A méhlepény kialakulása és funkciói: A terhesség csodálatos szerve

A méhlepény (placenta) a méhlepényes emlősöket a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű, ideiglenes szerv. Ez a csodálatos „négy az egyben” szerv felelős a magzat megfelelő oxigén- és tápanyagellátásáért, hormonokat termel, és kulcsszerepe van a szülés folyamatában.

A méhlepény anatómiája és elhelyezkedése

A méhlepény kialakulása és fejlődése

A méhlepény fejlődése már a fogantatás után nem sokkal elkezdődik. Amikor a petesejt megtermékenyül a méhkürtben, a két sejt egyesülése után gyors sejtosztódás indul. A méhüregbe érkező megtermékenyített petesejt, a csíragömböcske külső sejtrétege lesz a későbbi lepény őse. Ennek sejtjei az anyai méhnyálkahártyát bontani képes enzimet termelnek, ezzel biztosítva a beágyazódás lehetőségét, körülbelül a terhesség 8. napján. Ekkor az embrió a méh falában talál otthonra, és a külső sejtrétegek biztosítják a táplálékot.

A 2-3 hetes embrió már folyadékkal körülvéve ultrahanggal mutat egy 10-12 milliméteres amnionhólyagot, ennek méhfali oldalán, de belül egy embriódombot, külső oldali sejtjei besüllyedve a méh terhességi nyálkahártyájába már az őslepénykét alkotják. Nagyjából a terhesség 10. napján, röviddel a beágyazódás után már elindul a tápanyagcsere az anyai és a magzati vér között. A méhlepény a megtermékenyített petesejt beágyazódása után kezd kialakulni, és nagyjából a terhesség 14-16. hetére éri el végleges formáját. Ez a lepényi szövet a magzattal együtt növekszik, a terhesség végére 20-22 centiméteres átmérővel, 2-3 centiméteres vastagsággal és 600-900 gramm súllyal születik meg a magzat után.

A méhlepény belső elválasztású (endokrin) funkcióval is bír, az első hormon, amelyet termelni kezd, a Human Choriogonadotropin (hCG). Ez az anyai vérből és vizeletből az első kimaradt menstruáció idejére már kimutatható, azaz röviddel a beágyazódás megtörténte után. A hCG hormont használják a terhességi tesztekhez. A lepény szerkezeti fejlődése a 16. terhességi hétig tart.

Embrionológia | A méhlepény fejlődése

A méhlepény felépítése és működése

A méhlepény egy részben anyai, részben magzati eredetű szerv. A magzati részét a korionlemez alkotja, amely a magzatburokból alakul ki. A korionlemez közepén tapad a köldökzsinór, amelynek verőerei ebben a lemezben oszlanak el és vénája itt szedődik össze. A korionlemezből a méhlepény anyai része felé bolyhok nyúlnak, amelyek nagyobb törzsei tapadnak az anyai részen (tapadó bolyhok), ugyanakkor egyre vékonyabb ágakat bocsátanak az anyai vért tartalmazó boholy közötti (intervillosus) térbe.

Az anyai részt a terhes méh nyálkahártyája alkotja (decidua; hullóhártya). A boholy közötti térbe a méhnyálkahártyából visszamaradt sövények nyúlnak be, amelyek úgy osztják kisebb egységekre a méhlepényt, hogy a részek boholy közötti tere lényegében egységes marad. Ezek a kisebb egységek a kotiledók (cotyledo), a placenta 15-20 ilyen részből áll. Az egész boholy közötti teret trofoblaszt béleli.

A trofoblaszt sejtek közvetlenül érintkeznek az anyai vérrel, de az anyai szervezet nem kezeli őket antigénként. Szorosan tudnak kapcsolódni a bolyhok közötti terekbe ömlő, illetve innen elvezető anyai erek endothelium sejtjeihez. A kisebb bolyhok falán keresztül történik meg az anyagok kicserélődése az anyai és a magzati vér között. A két vért a bolyhok falának rétegei választják el egymástól, ezek a rétegek a következők: szinciciotrofoblaszt (syncytiotrophoblast), citotrofoblaszt (cytotrophoblast; Langhans-féle sejtek), alaphártya (membrana basalis), a boholy magzati kötőszövete, a magzati kapilláris alaphártyája, a magzati kapilláris endothélium rétege.

A méhlepényen keresztül a magzat oxigént, az immunrendszer fejlődéséhez fontos antitesteket, illetve különböző tápanyagokat (glükóz, aminosavak, zsírsavak, elektrolitok, vitaminok, víz) kap. A baba cserébe mintegy leadja az anyai testnek a széndioxidot és más salakanyagokat. A vér nem keveredik, nem közös, a vénában a magzati vérrel csak tápanyag- és oxigénmolekulák áramlanak a magzat májába, majd testszerte, a két artéria a magzat főverőeréből ágazik vissza a köldökzsinóron át a lepényi bolyhokba.

Hormonális funkciók

A méhlepény számos hormont termel, amelyek elengedhetetlenek a terhesség fenntartásához és a szervezet felkészítéséhez a szülésre és szoptatásra:

  • Human Choriogonadotropin (hCG): Ez az első hormon, melyet a méhlepény termelni kezd, és a terhességi tesztek ezt mutatják ki. Biztosítja a petefészek sárgatestének fennmaradását, amely progeszteront termel, ami létfontosságú a terhesség korai szakaszában.
  • Human Placentaris Lactogen (hPL) / Chorionalis Somatotropin: Elősegíti a tejmirigyek fejlődését és a tejtermelést, valamint részt vesz a magzat tápanyag-felhasználásában.
  • Ösztrogén: Felelős a méh és a mellszövetek hatalmas növekedéséért a terhesség alatt.
  • Progeszteron: Biztosítja a méhnyálkahártya fennmaradását a terhesség alatt, csökkenti a méhizomzat érzékenységét az oxitocinra, ezzel gátolja a koraszüléshajlamot.

Köldökzsinór

A magzat a köldökzsinórral kapcsolódik a méhlepényhez. A köldökzsinórban 2 artéria és 1 véna található. Átlagosan 50-70 cm hosszúságú. A köldökzsinórt körülvevő kocsonyás anyagot Wharton-kocsonyának nevezzük. Ez az anyag segít megvédeni a köldökzsinórt a fizikai ártalmaktól, mint az összenyomódás és a csomók, amelyek befolyásolhatják a baba felé irányuló és a babától származó véráramlást.

A méhlepény jellemzői
Jellemző Érték
Átmérő 15-25 cm
Vastagság 2-3 cm
Tömeg 500-600 g
Teljes felület (bolyhaival) Akár 15 négyzetméter

A méhlepény elhelyezkedése és rendellenességei

A méhlepény elhelyezkedése minden kismamánál egyedi. A megtermékenyült, beágyazódó embrió méhen belüli beágyazódási helye lényeges. A vastag izomzatú méhtestben bárhol megfelelő, fent az úgynevezett fundusban, vagy a mellső, illetve hátsó falon. Itt a lepény megfelelő vérhálózattal kapcsolódhat az anyai keringéshez.

  • Hátsó falon: A lepény a méh hátsó területén (az anyai gerinc felé) helyezkedik el. A magzat a lepény előtt helyezkedik el. Elég gyakori beágyazódási típus, problémát nem okoz a várandósság alatt. Akinek hátul tapad a lepénye, előbb érezhet magzatmozgást.
  • Elülső falon: A lepény a méh elülső területén (anya hasa felé) helyezkedik el. A magzat a lepény mögött helyezkedik el. Szintén gyakori beágyazódási típus és nem jelent problémát a várandósság szempontjából. NST vizsgálatok alkalmával nehezebben befogható a magzati szívhang, mivel a lepény a magzat előtt van.
  • Fundusban: „Méhfenékben” az anya gyomrához közel eső, kemény, könnyen kitapintható területen van a lepény. A magzat a lepény alatt helyezkedik el. Alapvetően nem jelent problémát terhesség alatt.
  • Elölfekvő lepény (placenta praevia): A lepény a méhszájhoz közel helyezkedik el. A lepény széle elérheti, részben fedheti vagy teljesen befedheti a méhszájat. Ha teljesen vagy részlegesen fedi a méhszájat a lepény, akkor hüvelyi szülés a fizikai akadály és a vérzés veszély miatt nem lehetséges. Ha csak eléri a méhszájat vagy közel van a méhszájhoz a lepény, hüvelyi szülés megengedett fokozott figyelemmel. Mivel a méh folyamatos növekedésben van, így csak a 2. trimeszterben állapítható meg pontosan a diagnózis, a lepény ekkor még magasabbra kerülhet a méhszájtól.

Köldökzsinór rendellenességek

  • Rövid köldökzsinór: A 30 cm-nél kisebb zsinór fizikai akadályt képezhet és elhúzódó kitolási szakhoz vezethet.
  • Hosszú köldökzsinór: A 80 cm-nél hosszabb zsinóron csomó képződhet, illetve rátekeredhet a magzat nyakára, végtagjaira vagy válla köré, de nem feltétlenül jelent veszélyt.

A méhlepény leválása

A várandósságok körülbelül 1 százalékában fordul elő, hogy a méhlepény idő előtt részben vagy egészen leválik, amit vérzés és fájdalom kísérhet. A méhlepény idő előtti leválása az egyik legsúlyosabb terhességi szövődmény. A későn észlelt leválás magzati és anyai halálhoz vezethet. Jellemzői a barnás vérzés, fokozott méh tónus (folyamatosan kemény és össze van húzódva), a fájdalom a méh bizonyos területére korlátozódik, rossz közérzet, magzati szívhang csökkenés és toxaemiára utaló tünetek. Oka lehet sérülés, baleset, véralvadási zavar vagy bizonyos betegségek. Fontos, hogy ha hirtelen fellépő, erős hasi fájdalmat és erős vérzést tapasztal, azonnal orvoshoz forduljon.

A méhlepény a szülés után

Az újszülött világrajövetele után körülbelül 5-20 perccel a méhlepény is megszületik. Az oxitocin hormon hatására a méh összehúzódik, így a placenta leválik a méhfalról. Az orvos ellenőrzi, hogy a méhlepény nem töredezett-e, és szükség szerint eltávolítja a méhből a bennmaradt lepényszöveteket a fertőzések elkerülése érdekében, mivel ezek vérzéshez és méhűri fertőzéshez vezethetnek.

A késleltetett köldökzsinórelkötésről akkor beszélünk, amikor a köldökzsinórt csak a pulzálásának megszűnése után, vagy a születés után 1-3 perccel szorítják vagy vágják el. Ez a gyakorlat állítólag növeli a kisbaba vasraktárait, valamint a hemoglobinszintet és a vértérfogatot, különösen előnyös koraszülöttek számára. Azonban növelheti a sárgaság kockázatát. Fontos tudni, hogy ha őssejteket terveznek gyűjteni a köldökzsinórból, akkor nem lehet késleltetni a köldökzsinór elszorítását.

Kulturális hagyományok és a méhlepény

Szerte a világon és a magyar nyelvterületeken is azt láthatjuk, hogy a méhlepényt nagy becsben tartották, és a világ sok területén különböző rítusok kapcsolódtak hozzá. A méhlepény elnevezés mellett a Felvidéken „ágyacskának” is hívták. Máshol magzatlepénynek, vagy épp a baba életfájának is nevezték. Mivel a placenta a babával együtt fejlődött, a gyermek „mása”, ezért mágikus erőt tulajdonítottak neki a magyar néphagyományban, megtisztelték.

  • Elültetés: Számos kultúrában a méhlepényt a szülés után eltemették, gyakran valamilyen növényt ültetve fölé, úgy tartották, hogy ez a rituálé védi majd meg a ház lakóit.
  • Placentafogyasztás (placentophagia): Egyes kultúrákban az édesanya elfogyasztja a méhlepényt, szárítva, kapszulaként vagy nyersen. Úgy tartják, hogy ez segíti a tejtermelés beindulását, általános roboráló hatással van a szervezetre, és csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának esélyét.
  • Lotus szülés: A születés után a köldökzsinórt nem vágják el, és a méhlepényt csak akkor távolítják el, amikor a köldökcsonk magától leválik, ami általában 5-15 nap múlva történik meg.
  • Művészeti alkotás: A méhlepényt gyakran „az élet fájaként” emlegetik. Elkészíthető belőle egy nyomat, ami az erezetet mutatja, mint egy fa ágait.

tags: #mehlepeny #kialakulasanak #ideje