Magzatvíz és magzati ultrahang: Amit tudni érdemes a terhesség alatt

A terhesség során a leendő szülők számára a legfontosabb a magzat egészsége és fejlődése. Ebben nyújt alapvető segítséget a magzati ultrahangvizsgálat, amely számos kulcsfontosságú információt adhat a baba állapotáról, beleértve a magzatvíz mennyiségét és minőségét is. Emellett a különféle vírusfertőzések is komoly veszélyt jelenthetnek a fejlődő magzatra, ezért fontos tisztában lenni a kockázatokkal és a megelőzés lehetőségeivel.

A magzatvíz jelentősége

A magzat a méhben magzatvízben úszik, amely létfontosságú szerepet tölt be a fejlődése során. A magzatvíz tiszta, esetleg opálos, vízszerű folyadék, benne magzatmáz bolyhok, az úgynevezett flocculusok úsznak.

A magzatvíz főbb funkciói:

• Védőburokként szolgál: Egyenletes hőmérsékletet biztosít a magzat számára, és védi a külvilágból érkező nyomástól, ütéstől, rázkódástól.
• Köldökzsinór védelme: Megakadályozza a köldökzsinór összenyomódását, biztosítva ezzel a magzat folyamatos oxigén- és tápanyagellátását.
• Anyagcsere: Fontos szerepe van az anyagcserében, mennyisége háromóránként kicserélődik.
• Mozgás lehetősége: Lehetővé teszi a magzat számára a szabad mozgást, ami elengedhetetlen a csontok és izmok fejlődéséhez.

A magzatvíz mennyisége folyamatosan nő a terhesség előrehaladtával, a legtöbb magzatvíz a terhesség 36. hetében van, akár 1-1,5 liter is lehet a mennyisége. Az ultrahangvizsgálat lehetőséget ad a magzatvíz mennyiségének mérésére is, amely fontos a magzat normális fejlődéséhez. A túl sok (polihidramnion) vagy túl kevés magzatvíz (oligohidramnion) olyan állapotokat jelezhet, amelyek kezelést igényelhetnek.

Kevés magzatvíz (oligohidramnion)

Akkor beszélhetünk kevés magzatvízről, ha mennyisége fél liter alá csökken. Ezt oligohidramnionnak nevezzük, és a terhességek kb. 2 százalékában fordul elő. Ha felmerül a gyanú, hogy kevés a magzatvíz, akkor ismételt vizsgálatra van szükség.

A kevés magzatvíz okai lehetnek:

• Vesefejlődési zavar, ami elégtelen termelődést eredményez.
• Magzati oxigénhiány.
• A méhlepény meszesedése.

Előfordulhat az is, hogy nem áll a háttérben semmilyen kóros állapot, ilyenkor lehetséges, hogy éppen abban a pillanatban történt a magzatvíz mennyiségének meghatározása, amikor a termelődés mértéke meghaladta a felszívódás mértékét, tehát egy pillanatnyi állapotot rögzített. Ebben az esetben semmilyen későbbi következménnyel nem jár az állapot.

Magzati ultrahangvizsgálatok a terhesség alatt

A magzati ultrahang egy képalkotó vizsgálat, amelyet terhesség alatt használnak a magzat fejlődésének és egészségi állapotának ellenőrzésére. Ultrahanghullámok segítségével készít képet a méhben lévő babáról. A vizsgálat célja a terhességi kor meghatározása, a magzat növekedésének nyomon követése, az esetleges fejlődési rendellenességek felismerése és a méhlepény állapotának ellenőrzése. Ez egy biztonságos és fájdalommentes módszer, amely nélkülözhetetlen a várandósgondozás során.

Az ultrahang az egyik leggyakoribb és legbiztonságosabb módszer a terhesség nyomon követésére, mivel nem alkalmaz ionizáló sugárzást, így sem az anya, sem a magzat számára nem jelent egészségügyi kockázatot. A vizsgálat során egy speciális készülék, az ultrahang-transzducer hanghullámokat bocsát ki, amelyek visszaverődnek a magzat és a méh szerveiről.

A magzati ultrahang célja, hogy részletes információkat nyújtson a magzat fejlődéséről, méretéről, szívveréséről, mozgásáról, valamint a méhlepény és a köldökzsinór állapotáról. A terhesség különböző szakaszaiban végzett ultrahangvizsgálatok lehetővé teszik a fejlődési rendellenességek korai felismerését, a terhességi életkor meghatározását, valamint a magzat fekvésének és állapotának folyamatos ellenőrzését.

A magzati ultrahang vizsgálat menete

Az ultrahangvizsgálat fájdalommentes, és általában 20-30 percig tart. A vizsgálat menete a következő:

1. Gél alkalmazása: A vizsgálatot végző orvos vagy technikus egy speciális gélt alkalmaz az anya hasára, hogy elősegítse a hanghullámok vezetését. A páciens egy kényelmes pozícióban fekszik a vizsgálóasztalon, miközben a transzducert a hasára helyezik.
2. Képkészítés: A transzducert a has felületén mozgatják, hogy különböző szögekből képeket készítsenek a méhben fejlődő magzatról. Az ultrahang készülék valós idejű képet ad a monitoron, így az orvos követheti a magzat mozgását, szívverését, és mérheti a fej, has és végtagok méretét.
3. Eredmények elemzése: Az ultrahang során kapott képeket az orvos elemzi, és részletes információkat nyújt a magzat egészségi állapotáról. A képek alapján megállapíthatók a magzat fejlettségi szintje, a méhlepény állapota, valamint a magzatvíz mennyisége.

Mikor indokolt a magzati ultrahang vizsgálat?

A magzati ultrahang számos fontos információt nyújt a terhességről és a magzat fejlődéséről, így többféle állapot és betegség korai felismerésében és diagnosztizálásában segít.

A következő állapotok esetén lehet szükség ultrahangvizsgálatra:

• Down-szindróma és egyéb genetikai rendellenességek: A magzati ultrahang segíthet felismerni bizonyos genetikai rendellenességek, például a Down-szindróma jeleit, különösen a terhesség 11-13. hetében végzett tarkóredő vizsgálat során. Ez a vizsgálat a magzat nyaki területén található bőr alatti folyadék vastagságát méri, amely a Down-szindróma és más genetikai rendellenességek egyik kockázati tényezője lehet.
• Nyitott gerinc (spina bifida): A spina bifida olyan fejlődési rendellenesség, amely során a gerincoszlop nem záródik megfelelően. Az ultrahangvizsgálat a második trimeszterben (18-22. hét) segíthet felismerni ezt az állapotot, amikor a magzat gerincének részletes képét vizsgálják.
• Szívhibák: A magzati ultrahang fontos szerepet játszik a veleszületett szívhibák felismerésében. A magzati szív vizsgálata során az orvos képes megfigyelni a szív struktúráit és a véráramlást, ami lehetővé teszi a szívbetegségek korai felismerését.
• Méhen belüli növekedési visszamaradás (IUGR): Az IUGR azt jelenti, hogy a magzat nem fejlődik megfelelően, és kisebb a vártnál. Az ultrahangvizsgálat rendszeres alkalmazása lehetővé teszi a magzat növekedésének nyomon követését, és segít felismerni, ha a magzat nem kap elegendő tápanyagot vagy oxigént a méhben.
• Többes terhesség: A magzati ultrahang segítségével felismerhetők az ikerterhességek vagy más többes terhességek, és lehetővé válik a magzatok számának és állapotának nyomon követése. Az ultrahang segítségével az orvos ellenőrizheti, hogy a magzatok megfelelően fejlődnek-e, és nincsenek-e komplikációk, például a köldökzsinór összegabalyodása.
• Placenta rendellenességek: Az ultrahangvizsgálat segít felismerni a placenta helyzetével és működésével kapcsolatos problémákat, például a placenta previa-t (amikor a méhlepény túl közel helyezkedik el a méhnyakhoz), vagy a placenta leválást, ami komoly komplikációkat okozhat a terhesség során.
• Magzatvíz mennyiségének rendellenességei: Az ultrahangvizsgálat lehetőséget ad a magzatvíz mennyiségének mérésére is, amely fontos a magzat normális fejlődéséhez. A túl sok (polihidramnion) vagy túl kevés magzatvíz (oligohidramnion) olyan állapotokat jelezhet, amelyek kezelést igényelhetnek.
• Terhesség megerősítése és terhességi kor meghatározása: Az ultrahang az egyik legmegbízhatóbb módszer a terhesség megerősítésére és a terhességi kor pontos meghatározására. Az első ultrahang általában a terhesség 6-8. hetében történik, amikor az orvos megvizsgálja a magzat szívverését és fejlődési ütemét.

A magzati ultrahang előnyei és korlátai

Előnyök:

• Biztonságos: Az ultrahang nem használ sugárzást, ezért teljesen biztonságos mind a magzat, mind az anya számára.
• Korai felismerés: A magzati fejlődés rendellenességeinek korai felismerése lehetővé teszi a megfelelő orvosi kezelést és a szülési terv előkészítését.
• Valós idejű információk: Az ultrahang valós időben mutatja meg a magzat mozgását és fejlődését, ami segít az orvosnak pontos diagnózist felállítani.

Korlátok:

• Hamis pozitív vagy negatív eredmények: Bizonyos esetekben előfordulhatnak hamis pozitív eredmények, amikor az ultrahang rendellenességet mutat, de későbbi vizsgálatok ezt nem igazolják. Ritkán hamis negatív eredmények is előfordulhatnak, amikor a rendellenesség nem látható az ultrahangon.
• Korlátozott anatómiai részlet: Bár az ultrahang kiválóan alkalmas a magzat szerveinek és fejlődésének vizsgálatára, bizonyos finomabb anatómiai részleteket, például a genetikai rendellenességeket, nem mindig lehet kimutatni.

Mikor végeznek magzati ultrahangot a terhesség során?

A szokásos terhesgondozás során négy kulcsfontosságú ultrahangvizsgálat (UH) elvégzése a legszükségesebb:

1. Korai ultrahang a 6-9. terhességi héten (nem kötelező): Az utolsó menstruáció első napjától számított 6-9. hetében végzett ellenőrzés célja a terhesség élő voltának, méhen belüli elhelyezkedésének, a magzatok számának és a pontos terhességi kornak a megállapítása.
2. Első genetikai ultrahang a 11-14. (ideálisan betöltött 12.) héten: A várandósság egyik legfontosabb szűrővizsgálata. Ekkor történik az esetleges magzati kromoszómaeltérések elsődleges szűrése, hisz ebben az időszakban már észlelhetők az úgynevezett átmeneti gyanújelek az ilyen eltérésekkel sújtott magzatok nagy részében (80-90%-ában). Ilyen gyanújel lehet például az orrcsont hiánya vagy csökevényes volta, a magzati tarkónál a bőr alatti folyadékréteg túlzott vastagsága. Bármilyen gyanújel esetén további vizsgálatot fog javasolni az orvos, hogy kizárja vagy a gyanú továbbo fennállása esetén, magasabb rendű vizsgálatot tanácsoljon. Az első genetikai ultrahanggal együtt ajánlott kombinált teszt elvégeztetése, amely kockázatbecslés még nagyobb eséllyel szűri ki a kromoszómahibákat a hormonokat mérő laborvizsgálat által.
3. Második genetikai ultrahang a 18-20. terhességi héten: Ebben a terhességi korban történik a legtöbb, ultrahanggal észlelhető fejlődési rendellenesség szűrése. Ez a szűrőteszt tulajdonképpen az anatómiai szűrővizsgálat, mivel a magzat mérete már nagyobb, így a belső szervei is megfelelően vizsgálhatók. A vizsgálat elsődleges célja az ajak és a szájpad hasadék, a nyitott gerinc és a dongaláb szűrése. Ekkor már biztosan megállapítható a magzat neme is. Amennyiben e vizsgálaton a szakorvos gyanújelet lát, annak megerősítése vagy cáfolata céljából ellenőrző ultrahangvizsgálatot és mérlegelése alapján további, magasabb rendű vizsgálatot javasolhat. Ebben a terhességi korban még lehetőség van a magzatvíz mintavétel elvégzésére.
4. Utolsó ultrahang vizsgálat a 28-32. héten: A terhesség 30. hetében sor kerül a következő ultrahangvizsgálatra. Ellenőrizzük a magzat növekedési ütemét, a lepény működését és a magzatvíz mennyiségét, és kizárható az esetlegesen kialakult vízfejűség is. Ilyenkor vizsgáljuk a magzat fekvését is, mert a babák ilyenkor már gyakorolhatják a szüléshez szükséges pozíció felvételét.

Indokolt esetben további ultrahangvizsgálatokra is sor kerülhet, például a terhességi cukorbetegség vagy a magas vérnyomás miatt.

Magzatot károsító vírusfertőzések és a magzatvíz

A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának. A magzatra is veszélyes vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt. Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad.

A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.

A legismertebb magzati vírusfertőzések:

• Rubeola: A gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során. A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő. Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne.
• Cytomegalovírus (CMV): A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte.
• Herpes simplex vírus (HSV): A HSV-1 és HSV-2 a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza. A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet.
• Parvo B19 vírus: Gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.
• Varicella-zooster vírus (VZV): Az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg.
• Hepatitis B vírus: A vért, a vérkészítményeket, a szövetnedveket és más váladékokat - ondó, hüvelyváladék, nyál - terjesztik. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. A magzati fertőződéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat.
• Influenza: Nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát. Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában.

Amnioscopia és amniocentesis

Ezek a vizsgálatok a magzatvíz és a magzat állapotának pontosabb megítélésére szolgálnak, különösen, ha az ultrahang vagy a laborvizsgálatok gyanút vetnek fel valamilyen problémára.

Amnioscopia

Az amnioscopia a magzatvíz állagának, színének, mennyiségének megítélésére szolgáló vizsgálat. A CTG-vel és az áramlásos ultrahangvizsgálattal (flowmetria) egymást kiegészítve, de más-más módon nyújtanak felvilágosítást a magzat állapotáról. Viszont míg a CTG és az áramlásos vizsgálat a baba pillanatnyi állapotáról ad tájékoztatást, addig az amnioszkópia azt mutatja meg, hogy a megelőző napokban, órákban fennállt-e átmeneti oxigénhiányos állapot a magzatnál.

Tartós oxigénhiány (krónikus hypoxia) fennálltakor ugyanis a magzati vérkeringés átrendeződik, az életfontosságú szervekbe - a szívbe, agyba, mellékvesékbe - továbbra is elegendő vérmennyiség áramlik. A vázizmokban, vesékben, bélrendszerben viszont csökken a vérellátás. Emiatt a gyomor-bélrendszer működése fokozódik, és ennek következtében a baba meconiumot (magzatszurkot) ürít a magzatvízbe, azaz belekakál. A víztiszta folyadék emiatt zöldesen elszíneződik. Ezért az amnioszkópos vizsgálatot minden olyan esetben érdemes elvégezni, amikor a magzat oxigénhiányos állapotának a valószínűsége fennáll.

Mikor indokolt az amnioscopia?

Általában a szülés kiírt időpontja környékén végzik (kétnaponta), vagy túlhordáskor (ilyenkor már naponta), azért, hogy ellenőrizzék a baba állapotát ezzel az egyszerű, informatív, megbízható módszerrel. Vannak olyan esetek, amikor feltétlenül ajánlott az amnioszkópia. Például ha a CTG-n a magzati szívhang nem volt megfelelő, ha a méhlepény működése elégtelen, valamint burokrepedés, illetve terhességi mérgezés gyanújakor. A 37. terhességi hetet azonban minden esetben ki kell várni, mert a vizsgálat során a burok megrepedhet, és a szülés idő előtt megindulhat.

Szövődmények és fájdalom

Másik szövődmény a vérzés, mely akkor léphet fel, ha a lepény túl mélyen tapad, vagy ha durván végzik a beavatkozást. Enyhébb vérezgetés, pecsételés előfordulása viszont gyakori a vizsgálatot követően 1-2 napig. A fertőzés veszélye is fennáll, a higiéniás szabályok betartásával azonban ennek az esélye minimális. A vizsgálatot elölfekvő lepény (placenta praevia), vérzés és hüvelyfertőzés esetén nem lehet elvégezni.

Ha a méhszáj még teljesen zárt és a méhnyak hossza sem rövidült még meg, akkor a beavatkozás tényleg kissé kellemetlen lehet a kismama számára, hiszen ekkor a vizsgálóeszköz felvezetése nehézkesebb. De ez a ritka. Az is sokat számít, hogy az orvos elég kíméletesen, óvatosan végzi-e a vizsgálatot! Az esetek kilencven százalékában azonban nem jár több fájdalommal, mint egy "kacsával" végzett általános nőgyógyászati vizsgálat, vagy méhnyakrák-szűrés. Általánosságban elmondható, hogy a várandósok által ennyire rettegett vizsgálatnak a kellemetlensége jelentősen túlértékelt.

Amniocentesis (magzatvíz mintavétel)

Napjainkban az ultrahangvizsgálatok és a laboratóriumi technika révén egyre nagyobb lehetőség van arra, hogy a magzat méhen belüli állapotát és az esetleges fejlődési rendellenességeit minél korábban felismerjük. Ilyen például a kombinált teszt, mely ultrahangvizsgálattal és anyai vérből igyekszik megállapítani már a várandósság 11. és 14. hete között a Down-, az Edwards- vagy a Patau-szindróma előfordulását. Amennyiben ezen tesztek eredményei kóros értékek, vagy gyanú adódhat a magzat fejlődési rendellenességére, akkor indokolt a magzatvíz-mintavétel, vagyis az amniocentesis elvégzése.

Az amniocentesis minimálinvazív sebészeti eljárás, melynek lényege, hogy a magzatburkon (amnionburok) áthatolva magzatvízmintát nyerjünk. Megjegyzendő, hogy a magzatvizet a várandósság ezen időszakában (11-14. hét) az amnion termeli, mennyisége ekkor 2-300 milliliter és csak magzati elemeket tartalmaz, így a magzati sejtekből végzett kromoszómatenyésztés adhat biztos választ arra vonatkozóan, hogy a feltételezett fejlődési rendellenesség jelen van-e vagy kizárható.

Hogyan történik a vizsgálat?

Az anyai hasfal fertőtlenítése és a tervezett behatolási hely (lidocainnal történő) érzéstelenítését követően hasi-UH-kontroll mellett igen vékony tűvel (átmérő: 1,2 mm!) a hasfal és méhizomzaton keresztül, a magzatburkot - mely szorosan tapad a méhfal izomzatához - átszúrva érünk az amnionűrbe, ahonnan a kívánt magzatvízmintát nyerjük. A tű hegye úgy van kiképezve, hogy a tű többi részétől eltérően intenzívebb UH-jelet ad, így pontosan észlelhető, hogy hol helyezkedik el - elkerülendő az esetleges magzati, lepény- vagy köldökzsinór-sérülést. További fontos momentum, hogy a magzati lepény általában a 16. hétre alakul ki teljesen és kezdi el irányítását az anyai és magzati szervezet felett, vagyis kialakul az úgynevezett foetomaternális egység a lepény közreműködésének köszönhetően, így az általunk végzett beavatkozásnál nagyon fontos, hogy a lepény ne sérüljön, ezt a folyamatos UH-ellenőrzés biztosítja.

Szövődmények és kockázatok

A leírtakból következik, hogy a beavatkozás során át kell hatolni az anyai hasfalon, a méhizomzaton és a magzatburkon, így az ingerlékenyebb méhizomzat összehúzódásával (görcsök), az érzéstelenítés elmúltával az anyai hasfal fájdalmával, gyulladásával lehet számolni, illetve érsérülés esetén kisebb fokú hüvelyi vérzéssel is. Összességében a felsorolt esetleges szövődmények miatti vetélés kockázata minimálisnak mondható: 100 az 1-hez.

A beavatkozás révén biztos kórmegállapítás, diagnózis nyerhető, ezt kell mérlegelni az esetleges kockázat mellett. Az elmondottak megbeszélése és alapos ismertetése a kezelőorvos feladata, de a beavatkozás elvégzése vagy elvetése mindenkor a szülők, elsősorban az anya döntése, csak az ő beleegyezésével kerülhet rá sor.

Babamozi és 3D/4D ultrahang

A babamozi a magzat képi megjelenítését jelenti, ahol 4D/5D képek és videók készülnek a születendő gyermekről. Segíti a szülő-gyermek kötődést. A legideálisabb időszak a 24-28. hét, ekkor már a laikusok számára is jól felismerhető a magzat keze, lába, mellkasa, arca.

A 3D leképzés a 2D technikára épülő módszer, ahol a készülék az ultrahang beesési szögének változtatásával leképezi a magzatot; a harmadik dimenzió tulajdonképpen a mélységet jelenti. Az általunk használt készülék alkalmas a nagy sebességű 3D leképezésre, amelynek segítségével egy valós idejű mozgó képsort tud rögzíteni. Jelen tudásunk szerint az ultrahang vizsgálat nincs káros hatással sem az anyára sem a magzatra. A babamoziért garanciát vállalnak, ha első alkalommal nem sikerül képet készíteni a magzatról, akkor visszahívják a kismamát egy ingyenes második babamozira, amennyiben a várandós az ideális vizsgálati időszakon belül jelentkezett a vizsgálatra.

tags: #magzatviz #free #picture