A köldökzsinór egy látható kapocs az édesanya és a magzat között, melynek nyomát egész életünkben hordozzuk. A várandósság alatt a baba és a mama nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is szoros kötelékben vannak egymással. A köldökzsinór a fogamzástól számított ötödik hét után kezd kialakulni, és a huszonnyolcadik hétig fejlődik. Ebben a rugalmas, régi telefonzsinórhoz hasonló színes tekercsben egy kocsonyás anyagba ágyazva középen fut egy vastag véna, valamint két vékonyabb artéria.
A köldökzsinór anatómiája és működése
A köldökzsinór biztosítja az anyaméhben a magzat oxigén- és tápanyagellátását a méhlepényen (placenta) keresztül. Átmérője átlagosan 1,5 és 3,6 cm között változik. A vénában oxigén és tápanyagdús vér áramlik a méhlepényből a baba felé. Ezt a vénát körbefonja két vékonyabb artéria, amikben a vér áramlása pont ellentétes. Az artériákban szén-dioxidban és hulladékanyagokban gazdag vér áramlik a kisbabából a méhlepénybe. Az erek a méhlepény baba felőli „tányérjában” futva szerteágaznak és mint egy sokszorosan elágazó ujjacska, belenyúlnak a méhlepény belső részébe, ahol megtörténik az anyagcsere. A kisbaba méhen belüli vérkeringése tehát teljesen más, mint a mi keringésünk: nálunk a kis vérkörben a tüdőn keresztül történik meg a gázcsere, a nagyvérkör pedig a testet látja el vérrel.
A köldökzsinór elvágásának jelentősége és időzítése
Amikor a kisbaba világra jön, életében először levegőt vesz (általában felsír), és bekapcsol a kis vérkör, hogy ettől a pillanattól kezdve a gázcsere a tüdőn keresztül történjen meg. A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével. Fontos azonban az időzítés. Amíg a baba a köldökzsinóron keresztül kapcsolatban marad a méhlepénnyel, és amíg a méhlepény nem lökődik le, addig a baba a köldökzsinóron keresztül is kap még oxigéndús vért.
A késleltetett köldökzsinór ellátás előnyei és hátrányai
Ha a köldökzsinórt nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinóron keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe. Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet. Ha azonnal elvágják, a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét.
A 2013-ban publikált Cochrane adatbázis meta-analízise megállapította, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál:
- Az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb.
- Magasabb a vérük hemoglobin szintje az életük első két napján.
- Az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől.
Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni. Ez logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza. A jó hír, hogy a sárgaság általában nem komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető. A sárgaság veszélye csökkenthető a minél gyakoribb szoptatással, mivel a kolosztrum hashajtó hatású, és segít a magzatszurok (mekónium) kiürítésében, ami sok bilirubint tartalmaz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is - várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával. Az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás stb.) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében. A köldökzsinór pulzálási ideje változó, de legtöbb esetben egy-két percen belül megszűnik. Kórházi körülmények között Magyarországon a legtöbb helyen már legalább egy-öt percet várnak a köldökzsinór elkötésével. Azonban császáros szülésnél vagy egészségügyi problémák esetén (pl. fokozott anyai vérzés kockázata) hamarabb elvághatják a köldökzsinórt.
Magyar Péter bejelenti a Tisza-kormány első minisztereit - ÉLŐ
A köldökcsonk ápolása
Megszületést követően a köldökzsinórt leszorítják és egy steril ollóval átvágják, majd az újszülött hasfalától pár centiméterre rákerül a köldökcsatt, az átvágott felszínt fertőtlenítik. Az újszülött köldökzsinórjának ezt a maradványát nevezik köldökcsonknak, mely pár órán belül elkezd száradni, színe fehéresről barnás-szürkére változik. A természetes száradás következtében a köldökcsatt már az első életnapokon le is vehető az újszülöttről.
Otthoni ellátás
A köldökcsonk ápolása sok szülő számára jelenthet kihívást. A seb gyors és zavartalan gyógyulását azzal segíthetjük elő, ha tisztán és szárazon tartjuk a területet. A csonkot borító varr véd a kórokozóktól, és ha víz éri, akkor az felpuhulhat, ezáltal veszít védőfunkciójából. Az otthoni ellátás során a szülők feladata elsősorban a köldökcsonk szárazon tartása, ezzel is tovább segítve az élettani, természetes folyamatot, melynek következtében átlagosan egyhetes életkorban a köldökcsonk „leesik”. Ez az időszak akár 3 hétig is elhúzódhat. Amennyiben 3 hét alatt mégsem történik meg a köldökcsonk leesése, orvosi vizsgálat szükséges.
Fertőtlenítés és modern ajánlások
Korábban széles körben alkalmazták tisztába tételt követően a fertőtlenítő hatású sebhintőport, más néven a hexaklorofént, valamint 70%-os alkoholt (spiritus salicylatus). Egyre inkább elterjedőben van az Octenisept használata, amely hatóanyagaként fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkező oktenidin-hidrokloridot/fenoxietanolt tartalmaz. A jelenlegi nemzetközi ajánlások alapján azonban nem szükséges a köldökcsonk rutinszerű, naponta történő többszöri fertőtlenítése, a hintőporozás pedig különösen elavult módszernek számít. Kerülni kell minden olyan kezelési módot, ami nedves környezetet hoz létre a köldökcsonk környezetében, illetve a sebfelületen (például vizes áztatás, szappanvizes lemosás, gyakori nedves fertőtlenítés, hintőporozás). Ha vizelettel, széklettel szennyeződne, fertőtlenítés javasolt.
Köldökzsinórral kapcsolatos lehetséges szövődmények és rendellenességek
A köldökzsinór-süllyedés egy jelentős szülészeti szövődmény, amely a vajúdás és a szülés során előfordulhat. Akkor következik be, amikor a köldökzsinór a szülés során a méhnyakon keresztül a magzat előtt a szülőcsatornába csúszik. Ez akkor fordulhat elő, amikor a membránok megrepednek (víz folyik), és a magzat feje vagy teste nem illeszkedik megfelelően a medencébe. Az állapot a köldökzsinór összenyomódásához vezethet, ami veszélyeztetheti a magzat véráramlását és oxigénellátását, ami magzati distresszt eredményez. Gyakori tünetek közé tartozik a magzati szívfrekvencia rendellenessége, a látható köldökzsinór a hüvelyben és az anyai kellemetlenségek.
Köldökzsinór vérzés és egyéb problémák
Minimális váladékozás és szivárgó vérzés elő-előfordulhat a köldökcsonk leesése után, egyéb más tünetek hiányában nem szükséges orvosi vizsgálat a rutin státuszvizsgálaton kívül. Ha azonban a váladék bűzös, a köldökcsonk vagy a későbbi seb körül fokozódik a bőrpír, illetve gyakorivá válik a szivárgó vérzés, minél előbb orvosi vizsgálat szükséges.
Gyakori jelenség az úgynevezett „köldökgomba”, más néven köldök granuloma, ami egy sarjszövet megjelenése a köldökcsonk helyén. Ennek kezelése ezüst-nitrát oldattal történik pár alkalommal, ami a sarjszövet leszáradását eredményezi. Előfordulhat az is, hogy a köldökcsonk nagyobb méretű, és beleakad a pelenkába, amely vérzést okozhat.
Az újszülöttek negyede nyakra tekeredett köldökzsinórral születik. Ez az esetek túlnyomó többségében nem jelent gondot. Ritkábban fordul elő, hogy a köldökzsinór kézre vagy lábra tekeredik. Nagyon ritkán, a babák egy százalékánál a köldökzsinóron egy vagy több csomó alakulhat ki. Ha a csomó nem válik feszessé, nem jelent veszélyt a baba számára.
Köldökzsinór vér pH vizsgálata
A DE KK Szülészeti Klinikán 2021. júniusában bevezetésre került a szülés utáni köldökzsinór vér rutin vizsgálata. A köldökzsinór vérminta pH vizsgálata során megállapítást nyerhet, fennáll-e az acidosis állapota. Súlyos acidosis esetén (7,0 pH) megerősíti az intrapartum asphyxia fennállását, ám annak hiánya esetén egyéb körülmények játszanak szerepet a szövődmények kialakulásában. Bevezetésével lehetőség nyílt egy olyan vizsgálat alkalmazására, mely könnyen reprodukálható, és objektíven értékeli az egyes kimenetelek hatását.
| Vizsgált esetek száma | Anyai átlagéletkor | Koraszülések száma | Terminusban születettek száma | 40. gesztációs héten túli újszülöttek száma | Átlagos pH érték |
|---|---|---|---|---|---|
| 511 | 29,07 év | 35 | 363 | 113 | 7,282 |
A terhesség első hónapja és a várandósgondozás
A sikeres megtermékenyítés után mostantól két hetes a kismama. A megtermékenyülés után a negyedik hét vége a terhesség első hónapja. A menstruáció kimaradása a terhesség első biztos jele. Az első hónap eltelte után már biztosan meg lehet állapítani a várandósság tényét. A beágyazódás után a szervezet HCG-t (humán korion-gonadotropin, terhességi hormon) szabadít fel, amely a méhlepény sejtjeiben termelődik. A terhességi tesztek is a HCG hormon jelenlétét mutatják ki pozitív eredmény esetén.
A terhesgondozást nőgyógyász szakorvos, a szülésznő, a háziorvos és a védőnő együtt végzi. A várandósgondozást és a szükséges vizsgálatok menetét a 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet szabályozza. Fontos, hogy a vizsgálatok segítségével mielőbb kiszűrjék a terhességi magas vérnyomást és a terhességi toxémiát.
tags: #majom #koldokzsinor #koldokzsinorverzes