A terhességi súlygyarapodás és a csecsemő fejlődése: átfogó útmutató

A kismamák többsége aggódva szemléli a mérleget hétről hétre. Azt talán már csak kevesen hiszik, hogy igaz lenne nagyanyáink mondása, miszerint egy várandós nő kettő helyett eszik. Viszont sokan vannak, akik jóval engedékenyebbek magukkal szemben, amikor babát várnak: vagyis azt eszik, amit megkívánnak, és felhagynak a korábbi mértékletesebb táplálkozással - rosszabb esetben ugyanolyan egészségtelenül táplálkoznak, mint addig. Fontos azonban megérteni, hogy a terhesség alatti súlygyarapodás mértéke kulcsfontosságú az anya és a baba egészsége szempontjából.

A terhesség alatti súlygyarapodás: Miért fontos a mérték?

Húsz százalékuk túl sok plusz kilóval gyarapodik a terhesség alatt, ami nem jó a babának sem. Az orvostudomány szerint, ha valaki a terhességet megelőzően vékony volt, ne hízzon többet 16 kilónál, ha túlsúlyproblémái voltak, akkor a 10 kilós gyarapodás is sok. Fontos az is, hogy a hízás jelentős része csak a terhesség második felében történjen.

Miért kell mégis figyelni a hízás mértékére? A zsírban, gyorsan felszívódó szénhidrátokban gazdag táplálkozás nemcsak az anya súlyát gyarapítja, hanem a babát is, a csecsemő túlsúlya pedig megnehezíti a szülést. A túlsúlyos várandósok körében gyakoribb a magas vérnyomás, a terhességi toxémia, a diabétesz és a húgyúti fertőzés. Ezenfelül az sem mindegy, hogy a kismama elhízása egészségtelen táplálkozásból és mozgásszegény életmódból adódik-e, hisz ez szintén veszélyforrás a magzat számára. Sajnos ugyanilyen kockázatokat rejt, ha az édesanya túl soványan indul neki a terhességnek. Ez esetben fennáll a vetélés kockázata, vagy, hogy babájuk túl alacsony testsúllyal születik. Az anya súlyának szélsőségei sajnos visszafogják az egészséges méhen belüli fejlődést.

Mennyit kell és mennyit lehet hízni?

Attól függ, milyen volt a súlyunk a terhesség előtt. A vékony kismamák terhesség alatti optimális súlygyarapodása 11-16 kg, a normál testalkatúaké 6-11 kg, míg a túlsúlyosaké 5-9 kg. A legújabb ajánlásokból kiderül, hogy a várandósságot normál testsúllyal kezdő kismamáknál az első trimeszterben összesen egy-másfél kiló, majd ezután hetente kb. 45 dekagramm súlygyarapodás tekinthető ideálisnak, vagyis összesen 11-15 kilogrammnyi súlytöbbletről beszélünk. A sovány nőknél ennél nagyobb (13-18 kg), míg túlsúlyos kismamáknál ennél kisebb (5-10 kg) súlygyarapodás tekinthető megengedettnek a kilenc hónap alatt. Elhízott kismamáknál - szigorú orvosi felügyelet mellett - ennél kisebb mértékű hízás is normális, de fogyókúrázni, egyoldalúan táplálkozni nekik sem javasolt. Aki ikreket vár, annál 16-20 kilónyi hízás tekinthető ideálisnak, sőt kifejezetten fontos, hogy a kismama a második trimesztertől 3000-3500 kilokalória körüli energiamennyiséget vigyen be naponta, mivel testsúlya ikerterhesség esetén fokozottan kihat a babák súlyára.

A terhesgondozás során legalább egyszer mérlegre kell állniuk, mikor meghatározzák kezdő, terhességi testtömeg-indexüket. Terhességi hízás során fontosos megjegyezni, hogy a felszedett kilók mellett, a hirtelen súlyvesztésre vagy súlynövekedésre is figyelni kell. Az ilyen esetekben mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni, mert valamilyen betegség, pl. A hízás üteme nem egyenletesen oszlik meg a trimeszterek között. Fontos az is, hogy az első harmadban maximum 2 kg plusz jelentkezzen, a másodikban körülbelül 3, az utolsóban pedig nagyjából annyi legyen a gyarapodás, mint az első kettőben volt összesen - kb. 6 kg.

Miből tevődik össze a hízás?

A "hízás" valójában a magzat, a méhizomzat, a méhlepény, a magzatvíz és a felhígult vér tömegéből adódik össze, ehhez járul pluszban a "vizesedés", azaz a szövetek közt felszaporodott folyadék súlya és a zsírlerakódás. Ahogy telnek a hetek, nem csak a pocak nő, hanem kikerekednek a mellek, a csípő, a fenék is. A zsírgyarapodásnak fontos szerepe van, a tápanyagraktárt a mama szervezete a szoptatás ideje alatt fogja felhasználni.

• Baba súlya: nagyjából 3,5 kg
• Méhlepény: 0,9 - 1,3 kg
• Magzatburok, magzatvíz: 0,9 - 1,3 kg
• Mellszövet: 0,9 - 1,3 kg
• Vérmennyiség-növekedés: kb. 1,5 kg
• Méhizomzat: 0,9 kg
• Testi folyadék: 1,8 - 3,6 kg
• Testzsír: 1,8 - 4 kg

Egészséges táplálkozás és életmód a várandósság alatt

Ideje elfelejteni, hogy a leendő anyukának a terhesség alatt kettő helyett kell ennie: bár a kismamák energiaszükséglete ilyenkor valóban nő, de átlagosan mindössze 2-300 kilokalóriáról van szó a terhesség előtti állapothoz képest. A terhesség alatt megnövekedett kalória- és tápanyagigény miatt nagyon fontos, hogy a várandós nő étrendje megfelelő mennyiségű gyümölcsöt tartalmazzon, melyek kiváló forrásai a C-vitaminnak és a folsavnak. A kulcs az étrend helyes összeállítása.

Érdemes pár dologra odafigyelni. A fehér lisztből készült péksütikre, kenyérre nincs szüksége a szervezetnek továbbra sem, helyette fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut. Kerülni kell a magas szénhidráttartalmú, alacsony tápértékű, cukros ételeket, rágcsákat, nassolnivalókat. Naponta 4-5 alkalommal kell étkezni, a rendszertelen táplálkozás nem jó, a folyamatos eszegetés sem. A zsíros, nehéz, fűszeres, puffasztó ételek fokozhatják a vizesedést. A helyes étrend kulcsa a változatosság: az öt fő élelmiszercsoport (gabonafélék, tejtermékek, zöldség-gyümölcsök, húsok, zsírok-olajok) mindegyikére szükség van. Érdemes figyelni a táplálék minőségére, kerülni a félkész ételeket, cukros üdítőket, és minden olyan élelmiszert, melyben nagy mennyiségű szintetikus anyag van, például ízfokozók, festékek, természetazonos aromák, tartósítószerek. Fogyókúráznia egy kismamának nem szabad, kalória-, illetve szénhidrátszámlálásra is csak terhességi diabétesz esetén van szükség.

Egészséges várandósság alatt nem tilos, sőt ajánlott a sport. A terhestorna megelőzheti, enyhítheti a terhesség alatt jelentkező ízületi-, csípő- és hátfájdalmakat, fejleszti az állóképességet, javítja a keringést, és erősíti a fokozottan igénybe vett izomcsoportokat (medence, hát, gát).

A méhlepény (Placenta): Életet adó szerv

A méhlepény (placenta) a méhlepényes emlősöket (Eutheria) a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű szerv. A magzatburok, a korion (chorion) felületéről bolyhok nőnek be a méhnyálkahártyába, és annak vérrel telt üregeiből tápanyag és oxigén kerül a magzatba, a salakanyagok pedig az anya vérébe távoznak. A méhlepény hormonjai előkészítik a méhet a szülésre és gátolják a további petesejtek érését. A kifejlett (megszületett) méhlepény lapos, korong alakú képződmény, átmérője 16-20 cm, vastagsága 2,0-2,5 cm, tömege mintegy 500 g.

A méhlepény magzati része (placenta fetalis) a korionlemez, amely a megtermékenyített és beágyazódott petesejtek fejlődése során, a magzatburok egy alkalmas helyzetű részéből alakul ki. A korionlemez közepén tapad a köldökzsinór, amelynek verőerei ebben a lemezben oszlanak el és vénája itt szedődik össze. A korionlemezből a méhlepény anyai része felé bolyhok nyúlnak, amelyek nagyobb törzsei tapadnak az anyai részen (tapadó bolyhok), ugyanakkor egyre vékonyabb ágakat bocsátanak az anyai vért tartalmazó boholy közötti (intervillosus) térbe. A kisebb bolyhok falán keresztül történik meg az anyagok kicserélődése az anyai és a magzati vér között. Az anyai részt (placenta materna) a terhes méh nyálkahártyája alkotja (decidua; hullóhártya).

A méhlepény belső elválasztású (endokrin) funkcióval is bír, és több fontos hormont termel:

• Human Choriogonadotropin (hCG): Ez az első hormon, amelyet a méhlepény termelni kezd. Az anyai vérből és vizeletből az első kimaradt menstruáció idejére már kimutatható, azaz röviddel a beágyazódás megtörténte után, körülbelül a terhesség 10. napján. Ezt a hormont használják a terhességi tesztekhez.
• Human Placentaris Lactogen (hPL) / Chorionalis Somatotropin.
• Ösztrogén.
• Progeszteron: Biztosítja a méhnyálkahártya fennmaradását a terhesség alatt.

A trofoblaszt sejtek közvetlenül érintkeznek az anyai vérrel, de az anyai szervezet nem kezeli őket antigénként. A méhlepény többféle mechanizmussal biztosítja, hogy az anyai szervezet immunológiailag ne reagáljon a magzat jelenlétére.

A magzat fejlődése hétről hétre

Jó volna látni, hogyan fejlődik a baba a pocakban a fogantatástól kezdve egészen a születésig? Hétről hétre számos fontos változás zajlik a magzat szervezetében. Eleinte lassú a növekedés, a 32. hét táján megszalad, majd újból lelassul a szülés előtti utolsó hetekben.

• 6. hét: Az embrió mérete eléri a 2-3 millimétert. Már kialakult a parányi szív, a bimbószerű végtagkezdemények.
• 8. hét: Már 8-11 mm-es a baba. A gonádokból ezen a héten alakulnak ki vagy a herék vagy a petefészkek. Elkezdődik a spontán mozgás. Megjelennek a könyökök, elkezdődik a csontosodás folyamata.
• 10. hét: A baba most már belépett a magzati szakaszba. Átlagos mérete megközelítőleg 27-35 mm, súlya 4 gramm. Kialakultak az apró lábujjak, a szem jórészt nyitva van, de kezdenek összenőni a szemhéjak.
• 13. hét: Már kialakult mind a húsz fog, és csöndben várakozik. A baba körülbelül 28 gramm súlyú, és ugyanennyi most a méhlepény súlya is.
• 17. hét: A baba bőre alatt ún. barna zsírréteg rakódik le. A kicsi súlya ilyenkor körülbelül 142 gramm, ami azt jelenti, hogy már nehezebb, mint a méhlepény.
• 20. hét: Súlya már a 282 grammot is elérheti, teljes hossza pedig 25 cm.
• 24. hét: A kicsi már majdnem teljesen kialakult, most kezd lerakódni testében a barna zsír, aminek célja a hőmegtartás.
• 28. hét: Kifejlődtek a kicsi szempillái, lerakódik a bőr alatti zsírréteg. A baba most körülbelül 35 cm hosszú a súlya pedig 1 kilogramm.
• 32. hét: Ezen a héten mozog a legtöbbet, ettől kezdve a mozgásnak mind a minősége, mind a mennyisége megváltozik. Súlya már 1,7 kilogramm és 40 centi.
• 38. hét: Ilyenkor már akár napi 30 grammot is hízhat a baba.
• 40. hét: Az átlagos baba a születéskor 3,4 kilogramm súlyú és 50 centi hosszú. A testéről már lehullt a pihe legnagyobb része.

Születési paraméterek és az újszülött osztályozása

Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik. Hazánkban az újszülöttek 8-10 %-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.

Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása a következő:

A kisebb (SGA=gesztációs korhoz képest kisebb súlyú) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz. A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség).

Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák is állhatnak a háttérben. A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma.

Az újszülött állapotfelmérése: Az Apgar-érték

A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún., Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek. A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.

A csecsemő súly- és hosszfejlődése születés után

A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető. Ebben segítséget nyújt az anya számára a várandósság alatt, majd a szülést követő első időszakban a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat. A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése.

A csecsemők súlyfejlődése

A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. Az első néhány napban a csecsemők általában még súlyt veszítenek (nagyjából a születéskori súly 10%-át). Ettől nem szabad megijedni, ez egy teljesen normális folyamat. A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban. A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít.

Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat. A koraszülöttekre jellemző az úgynevezett gyorsabb ütemű kiegyenlítő súlygyarapodás. A súlyfejlődés ütemének megállapítására ún. percentilis görbéket alkalmaznak. Ennek segítségével pontos kép kapható arról, hogy a gyermek súlya hogyan viszonyul azonos nemű kortársai súlyához képest.

A csecsemő súlygyarapodásának átlagos üteme:

A csecsemő születéskori testsúlyára több tényező is hatással van: genetika, a terhesség hossza, születési súly, esetleges ikerterhesség, az anya táplálkozási és életmódbeli szokásai, a gyermek neme, a csecsemő egészsége, az anya várandósság alatti betegségei, a testvérek száma. A csecsemő súlygyarapodásának változását okozhatják az alábbiak: a gyermek többet alszik, és ritkábban eszik; az anya vagy a csecsemő megbetegszik; az anya stresszesebb a megszokottnál, ami hatással lehet a szoptatásra is; fogamzásgátló tabletta szedése vagy egy következő terhesség is szerepet játszhat. A fentiek tekintetében fokozott figyelemmel kísérendő az anyatej melletti fokozatos hozzátáplálás.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t. Bizonyos időszakokban (10-14 napos, 5-6 hetes, 3 hónapos, 4 hónapos korban) jellemző, hogy a csecsemő hirtelen sokat nő. Ezt nevezzük növekedési ugrásnak, ez akár 1 hétig is eltarthat.

A gyermek hosszát befolyásolhatják öröklött tényezők (az anya és az apa testmagassága), illetve a táplálkozás és számos hormonális tényező is. A magzati növekedés is hatással van a csecsemő hosszára és a várható testmagasságra.

A fejkörfogat fejlődése

A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál, ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).

Hogyan kell mérni a csecsemőket?

Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük. A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva. A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.

Mennyit egyen az újszülött?

Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is. Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez! Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő.

Fontos tudnivalók és orvosi konzultáció

A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú. A gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket.

Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. :)

Mikor forduljon orvoshoz? Amennyiben azt tapasztalja, hogy gyermeke nem tud elegendő táplálékot magához venni (pl. kifárad evés közben), vagy kifejezett haspuffadást, hasfájást, hasmenést tapasztal, vagy megfelelő étkezés mellett sem gyarapszik, mindenképpen keresse fel házi gyermekorvosát. Amennyiben gyermeke növekedési üteme lelassul, vagy jelentősen felgyorsul, keresse fel gyermekorvosát.

tags: #mehlepeny #sulya #meres