A méhen kívüli terhesség: okai, tünetei, diagnózisa és kezelése

A méhen kívüli terhesség, orvosi nevén ektópiás terhesség, egy olyan állapot, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, mint normális esetben, hanem azon kívül, leggyakrabban a petevezetékben fejlődik. Ez az állapot nem túl gyakori, Magyarországon évente 1000-1500 méhen kívüli terhességet jegyeznek fel, ami az összes terhességnek csupán az 1%-át jelenti, mégis ijesztően magas számnak tűnik. Mivel életet veszélyeztető állapotról van szó, rendkívül fontos a korai diagnózis.

A méhen kívüli terhesség az összes terhesség 1-2 százalékában fordul elő. Az anya, aki sokszor még a várandósság tényéről sem tud, a szövődmények miatt életveszélyes állapotba kerülhet.

Hogyan alakul ki a méhen kívüli terhesség?

Ahhoz, hogy jobban megértsük a méhen kívüli terhesség kialakulását, érdemes megvizsgálnunk a megtermékenyülés folyamatát. A petesejt ugyanis az ovulációt követően megkezdi útját az egyik petevezetéken keresztül a méhüreg felé. A legéletképesebb spermium itt termékenyíti meg, majd a létrejött zigóta már sejtosztódás közben folytatja ezt az utat.

Mivel a megtermékenyült petesejt útját a petevezeték csillószőrei segítségével teszi meg, és ezek kismedencei gyulladás, nőgyógyászati beavatkozások, vagy korábbi méhen kívüli terhesség során könnyen megsérülhetnek, legtöbbször a petevezetékben ágyazódik be a sejtcsoportosulás. Az esetek 98 %-ban a petevezetékben tapad meg, és ott indul fejlődésnek. Előfordul azonban, hogy a petefészekben, a hasüregben, vagy akár a méhnyakban jön létre méhen kívüli terhesség.

A méhen kívüli terhesség típusai és beágyazódásának helyei:

• Kürtterhesség: Ez a leggyakoribb, ilyenkor a petevezetékben történik a megtapadás. Normál esetben a petevezetékből a méhbe jut el az embrió 5-7 nap alatt. Ilyenkor egy burok védi a tapadástól, ami 5-7 nap után lebomlik. Ha azonban 4-7 nap alatt sem éri el a méhet, akkor a védőréteg még „út közben” oldódik fel, és a petesejt ott ágyazódik be, ahol éppen van.
• Hasüregi méhen kívüli terhesség: Ilyenkor a hasüregben talál magának helyet az embrió. Előfordult már olyan eset, hogy a baba így is ki tudott fejlődni, azonban ennek minimális az esélye.
• Petefészeki méhen kívüli terhesség: Ilyenkor a petefészekben marad a megtermékenyült petesejt, és itt indul fejlődésnek.
• Nyakcsatorna-terhesség: Ennek során a petesejt értelemszerűen a méhüreg helyett a nyakcsatornába ágyazódik.

A méhen kívüli terhesség lehetséges okai és rizikófaktorai

Vannak bizonyos tényezők, amik növelhetik a méhen kívüli terhesség kockázatát, de pontos okai nem ismertek, így a megelőzésére sincs biztos módszer. A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

Az alábbi tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét:

• Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (pl. spirál): A belső fogamzásgátló eszközök használata növelheti a kockázatot.
• Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen, a beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
• Kismedencei gyulladások: A főként szexuális úton terjedő kismedencei területeket érintő gyulladások már egy alkalommal megtapasztalva is hatszoros rizikót jelentenek, többszörös megfertőződést követően azonban 35-75 százalékra emelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét. A leginkább veszélyes gyulladás ebből a szempontból a Chlamydia trachomatis.
• Petevezetéken végzett bármilyen korábbi beavatkozás: A korábbi beavatkozások, mint például az elzáródott petevezetékek kifújása, befolyásolhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe való eljutását.
• Hasi műtétek: Hasi műtétek szintén rizikófaktort jelenthetnek.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: Amennyiben nem az első méhen kívüli terhességről beszélünk, nagy rá az esély, hogy az összes terhesség során probléma lép majd fel.
• Meddőség és mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák: A meddőségi kezelések, különösen a petefészek stimulációját elősegítő eljárások, növelhetik a kockázatot.
• Dohányzás: Bizonyos kutatások alapján a dohányzás is rizikófaktorként könyvelhető el.

A méhen kívüli terhesség tünetei

A méhen kívüli terhesség azért is olyan veszélyes, mert nem egyszerű felismerni. Mivel a kezdeti időszakban éppen olyan tünetekkel jár, mint a méhen belüli várandósság, előfordulhat, hogy csak néhány hét után derül rá fény. Akadnak azonban apróbb tünetek, amelyekből lehetséges következtetni, hogy a petesejt nem megfelelő helyen ágyazódott be.

A méhen kívüli terhesség jelei általában az utolsó menstruációs ciklus után 6-8 héttel jelentkeznek a várandósság általános tüneteivel (pl. hányinger, émelygés, mellérzékenység).

Jellemző tünetek:

• Hasi fájdalom: Erős, szúró alhasi fájdalmak, amelyek a vállak és a végbél felé is kisugározhatnak. Tompább alhasi fájdalmak normál várandósság esetén is lehetségesek, ahogy növekszik a méhünk, és „helyet csinál” magának. A petevezetékben beágyazódott petesejt növekedésnek indulhat, a kismama érezheti a több ponton kisugárzó feszítő fájdalmat.
• A menstruáció kimaradása (amenorrhea): Ez az egyik legkorábbi jel, ami normál terhességre is utal.
• Barnás hüvelyi vérzés vagy időszakos (pecsételő) vérzés: A méhen kívüli terhesség jelei közül az egyik leggyakoribb, ha a terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés jelentkezik. Ez a tünet más okból is eredhet (például hüvelyi fertőzésre, a várandóssággal járó hormonális változásokra is utalhat), azonban ennek ellenére mindenképp orvoshoz kell fordulni vele. A barna folyás kicsit darabos, foszlányos lehet.
• Sápadtság, ájulásérzés, eszméletvesztés: Ezek súlyosabb esetekben, belső vérzés esetén jelentkeznek.
• Húzó deréktáji fájdalom.
• Végbéltáji fájdalom.
• Heves tünetekkel kísért vérzés: Mivel az embrió növekszik, a petevezeték repedhet, emellett a vetélés is megkezdődhet, mégpedig a hasüregi szakasz felé. A vérzést ebben az esetben egyéb komoly tünetek kísérik, mint ájulás, heves szívdobogás, sápadtság, lecsökkent vérnyomás.

Terhességi teszt és HCG-szint

Gyakran elhangzó kérdés, hogy a méhen kívüli terhességet kimutatja-e a terhességi teszt. A válasz: igen, egyértelműen kimutatja. A terhességi tesztek a HCG nevű hormonra reagálnak, amely a beágyazódás után termelődik, függetlenül attól, hogy az embrió hová ágyazódott be.

Egy terhességi teszt elvégzéséből azt tudhatjuk meg, hogy van-e kimutatható mennyiségű HCG hormon a szervezetünkben. Ha a teszt negatív, akkor nincs, ha pedig pozitív, akkor van. Arra a kérdésre sajnos nem ad választ a terhességi teszt, hogy minden rendben van-e odabent, vagy fennáll esetleg valami probléma. HCG hormon ugyanis termelődik akkor is, ha a terhesség problémás.

Bár vannak különféle elméletek azzal kapcsolatosan, hogy a terhességi teszten a tesztcsík erősödése utalhat arra, hogy a baba erős, életképes, erre nincsen semmilyen bizonyíték. Lehet a terhesség teljesen egészséges és problémamentes akkor is, ha éppen csak egy halvány csíkot látunk még menstruáció után egy héttel is a papíron, és sajnos végződhet vetéléssel akkor is, ha a tesztcsíkot nagyon erősnek látjuk. Éppen ezért semmi értelme több tesztet is elvégezni egy pozitív után.

Dr. Sipos Andrea szülész-nőgyógyász orvos elmondta, hogy méhen kívüli terhesség gyanúja esetén kétnaponta nézik a HCG-értéket. Normál várandósság esetén a HCG mennyisége a vérben kétnaponta megduplázódik. Ha ez nem történik meg, vagy az érték túl alacsony, felmerül a gyanú.

Mikor forduljon orvoshoz?

Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok vagy a menstruáció kimaradása esetén kérjen orvosi segítséget.

Ha a fentiek közül igaz rád valamelyik, vagy volt már méhen kívüli terhességed, akkor a pozitív terhességi teszt után mielőbb keresd fel az orvost, ne várd meg a 6. hetet. Akkor is mielőbbi vizsgálatra van szükség, ha van olyan tényező, amely hajlamosíthat méhen kívüli terhességre.

Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomásesés és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez, és elveszti az eszméletét. Mivel a vérzés a hasüreg felé történik, a vérzésnek külső jelei legtöbbször nincsenek.

Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

Diagnosztizálás

A méhen kívüli terhességet - főként még tünetek hiányában - nem mindig egyszerű feladat megállapítani. A diagnózis felállításához a kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget, illetve terhességi tesztet kell végezni. Ha a teszt pozitív, és a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

Diagnosztizálása a terhesség megállapításával kezdődik, ilyenkor ugyanis a nőgyógyász ultrahang segítségével keresi a magzat beágyazódására utaló jeleket. Ha az ultrahang vizsgálaton nem látható magzat, de a terhességi teszt pozitív eredményt mutatott, laparoszkópos vizsgálatra is sor kerülhet. Ilyenkor egy speciális eszköz és rajta keresztül egy kis méretű kamera segít pontos képet alkotni az orvos számára. Ez egyben lehetséges kezelési módként is szolgál a nőgyógyásznak, aki így már a diagnózis felállítását követően képes megszakítani a terhességet.

Amennyiben pozitív terhességi teszt esetén 2 hét múlva sem talál semmilyen életjelet az orvos az anyaméhben, akkor erősen felmerül a gyanú, hogy méhen kívül kell keresni az embriót. Ha a petevezetékben sem látszik, ha nem sikerül ultrahanggal megtalálni első körben, akkor laborvizsgálatra van szükség.

A méhen kívüli terhesség lehetséges szövődményei

A méhen kívüli terhesség legnagyobb veszélyforrása, hogy az embrió növekedése következtében sérülhetnek a reproduktív szervek és belső vérzés alakulhat ki. Amennyiben a méhen kívüli embrió nem hal el pár hét alatt, alhasi fájdalmat, súlyos esetben életet veszélyeztető belső vérzést okozhat. A petevezetékben beágyazódott és az idő előrehaladtával ott növekvő embrió viszont szétszakíthatja a petevezetéket, ami életveszélyes, heves vérzést okoz. Ilyen esetben általában hirtelen fellépő fájdalom és súlyos vérzés alakul ki vérnyomásesés és ájulás mellett.

Kezelési lehetőségek

Szerencsére, ha időben észreveszik, nincs szükség életmentő beavatkozásra és jól kezelhető a méhen kívüli terhesség.

Előfordulhat, hogy a méhen kívüli terhesség során megtapadt embrió magától felszívódik. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek normalizálódnak és az ultrahangon nem ábrázolódik a kóros terhesség, valamint a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyen esetekben is szükségesek azonban utóvizsgálatok.

Korai szakaszban felismert méhen kívüli terhességet gyógyszeresen is lehet kezelni. A készítmény hatására a méhen kívül kialakult terhesség nyom nélkül felszívódhat. Súlyos vérvesztés esetén viszont azonnali életmentő műtét szükséges.

Előrehaladottabb állapotban a műtét segít. Ha nem túlzottan sürgős, valószínűleg laparoszkópiás módszerrel fogják megoldani, hogy a lehető legkisebb sérülést okozzák. Ha a helyzet sürgős, ha már a belső vérzésnél tartunk, akkor azonnali nagyhasi műtétre lesz szükség.

Fontos tudni, hogy a méhen kívüli terhesség nem jelenti azt, hogy az összes többi terhességünk is az lesz. Még súlyos beavatkozás, például petevezeték eltávolítása után is lehet egészséges babánk.

Megelőzés és utógondozás

Már a családtervezéskor kiszűrhető minden olyan betegség vagy elváltozás, amely méhen kívüli terhességet okozhat. A méhen kívüli terhesség esetén a szó szerint vett megelőzés sajnos nem lehetséges. Az újdonsült kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy valami nincs rendben a terhességükkel. A számos probléma közül, ami ilyenkor megfordulhat az érintettek fejében, a méhen kívüli terhesség az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el a listán.

A méhen kívüli terhességet követően nagyobb eséllyel alakulhat ki újabb méhen kívüli terhesség. A méhen kívüli terhesség újabb kialakulásának kockázata természetesen annak függvényében határozható meg, hogy mi állt előzőleg a háttérben, valamint a kezelés során sérültek-e a belső nemi szervek. Ha magától szívódott fel az embrió, vagy ha műtéti úton is távolították el, mindenképpen szükségesek az utóvizsgálatok.

A javasolt vizsgálatok közé sorolható például a petevezetők átjárhatóságának vizsgálata: ennek során a szakember képes feltérképezni a petevezetők teljes vagy részleges elzáródását. Utóbbi könnyen vezethet méhen kívüli terhességhez, éppen ezért a diagnózis felállítása, valamint a probléma kezelése, megelőzheti, hogy a petesejt ne tudjon eljutni a méhüregbe.

Amennyiben fennáll az esély méhen kívüli terhességre, vagy volt már hasonló nehézség, esetleg korábbi beavatkozások során sérültek a petevezetők, el kellett távolítani őket, sérülés érte a méhkürtöt, vagy éppen fennálló probléma az endometriózis, mindenképpen érdemes termékenységi szakemberhez fordulni.

tags: #mehen #kivuli #terhesseg #velemenyek