A terhesség megállapítása az első, legfontosabb lépés a biztonságos várandósság felé. A méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) egy súlyos és életveszélyes állapot, amely speciális figyelmet és gyors orvosi beavatkozást igényel. Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, mint normális esetben, hanem a méhen kívül fejlődik, például a petevezetékben. Ez az összes terhesség 0,8-1 százalékában fordul elő, és az anya, aki sokszor még a várandósság tényéről sem tud, a szövődmények miatt életveszélyes állapotba kerülhet.
Mi is az a méhen kívüli terhesség?
Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel, és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben a megtermékenyített petesejtnek a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik.
A döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség, ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a hashártyán, a máj felszínén, a petefészekben vagy a méhnyakban tapad meg. Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is, bár ez rendkívül ritka.
A méh üregén kívül megtapadt, megtermékenyített petesejt sorsa sokféleképpen alakulhat. Amennyiben olyan helyen tapad meg, ahol a vérellátás nem megfelelő a terhesség további fejlődéséhez, ott korai stádiumban akár tünetmentesen felszívódhat, vagy későbbi stádiumban elhalhat. Amennyiben a terhesség növekedni kezd, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményt idézhet elő.
A méhen kívüli terhesség fajtái
A méhen kívüli terhesség fajtái aszerint különülnek el, hogy a méhen kívül pontosan hol ágyazódik be a megtermékenyített petesejt.
- Kürtterhesség: Ez a leggyakoribb fajta, amikor a megtermékenyített petesejt a petevezeték falába ágyazódik be.
- Hasüregi méhen kívüli terhesség: Rendkívül ritka, amikor a petesejt a hasüregben, pontosabban a hashártyába ágyazódik be. Lehet elsődleges, amikor egyből a hasüregbe tapad, vagy másodlagos, amikor máshonnan (pl. petevezetékből) szökik ki.
- Méhnyaki méhen kívüli terhesség: A méhnyakban alakul ki, és a legtöbbször az első trimeszter idején vetéléssel végződik.
- Petefészeki méhen kívüli terhesség: Akkor alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt nem mozdul el a petefészekből, hanem beágyazódik a petefészek falába.
Mikor és hogyan derülhet fény a méhen kívüli terhességre?
A nehézséget az jelenti, hogy az anya a terhesség korai szakaszában sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, így nem történik kivizsgálás. Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni, és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát. A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet.
Mivel a legtöbb nő a 4-6. héten ismeri fel a terhességet, kiemelt fontosságú, hogy minél korábban megtörténjen a nőgyógyász által végzett vizsgálat, felismerve vagy kizárva az esetleges méhen kívüli terhességet. Sajnos a méhen belüli terhességhez hasonlóan ilyenkor is van egy időszak, amikor még nem mutatható ki egyértelműen ultrahangos vizsgálattal a terhesség, és így nem állapítható meg annak a helye.
A méhen kívüli terhesség tünetei
A méhen kívüli terhesség tünetei azért fontosak, mert így kellő időben észlelhető, hogy esetleg rendellenes terhesség alakult ki. A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünetek mellett a normális terhességi jelek is jelentkeznek.
Terhességi tünetek méhen kívüli terhesség esetén:
- Kimaradt menstruáció: A legelső jel, amely terhességre utalhat.
- Duzzadt emlők: A hormonális változások miatt az emlők duzzadttá, érzékennyé válhatnak és enyhén fájhatnak.
- Hányinger: Gyakran reggel a legerősebb, de a nap bármely szakaszában jelentkezhet.
- Kimerültség: Állandó álmosság és fáradtság érzése.
Fontos: a fenti tünetek önmagukban nem bizonyítják a terhességet; stressz, hormonális eltérés vagy más ok is állhat a háttérben. Ilyen esetben érdemes elvégezni egy terhességi tesztet.
Korai tünetek méhen kívüli terhesség esetén:
Ezek a tünetek jól megkülönböztethetők a terhesség általános jeleitől.
- Barnás folyás, pecsételő vérzés: A terhesség első heteiben barnás folyás, úgynevezett kávéalj szerű vérzés jelentkezhet. Bár ez más okból is eredhet, mindenképp orvoshoz kell fordulni vele.
- Hasi fájdalom, végbélfájdalom: Szúró jellegű, általában egyik oldali alhasi fájdalom, amely húzó jellegű deréktáji fájdalommal, végbél fájdalommal társulhat. Különösen olyankor fontos a tünet kivizsgálása, ha van rá esély, hogy méhen kívüli terhesség miatt jelentkezik.
- Szédülés: Napokig tapasztalható, vissza-visszatérően vagy állandó jelleggel.
Ha a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, ugyanakkor barnás, kávéaljszerű vérzés jelentkezik, mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is.
Sürgősségi tünetek méhen kívüli terhesség esetén:
Amennyiben a méhen kívüli terhesség során a petevezeték elszakad, sürgősségi kezelésre van szükség. Ilyenkor a korábban említett hüvelyi vérzés felerősödhet, és a következő tünetek is jelentkezhetnek:
- Ájulás, ájulásérzés, eszméletvesztés: A vérveszteség miatt csökkenő vérnyomás okozza.
- Alacsony vérnyomás: A vérveszteség következtében a vérnyomás jelentősen lecsökkenhet.
- Vállfájdalom: A vállcsúcson jelentkező, hirtelen, látszólag ok nélkül jelentkező fájdalom, amit legtöbbször hasüregi vérzés okoz.
- Heves szívdobogás, sápadtság: A gyors vérvesztés egyéb tünetei.
- Éles hasfájás: A hirtelen, éles hasfájás méhen kívüli terhesség esetén gyakran annak a tünete, hogy a petevezeték elszakad.
Ezen tünetek jelentkezése esetén azonnali segítséget kell kérni, akár a 112-es segélyhívó telefonszámot tárcsázva, vagy a legközelebbi sürgősségi osztályra menni. Ez életet menthet!
Dér Heni első terhessége méhen kívüli volt: belső vérzéssel vitték kórházba
A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői
A legtöbb esetben a méhen kívüli terhességet olyan problémák okozzák, amelyek lelassítják vagy megakadályozzák, hogy a petesejtek a petevezetéken keresztül eljuthassanak a méhbe. Ennek leggyakoribb oka, hogy a petevezeték károsodott. Ezt leginkább gyulladások vagy a petevezeték torz alakja okozza. De nem csak a petevezeték lehet a hibás: a test hormonális változásai és a megtermékenyített petesejt helytelen fejlődése is szerepet játszhat a méhen kívüli terhesség kialakulásában.
A méhen kívüli terhességre hajlamosító tényezők:
- Gyulladások: Kismedencei gyulladások, különösen a nemi úton terjedő fertőzések (pl. chlamydia) tartós és komoly gyulladást okozhatnak a petevezetékekben, hegesedést és összenövéseket eredményezve, amelyek akadályozzák a petesejt mozgását.
- Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége vagy nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
- Korábbi műtétek a petevezetékeken vagy hasi műtétek: A petevezetéken végzett bármilyen korábbi beavatkozás, mint például az elzáródott vezetők kifújása, vagy más hasi műtétek növelhetik a kockázatot.
- Meddőség és mesterséges megtermékenyítés: A meddőségi kezelések, mint például a petefészek stimulációját elősegítő módszerek, illetve a mesterséges megtermékenyítés (IVF) kapcsán alkalmazott technikák is hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.
- Korábbi méhen kívüli terhesség: Akinek már volt méhen kívüli terhessége, annál nagyobb az esélye egy újabb kialakulásának.
- Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (pl. spirál): Viselésük kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.
- Hormonzavarok: Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.
- Dohányzás: Dohányzó nőknél jelentősen gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása.
- Császármetszés: Kisebb mértékben növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát, ha a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódik be.
Diagnosztizálás és kezelés
A méhen kívüli terhességet nem könnyű felismerni. A diagnózis felállításához a kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget, illetve terhességi tesztet kell végezni. Ha a teszt pozitív, és a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat) szükségesek.
A hCG hormon szintjének mérése kulcsfontosságú a méhen kívüli terhesség diagnózisában. Normál terhességnél a hCG szintje gyorsan, körülbelül minden 48-72 órában megduplázódik, de méhen kívüli terhességnél ez lassabban vagy egyenetlenül történik. Egy egyszerű ultrahang segítségével akár már a terhesség 5. hetétől is kimutatható, ha a petezsák nem a méhüregben található.
Kezelési lehetőségek:
A méhen kívüli terhesség kezelése attól függ, mikor ismerik fel, és milyen általános egészségi állapota van a páciensnek.
- Spontán megszűnés és gyógyszeres kezelés: Előfordulhat, hogy a méhen kívüli terhesség során megtapadt embrió magától felszívódik. Korai szakaszban felismert méhen kívüli terhességet gyógyszeresen is lehet kezelni, például metotrexáttal, amely segít megállítani a terhesség növekedését, és nyom nélkül felszívódhat.
- Sebészeti beavatkozás (laparoszkópia): Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem megfelelő, vagy ha a terhesség fejlődése komolyabb egészségügyi veszélyeket rejt, például belső vérzés indul, sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. A leggyakoribb eljárás a laparoszkópia, ami minimálisan invazív műtét: kis vágásokon keresztül távolítják el az ektopikus terhességet.
- Sürgős műtét (laparotomia): Súlyos esetekben, ahol a belső vérzés komoly veszélyt jelent a páciens életére, sürgős, nyílt hasi műtétre lehet szükség. Ilyenkor az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása, és az érintett petevezeték eltávolítása elkerülhetetlen lehet.
Megelőzhető-e a méhen kívüli terhesség?
A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni sajnos nem lehet, bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. Azonban az időben történő diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a súlyos szövődmények megelőzésében. Már a családtervezéskor kiszűrhető minden olyan betegség vagy elváltozás, amely méhen kívüli terhességet okozhat. A terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése, az átjárhatóság biztosítását követően csökken a méhen kívüli terhesség kialakulásának rizikója.
A méhen kívüli terhesség kezelése után fontos, hogy egészséges életmódot kövessünk, beleértve a megfelelő táplálkozást és a rendszeres orvosi ellenőrzéseket. A stresszcsökkentés is kulcsfontosságú, mivel a stressz negatív hatással lehet a termékenységre és az általános jólétre.
Gyermekvállalás méhen kívüli terhesség után
Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata. Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte.
A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.