A csecsemők széklete számos információval szolgál a kicsi egészségi állapotáról. Fontos tudni, hogy milyen a csecsemő széklete normális állapotban, és azt is, hogy hogyan változhat. A szülők gyakran aggódnak a gyermek székletének állaga vagy színe miatt, ami teljesen természetes. A baba széklete árulkodó: állaga és színe eltérő a normálistól, ha a kicsi lázas, ha náthás, ha váltás történt a táplálásában, ahogy azt is nagyon pontosan jelzi, ha az édesanyjának zsírosabbá vagy hígabbá vált a teje. Az egészséges baba széklete is változhat, melynek százféle oka lehet, de a változás általában az elfogyasztott táplálékkal kapcsolatos, vagy a baba növésével, amivel együtt az emésztése is változik.
A normális csecsemő széklet
Alapvető eltérés van az anyatejes és a tápszert fogyasztó baba széklete között. Az újszülött baba első széklete a meconium, más néven magzatszurok, mely a magzat bélrendszerében felhalmozódott salakanyag. A csecsemő megszületés után az első napokban figyelhető meg a távozása, általában naponta 2-3 alkalommal ürül. A széklet színe fekete, állaga szurokszerű, ragadós, nehezen lehet lemosni a csecsemő bőréről. Ahogy a baba egyre többet szopizik, kiürül a beleiből a magzatszurok és felváltja az aranysárga színű anyatejes széklet. Ez kezdetben akár minden étkezés után, de még gyakrabban közben jelentkezik, majd egyre ritkul.
Anyatejes csecsemő széklete
A legtöbb anyatejjel táplált csecsemő esetében zöldes-, aranysárga, krémes, kissé nyálkás, gázokkal teli széklet figyelhető meg. Olykor fehér emésztetlen tejdarabok is előfordulhatnak a székletben, melynek oka a csecsemő emésztőrendszerének kezdeti éretlensége. A csecsemő naponta 4-5 alkalommal ürít kisebb mennyiségű székletet, de előfordulhat, hogy sokkal ritkábban, 4-5 naponta. Ez teljesen normálisnak tekinthető abban az esetben, ha a csecsemő vidám, jó kedélyű. Ha a baba csak anyatejet kap, 3-4 hónapos korban már nem ritka és teljesen normális jelenség a heti egy kaki. A ritka székletürítés hátterében az áll, hogy az anyatej minden cseppjét jól hasznosítja a csecsemő szervezete. Szoptatott babáknál néha előfordul zöld színű széklet, ez semmi rosszat nem jelent, nem kell megijedni tőle. Az anyatejjel táplált csecsemő habos zöld széklete jelezheti, hogy több első tejhez jut, mint hátsó tejhez.
Tápszeres csecsemő széklete
A tápszerrel táplált csecsemő széklete világos barnás, élénk sárgás vagy zöldes színű, kissé keményebb formált állagú. Speciális tápszer fogyasztása során inkább a zöldes szín dominál. Ha a baba tápszeres, akkor napi egy kakinak mindenképpen kell lennie, náluk nem érvényes az, mint az anyatejes babáknál, hogy heti egy is elég.
Hozzátáplálás alatti változások
A hozzátáplálás megkezdésével teljesen természetes, hogy a csecsemő székletének színe, állaga és gyakorisága eltér a korábbitól, hiszen új ételekkel találkozik az emésztőrendszere. Jól érzékelhetően változik a széklet abban az esetben is, ha a baba gyümölcsöt, zöldséget vagy húsfélét is fogyaszthat már. A hozzátáplálás kezdetén előfordulhat, hogy a megevett étel szinte teljes egészében „visszaköszön” a pelusban, ez azt jelzi, hogy a kicsi emésztőrendszere még nem érett meg a szilárd táplálékra, nem tudja feldolgozni azt. A hozzátáplálás egyéb kakilási zavarokat is okozhat a picinél: nehezen nyom, erőlködik, a hasa felpuffad.
Málnazselé széklet: az invaginatio jele
A legijesztőbb tünet, ha véres a baba széklete, különösen, ha az málnazselé állagú. A vér megjelenése a székletben valós ok a riadalomra, hiszen akár bélbetüremkedés is állhat a háttérben. Az invaginatio, más néven bélösszecsúszás, egy súlyos állapot, amely leggyakrabban csecsemők és kisgyermekek körében fordul elő. A bél egy szakasza betüremkedik a szomszédos bélszakaszba, ezzel elzárva a normál béltartalom áramlását. Az állapot gyors orvosi beavatkozást igényel, mivel akár bélelhaláshoz vagy hashártyagyulladáshoz is vezethet.
Mi az invaginatio?
Invaginatiónak, azaz bélbetüremkedésnek nevezzük azt az állapotot, amikor egy adott bélszakasz teleszkópszerűen betüremkedik, invaginálódik a folytatásába eső bélszakaszba. A betüremkedett bélszakasz így elszorul, vizenyőssé válik, vérellátása romlik, előrehaladott esetben elhal(hat), átlyukad(hat), akár hashártyagyulladást (esetleg szeptikus sokkot) okozva ezzel. Ezenfelül a betüremkedett bélszakasz elzárja az azt befogadó bél űrterét, ezáltal bélelzáródás alakul ki. A bélbetüremkedéssel leggyakrabban 3-18 hónapos kor közötti gyermekeknél találkozunk, újszülöttkorban és 3 éves kor felett ritkán fordul elő. A bélbetüremkedés az egyik leggyakoribb sebészeti jellegű heveny hasi megbetegedés a 2-3 év alatti korosztálynál. 1000 gyermekből 2-4 esetben fordul elő. Fiúkban kissé gyakrabban találkozunk vele, mint leánygyermekekben.
Az invaginatio tünetei
A bélbetüremkedés jellegzetes tünetei a szinte teljes “jól létet” követő, igen erős, görcsös és periodikus hasi fájdalom/sírás és nyugtalanság. A fájdalmas “roham” néhány percig tart, a kisgyermek utána megnyugszik, de a görcsök 15-20 perc múlva ismét jelentkeznek. Jellemző tünet még a nem emésztett vérrel keveredett, úgynevezett “málnazselé” széklet ürítése, mely késői tünetek közé tartozik. A véres széklet az érintett bélszakasz vérellátási zavarát jelzi. Fizikális vizsgálattal sokszor tapintható a hasban hurkaszerű képlet. Előrehaladott állapotban a has megpuffad, láz jelentkezhet, a hányás miatt kiszáradás lép fel. Fontos megjegyezni, hogy az invaginatio sürgős orvosi ellátást igényel!
Gyermekkori bélelzáródás megközelítése
Az invaginatio okai
Az esetek többségében a bélbetüremkedésnek nincs kimutatható anatómiai oka. Ilyenkor az ok fokozott bélperisztaltika, legtöbbször banális vírusfertőzéshez (vagy felső légúti huruthoz) társulva. Szezonális eltérést is mutat a betegség, ami általában összefüggést mutat a vírusfertőzésekkel (légúti, gasztrointesztinális vagy mindkettő). A legtöbb eset májusban, júniusban és júliusban jelentkezik. Néhány esetben azonban a bélfal veleszületett vagy szerzett rendellenessége (pl. polipus, tumor), esetleg egy elakadt idegentest okozza. Kiemelnénk, hogy a betegség kialakulását megelőzni sajnos nem lehet.
A bélbetüremkedés leggyakoribb okai:
- Fokozott bélperisztaltika vírusfertőzésekhez társulva
- Felső légúti hurut
- Bélfal veleszületett vagy szerzett rendellenességei (pl. polipus, tumor)
- Elakadt idegentest
Diagnosztizálás
A diagnózis felállítása a jellegzetes anamnesztikus adatok és tünetek, a fizikális vizsgálattal tapintható esetleges rezisztencia, véres székletürítés és az ultrahangvizsgálati lelet alapján lehetséges. Ezenfelül laboratóriumi vérvizsgálatot is végzünk a diagnosztikában, ezzel leginkább a kiszáradás mértékét, esetleges vérvesztést állapítjuk meg. Az elsődlegesen választandó képalkotó vizsgálat a hasi ultrahang. Ezzel kellő gyakorlat mellett közel teljes biztonsággal felállítható az invaginatio diagnózisa.
Kezelés bélbetüremkedés esetén
A terápia célja a bélbetüremkedés megszüntetése (desinvaginatio), melyet a diagnózis felállítása után azonnal meg kell kezdeni, hiszen a betegség akár halálhoz is vezethet a bélelhalás talaján kialakult szeptikus sokk vagy hashártyagyulladás miatt. A gyermek előkészítése a szájon át való folyadék- és táplálékbevitel felfüggesztését, vénabiztosítást, a folyadék- és energiaszükséglet biztosítása végett infúziós kezelést jelenti. Előrehaladottabb állapotban antibiotikum terápia válhat szükségessé, valamint a tápcsatorna tehermentesítése miatt gyomorszonda levezetésére is sor kerülhet. Oki terápiát az igazolt invaginatio mielőbbi megszüntetése jelenti.
Az invaginatio megszüntetésére jelenleg a hidrosztatikus (folyadékkal) vagy pneumatikus (gázzal/levegővel) történő desinvaginatio, illetve a műtéti kezelés jön szóba. Magyarországon a legelterjedtebb a folyadékkal (fiziológiás sóoldattal) végzett kezelés, de egyes helyeken levegőt használnak erre a célra. A konzervatív kezelés az esetek 80%-ában sikeres, ennek jele, hogy a beteg megkönnyebbül, béltartalom és gázok ürülnek, valamint a desinvaginatiora használt anyag megjelenik a vékonybélben. Ha az előzőekben leírt, nem sebészeti módszer eredménytelen, vagy ha vékonybél csúszott vékonybélbe, műtétet kell végezni.
Prognózis
A különböző kezelési módszerek mellett akár teljes gyógyulás is várható. A betegek szövődménymentes gyógyulást követően nem igényelnek gondozást, de a beteg, illetve hozzátartozók figyelmét szükséges felhívni az ismétlődés lehetőségére. A bélbetüremkedés konzervatív kezelést követően 10%-ban, műtét után 3-4%-ban ismételten is előfordulhat, általában fél éven belül. Amennyiben a bélbetüremkedés hátterében krónikus bélbetegség áll, az gyermekgasztroenterológus által gondozandó.
Egyéb okok, amelyek véres székletet okozhatnak csecsemőknél
Málnazselé széklet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, de vannak más okok is, amelyek véres székletet okozhatnak csecsemőknél:
- Végbél berepedése: Ha a végbél berepedése miatt lelünk vért a székletben, az élénkpiros, friss vérnek látszik. A túl kemény széklet felsértheti a végbél területén található ereket, ilyenkor a vérzést ez a sérülés okozza.
- Vírusos vagy bakteriális fertőzések: Nyálkás vér a székletben csecsemőknél kialakulhat valamilyen fertőzés következtében. Ilyenkor hasmenés, hasfájás és haspuffadás és gyakran láz is jelentkezik. A hirtelen bűzössé váló széklet mindig valamilyen bajra utal, egészen piciknél akár rotavírus is okozhatja, a kicsit nagyobb babáknál pedig, akik már fogyaszthatnak csirkehúst is, akár szalmonella is lehet a kiváltó ok.
- Anyatejes babák megsérthetik az anyuka mellbimbóját: Az anyatejes babák megsérthetik az anyuka mellbimbóját, és a lenyelt vér megjelenhet a székletben.
- Ételallergia: Már a hozzátáplálás időszaka előtt is jelentkezhetnek az ételallergia tünetei gyerekeknél. Erre utalhat a gyakori hasfájás, puffadás, vagy bőrtünetek - csalánkiütés gyerekeknél vagy ekcéma - és a nyálkás vér a székletben csecsemőknél. A szoptatott csecsemőnél az anyatejjel átjutó allergén fehérjék, tápszeres babáknál a tehéntej alapú tápszerek okozhatnak ételallergiás tüneteket.
- K-vitamin hiány: Ritkán előfordulhat még sebészeti kezelést igénylő bélfejlődési rendellenesség, illetve K-vitamin hiány okozta vérzékenység is okozhat ilyen panaszt.
- Ételek (cékla, paradicsom): Nyálkás vér a székletben csecsemőknél tehát több okból is jelentkezhet. Láthatjuk, hogy a kiváltója az olyan egészen banális okoktól, mint a cékla vagy paradicsom fogyasztás, súlyos, mielőbbi orvosi kezelést igénylő állapot is lehet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Minden esetben, ha véres székletet észlelünk a csecsemőnél, azonnal orvoshoz kell fordulni! Fontos, hogy a pelenkát is, amelyben a véres székletet találtuk, magunkkal vigyük, mert fontos információkat tartalmaz az orvos számára. Ha a hasmenéshez láz és hányás is társul: irány az orvos! Ha gyermekünknél erős, görcsös, periodikusan fellépő hasi fájdalmat észlelünk, a gyermek sír, térdeit a hasához húzza közben, azon nyomban forduljunk gyermekorvoshoz, különösen ha hányás, málnazselészéklet ürítése társul hozzá! Ha invaginatio gyanúja áll fenn, a gyermek ne kapjon enni-inni, valamint fájdalomcsillapítót sem, mert az a tüneteket elnyomná a fizikális vizsgálathoz.
tags: #malnazsele #szeklet #csecsemo