi élet gondjaiban segítik egymást az anyukák, de ha szoptatással kapcsolatban van kérdés, akkor ott terem és segít.
A szoptatási tanácsadó szerepe és felelőssége
Judit Sződy hangsúlyozza, hogy nagy szükség van szoptatási tanácsadókra. Az lehet szoptatási tanácsadó, aki letette a nemzetközi IBCLC (International Board Certified Lactation Consultant) vizsgát, ebben segít a Semmelweis Egyetemen indított másfél éves képzés. Így a kórházakban csak azokat tudják alkalmazni, akik ott alapdiplomájuk alapján is dolgozhatnának - például egy pszichológust, védőnőt, gyermekgyógyászt, dietetikust igen, de például egy gyógypedagógust, tanárt nem. Az pedig, hogy hol alkalmaznak szoptatási tanácsadót, alapvetően a kórház, annak vezetője akaratán és szemléletén múlik, valamint a munkatársakén, hiszen a szoptatási tanácsadó munkájának sikere a többi kórházi alkalmazottal való együttműködéstől is függ.
A tanácsadó feladata, hogy megerősítse a tanácstalan vagy bizonytalan anyákat, tudást, hitet és magabiztosságot adjon nekik, hiszen az anyatejes táplálás fontossága tudományosan igazolt. Az anyatej kezdetben tökéletesen kielégíti a gyermek táplálékigényét, és immunvédelmének is fontos része; a szoptatás a csecsemő táplálásának és az anya-gyermek kapcsolat erősítésének természetes és optimális módja. Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy az optimális szoptatás hatással van az anyára: kitolja a szülések közötti időt, csökkenti az emlő- és a petefészekrák előfordulásának kockázatát, valamint a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét.
Fontos kiemelni, hogy nem kell minden ápolónak, védőnőnek szoptatási tanácsadónak lennie, de őket ki kellene képezni az alapvető szoptatástámogatásról. Sajnos a mai egészségügyi képzésben ez gyenge lábakon áll, mert régi források alapján dolgoznak, a tankönyvekben elavult gyakorlatok szerepelnek. Annak ellenére ez a helyzet, hogy a legutóbbi, 2010-es csecsemő- és kisgyermek-táplálási protokoll a védőnők számára nagyon jó, hisz a WHO ajánlásain alapul.
A Szoptatásért Magyar Egyesület adatai szerint folyamatosan csökken a kizárólag szoptatott babák aránya, és nő a mesterségesen tápláltaké. Bár a szoptatás megkezdésének aránya világszerte magas, a csecsemők mindössze 40 százalékát szoptatják kizárólagosan 6 hónapos korig és csak 45 százalékuknál folytatják a szoptatást 24 hónapos korig. A szoptatási arányok jelentős régiós és országon belüli eltéréseket mutatnak.
A szoptatás mint az egészség alappillére
Augusztus elején zajlik a Szoptatás Világhete rendezvény. A világhét központi témája a szoptatás mint az egészség egyik alappillére. A WHO célja, hogy társadalmi rétegződéstől függetlenül minden egyes újszülött egyenlő eséllyel jusson a szoptatás és az anyatej előnyeihez. A szervezet 2025-re kitűzött célja a legalább 50%-os kizárólagos szoptatás elérése, ehhez komoly együttműködés szükséges. Bár jelentős előrelépések történtek, rengeteg a tennivaló, hogy megszüntessük a szakadékot az irányelvek és azok végrehajtása között. Összefogással felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy a szoptatásnak kiemelkedő szerepe van a jó táplálkozásban, az élelmezésbiztonságban és a szegénység csökkentésében. A szoptatás segít a nem megfelelő tápláltság minden formájának megelőzésében, a csecsemők és a kisgyermekek élelmezésbiztonságának megoldásában, és ezáltal lehetőséget teremt az egyéneknek és a nemzeteknek, hogy kitörjenek az éhínségből és a szegénységből. Vagyis az élet alapját képezi.
Sajnos az anyákat érő információözönben keveredik a kétféle szemlélet: a korlátozó-ellenőrző, valamint a természetes szülés és az igény szerinti szoptatás gyakorlati elemei. A megfelelő segítség hiánya vagy a szemléletek keveredése viszont megnehezíti az anyák dolgát, legyen szó szoptatásról, hozzátáplálásról vagy bármiről. Ezekkel a problémákkal egyébként újságíróként is találkozik.
A szoptatás előnyei
Alternatívák és egyéni döntések
Azokkal az anyákkal kapcsolatban, akik nem akarnak vagy nem tudnak szoptatni, Judit Sződy elmondja, hogy lehet valakinek alapos oka arra, hogy nem akar szoptatni, vagy nem szoptathat, például betegség, gyógyszer, műtét, trauma. A szoptatási tanácsadónak nem az a dolga, hogy rábeszélje az anyát a szoptatásra. Ami viszont a dolga: felvilágosítani az anyát a szoptatás előnyeiről, felajánlani alternatív módokat - van, akinek a bimbóvédővel való táplálás már elfogadható, van, aki a szoptatást nem, de a rendszeres fejést vállalja -, és kísérni abban, hogy bár ő nem, de a teste készül a szoptatásra - ezért kihívás például a tejbelövellés kezelése.
Olyan, mint a biciklizés: bele kell rázódni, közben vannak sérülések és mélypontok, ahonnan nagyon jól tovább lehet lendülni, ha van gyorsan és könnyen elérhető segítség, fizikai vagy lelki támogatás.
tags: #szody #judit #szoptatasi #tanacsado