A szülés várható időpontját, a terminust az utolsó menzesz első napjától számítják. A 280. napra, tehát a betöltött 40. hét végére teszik, azzal a feltételezéssel, hogy a ciklus 28 napos, és a tüszőrepedés, valamint a megtermékenyítés a ciklus 14. napján történik. Emellett a terhesség 40 hete is egy átlagolt szám. Terminustúllépésről akkor beszélünk, ha a terhesség meghaladja a betöltött 40 hetet, túlhordásról pedig akkor, ha eléri vagy meghaladja a betöltött 42 hetet. Ez a terhességek 3-12 százalékában fordul elő.
A számítás nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket: a ciklus hossza lehet akár 30-32 napos vagy éppen rövidebb, a tüszőrepedés időpontja ekkor más lesz, de az ovulációt ezen kívül is több tényező befolyásolja, természetes változékonyságot mutat, és ennek megfelelően történhet a megtermékenyülés a valóságban máskor, mint a számítás alapján. A számításnál figyelembe kell venni a ciklus tényleges hosszát, tehát annyi nappal módosítani, amennyivel eltér az átlagtól. A várandósság huszadik hetéig végzett ultrahangos vizsgálatok a magzat mérete (ülőmagasság az első trimeszterben, koponyaátmérő, hosszú csöves csontok a második trimeszter elején) alapján iránymutatóak a korára vonatkozóan. Szintén fontos támpont a magzatmozgások észlelése: első gyereknél a 18-20. héten, többediknél a 16-18. héten.
A túlhordás hátterében gyakran a terhességi kor téves meghatározása áll, ilyenkor tulajdonképpen nem idősebb a terhesség, tehát nincs is tényleges túlhordás. A valódi túlhordás oka az esetek többségében ismeretlen, de megfigyelték, hogy gyakoribb fiúmagzatoknál, túl kicsi vagy túl nagy magzat esetében, az először szülő nőknél, illetve, ha az előző terhességnél is előfordult.
Optimális esetben a magzat akkor születik meg, amikor elérte az ehhez szükséges érettséget. Az elöregedett méhlepény már nem képes maradéktalanul ellátni funkcióját. Túlhordott magzatoknál gyakrabban fordulnak elő a szülés után görcsök, légzési elégtelenség, alacsonyabb ötperces Apgar-érték. A terminus túllépése után nő a magzati, anyai és szülés közbeni szövődmények kockázata. A 41. héttől kezdve emelkedik a perinatalis halálozás, a 42. héten legalább kétszer gyakrabban (4-7 eset/1000 szülés) fordul elő méhen belüli elhalás, korai újszülöttkori halálozás, valamint az első életévben bekövetkező halálozás, mint az időre születetteknél, a 43. Szülés közben nagyobb arányban fordulhat elő fájásgyengeség, a magzat mérete miatt téraránytalanság, elakadás, anyánál harmad-negyedfokú gátrepedés, magzatnál mekóniumos magzatvíz tüdőbe jutása, szívműködési rendellenesség, illetve ezek következtében vagy megelőzésére császármetszés. Ezeknek a szövődményeknek a kiküszöbölésére nagyon pontos iránymutatást ad a szakmai szabályozás a negyvenedik hét utáni terhesgondozás idejében.
Mire számíthat a kismama, ha túl van a negyvenedik héten?
Túlhordás esetén két lehetőség között kell mérlegelni: várakozás vagy szülésindukció. Utóbbi akkor indokolt, ha a magzat számára a méhen belüli körülmények nagyobb kockázatot jelentenének, mint a szülés és az újszülöttkori állapot. A 40. és 41. hét közötti napokat türelmi időnek tekinthetjük, ha az anya és a magzat állapota is megfelelő. A 41. hét végén befektetik a kismamát, és megindítják a szülést. Ha az anya és a magzat állapota engedi, természetes szülést indítanak gyógyszeres (prosztaglandinos) méhszájérleléssel és/vagy oxitocinos fájásindítással. Lehet, hogy ez eredményes lesz, beindul a szülés, és ugyanúgy folyik le, mint spontán indulás után. Amennyiben minden rendben van, további folyamatos ellenőrzés mellett lehet még várni a szülés másodszori beindításával a 42. hétig. Túlhordáskor és szülésindukció után is átélhet az anya “szép szülés élményt”, és akkor sem kell erről lemondania, ha végül császármetszésre kerül sor.
A kismamák által számon tartott természetes módszerek közül vannak kipróbálható, akár még eredményt is hozó javaslatok. Eredményes lehet például a nem durva(!) szex alacsony kockázatú és problémamentes terhesség esetén, hiszen az orgazmus kiválthat méhösszehúzódásokat, amit támogat az ilyenkor felszabaduló oxitocin is, a méhszáj érlelésében pedig szerepet játszhat az ondó prosztaglandin tartalma. Az elesés veszélyét kizáró mozgás, lépcsőzés, intenzívebb gyaloglás szintén eredményes lehet, kevésbé meggyőző a málnalevél tea hatása.
A várandósgondozás folyamata
A várandósság biztos megállapításához nem elég egy pozitív terhességi teszt. Fel kell keresned egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal megállapítja a várandósságot. Ha megállapítja, hogy gyereket vársz, rizikóbesorolást végez, vagyis megállapítja, hogy a terhességed alacsony vagy magas kockázatú-e. Ezután veszi kezdetét a várandósgondozás, amely a szülés megindulásáig tart. A várandósság megállapítása után tehát választanod kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozásodat fogja végezni. Ezen kívül a háziorvosodat, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresned.
A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenned, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e. Ha a várandósságot megállapították, a következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja, hogy a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítsák az élő várandósságot és kiszűrjenek egyes fejlődési rendellenességeket.
A várandósgondozás megkezdéséhez legelőször szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresned, aki igazolást állít ki arról, hogy valóban várandós vagy. Ezt követően eldöntheted, hogy a várandósgondozást az igazolást kiállító, vagy egy másik szülész-nőgyógyász szakorvos végezze, akit neked kell felkeresned. Ha a terhességed alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást. A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menned a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnőt alapvetően nem választhatod szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járnod. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magaddal kell vinned.
A szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő felelős a várandósgondozásért, tehát elsősorban az ő feladata figyelemmel kísérni, hogy nem merül-e fel valamilyen probléma a várandóssággal kapcsolatban. Elvégzi a szakterületéhez tartozó vizsgálatokat, rögzíti azok eredményét a várandósgondozási könyvben és figyelemmel kíséri, hogy az egyéb vizsgálatokat elvégezték-e. A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés. A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat, és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.
Szülész-nőgyógyász vs. szülésznő
A szülész-nőgyógyász orvosi végzettséggel és szakvizsgával rendelkezik, vagyis szakorvos. A szülésznő nem orvos, hanem kifejezetten szülésznői egészségügyi végzettséggel rendelkezik. Nem végezhet műtéteket vagy más kockázatos beavatkozásokat. Gondozási, ápolási teendőket lát el, a szülés alatt pedig feladata a nő támogatása és biztatása, a szülés folyamatának kísérése. A komplikációmentes hüvelyi szüléseket a szülésznő önállóan kísérheti. A várandósgondozás alatt feladatai ugyanazok, mint a szülész-nőgyógyász szakorvosé, elvégezheti ugyanazokat a vizsgálatokat is (pl. CTG).
A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást. Tehát, ha alacsony rizikójúból magas rizikójú lesz, akkor a szülésznő a továbbiakban nem végezheti a gondozásodat, hanem orvosra van szükség. Ha viszont magas rizikójúból alacsony rizikójúvá minősítik a terhességet, akkor akár a várandósságod alatt is dönthetsz úgy, hogy a továbbiakban a szülész-nőgyógyász helyett szülésznő végezze a várandósgondozásodat.
Ha a terhességed alacsony kockázatú, a törvény alapján dönthetsz úgy, hogy a várandósságod gondozását szülész-nőgyógyász szakorvos helyett felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő végezze. A kórházban dolgozó szülésznők azonban általában nem vállalnak várandósgondozást. Ha a terhességed magas rizikójú, akkor szülész-nőgyógyásznak kell végeznie a várandósgondozást. Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, krónikus betegsége.
A szülésznő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki általában kórházban dolgozik. Feladata, hogy egészségügyi szempontból segítse, kísérje a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. A szülésznő vizsgálatokat is végezhet. Ha azt szeretnéd, hogy a várandósgondozásodat szülésznő kísérje, a törvény alapján erre alacsony rizikójú várandósság esetén van lehetőséged, a gyakorlatban viszont a kórházban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást. A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők. Ugyanolyan egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, mint a szülésznők, de általában otthonszüléseket kísérnek. Végigkísérik a várandósságot, elvégzik a szükséges vizsgálatokat és a szülést is végigkísérik a nő otthonában, vagy a választott helyszínen. Mivel a bábák magánpraxisban dolgoznak, a szolgáltatásaikért fizetned kell.
A védőnői szerep és a kötelező vizsgálatok
A védőnőnél azután kell jelentkezned, hogy a nőgyógyász megállapította a várandósságodat. Magaddal kell vinned a várandósság megállapításáról szóló igazolást is, amit a nőgyógyász állít ki. A védőnő kiállítja a várandósgondozási könyvedet, és gondozásba vesz. A gondozás keretében további négy konzultációs alkalmat kell felajánlania, melyek során vagy ő látogat meg téged, vagy te őt. Az alkalmak során felteheted kérdéseidet a várandóssággal kapcsolatban, és segítséget kérhetsz.
Fontos tudnod, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét. Ha a szülésed után utasítod el a védőnői ellátást, azt sokkal szigorúbban veszik. A védőnő köteles felajánlani, hogy a kórházból való hazaérkezést követően 48 órán belül, majd az első hat hétben legalább hetente családlátogatást tesz, és segít a gyermekágyas időszakban. Ha ezt elutasítod, azt a gyermek veszélyeztetésének minősítheti, ezért gyermekvédelmi eljárás indulhat veled szemben.
A várandósgondozási kiskönyvbe az orvosok és más közreműködők bejegyzik az elvégzett vizsgálatok eredményeit. A kiskönyvet a védőnőtől kapod meg, ezért is fontos felkeresned a területileg illetékes védőnődet. A várandósságod alatt minden vizsgálatra vinned kell magaddal a kiskönyvet.
Igen, a háziorvosodat értesítened kell azután, hogy a védőnő gondozásba vett. Erre azért van szükség, mert egyes vizsgálatokat a háziorvos végez el. Amennyiben táppénzre lenne szükséged a 9 hónap alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatod kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod.
A hétköznapi szóhasználatban kötelező és választható vizsgálatokról szokás beszélni. Fontos, hogy a kötelező vizsgálat azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátónak kötelező ezeket ingyen biztosítania minden olyan várandós nő számára, akinek van társadalombiztosítása (tb-je). Vagyis ha ezekre nem mész el, érhetnek ugyan negatív következmények, de jogi szankciókkal nem sújthatnak.
Kötelező vizsgálatok
- Nőgyógyászati vizsgálat és ultrahangvizsgálat (a 11-13. héten). Célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívüli terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők. Az ultrahangvizsgálatot a 12. hétig hüvelyen keresztül is végezhetik, ez nagyobb felbontású, részletesebb képet ad, mint a hasi ultrahang.
- Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során teljes vérképet készítenek és az éhgyomori vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz- (lues-szerológia) és hepatitis B szűrést (HBs-Ag) végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket (a vércsoport-összeférhetetlenséget) határozzák meg.
- A 37 évesnél idősebb várandós nőknek az első trimeszterben kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek.
- A második trimeszterben is érdemes elmenni egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálatra (a 18-20. héten), illetve egy laborvizsgálatra, amely vérkép- és vércukorvizsgálatot, valamint vizeletvizsgálatot foglal magában.
tags: #meddig #fogadhatsz #szulesznot