A teherbeesés egy rendkívül bonyolult és összetett folyamat, amelynek számos alapfeltétele van. Rengeteg kémiai, fizikai és hormonális mechanizmusnak kell megvalósulnia, méghozzá megfelelő időben és sorrendben ahhoz, hogy a terhesség létrejöjjön. A várandósság egyik legjelentősebb pillanata a beágyazódás, amikor a folyamatosan osztódó megtermékenyített petesejtből embrió válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy mikor és miként is zajlik ez a csodás folyamat, továbbá arról, hogy mik is lehetnek a beágyazódás jelei, amelyek a várandósságot már a terhesség igen korai szakaszában előre jelezhetik.
Mi az a beágyazódás?
A hímivarsejt és a petesejt egyesülésével létrejön a zigóta, amely nagyon gyors osztódásnak indul, miközben elindul az egyik petevezetéken át a méh felé. A petevezetékben megtermékenyített petesejt pár nap alatt jut el a méhig, ahol a nyálkahártyájában megtapad, vagyis megtörténik a beágyazódás. 5-7 napon keresztül vándorol, és osztódása során az ötödik napra eljut a hólyagcsíra (blasztociszta) állapotba. Ekkor már 70-100 sejtből áll.
A beágyazódásról akkor beszélhetünk, amikor a méhbe jutó zigóta megtapad annak megvastagodott falán. A hólyagcsírát a méh fala nemcsak megvastagodott, de tápanyagokkal megtelt nyálkahártyával várja. A megtermékenyülés utáni 5-7. napon a blasztociszta megérkezik a méhüregbe, majd körülbelül 2 napos várakozás után beágyazódik: ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a blasztociszta hozzátapad a méh falához és rácsatlakozik az anya vérkeringésére. Innentől kezdve a blasztocisztát már embriónak nevezzük.
A beágyazódással egyidőben megkezdődik a köldökzsinór, a magzatburok és a méhlepény fejlődése. Orvosi szempontból a sikeres beágyazódás a terhesség első hivatalos lépése.
Mikor történik a beágyazódás?
A beágyazódás az ovuláció, illetve megtermékenyülés után 6-12 nappal bármikor megtörténhet, de leggyakrabban a 8. és 10. nap között szokott bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy egyes nőknél a ciklus 20. napja körül is bekövetkezhet, míg másoknál akár olyan későn is, mint a ciklus 26. napja.
A beágyazódás egy körülbelül 5 napig tartó folyamat, amelynek végén a megtermékenyített petesejt - innentől fogva embrió - a méhfalba ágyazódva hCG (humán koriális gonadotropin) hormont kezd termelni és növekedésnek indul.
A hCG hormon jelenléte jellemzően a megtermékenyülés után 12-14 nappal kimutatható vizeletből, a terhességi tesztek is pontosan ezt a hormont jelzik. Beágyazódás után a progeszteronszint is emelkedni kezd, hogy táplálja a méhnyálkahártyát és megakadályozza a menstruáció létrejöttét.
Megtermékenyülés, embrió beágyazódása
Milyen jelek utalnak arra, hogy a beágyazódás megtörtént?
A beágyazódást követően szervezetedben hormonális változások mennek végbe, ezek okozzák a terhesség első, érezhető tüneteit is. A beágyazódás jelei sajnos közel sem egyértelműek, hiszen igen sok egyéb folyamat részei is lehetnek. Fontos tehát szem előtt tartani: az alábbi tünetek nem feltétlenül garantálják azt, hogy terhes vagy, és ha nincsenek tüneteid, az sem jelenti azt, hogy nem vagy terhes!
Pecsételő vérzés
A terhes nők 25%-a tapasztal vérzést, pecsételést az első trimeszterben - ennek egyik oka a beágyazódás lehet. Ez a vérzés megtévesztő is lehet, mert nagyjából akkor jelentkezik, amikor a menstruációd is érkezne. Általában azonban inkább pár nappal, egy héttel a várt menstruáció előtt tapasztalható. A beágyazódás miatti vérzés színe halvány rózsaszín vagy barna, és inkább pecsételés, semmint rendes vérzés. Az esetek többségében néhány óráig vagy pár napig tart, de egyeseknél akár hét napig is elhúzódhat. Ez a vér nem friss, vagyis jellemzően barnás, sötétebb árnyalatú, ráadásul pecsételés jelleggel van jelen. Az oka pedig az, hogy a petesejt a beágyazódás során kapcsolatot hoz létre a méh megvastagodott falával, melynek során a véráramlás is kialakul.
Görcsölés és alhasi fájdalom
A hirtelen érkező hormonális változások, illetve a méhben lezajló folyamatok könnyen görcsöket is okozhatnak. Egyes nők hasi érzékenységet, derékfájást, görcsölést tapasztalnak a beágyazódás ideje alatt. Ezek a tünetek enyhébbek, mint a PMS-sel vagy a menstruációval járó görcsök, ráadásul kb. egy héttel korábban jelentkeznek, mint a PMS. Bár ijesztő lehet, az alhasban jelentkező szúró fájdalom a beágyazódás jele is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is. Már az egyetlen egyszer érzett erőteljes szúró fájdalom is utalhat a beágyazódásra.
Testhőmérséklet-változás
A nők testhőmérséklete hullámzik a ciklusuk alatt. Ez a hullámzás csak néhány tized fokot jelent, de ott van. Az ovuláció idejére jellemzően egy kissé lecsökken a testhő, majd megemelkedik, de a menzesz jelentkezése előtt megint lecsökken. A terhességet jelzi az, ha emelkedett marad. Ám úgy tűnik, a nők egy részénél a beágyazódás idején - egy napra - leesik a testhőmérséklet. Ez eltér a menstruációt jelző csökkenéstől, ugyanis nem tartós, egyetlen napig tart és utána visszaáll. A változás néhány tized fok (pl. 36,6 °C-ról 36,4 °C-ra), ezért nagyon tudatosan kell figyelned a bazális hőmérsékletet (végbélben mért testhőmérséklet reggel, közvetlenül ébredés után, mozgás és étkezés előtt), hogy észrevedd.
Méhnyaknyák változása
Miután megtörtént a beágyazódás, a méhnyaknyák sűrűbbé, gumiszerűbbé, illetve áttetszővé vagy fehéres színűvé válik. A terhesség kezdetén pedig a progeszteronszint emelkedése miatt a méhnyaknyák még sűrűbb és nagyobb mennyiségű, a színe pedig fehéres vagy sárgás.
Puffadás és emésztési nehézségek
A progeszteronszint emelkedése lelassítja az emésztőrendszeredet, ettől pedig kellemetlen puffadást érezhetsz. Ez persze a menstruációnak is egyik nagyon gyakori jele, hiszen a progeszteronszint a menstruáció érkezése előtt is megemelkedik. Szintén a hormonok változásaira fogható a bélműködés módosulása, mivel az emésztési folyamatok lassulnak, gyakori a puffadás, valamint az emésztési nehézségek megjelenése.
Mellérzékenység
Beágyazódást követően a hCG, ösztrogén és progeszteron hormonok szintje hirtelen megemelkedik, ami jelentős mellérzékenységet okozhat. Habár sok nő tapasztalja ezt a tünetet menstruáció előtt is, a terhesség korai szakaszában a szokottnál általában észrevehetőbb, erőteljesebb. A mellben feszítő érzést tapasztalhatunk már a beágyazódást követő első napokban, emellett a bimbó körüli rész - az úgynevezett bimbóudvar - sötétebbé színeződhet. Ez a fajta tünet szintén a hormonváltozások számlájára írható a korai terhesség idején.
Rosszullét és szédülés
A beágyazódás utáni progeszteronszint-emelkedés rosszullétet okozhat, habár ez a terhesség 4-5. hetében (nagyjából a menstruáció elmaradása idején) a leggyakoribb. A progeszteron lelassítja az emésztésedet, a hCG-szint emelkedése pedig érzékenyebbé teszi a szaglásodat - ezek a mellékhatások még rosszabbá tehetik a problémát. A sárgatest hormon, azaz a progeszteronszint megemelkedése, valamint a vérnyomás csökkenése együtt okozhatnak szédülést.
Fejfájás
A hormonszintek emelkedése elengedhetetlen a sikeres terhességhez, ám sajnos ezek (különösképpen a progeszteron) a beágyazódás után fejfájást is előidézhetnek. Kevésbé lehet feltűnő, akinél alapvetően a frontváltozás hajlamosít a fejfájásra. Ha mégis tapasztaljuk, érdemes ügyelni a gyakori vízivásra.
Hangulatingadozás
Az egyik pillanatban még a világ legboldogabb embere, a másikban viszont a Föld valamennyi fájdalmát viseli a szívén? Megmagyarázhatatlan és legfőképp érthetetlen okból válik hirtelen házitündérből házisárkánnyá? Ezeket az érzéseket szinte az összes nő ismeri, hiszen a menstruációt megelőző napokra gyakran jellemző a hirtelen és váratlan hangulatingadozás. Ám ez lehet az egyik beágyazódási tünet is, amelyet mindkét esetben a hormonváltozások idéznek elő.
Mi okozhatja a beágyazódási problémákat?
A beágyazódás a peteérés után 6-12 nappal kell, hogy megtörténjen, ám sajnos több olyan állapot is létezik, amely miatt meghiúsulhat. Ilyenkor beágyazódási (implantációs) sikertelenségről vagy beágyazódási zavarról beszélünk. Természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés esetében egyaránt ez az egyik leggyakoribb oka a sikertelen terhességnek. A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik. Előfordul, hogy a méhfal még nem készült fel a blasztociszta fogadására vagy a zigóta blasztocisztává fejlődése előtt érkezik a méhbe, így nem tud beágyazódni.
A beágyazódási problémák hátterében állhat:
- a sperma vagy a petesejt nem megfelelő minősége
- a méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei, pl. mióma, méhpolip
- a méh gyulladásos betegsége, pl. endometriózis, adenomyosis, petevezeték-elzáródás, méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis)
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint
- pajzsmirigy-alulműködés
- elhízottság
- dohányzás
- korai klimax (30-35 éves korban meginduló menopauza)
- A babát tervező nő életkora alapvetően fontos tényező, hiszen a termékenység az idő előrehaladtával csökken, 35 év felett egyre kevesebb az esély teherbe esni.
- Amennyiben a pár valamelyik tagjának megváltozott a kromoszómaállománya, az ivarsejtek kromoszómaeltérésére is nagyobb az esély.
Hogyan támogatható a sikeres beágyazódás?
A terhesség kialakulásában a női test számos mozzanata jelentős szerepet játszik: a petesejt és a hímivarsejt találkozása előtt épp úgy, mint az azt követő szakaszban. A sikeres teherbeesést tekintve bizonyos részleteket a természet kezébe kell adni, abban az esetben is, ha orvosi segítség szükséges a fogantatáshoz. Azonban mindenképpen jó hír, hogy a gyermekvállalásért tett lépéseket - köztük a beágyazódást is - támogathatjuk teljesen természetes módokon. A beágyazódás, megtapadás elősegítése érdekében fontos, hogy egészséges életmódot élj. Káros szokásaidat hagyd el és alakíts ki jó szokásokat.
Életmódbeli változtatások
Az életmódbeli változtatások, amelyek segítségül hívhatók, több komponensből állnak össze. A termékenységre jótékonyan ható étrenddel nem kell a gyermekvállalásig várni, tanácsos minél előbb elkezdeni, hiszen szervezetünk annál előbb a lehető legmegfelelőbb állapotba kerülhet.
- Méregtelenítés: Egy kezdeti salaktalanítás mindig jól jön, ehhez alkalmazhatunk különböző természetes összetevőkből elkészített méregtelenítő teákat, folyadékokat, amelyeket bioboltokban megtalálunk.
- Megfelelő tápanyagok, megfelelő arányban: Az egészséges étkezés fontos része, hogy változatosan együnk, mindenféle tápanyagot fogyasszunk, azonban figyelmet fordítsunk arra, milyen formában visszük be ezeket a szervezetbe.
- A zsírok közül érdemes a telítetlen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó fajtákat választani: előbbiek az olívaolaj, a diófélék, utóbbiak a növényi olajok, tengeri halak olajai.
- A szénhidrátok közül a lassan felszívódó típusokat ajánlatos fogyasztani: a teljes kiőrlésű pékárukat, a hüvelyeseket vagy a gyümölcsöket. Utóbbiakat cukortartalmuk miatt inkább a délelőtti órákban, vagy sportolás előtt.
- Rendszeres sportolás: A rendszeres sportolás, legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására.
- Káros szenvedélyek kerülése: Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában, illetve az arra való készülődés alatt is érdemes húzni egy határt ezekkel kapcsolatban. Például napi egy csésze kávéban maximalizálni a koffeinfogyasztást. A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely igazán megnehezítheti a teherbeesést.
Vitaminok és gyógynövények
Természetesen fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén. Orvosi javaslatra szükséges lehet speciálisabb étrendkiegészítő, mint a melatonin, amely nem csupán az alvásra gyakorol jótékony hatást, de szabályozza a vérnyomást, valamint antioxidáns hatású. Számos gyógynövény támogatja a peteérést, valamint a beágyazódást. Teaként elkészíthető a cickafark, a málnalevél, valamint a palástfű: előbbit a peteérés előtt kell inni éhgyomorra, a palástfű a beágyazódást, a málnalevél az érést támogatja. Hasznos tápanyagot szolgáltat még a méhpempő, valamint a barátcserje.
Mit tegyünk, ha a beágyazódás jeleit tapasztaljuk?
Azt fontos kiemelni, hogy a nők többsége nem érzi magát a beágyazódást. A legtöbben egyszerűen összetévesztik a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttesével, ami természetesen egy babára váró nő életében többszörös csalódással járhat. A várandósság kimutatására szolgáló, gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható terhességi teszteket a következő menstruáció első napjáig nem érdemes elvégezni, mivel a terhességi hormon, azaz a HCG szintje nem biztos, hogy elég magas az értékelhető eredményhez.
A megoldás szinte kézenfekvő: Figyeljünk a testünkre, vegyük észre a jeleket! Amennyiben a beágyazódás jelei közül bármelyiket is tapasztaljuk, hagyjuk el a káros szenvedélyeket, pihenjünk többet és kezdjünk el terhesvitamint szedni, ami segíthet a lehetséges terhesség megtartásában, valamint biztosítja a megfelelő vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, amelyekre a magzatnak és az anyának is szüksége lesz.
tags: #mehnyak #serules #beagyazodas