Égési sérülések gyermekkorban: Megelőzés és elsősegélynyújtás

Az égési sérülések az egyik legfájdalmasabb és a szülők számára sokszor legijesztőbb gyermekbalesetek közé tartoznak. A gyermekkori égési sérülések (például forrázások és kontaktégések) az egyik leggyakoribb baleseti típusnak számítanak. Az égési sérülésekre vonatkozó statisztikák drasztikusak; becslések szerint az égési sérülésekben szenvedő betegek 50-80%-a gyermek. A fiatal betegek között a legnagyobb korcsoportot az egy és két év közötti gyermekek alkotják. Kisgyermekkorban a háztartási égések 70%-a megelőzhető lenne, és az égési sérülések 60%-a 5 éves kor előtt történik, ezek többsége forrázásos baleset.

Minden, gyermeket ért égésnél orvoshoz szükséges fordulni, bizonyos esetekben azonnali (mentő) beavatkozás szükséges.

Mi az égési sérülés és milyen fajtái vannak?

Az égési sérülés a bőr, a nyálkahártya vagy a mélyebb szövetek sérülésének eredménye, amelyet energia (pl. magas hőmérséklet, napfény, vegyi anyagok, elektromosság) okoz. A gyermekek bőre nagyon érzékeny, és ennek következtében érzékenyebb a magas hőmérsékletre, mint a felnőtteké.

Az égési sérülések okai:

• Forró folyadék (pl. víz, leves, kávé, tea). A forró folyadékok okozta égési sérülések a leggyakoribbak a gyermekeknél, az esetek mintegy 85%-ában. Fontos megjegyezni, hogy a gyermek érzékeny bőrét 40 Celsius fok feletti folyadékok is károsíthatják.
• Forró gőz, gáz, láng.
• Forró tárgy = kontakt égés (pl. sütőajtó, serpenyő, kipufogó, kandalló, vasaló, hajsütővas, kályha).
• Elektromosság (pl. elektromos vezeték, elektromos aljzat). Kamaszkorban az áramütéses balesetek száma növekszik meg, ezek a fiúk körében gyakoribbak.
• Vegyi anyagok (pl. kénsav, nátrium-hipoklorit, hidrogén-fluorid, hangyasav). A szem előtt hagyott, erős savakat vagy lúgokat tartalmazó háztartási tisztítószerek halálos veszélyt jelentenek gyermekeink számára. Ne feledjük, hogy a lúgos égési sérülések a bőr felszínén sokkal veszélyesebbek és sokkal mélyebbre hatolnak, mint a savas égési sérülések.
• Súrlódás.
• Sugárzás (pl. nap, szolárium, ívhegesztés, mikrohullám).

Az égés mélysége alapján négy fokozatot különböztetünk meg:

A sérülés súlyosságát az égés mélysége, a megégett terület nagysága és helye határozza meg. Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb a folyadékveszteség mértéke és a sérülés óta eltelt idő.

1. I. fokú égés (felszínes égés): A bőr legfelső rétege (felhám) piros, vörös, feszes, sima és fájdalmas. Enyhe duzzanat jelentkezhet. Heg nélkül gyógyul. Leggyakoribb formája a napégés.
2. II. fokú égés (részleges mélységű égés):
   • Felszínes: A sérült terület fehéres-pirosas, nedves, hólyagos és kifejezetten fájdalmas. Duzzanat alakul ki. A sebfelszín általában fehér, gyöngyházszerű, nedves. A fájdalom igen erős, mivel az érzékelő idegvégződéseket az égető anyag irritálja. Ebben az esetben már szükséges lehet az orvosi szakvizsgálat és különféle speciális kötszerek, valamint antibiotikus krémek használata. Heg nélkül gyógyul.
   • Mély: A bőr teljes vastagsága sérül, ami a hám regenerálódási képességének csökkenéséhez vezet. Duzzanat lép fel. Az idegvégződések is károsodnak, ami kisebb fájdalmat eredményez. Felületes epidermális nekrózis figyelhető meg, amelyet el kell távolítani, hogy a megfelelő regeneráció végbemehessen. A sérülés helyén a bőr szürke vagy akár rózsaszínes színűvé válhat. Ezen égési sérüléseknél nincsenek égési hólyagok. Az ilyen seb gyógyulása lehetséges, és körülbelül 1 hónapig tart. Ez a típus hipertrófiás hegesedéshez vezethet, és ha a seb elfertőződik, harmadfokú égéssé alakulhat.
3. III. fokú égés (teljes mélységű égés): A bőr alatti kötőszövet is károsodott. A bőr és a bőr alatti szövet teljes vastagságát érinti, a sérült terület idegeinek és érrendszerének elhalásával. A felszín piszkosszürke, gyöngyházfényű, pergamenszerű. A seb fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak. A bőrfelületen nincsenek égési hólyagok. Kevés fájdalom jelentkezik, mivel az idegvégződések teljesen elpusztulnak. A bőr proliferatív rétegének károsodása akadályozza a gyógyulást és a regenerációt. A gyógyulás elhúzódik, és az elhalt szövetek teljes leválása előzi meg, amelyek általában a baktériumok táptalajává válnak. Sebészeti beavatkozás és bőrátültetés nélkül a gyógyulás lehetetlen.
4. IV. fokú égés: A szövetek elszenesedését jelenti, amely magában foglalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését is. A legsúlyosabb égési sérülések esetén a szövetek elszenesedhetnek. Az ilyen típusú sérülések kezelése nagyon súlyos, plasztikai rekonstrukciót, oxigénhiperbáriát igényel.

Patomechanizmus és szövődmények

44 ℃ feletti hőmérsékleten a fehérjék elveszítik formájukat és megindul a lebomlás folyamata, amely a sejtek és a szövetek károsodásához vezet. Az égés közvetlen egészségkárosító hatásai közül a legjelentősebb, hogy megzavarja a bőr normál működését, így a bőrérzékelést, a párologtatáson keresztül történő vízveszteséget gátló funkciót és testhőmérséklet szabályozását.

Nagy kiterjedésű (a teljes testfelszín több, mint 30%-át érintő) égési sérülés esetén gyulladásos reakcióval is számolni kell, amely a hajszálereken keresztül történő jelentős folyadékveszteséghez, majd szöveti ödémához vezet, a vér koncentráltabbá válik. Általános fertőzés alakulhat ki.

Megelőzés - A legfontosabb feladat

A megelőzés a legfontosabb feladatunk! Az égési sérülések a leggyakrabban csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő. Miért éppen ilyenkor? Azért, mert az életkori sajátosságoknak megfelelően a kicsik utánozzák a szüleiket, kíváncsiak, mindent fel akarnak fedezni, mindent egyedül akarnak csinálni, de még ügyetlenek, a mozgáskoordinációjuk kevésbé fejlett, és a veszélyérzetük sem az igazi. Az esetek többségében a sérülés véletlen, a gyerek magára húzza a lábast, hozzáér a sütőhöz. Kisgyermekkorban a forrázások és a kontaktégések a leggyakoribbak, nagyobbaknál már lángégések és elektromos égések is előfordulnak.

Főzés és étkezés során:

• A konyha a legveszélyesebb hely a gyermekek számára. Kisgyermekek ne tartózkodjanak a konyhában főzés közben. Amennyiben mi foglalatoskodunk ilyen dolgokkal, a gyermek másik helyiségben, felügyelet alatt legyen!
• Főzéshez használja a tűzhely hátsó melegítőit.
• A tűzhelyre kerüljön védőrács, a forró étel pedig a mosogatóban álljon!
• Ne hagyja, hogy az edény nyele kiálljon a tűzhely szélén, ahol a gyermek elérheti. Váljék szokássá, hogy minden edényt a fülével befelé tegyünk a tűzhelyre, és inkább a belső főzőhelyeket használjuk.
• A lelógó terítő és az azon lévő forró ételek/italok gyakori veszélyforrást jelentenek. Az abroszt szorítsa le csipeszekkel.
• Az asztalra, konyhapultra helyezett forró étellel, levessel telt edényeket, poharakat könnyen magára ránthatja a gyermek.
• Nagyon fontos, hogy a forró folyadékkal teli edényt ne tegyünk soha a padlóra, vagy a földre, mert a gyermek könnyen beleeshet.
• Soha ne vegyük ölbe a gyereket, amikor forró italt iszunk, mert a gyermek gyorsan és váratlanul mozog.
• A mikrohullámú sütőből kiszálló gőzök is okozhatnak súlyos égési sérülést.

Fürdés és tisztálkodás során:

• A fürdőszobai bojler vízhőmérséklete ne haladja meg az 55 Celsius-fokot.
• Fürdésnél, zuhanyozásnál mindig a hidegvizes csapot nyissák meg először, csak ezután a melegvizes csapot. A csapok elzárásakor először a meleget, utána a hideget zárjuk el!
• Pancsolni nagyszerű, de ne feledkezzünk meg a víz hőfokának az ellenőrzéséről sem, mielőtt berakjuk a kádba a gyereket!
• A kamillás gőzölés balesetveszélyes lehet.

Elektromos áram és tűzveszély:

• Mindig győződjünk meg arról, hogy a tűzhely stabilan áll, nem borul fel akkor sem, ha a gyermek esetleg rácsimpaszkodik a sütő ajtajára.
• A legfontosabb, hogy a használaton kívüli konnektorokat mindenképpen dugaszoljuk be!
• Ki ne szeretné nézni, hogyan ég a tábortűz, a gyertya, vagy éppen az adventi koszorú? Mindezek természetesen a kisgyermekeket is elvarázsolják. Éppen ezért ilyenkor sose hagyjuk őket magukra!

Vegyi anyagok és egyéb veszélyek:

• A háztartási tisztítószerek között sok veszélyes anyag található: maró savak, lúgok. Ezek az anyagok a szembe, bőrre, szájnyálkahártyára jutva súlyos égési sérüléseket okozhatnak.
• A tisztítószereket gondosan zárjuk el a már mászó, totyogó gyermek elől! Mindig ellenőrizzük, hogy a biztonsági záras kupakot jól raktuk rá a flakonra.
• A családi ünnepek különösen veszélyes időszakot jelentenek: egyrészt a felfokozottabb hangulatban a jobban megoszlik a figyelem, és talán kevesebb jut a gyerekre, másrészt az ünnepi finomságok sütése-főzése közben is megeshet a baj.

Elsősegélynyújtás égési sérülés esetén

Ha már megtörtént a baj, akkor fontos a helyes ellátás. Nagyon fontos az elsősegély nyújtásnál, hogy gondoskodjon a saját, a jelenlévők és a bajbajutott biztonságáról és ne tegyen semmit, amivel veszélyeztetheti a saját biztonságát!!! Figyeljen arra, hogy a sérülést okozó tárgy (pl. forró edény, folyadék, áram) ne okozzon további baleseteket. Az égési folyamatot azonnal meg kell szüntetni. Ennek a legjobb módja az égett testfelszín szobahőmérsékletű vízzel történő hűtése. Bármilyen eredetű tiszta vizet használhat, csak ne legyen nagyon hideg!

1. Húzza le (vagy vágja le) a ruházatot és ékszereket: Első teendőnk a forró vízzel átitatott ruházat eltávolítása legyen. Amennyiben ezt nem tesszük meg, úgy a forrázás hőhatása hosszabb ideig fogja érni a gyermeket és tovább mélyíti az égési sebet. Amennyiben a ruházat eltávolítása csak körülményesen kivitelezhető és nem lehet azonnal levetkőztetni a gyermeket, abban az esetben a hűtést ruhástól kell megkezdeni. Amennyiben az érintett testrészen ékszer (pl. gyűrű) van, azt is távolítsa el, mielőtt a duzzanat kialakulna. A megégett, leforrázott ruhát csak ezt követően próbáljuk levenni, vagy levágni. Ha nem akar lejönni, ne erőltessük, mert még nagyobb sérüléseket okozhatunk.
2. Hűtse az égett területet: Az égett bőrfelszínt a lehető leggyorsabban el kell kezdeni hűteni, lehetőség szerint hideg csapvízzel, legalább 15-20 percen keresztül. A hatékony hűtés csökkenti az égés mélységét, így lényegesen kedvezőbb kimenetelt biztosít a sérült számára. A hűtést ne végezzük jéggel, mert az extrém hideg hatására az erek összehúzódnak, így romlik a sérült terület vérellátása, ami ronthatja a gyógyulási folyamatot. Csecsemők és kisgyermekek esetén figyeljen arra, hogy ne hűtse túl a testet. Fontos, hogy a kisgyermekek kihűlésre hajlamosak, ezért a hűtést maximum egy végtagnyi területen végezzük! Kerüljük a népi gyógymódokat (tejföl, vazelin, margarin, hintőpor, tojásfehérje)! Tejföl, zsír, olaj használata tilos, komoly fertőzési forrást jelentenek!
3. Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz: Égési sérülés esetén a gyermeket azonnal vigyük orvoshoz, súlyosabb esetben értesítsük a mentőket. Amennyiben az alábbiak közül bármelyik fennáll, hívjon mentőt:
   • Az égés a sérült tenyerénél nagyobb területen hólyagot/hólyagokat okozott.
   • Az égés az arcot, légutakat, nagyobb ízületeket vagy a nemi szerveket érintette.
   • Az égés mélyebb rétegeket érint (harmad-, vagy negyedfokú égés).
   • A sérült csecsemő.
   • Az égés körkörös (például a végtagon).
   • Az égést elektromos áram vagy vegyi anyag okozta.

   A nagy kiterjedésű égés komplex ellátásának része a minél előbbi vénás folyadékkezelés megkezdése, valamint az erőteljes fájdalomcsillapítás, amely a mentőszolgálat kompetenciájába tartozik. Kiterjedtebb égések esetén valószínűleg erősebb fájdalomcsillapításra is szükség lesz. Minden égéssérült gyermeket a legközelebbi égési osztályra, ambulanciára kell vinni.

4. Helyezzen a sérülésre tiszta kötést: A hűtés után az égett területet fedjük le steril lappal, vagy tiszta, vasalt textíliával. Égési kötszer is használható (pl. WATER-JEL vagy BURN-JEL). Ne piszkáljuk! Mivel elképzelhető, hogy a kórházban első ellátását altatásban kell végezni, amíg a kórházba be nem érünk, ne adjunk neki enni, inni.

Napégés esetén:

Ha a gyermek napégést szenvedett, a lehető leghamarabb meg kell szüntetni az UVB sugárzásnak való kitettséget, és árnyékos helyre kell menni. Ezután a lehető leghamarabb napégést enyhítő készítményt (pl. panthenol vagy allantoin tartalmú) kell alkalmazni a kipirosodott bőrre, és a gyermeknek sok vizet kell adni. A hámló bőrfoltokat semmiképpen sem szabad kivájni vagy letépni, de hűsítő borogatást és speciális napégésre való regeneráló krémeket lehet alkalmazni, és ha az égés nagyon fájdalmas, fájdalomcsillapítót lehet adni a gyermeknek. Az olyan tünetek, mint a hidegrázás, a láz, az eszméletvesztés esetén a sürgősségi osztályra kell vinni a gyermeket, mivel ezek kiszáradásra utalhatnak.

Ha egy csecsemő leégett a napon, a lehető leghamarabb vigyük árnyékos helyre, és hűtsük le az égett bőrt. Ezután az égés kiterjedésétől és mélységétől függően meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e kötszerre.

Égési sérülések kezelése és a gyógyulás

Kisebb, I. fokú vagy II. fokú felszínes sérüléseknél elég az érintett tagot a csap alá tartani. Majd hámosító kenőcs alkalmazása után, steril kötést felhelyezni. A csecsemők és gyermekek kisebb égési sérülései allantoin vagy dexpanthenol tartalmú készítményekkel kezelhetők. A fent említett összetevőket tartalmazó, gyermekeknek szánt égési kenőcsök kenik a bőrt, minimalizálják a fájdalmat és a viszketést, és csökkentik a duzzanatot. Csökkentik a hámlást és az elhalt bőr eltávolítását, ami felgyorsítja a gyógyulási folyamatot.

Ha a sérülés nagyobb, akkor a gyors elsősegély után orvoshoz kell fordulni, pl. ha a bőrpíron túl felhólyagosodás, vagy nyílt sebek keletkeztek. A másodfokú égések már speciális ellátást igényelhetnek, pl: indokolt lehet a hólyag megnyitása steril körülmények között. Speciális fertőtlenítő és hámosító kötszerek segíthetik a gyorsabb gyógyulást. Szükség esetén vénás fájdalomcsillapításra, folyadékpótlásra, antibiotikumos terápiára vagy műtétre is szükség lehet.

Ha a forrázás nagyobb testfelületet, vagy a kézfejet, nyakat, az arcot, a nemi szervet érintette, akkor azonnal mentőt is kell hívni. Az elhalt bőrterületeket műtéti úton el kell távolítani, ezek későbbi pótlása plasztikai beavatkozásokkal, bőrátültetésekkel történhet.

Égési hegek kezelése gyermekeknél:

Az égési hegek kezelése gyermekeknél hosszú folyamat, ezért a legfontosabb a hipertrófiás hegek megelőzése. Ennek megelőzésére a seb begyógyulása után hegkrémek használhatók, amelyek fő célja a heg lágyítása. A krémek hátránya lehet, hogy véletlenül letörlődnek a heg felületéről, mielőtt felszívódnának, ami meghosszabbítja a gyógyulási folyamatot. Egyéb rendelkezésre álló megoldások a szilikonkötések, amelyek közvetlenül a sebre tapadnak egy ragasztóréteg segítségével. A tapaszok egyedileg vághatók és a heg méretéhez és alakjához igazíthatók. A friss hegek érzékenyek az érintésre, fájdalmat, viszketést és bőrpírt okoznak.

A hegek lézerrel is eltávolíthatók. A lézerterápia károsítja a mikroereket, ami vérellátási zavarokat eredményez, és így megakadályozza a hegszövet táplálását. Ezenkívül gátolja az angiogenezist, ami a hegen belüli tartós bőrpír csökkenéséhez vezet. A lézeres hegeltávolítási módszer nagyon precíz, de fájdalommal is jár. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kielégítő eredményhez 3-5 kezelést kell elvégezni. A kezelést végző orvos választja ki a fénysugár intenzitását, amely az adott pácienshez igazodik.

tags: #megegett #ket #kisgyerek