A méhnyak, latinul cervix, a női reproduktív rendszer fontos része, amely a méhtestet köti össze a hüvellyel. Bár a méh része, számos szempontból önálló egységként funkcionál, átmenetet képezve a méhtest és a hüvely között, mind anatómiai, mind szövettani szempontból.
A méhnyak a hüvelybe lógó alsó, keskenyebb harmada a méhnek, körülbelül 3 centiméternyire nyúlik be a hüvelybe.
A méhnyak anatómiai felépítése
A méh körte alakú szerv, melynek hossza kb. 7-8 cm. A méhtest a méhnyakon át csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak alsó 1/3-a „belóg” a hüvelybe, ezt a részt nevezzük méhszájnak, vagy portiónak. A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám (nyálkahártya) borítja.
A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatornával rendelkező csőre hasonlít legjobban. A cső belső felszínét hengerhám borítja, ami nagy mennyiségben termel sűrű nyákot. A méhnyak váladék mennyisége és összetétele hormonális hatás következtében a ciklus során változik. A méhnyak és a hüvely függőlegestől 30-40 fokkal hátrafelé dőlő tengelyével tompaszöget zár be, amit az orvosi nyelvben anteversionak hívnak. A hüvelybe felülről a méhnyak hüvelyen belüli része (portio vaginalis cervicis) mintegy 3 centiméternyire lóg be, fölötte értelemszerűen a hüvely feletti részt különíthetjük el (portio supravaginalis cervicis).
A külső és belső méhszáj
A méhnyak külső nyílása, a méhszáj nyílása (ostium externum canalis cervicis) alulról, a hüvely felől látható, ami természetesen egyben a méh nyílása is a hüvely felé, vagyis a külső méhszáj (ostium externum uteri). A külső méhszáj szülés előtt álló nőknél kicsi és kerek, már szült nőknél keskeny réshez hasonló, és vízszintes állású. Ezért a már szült nőknél a külső méhszájnak mintegy elülső és hátsó ajka is látható.
A nyílástól fölfelé helyezkedik el a méhnyak nagyjából 2,5 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt csöve. A méhnyak méhtest felőli végén annak felső (belső) nyílását (ostium internum canalis cervicis) találjuk. Ezen a tájon található az a 0,8 cm hosszú szűkület, amit méhszorosnak (isthmus uteri) nevezünk, és lényegében a méhnyak és a méhtest határát képezi. Itt található a belső méhszáj. A méhszoros magasságában a méh üregének tengelye tompaszögben megtörve előrehajlik (orvosi néven: anteflexio), ezért álló testhelyzetű nőben a méh gyakorlatilag vízszintesen fekszik rá a hólyagra.
A méhnyak szerepe a női szervezetben
A méhnyak több kulcsfontosságú szerepet tölt be a női szervezetben:
- Átjáró a kinti és a benti világ között: A spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe.
- Visszajelzés a ciklus állapotáról: A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban. Ugyanis az ösztrogénhormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát.
- Védelem a fertőzések ellen: A méhnyak állandó feladata a védelem, a nyákcsapnak köszönhetően megvédi a belső nemi szerveket a fertőzésektől.
- Szerep a teherbeesésben és a szülésben: Orgazmus idején a külső méhszáj a kilövellt spermába ér bele, és perisztaltikus mozgással továbbítja a hímivarsejteket a belső nemi szervek mélye felé. A méhnyak átmeneti szállást is biztosít a hímivarsejtek számára, ahol a mirigykamrákban visszamaradt cervikális váladékban akár öt napig is életképesek maradhatnak. A nyák visszatartja a mozgásképtelen, sérült spermiumokat. A méhnyak legfontosabb feladata terhesség idején ugyancsak a nyákcsap termelése, és ezáltal a magzat védelme.
A menstruációs ciklus
A méhnyak változásai a menstruációs ciklus során
A méhnyak ciklus elején lejjebb helyezkedik el, kemény és zárt. Az ovulációhoz közeledve viszont egyre feljebb húzódik, puhább lesz, síkos nyákot termel, a méhszáj pedig kinyílik. Ilyenkor a tapintása hasonlít az ajkunk tapintására. A termékeny időszakban nehezebb elérni, néha olyan, mintha migrált volna a testedből, pedig csak olyan magasra húzódik, hogy szinte eltűnik. Ahogy az ovuláció megtörtént, az ösztrogénszint leesik, és a méhnyak nagyon gyorsan visszatér a kemény és zárt állapotba, és újra lejjebb húzódik a hüvelyben.
A méhnyak nyálkahártyája nem mutat ciklikus fel- és leépülést, ugyanakkor maga a méhnyak és a termelt nyák számos változáson megy át a hormonális változások hatására. Az ovuláció ideje körül a méhszáj megemelkedik, így ujjal nehezebben érhető el, és puha tapintású lesz, a külső méhszáj nyílása pedig enyhén nyitott. A váladéktermelés az ösztrogén hormon hatására a tüszőrepedéskor a legbőségesebb, a nyálka a fehérneműn is nyomot hagyhat. A tojásfehérjéhez hasonló nyák a tüszőérés idején áttetszővé válik, és viszonylag sok sót tartalmaz. Az ekkor nyert nyálkát kis üveglapra téve és megszárítva mikroszkóp alatt megfigyelhető, hogy a só páfrányhoz hasonló rajzolatot adva kristályosodik ki. A legtermékenyebb időszakra jellemző nyálka rendkívül nyúlós, amit könnyűszerrel ellenőrizhetünk is: A nyálka a hüvelyk- és mutatóujj közé téve hat-nyolc centiméteres szállá nyújtható. Később már csak egy-két centiméternyi nyújtást bír ki, sűrű és ragacsos, nyákdugót alkotva a spermiumokat sem engedi át.
A méhnyak vizsgálata
A méhnyak öntapintással is vizsgálható, ami sok hasznos információt adhat a termékenységről és az egészségről. Ehhez nem szükséges speculum, elegendő az ujj. A hüvely fala redősebb, míg a méhnyak egy sima felületű dudor nyílással a közepén, amibe beleütközünk, ha teljesen felnyúlunk.
A méhnyak tapintása
- Még nem szült nőknél: a méhnyakat tapintásra orrhegyhez szokták hasonlítani. Kemény, kicsit hegyes és a méhszáj pont szerű kis nyílás a közepén.
- Már szült nőknél: nagyobb, inkább talán cseresznyéhez hasonlít a tapintása és a méhszáj egy hosszúkás kis vágat. Hüvelyi szülés után van, akinek mindig egy picikét nyitott marad a méhszája.
A méhnyak (cervix) a méh alsó része, amely a hüvelyt és a méhtestet köti össze. A hüvely felől a külső, a méhtest felől a belső méhszáj zárja le. A kis csatorna hossza és zártsága fontos információkkal szolgál egy esetleges koraszülés magas kockázatának mielőbbi felismeréséhez. A vizsgálatot vizeletürítés után hüvelyi ultrahanggal végezzük. Ha a méhnyak hosszúsága több mint 25 milliméter, akkor a súlyos, igen korai koraszülés kockázata alacsony: 1% alatti. Ha 25 milliméternél rövidebb, akkor a kockázat magas, ennek csökkentésére hüvelyi progeszteronkezelést alkalmazhatunk, ami igazoltan hatékony módszer a koraszülés megelőzésében.
Vizsgálati technikák és diagnózis
A méhszájat nőgyógyászati vizsgálat során hüvelyfeltárást követően vizsgálhatjuk, mely során egy speciális mikroszkóp segítségével tekintjük át a méhszáj külső felszínét borító hámot. A méhszájat borító sejtek alaposabb vizsgálatára a cytológiai vizsgálat szolgál. A tapintásos hüvelyi vizsgálat, a cytologiai eredmény és a mikroszkópos analízis eredményei mindig együtt értékelendők, és csak a három együtteséből lehet megnyugtató véleményt alkotni.
A leleten többféleképpen jelölhetik a méhnyak állapotát. Esetenként négy számjegy mutatja az eredményt: az első szám azt jelzi, hogy milyen hosszú a méhnyak (centiméterben); a második, a harmadik és a negyedik pedig azt, hogy zárt-e a nyakcsatorna külső, középső és belső szakasza (0: zárt, 1: nyitott). Előfordulhat, hogy a méhnyak már a szülés előtti napokban elkezd rövidülni, és kinyílhat a méhszáj. A várandósság idején a méhnyakban egy zselés állagú anyag, a nyákdugó foglal helyet. Ez segít védeni a méhet - és így a magzatot - a fertőzésektől. A nyákdugó általában a szülés előtt néhány nappal, legfeljebb egy-két héttel távozik, így előre jelezheti, hogy hamarosan megindul a vajúdás.
Gyakori méhnyak elváltozások
Méhszájseb (cervicalisatio vagy ectropium)
A méhszájseb egy gyakori jelenség a nőgyógyászatban, sok nő kapja ezt a diagnózist egy-egy vizsgálat után. Azonban nem minden esetben világos, hogy itt nem egy valóságos sebről van szó, ugyanis a cervicalisatio (vagy ectropium) nevű kórkép valójában egy hámelváltozás a méhszájon. Ez azért alakulhat ki, mert a méhnyakcsatornában lévő hengerhámsejtek kijutnak a méhszáj felszínére és ott a laphámsejtekre telepszenek. Ezt a nőgyógyász szabad szemmel is észleli, ugyanis az érintett felszín pirosassá és „bolyhossá” változik.
Az elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám. Ezért nem szerencsés az elváltozást sebnek titulálni, ami tulajdonképpen egy hámhiányt jelent. A bolyhok hatalmas felszínt adnak, (gondoljunk a fent említett törülköző hasonlatra) mély „bugyrokkal”, a hüvelynél lúgosabb környezettel, ami a baktériumok számára ideális környezetet jelent a megtelepedésre, (kolonizációra). A méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést, folyást okoznak. A „méhszájseben” található számos mirigysejt nagy mennyiségű lúgos váladékot termel, mely egyrészt tartósan fennálló folyás formájában okoz kellemetlenséget, másrészt a lúgos kémhatása a normál hüvelyflóra többségét adó lactobacillusok számára kedvezőtlen. Így túlsúlyba kerülhetnek az egyébként kis számban jelenlévő, vagy éppen a méhszájon kolonizálódott baktériumok.
A méhszájseb az esetek nagy részében nem okoz tünetet, ha azonban hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, az együttlétekhez kapcsolódó vérzés jelentkezik, mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni. Éppen ez a fertőzésekre való megnövekedett hajlam az, ami miatt a méhszájsebet fontos lehet diagnosztizálni és kezelni. Különösen kismamáknál fontos a kezelés, ugyanis nem maga a méhszájseb, de az ennek talaján kialakuló fertőzések azok, amelyek növelhetik a vetélés kockázatát. Mindazonáltal nem kell megijedni, hiszen a méhszájseb viszonylag gyakran fordul elő fiatalabbaknál, fogamzásgátló szedése mellett, és terhesség során, de megjelenése önmagában nem jelent semmi kórosat.
A méhszájseb kezelése
Enyhe esetben elegendő lehet a hüvely ph-jának visszaállítása, a savasság elérése. Ha gyulladás, fertőzés is kialakult már, azokat a megfelelő készítményekkel, általában külsődlegesen kell kezelni, bár néha szükséges a gyógyszeres kezelés is. Ha szerepet játszik egy visszatérő hüvelygyulladás kialakításában, akkor holisztikus terápiával kell ezt is kezelni, például propolisz-, tejsav- és gyógynövénytartalmú kúpokkal. Ezek a méhszájseb nagyságának csökkenését segítik elő.
Ha hatékonyabban szeretnénk eltávolítani az elváltozást, a lézeres vagy fagyasztásos technikák válhatnak be, de ezek az eljárások csak akkor jöhetnek szóba, ha nincs szükség szövettani leletre, ugyanis ezekkel a módszerekkel roncsoljuk a sejteket. Amennyiben szeretnénk a szövettani leletet is ellenőrizni, úgy a hideg késes vagy az úgynevezett loop konizáció lehet a megoldás. Mindkettő tulajdonképpen kimetszést jelent, csak míg az előbbi kórházi körülmények közt végezhető el, az utóbbi egy egynapos sebészeti beavatkozás.
Méhnyakgyulladás (cervicitis)
A méhnyakgyulladás (cervicitis) a méhnyak, vagyis a méhnek a méhszájjal a hüvelybe nyíló alsó, keskenyebb harmadának a betegsége, gyulladása. Gyakori nőgyógyászati probléma, amelyet több ok is kiválthat: fertőzés, irritáció, sérülés, allergia is.
Okok és tünetek
A méhnyakgyulladás oka lehet több nemi úton terjedő fertőzés, baktérium, vírus és gomba, így például a gonorrhea, a chlamydia, a trichomoniasis is. A gyakori partnerváltás, az óvszer nélküli közösülés és a nem megfelelő higiénia növeli a betegség rizikóját. A kórokozók elszaporodását, a gyulladást elősegíti, ha a hüvely nyálkahártyájának mikroflórája, mikrobiológiai egyensúlya valami (például gyógyszeres kezelés, intimzuhany, stb.) miatt felborul. A gyulladás hátterében állhat allergia is, amit kiválthatnak különböző spermicid anyagok, tisztálkodó szerek, az óvszerekben található latex is. Tampon vagy pesszárium okozta apró sérülés is elindíthat gyulladásos folyamatot, és ritkán, de előfordulhat, hogy nőgyógyászati beavatkozás alkalmával történik sérülés vagy kerül kórokozó a méhnyak területére.
A cervicitis jellegzetes tünete a megváltozott színű és állagú (szürkés vagy sárgás színű, sűrűbb, gennyes), megnövekedett mennyiségű hüvelyváladék, folyás. Jelezheti pecsételő hüvelyi vérzés is, kísérheti hidegrázás, láz, vizeléskor fájdalmas, égő, csípős érzés, olykor alhasi görcs vagy a közösüléskor érzett fájdalom figyelmeztet rá. Nem ritkán azonban teljesen tünetmentes marad, ilyenkor csak a nőgyógyásznál derül ki.
Kezelés
A méhnyakgyulladás kezelése a kiváltó októl függ: ha allergia vagy irritáció okozta, akkor nincs is szükség kezelésre, a kiváltó anyag azonosítása és kerülése elegendő. Fertőzés esetén gyulladásellenes, antibiotikum- vagy antivirális kezelésre van szükség. A kórokozót az orvos a hüvelyváladék laboratóriumi vizsgálata, baktériumtenyésztés során állapítja meg.
Méhnyakrák és rákszűrés
A méhnyakrák legtöbbször pont a méhszájsebnek megfelelő területről indul ki. Ezért fontos a szexuális élet megkezdése után - még az egészséges nőknél is - évente egyszer a nőgyógyászati vizsgálat és a méhnyakrák-szűrővizsgálat - kenetvizsgálat, citológia -, mely során a méhnyak külső felszínéről és a méhnyakcsatornából kell mintát venni. Ezzel egy időben kolposzkóppal - azaz speciális típusú mikroszkóppal - is analizálni kell a méhszájsebnek megfelelő területet. A méhnyakat kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja, ezeknek a találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna. A sejtjei gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját, és könnyen is sérül. Éppen a sejtek gyors cserélődése miatt az esetek nagy százalékban ezen a területen alakul ki a méhnyakrák. Sajnos ez a fajta sejtelváltozás általában nem érzékelhető, az éves rákszűrésen viszont kiderül, és kezelhető.
Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.
Egyéb elváltozások
- Nabothian ciszták (nyákcsomók): Néha érezhetünk apró csomókat a méhnyak felületén, ezek a legtöbb esetben csak úgynevezett nabothian ciszták (nyákcsomók), amelyek jönnek-mennek és kezelés nélkül eltűnnek.
- Polip: Ha nagyobb, furcsa, esetleg szivacsos képződményt érzünk, az lehet polip.
- Méhszájrepedés: A méhnyak, vagy méhszájrepedés általában szülések kapcsán, esetleg terhesség megszakítás során alakulhat ki. Szülés után közvetlenül feltárjuk a hüvelyt és átnézzük a szülőcsatornát, az esetleges sérüléseket, így a méhszáj repedését is összevarrjuk. Sajnos a méhszáj sokszor a varrat ellenére sem gyógyul megfelelően. A nyakcsatorna nyílása ilyen esetekben tátong, abba fertőzést okozó baktériumok könnyebben feljutnak, krónikus méhnyak gyulladás alakulhat ki.
tags: #mehszaj #hamhianyos #terulet