A degu egy Dél-Amerikából, egészen pontosan Chile középső részéről származó kis rágcsáló. Eredetileg a hegyvidéki füves, bokros területeken élnek, földalatti járatokat ásva maguknak. Európába és Észak-Amerikába eredetileg kutatási céllal került be, mivel a deguk nem tudják megemészteni a cukrot, így a cukorbetegséggel kapcsolatos kísérletekhez használták őket. Hamar elterjedt hobbiállatként is, pajkos, kíváncsi természete miatt.
A kifejlett degu testhossza farok nélkül 15-25 centiméter, súlya pedig 170-300 gramm között mozog. A farok hossza megközelíti a testhosszt, és a végén egy ecsetszerű bojt található. Bundájuk puha és sűrű, általában barnás vagy agouti színű. Nagyon aktív, nappali állatok, akik erős szociális kötelékeket alakítanak ki fajtársaikkal.
Fontos tudni, hogy a deguk rendkívül társas lények, így számukra létfontosságú a megfelelő társaság biztosítása. Természetes élőhelyükön falkaállatnak számítanak és nagy csoportokban élnek. Ezért ajánlott őket legalább párban tartani. Egyedül tartva depresszióssá válhatnak, extrém esetben akár el is pusztulhatnak.
A degu tartása
Elhelyezés
A deguk mozgásigénye hatalmas, így tartásukra többszintes, tágas ketrecre van szükség. A minimális méret 40x60x60 cm, de az optimális inkább 60x80x80 cm-nél nagyobb. A ketrecet sok ággal, polccal, búvóhellyel, valamint egy minimum 25 cm átmérőjű fém futókerékkel kell berendezni. A kisebb kerekek nem tesznek jót a gerincüknek.
A ketrec elhelyezése is fontos. Lehetőleg asztalon vagy polcon helyezzük el, védve huzattól és tűző naptól. Kb. 15 és 30 °C között érzik jól magukat. A 30 °C fölötti hőmérsékletet nem viselik jól, könnyen hőgutát kaphatnak.
Mielőtt a lakásban futtatjuk őket, tegyük biztonságossá a terepet! Tüntessük el a rágcsálásra alkalmas és veszélyes tárgyakat, mint például elektromos vezetékek, mérgező szobanövények, értékes tárgyak (bőr, fa, papír). Emellett figyeljünk az ajtókra, ablakokra és más nyílásokra, ahová beszorulhatnak, valamint a vízzel teli edényekre, akváriumokra, WC-kagylókra.
Táplálás
A deguk fűevő állatok, és rosszul bontják a cukrot, ezért étrendjük alapja a széna. Korlátlanul, mindig legyen előttük friss és minőségi széna. A bolti tápok közül a magas, 20% körüli rosttartalmúakat érdemes választani. Kerülni kell a sok olajos magot, kukoricát, gabonát tartalmazó tápokat, mivel ezek egészségkárosodást okozhatnak.
A legegészségesebb finomság a friss réti fű, amelyet fokozatosan kell bevezetni az étrendjükbe. Hasmenés esetén újra széna-száraztáp diétát kell alkalmazni. A fű 20%-ában etethetők kétszikű zöldek, mint gyógynövények (gyermekláncfű, kamilla, körömvirág, menta, citromfű), gyümölcsfák ágai, fűzfaágak, valamint pillangósok (lóhere, lucerna, madársóska). Bio zöldségek zöldjét is adhatjuk nekik (répa és petrezselyem zöldje, sóska, kapor, zöldborsó szárastól, levelestől).
TILOS: krumpli, káposzta, puffasztó zöldségek. Kerülni kell a növényvédő szerek miatt a primőröket, különösen a salátát. Mivel hajlamosak a cukorbetegségre, nem kaphatnak magas szénhidráttartalmú ételeket, különösen kekszet, száraz kenyeret, mézes dolgokat, kukorica alapú rágcsáló tápokat, szárított vagy édes gyümölcsöket.
Folyamatosan szükségük van tiszta vízre is, lehetőleg golyós itatóból.
Kézhez szoktatás és viselkedés
Ezek a kedves, okos kis rágcsálók igénylik az ember társaságát. Nyissuk ki a ketrecajtót, és maradjunk nyugton, amíg felfedeznek minket. Ha sokat foglalkozunk velük, igazi, remek társaid lesznek.
A bojtos farkuk könnyen leszakad, ezért farkuknál fogva soha ne fogjuk meg őket! Két kézzel alájuk nyúlva emeljük fel őket. Ha ez nem megy, keressünk egy csövet, és azzal együtt vegyük ki.
Természetes ellenségeik a ragadozó madarak, ha felülről közelítünk, megijedhetnek és haraphatnak. Kíváncsi természetüknek köszönhetően nem félnek a macskáktól, kutyáktól sem, ez azonban a vesztüket is okozhatja!
Csapatban élő állatok, igen nagy szociális igénnyel, ezért ne tartsunk degut egyedül! Ha nem akarunk szaporulatot, ne tartsunk együtt ivaros, ellenkező nemű degukat. Tenyésztőknél több nőstény és egy hím is tartható együtt, de az ivaros hímek életre-halálra harcolhatnak a fedezés jogáért. Profi egzotikus szakállatorvosnál biztonságosan megoldható a fiúk ivartalanítása.
Ha már van degunk, és új társat viszünk mellé(jük), általában szükség van az összeszoktatásra, mert idegenektől védik az otthonukat. Tartsuk őket szomszéd ketrecben, amíg rácson keresztül mindketten „csicseregni” kezdenek, azaz barátságosan érdeklődnek egymás iránt, és kizárólag nyílt, számukra idegen terepen engedjük össze őket. Amikor stabil a barátságuk, akkor költözhetnek össze egy új, vagy szagmentesen kitakarított ketrecbe.
Betegségek
A deguk tünetrejtő állatok. Ha degunk már gubbaszt, nem eszik, eldől vagy elakadt a szülés, azonnal forduljunk egzotikus szakállatorvoshoz! Ha helyesen tartjuk, változatosan, magas rost tartalmú eledellel tápláljuk deguidat és elegendő mozgást biztosítunk számukra, deguid 5-9 évig velünk lesznek.
Célszerű rendszeresen mérni a testsúlyukat, így a kezdődő problémákat is észrevehetjük. Ha degud fogy, nem gyógyul meg 3 napon belül a tüsszögése, a gyulladt szeme, hasmenése, bedagadt sebe van, furcsán eszik, nem szénázik, kérjünk időpontot egy szakállatorvostól!
7 ok, amiért NE tarts degut háziállatnak 🐾🚫
A deguk az Andok cserjés, bokros lejtőin őshonosak. Testhosszuk a farok nélkül 15-23 cm, súlyuk 170-300 g. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy patkány. Farkuk végén ecsetszerű, bojtos rész található, amit könnyen elhagynak, ha ott emeljük meg őket. Bundájuk tömött, bár rövid, száraz és durva szőrű. Fölül feketével kevert, barnásszürke, alul szürkésbarna.
A deguk nagymértékben társas lények, így számukra létfontosságú a megfelelő társaság biztosítása a boldogságuk és jóllétük érdekében. Ennek hiánya stresszhez, magatartási problémákhoz és egészségügyi problémákhoz vezethet. A társak kiválasztásakor fontos, hogy hasonló korú és temperamentumú degukat válasszunk. Az összeszoktatás fokozatosan történjen, kezdetben külön ketrecekben tartva őket, hogy szokják a másik jelenlétét, majd rövid közös időtöltésekkel fokozatosan növelve az együtt töltött időt egy semleges területen.
A deguk életciklusát tekintve a fiatalok négy-öt hónapos korukban már szaporodóképesek. A vemhesség ideje 70-90 nap, egy alomban 2-8 kölyök születhet. A nem vemhes nőstények súlya rendszerint kisebb, mint a felnőtt hímeké.
A deguk, mint a legtöbb rágcsáló, mindent megrágnak, amihez hozzáférnek. Ezért a ketrecnek, illetve a lakásnak biztonságossá kell tenni. A műanyag aljtálcával ellátott ketrecek nem megfelelőek számukra. A legjobb, ha nem készen vásároljuk a ketrecet, hanem magunk készítjük (vagy készíttetjük), esetleg egy régi szekrényt vagy könyvespolcot alakítunk át.
A deguk a természetes napfény ciklusát részesítik előnyben, így az otthonukat világos, de közvetlen napfénytől védett helyre kell elhelyezni. A nappali például kitűnő választásnak tűnik. A ketrecüket hetente egyszer teljesen ki kell cserélni az almot, és rendszeresen ki kell mosni forró vízzel. Nem szabad erős tisztítószereket vagy fertőtlenítőszereket alkalmazni.
A deguk átlagéletkora fogságban 4-6 év, de előfordulnak 8-10 éves deguk is. A megfelelő tartás, táplálás és gondozás mellett hosszú és boldog életet élhetnek velünk.