A terhesség, a méhen belüli fejlődés izgalmas és titokzatos időszak, amelyben a leendő édesanya és a magzat is számos változáson megy keresztül. A 9 hónapos várandósság, azaz a 40 hét vagy 280 nap, tele van rácsodálkozással és felfedezésekkel.
A fejlődéslélektannal foglalkozó szakirodalom hagyományosan nem helyez különösebb figyelmet a méhen belüli életszakaszra, legtöbbször a születéstől kezdve tanulmányozzák a fejlődést. Azonban a modern kutatások rávilágítanak arra, hogy a méhen belüli fejlődés rendkívül fontos, és az anyaméhben számos képesség és készség fejlődik ki.
A terhesség trimeszterei
A terhesség 9 hónapját hagyományosan három trimeszterre osztják fel, melyek mindegyike más-más tünetekkel, testi változásokkal és fejlődési mérföldkövekkel jár.
- Első trimeszter: 0-12. hét
- Második trimeszter: 13-27. hét
- Harmadik trimeszter: 28-40. hét
Ez a felosztás számos szempontból segíti az orvosi nyomon követést és a vizsgálatok ütemezését.
Terhesség: Az első trimeszter
Az embrionális szakasz: a kezdetek
A méhen belüli fejlődés első szakaszai a csíraszakasz és az embrionális szakasz.
Csíraszakasz
A csíraszakasz a megtermékenyítés utáni 8-10 napig (kb. a 2. hétig) tart. Ez idő alatt a zigóta osztódni, fejlődni kezd, és a petevezetéken át eljutva a méhbe beágyazódik annak nyálkahártyájába.
- A zigóta első osztódására (mitózis) a fogamzás után kb. 24 órával kerül sor.
- Osztódás során egy sejttömb keletkezik a peteburkon belül, ez a szedercsíra.
- Ezt követően alakul ki a szedercsírán belül egy folyadékkal teli üreg, ezt az állapotot nevezzük hólyagcsírának.
- A hólyagcsíra belső sejttömegét alkotó sejtekből keletkezik majd az adott élőlény, míg a körülöttük elhelyezkedő trofoblaszt elnevezésű, nagy, lapos sejtek jelentik a védelmet és a kapcsolatot a környezettel szemben.
- A méhbe érkező hólyagcsíra trofoblasztsejtjei segítségével beágyazódik a méh nyálkahártyájába. A beágyazódással zárul le voltaképpen a csíraszakasz.
Embrionális szakasz
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig, vagy egyes szakemberek szerint akár a 12. hétig tart. Ekkoriban kezdenek kifejlődni a létfontosságú szervek, és a fejlődés is felgyorsul, hiszen az embriót már az anya teste táplálja.
- Kialakul a velőcső - amiből később az agy és a gerincvelő fejlődik ki.
- A fej és a szemek, a száj és a fülek is ekkor kezdenek el formálódni.
- Az ötödik hét környékén a szív sejtjei elkezdenek csoportosulni (a szív a hatodik héten kezd el verni, ekkor indul el a vérkeringés).
- A hatodik héten kialakulnak a karok és a lábak kezdeményei is, az úgynevezett végtagbimbók.
- A hetedik héten indul fejlődésnek a köldökzsinór, ami a későbbiekben a baba táplálásáról fog gondoskodni.
- Az embrionális szakaszban a belső sejttömeg külső rétegéből, az ektodermából alakul majd ki a bőr, köröm, fogak, szemlencse és az idegrendszer. Az endoderma elnevezésű belső réteg pedig az emésztőrendszert és a tüdőt alkotja majd. Kialakul a középső réteg, a mezoderma is, amiből az izmok, a csontok, a keringési rendszer és a bőr belső rétegei formálódnak.
Ebben az időszakban az embrió a legsebezhetőbb, hiszen ekkor alakulnak ki a test alapvető szervei és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
Terhesség: Az első trimeszter
A magzati szakasz: a növekedés és fejlődés időszaka
A megtermékenyítés utáni harmadik hónaptól (kb. 8-9. hét) kezdődik a magzati szakasz, amely egészen a születésig tart. Ekkorra már, ha eltérő szinten is, de kialakul az összes fontos szerv, és a csontszövetek is kezdenek megszilárdulni. A magzat hossza 3 cm-től kb. 50 cm-ig nő, a súlya pedig 8 g-tól 3250 g-ra nő.
Magzati mozgások és érzékszervek fejlődése
A magzati mozgások rendezettebbé válnak, elkezdi a fejét és a kezét is mozgatni a gyermek. A 16. hét vége felé már az anya is észlelni szokta ezeket a mozgásokat. A fejlettebb magzatoknál már megfigyelhetők összetettebb mozgások is: például az ujjszopás, testhelyzet változtatás stb.
A magzati szakaszban az érzékszervek is folyamatosan fejlődnek:
- Mozgás érzékelése: A középfülben elhelyezkedő vesztibuláris rendszer, ami az egyensúlyérzék szerve, a fogamzás után 5 hónappal kezd el működni, és születéskor már teljesen működik.
- Hallás: A magzat a hangingerekre 5-6 hónappal a fogamzás után reagál. A 20. gesztációs hét végére a hallórendszer már teljesen kifejlődött.
- Tapintás és hőérzékelés: A 7. héttől tapintási reflexeket mutat a magzat. A 17. héttől az egész bőrfelület reagál az érintésre.
- Ízlelés és szaglás: A magzat ízlelőbimbói a 15. gesztációs hétre fejlődnek ki, ezután meg tudja különböztetni az édeset a keserűt; az édes magzatvízből többet nyel.
- Látás: A 26. héttől reagál a fényre, a szívritmusa megváltozik, és elkezd mozogni. A méhen belül már a sötétség és a világosság is elkülöníthető számára.
- Fájdalom: Tudományos vizsgálatok alapján feltételezhetjük, hogy a második trimeszterben a magzat sokkal érzékenyebb a fájdalomra, mint az időre született babák vagy a felnőttek.
Alvás, sírás, mosoly
- Alvás, álom: A magzati életritmus nagyjából követi az anyáét, az utolsó trimeszterben kialakult alvás-ébrenlét ciklussal rendelkezik. A 7. hónapban megjelenik a REM fázis.
- Sírás: A 21. héttől hallhatóvá válik a magzat sírása, ha a magzati gégébe levegő jut.
- Mosoly: Kutatások bebizonyították, hogy minden mosoly jelentéssel bír, kommunikációs eszköz. A magzati mimika megjelenését az 5. hónapra tehető.
Trimeszterek szerinti fejlődés áttekintése
Az alábbi táblázat összefoglalja a magzat fejlődésének legfontosabb mérföldköveit a trimeszterek szerint:
| Trimeszter | Főbb fejlődési jellemzők |
|---|---|
| Első (0-12. hét) | Szív, agy, gerincoszlop, végtagok kialakulása. Belső szervek formálódása. Szívhang megjelenése. |
| Második (13-27. hét) | Belső szervek gyors növekedése és további fejlődése. Érzékszervek kialakulása. Magzat mozgásának érzékelése. Arcvonások kialakulása. |
| Harmadik (28-40. hét) | Tüdő fejlődésének befejeződése. Zsírszövet gyarapodása. Felkészülés a születésre. A magzat elhelyezkedése a szülőcsatornában. |
Terhesség: Az első trimeszter
A teratogének és a fejlődési rendellenességek
Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. A veleszületett rendellenességeket a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.
A magzat fejlődésére károsak lehetnek:
- Vírusok (pl. rózsahimlő, mumpsz, bárányhimlő, HIV, herpesz, cytomegalia vírus, Parvo B19 vírus)
- Baktériumok, paraziták (pl. toxoplazmózis)
- Gyógyszerek (pl. thalidomid)
- Káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek)
- Különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások (pl. röntgensugárzás), nehézfémek (pl. ólom- vagy higanymérgezés)
- Keringési zavarok, például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.
Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi.
Prenatális diagnosztika és megelőzés
Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat.
- A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot.
- A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével.
- A 18-19. terhességi héten zajló genetikai ultrahang vizsgálat során a legfejlettebb készülékekkel akár már a magzat arca is kivehető.
Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető.
Magzati tanulás és pszichológiai vonatkozások
Az intrauterin fejlődésnek pszichológiai vonatkozásai is vannak, ezekkel a prenatális pszichológia foglalkozik. Kontrollált tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy az újszülött számos olyan képességgel, készséggel rendelkezik, melyek nem lehetnek a születést követő tapasztalat eredményei, hanem az anyaméhben fejlődtek ki és gyakorlódtak be.
- A magzat az anyán belül eredő ingerekből tanul. Például, a kismamák által a terhesség alatt hallgatott zene, vagy olvasott gyermekversek hatással lehetnek a születendő gyermekre.
- A haptonómia segítségével, amely az anya hasfalán megfelelő helyeken gyakorolt nyomással kapcsolatot teremt, a szülő affektív megerősítést adhat a magzatnak.
- Az anya érzelmei, betegségei, élményei, táplálkozási szokásai és társadalmi kapcsolatai, mind hatással vannak a születendő magzatra.
A magzati mozgás nagyon fontos célokat szolgál: az extrauterin életben maradáshoz szükséges funkciók gyakorlásában, megakadályozza a keringés csökkenésének kialakulását, és fontos kommunikációs eszköz a magzat és a külvilág, és a mama között.
tags: #magzati #szakaszban #mi #tortenik #roviden