Méhen kívüli terhesség: okai, tünetei, diagnózisa és kezelése

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Ez az összes terhesség 0,8-1%-ában várható. Az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

Élettani körülmények között a petesejt a tüszőrepedést követően valamelyik petevezetékben termékenyül meg. A megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik. Innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során, amely 3-4 napig tart, a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Normális esetben a méh nyálkahártyájához tapad, ott kezd el kifejlődni.

Kóros esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat. Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, amikor a megtermékenyített petesejt a méhen kívülre, általában az egyik petevezetékbe ágyazódik be. Itt nem tud kifejlődni egészséges magzattá, valamint a környező szerveket nyomva életveszélyes vérzéseket okozhat az anya számára. Sajnos a terhességet nem lehet megmenteni.

A méhen kívüli terhesség nem folytatódhat normálisan. A megtermékenyített petesejt nem tud életben maradni a méhen kívül, és a növekvő szövet életveszélyes vérzést okozhat, ha nem kezelik. A méhen kívüli terhesség a petevezeték szétrepedését okozhatja, ami életveszélyes vérzéshez vezethet.

A méhen kívüli terhesség típusai és veszélyei

A méhen kívüli terhesség leggyakoribb típusa, amikor a petevezeték falába ágyazódik be az embrió. Az esetek 98%-ában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség. Olyan is lehetséges, hogy a petefészekben vagy a hasüregben tapad meg. Néha a méhen kívüli terhesség a test más területein is előfordulhat, például a méhnyakon is megtörténhet a beágyazódás.

• Kürtterhesség (Petevezeték-terhesség): Ez a leggyakoribb, ilyenkor a petevezetékben történik a megtapadás. A leggyakrabban előforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történő vetélés jöhet létre, attól függően, hogy a petevezeték szűk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás.
• Hasüregi méhen kívüli terhesség: Ha viszont a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre, de ez csak nagyon ritkán alakul ki. Előfordult már olyan eset, hogy a baba így is ki tudott fejlődni, azonban ennek minimális az esélye. Jellemző a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, és így kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességgel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok.
• Petefészeki méhen kívüli terhesség: Ilyenkor a petefészekben marad a megtermékenyült petesejt, és itt indul fejlődésnek.
• Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás): A méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak.

Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát. A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet.

A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői

A méhen kívüli terhesség okai nem ismertek pontosan. Hormonális egyensúlyhiány vagy a megtermékenyített petesejt rendellenes fejlődése is szerepet játszhat a kialakulásában. A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

Néhány dolog miatt nagyobb lehet a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek:

• Kórtörténetben szereplő meddőség: Maga a meddőség is növelheti a kockázatot.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: Amennyiben nem az első méhen kívüli terhességről beszélünk, nagy rá az esély, hogy az összes terhesség során probléma lép majd fel. A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék.
• Kismedencei gyulladás, fertőzés: A főként szexuális úton terjedő kismedencei területeket érintő gyulladások már egy alkalommal megtapasztalva is hatszoros rizikót jelentenek, többszörös megfertőződést követően azonban 35-75 százalékra emelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét. A leginkább veszélyes gyulladás ebből a szempontból a Chlamydia trachomatis.
• Hasi műtétek, petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás: A zárt vagy sérült petevezeték helyreállítására végzett műtét növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. A hasi műtétek mellett gyakran okozhatnak méhen kívüli terhességet a petevezetőkkel kapcsolatos kezelések (például az elzáródott vezetők kifújása). Kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát. Bizonyos esetekben a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódik be, ami nem képes megfelelő tágulásra.
• Mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák: Egyes kutatások azt sugallják, hogy az in vitro megtermékenyítésen (IVF) vagy hasonló kezeléseken átesett nőknél nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek.
• Méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, spirál) használata: Amennyiben az IUD használata mellett történik a fogamzás, nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek. Ezeknek az eszközöknek célja éppen a beágyazódás megakadályozása a méhüregben.
• Dohányzás: A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat.
• Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
• Hormonzavarok: Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.

Tünetek és a terhességi teszt szerepe

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Amennyiben semmilyen egészségügyi problémát nincs okunk feltételezni, a pozitív terhességi teszt jó eséllyel azt jelenti, hogy babát várunk.

A terhességi tesztek a HCG hormonra reagálnak, tehát úgy tudják kimutatni a várandósságot, hogy ennek a hormonnak a jelenlétét érzékelik a szervezetünkben. A teszt kimutatja a méhen kívüli terhességet is, hiszen HCG akkor is termelődik, ez teljesen független attól, hogy az embrió hová ágyazódott be. A tesztcsík erőssége semmilyen szinten nem függ össze sem az embrió egészségével, sem azzal, hogy hol történt a beágyazódás.

Ahogy a megtermékenyített petesejt a nem megfelelő helyen növekszik, a jelek és tünetek egyre inkább észrevehetővé válnak. Méhen kívüli terhességre utalhat vérezgetés, alhasi fájdalom, derékfájdalom. Méhen kívüli terhesség esetén nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés.

Specifikus tünetek:

• Barnás folyás, pecsételő vérzés: A méhen kívüli terhesség jelei közül az egyik leggyakoribb, ha a terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés jelentkezik.
• Hasi fájdalom, végbélfájdalom: Amennyiben a terhesség nem a méhüregben alakul ki, a megtermékenyített petesejt növekedésének hatására előbb-utóbb szúró jellegű alhasi fájdalom lép fel. Ez rendszerint csak az érintett oldalon jelentkezik. Az alsó hasi fájdalom erős, szúró jellegű, és gyakran rosszabbodik mozgás, köhögés vagy akár mély lélegzetvétel során.
• Heves tünetekkel kísért vérzés: Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Ennek az életveszélyes eseménynek a tünetei közé tartozik a szélsőséges szédülés, az ájulás és a sokk, valamint a súlyos hasi vagy kismedencei fájdalom, amelyet hüvelyi vérzés kísér.

Méhen kívüli terhességre utaló, valamint bizonytalan eredetű tünetek észlelésekor azonnal forduljon szakorvoshoz!

A méhen kívüli terhesség diagnózisa

A méhen kívüli terhességet - főként még tünetek hiányában - nem mindig egyszerű feladat megállapítani. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Ismernie kell az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradás tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Rákérdez a terhesség mellett gyakran észlelhető tünetekre, pl. hányinger, hányás, mellfeszülés, hangulatingadozás, a terhességi teszt eredménye, stb.

Amennyiben az elmondottak alapján valóban felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek. A méhen kívüli terhesség pontos diagnózisához vérvételre és ultrahangvizsgálatra van szükség.

Vizsgálati módszerek:

• Kismedencei fizikális vizsgálat: Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot. A kismedencei fizikális vizsgálat során azonosítható a fájdalom, érzékenység helye, valamint petevezetékben vagy a petefészekben lévő térfoglalás.
• Terhességi teszt és HCG vérvizsgálat: A terhesség megléte a boltokban is kapható terhességi tesztekkel bizonyítható, mely a HCG hormon jelenlétét mutatja ki vizeletből. Pontosabb eredményt ad, ha a hormon szintjét vérvétellel nézzük meg, amit az orvos a vizsgálat során el is rendel minden terhesség kapcsán. Normál várandósság esetén a HCG mennyisége a vérben kétnaponta megduplázódik. Méhen kívüli terhességnél ez lassabban vagy egyenetlenül történik.
• Ultrahang vizsgálat: A méhen kívüli terhesség diagnózisának pontos felállításához elengedhetetlen a hüvelyi ultrahang vizsgálat, amely, nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Az ultrahang vizsgálattal ugyanis általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül vagy méhen kívüli terhesség esetében is. Az ultrahang vizsgálat történhet a hasfalon keresztül és a vaginán keresztül is. A vaginán keresztüli, transzvaginális ultrahang során látható a terhesség pontos helye.
• Egyéb vérvizsgálatok: A HCG hormonszint ellenőrzésen kívül teljes vérkép vizsgálatot is végeznek, hogy ellenőrizzék pl. a vérszegénységet. Ha méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak, vércsoport ellenőrzésre is szükség lehet.
• Laparoszkópia (hasi tükrözés): Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez. Ebben az esetben kórházi megfigyelésre van szükség és esetleg ún. laparoszkópos (hasi tükrözés) vizsgálatot kell elvégezni, mely a diagnózis felállítására és a kezelésre is alkalmas.

Kezelési lehetőségek és utóélet

A megtermékenyített petesejt nem tud normálisan kifejlődni a méhen kívül. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani.

Kezelési módok:

• Spontán megszűnés: Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető.
• Gyógyszeres kezelés: A korán felismert, vérzés nélküli méhen kívüli terhességet leggyakrabban a metotrexát nevű gyógyszerrel kezelik. Ez a gyógyszer megállítja a sejtek növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A gyógyszert injekció formájában adják be.
• Laparoszkópos eljárások (hastükrözés): Amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
• Sürgősségi műtét (laparotomia): Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása.

A méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek, és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre. A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására.

Megelőzési lehetőségek:

A méhen kívüli terhességet nem lehet megelőzni. Egyes nők hajlamosabbak a méhen kívüli terhesség előfordulására, de van néhány módja, hogy csökkentsük a kockázatot:

• Szexuális úton terjedő fertőzésektől védelem: A szexuális partnerek számának korlátozása és óvszer használata szex közben segít megelőzni a szexuális úton terjedő fertőzéseket, és csökkentheti a kismedencei gyulladás kockázatát.
• Dohányzás abbahagyása: Ez alapvetően az egészségünk megőrzése miatt is fontos, ha pedig teherbe szeretnénk esni és egészséges kisbabát hozni a világra, akkor különösen.
• Petevezeték átjárhatósági vizsgálat: Amennyiben fennáll az esély méhen kívüli terhességre, vagy volt már hasonló nehézség, érdemes termékenységi szakemberhez fordulni. A javasolt vizsgálatok közé sorolható például a petevezetők átjárhatóságának vizsgálata.

Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség.

tags: #mehen #kivuli #terhesseg #kezaltali #vizsgalat