A magzati fogfejlődés és a fogzás tudnivalói

A fogak megjelenése nagy esemény egy baba életében, de a fogzás sajnos nem mindig zökkenőmentes. Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket. Cikkünkben megismerkedhet a fogfejlődés folyamatával, a fogzás jeleivel és sorrendjével, valamint a fogáttörési zavarokkal.

A fogfejlődés a méhben

Gondolkodott már azon, hogy keletkeznek a fogak? A fogak már akkor is jelen vannak, mikor még a valóságban, a felszínen nem is szembesülünk létezésükkel. Pedig már ekkor is figyelmet érdemelnének!

Az emberi tejfogak fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetében elkezdődik, míg a maradó fogaké a huszadik héten. A fogfejlődés egy komplex folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző szövetek, morfológiai sajátosságok, és a végén a fog megjelenik a szájüregben.

A tejfogak kialakulása a méhen belüli élet hatodik hetében kezdődik, amikor az elemi szájüreget borító ectoderma benyomul az alatta lévő ectomesenchymalis szövetbe, és gyors proliferációba kezd. A tizedik héten már megfigyelhetünk 10-10 fogcsírát a tejfogaknak megfelelően. Később, körülbelül a 16. hét után jelennek meg a maradó őrlők csírái, a 20. hét után pedig a többi maradandó fog csírái. A magzati kor 5. hónapjáig a tejfogak fejlődése befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart.

A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a várandósság alatt az édesanya kiegyensúlyozottan táplálkozzon, és kerülje a gyógyszerszedést, amennyire lehetséges.

A fog egyrészt a látható fogkoronából, másrészt a foghúsban szilárdan rögzülő foggyökérből áll, közöttük helyezkedik el a foghússal fedett foggyökér. A fogkoronát a fogzománc vonja be. Ez a testünkben található legkeményebb anyag. A zománc alatt helyezkedik el a fog belsejének legnagyobb részét kitöltő fogcsont (dentin), amely a foggyökeret alkotja. Amikor a baba megszületik, a fogak - pontosabban a fogkorona - teljesen el vannak rejtve az állkapocsban. A fogak gyökere csak 3 éves kor körül alakul ki.

A fogzás folyamata és jelei

Amikor megszületik a csecsemő a családban, hamar felmerülő kérdés, mikor is kezdődik a baba fogzása, mire lehet számítani ezzel kapcsolatosan. Ez eltérő, de akár már 4 hónapos korban elkezdődhet. A folyamat átlagosan fél éves kor környékén kezdődik és eltart két és fél éves korig. A 20 tejfog előtörésének időpontjában egyéni eltérések lehetnek. Olykor néhány hónapos korban előbújnak az első metszők, máskor csak az egy éves kor küszöbén történik meg mindez. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve.

A fogak megjelenése általában párosával történik, középről indulva és folyamatosan haladva hátra.

• Az első fogacskák 5 és 7 hónapos kor körül bukkannak fel. Az első fogak leggyakrabban az alsó középső metszőfogak, ahol a 2 fog nagyjából egyszerre érkezik meg.
• A két alsó fog után a két felső metszőfog jelenik meg, nagyjából 6-8 hónapos korban.
• Ezek után kezdenek kibújni az oldalsó metszőfogak, először fent, majd lent, a már kibújt középső fogak mellett.
• 1 éves kor után, legjellemzőbben 14 hónapos körül, egymás után megjelennek az alsó és felső szemfogak.
• Másfél éves kor tájékán bújnak elő az első kisőrlők, majd 2 éves kor után előtörnek a szájüregben hátrébb elhelyezkedő második kisőrlők, előbb az alsók, majd a felsők.
• 3 éves korra rendszerint mind a 20 tejfog megjelenik: a metsző- és a szemfogak, valamint a kisőrlők.

Sajnos a természet nem könnyítette meg a kisbabák dolgát a fogzással. A fogaknak az ínyen való áttörése kisebb-nagyobb kellemetlenséggel járhat. Ilyenkor fokozott nyáltermelődés figyelhető meg és a baba minden keze ügyébe kerülő tárgyat megrág. A fogáttörés helyén jelentkező kellemetlen érzést, fájdalmat tetézik az esetleges emésztési panaszok, melyek étvágytalansághoz és hígabb széklethez vezethetnek. Utóbbi miatt gyakran kipirosodik a baba popsija, s ez még nyűgösebbé teszi a gyermeket. A babák ilyenkor nyugtalanok, nehezen alszanak el, éjjel többször megébrednek. A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz.

A fogzás jelei:

• Vörös íny
• Duzzadt íny
• Intenzív nyáladzás
• Enyhén (!) megemelkedett testhőmérséklet
• Nyugtalanság, sírás

A magas láz és a hasmenés nem tekinthetők fogzásra utaló jeleknek, és orvosnak kell kivizsgálni. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát. A fogzás a szervezet egyensúlyát megzavarva növelheti a betegségekre való fogékonyságot. A gyermek tehát többnyire nem azért lázas, mert nő a foga, hanem azért bújik ki a foga, mert lázas. Láz esetén ugyanis az anyagcsere-folyamatok felgyorsulnak, ennek következtében felgyorsul maga a fogzás is.

Segítség a fogzás időszakában:

Sok gyermek különösen bújós és sírós, amikor a fogzás okozta változások nyugtalanná teszik - a szülők természetesen mindent megtennének, hogy segítsenek a kisbabán. Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy a kisgyermek panaszai fogzás miatt vannak-e, vizsgáljuk meg a fogínyt. Ha annak az a felszíne, ahol a fogak áttörnek világos - ez kizárja a fogzási fájdalmat. Ellenben, ha az említett felszín egyenetlen, duzzadt, pír figyelhető meg, vagy már átüt a kis fog fehér színe, akkor nagy valószínűséggel fogzási fájdalomról van szó.

• Rágókák: A babák fogzáskor előszeretettel rágcsálnak meg mindent, ami a kezükbe kerül. Kaphatóak szuper rágókák, melyek elérnek a hátsó fogakig, s megkönnyítik a baba számára a rágcsálást. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat.
• Természetes rágcsálnivalók: Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében.
• Ínymasszázs: Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozására. Ujjunkra csavart tiszta, nedves gézzel masszírozzuk az ínyt.
• Gyakori folyadékpótlás: Ébrenléte alatt minden tíz percben egy kanál tiszta vizet adjunk a gyermeknek. (Az erős nyálzás miatt ügyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra.)
• Gélek és szuszpenziók:
  • Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt.
  • Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú.
  • Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható.
  • Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
• Homeopátiás szerek: A homeopátiás gyógyszerek széles skálájából, az enyhe nyugtalanságtól a hosszú, álmatlan éjszakákig, szenvedő kisgyermeknek és az aggódó, tanácstalan szülőnek egyaránt áldásos segítség a jól kiválasztott szer. A lassú fejlődés, a késleltetett fogzás már alkati sajátosságnak számítanak, ezeket a jegyeket már korán, alkati kezeléssel befolyásolhatjuk.
  • CALCIUM CARBONICUM: Hízásra hajlamos, lassú mozgású, befelé forduló gyerekek. Kerek fejforma, fokozott izzadékonyság jellemzi. A kutacsok lassan záródnak, későn, egy év után kezdődő fogelőtörés. A fogzás nehezített és fájdalmas. Savanykás szagú, laza széklet a fogzás idején. Gyakori az éjszakai fogcsikorgatás.
  • CALCIUM PHOSPHORICUM: Vékony, sovány, hosszúkás fejformájú gyakran nyűgös, szinte folyamatos figyelmet igénylő gyermekek. A fogak puhák, felszínüket lepedék borítja. Nagyon gyorsan kialakuló szuvasodás jellemzi.
  • CALCIUM FLUORATUM: Testtípusára, fejformájára az asszimetria jellemző. Megfigyelhető általános kötőszöveti gyengeség, illetve feltűnő ízületi hajlékonyság. Szereplést szerető, értelmes gyerekek, szeretnek a középpontban lenni. Gyakoriak a nyálkahártya gyulladások, fül-orr-gége betegségek. Szabálytalan, torlódott, matt, szürkésfehér fogak. A felső fogak előreállnak, az alsó metszők legyezőszerűen rendeződtek, gyakran vannak rések a fogak között. A fogközi hézagokban gyakori az ínyduzzanat és a gyulladás. A fogakon krétafehér foltok találhatóak. A szuvasodás gyors lefolyású, főleg a korona rágófelszínén, és/vagy a fogközben jelentkezik.

  Az adagolás általában: a kiválasztott tüneti szert alacsony potenciában (C6, D6 vagy D12) hétfőtől péntekig (napi 2x 2-5 golyócskát, életkortól függően) szedni, hétvégén szünetet (!) tartani. Három-négy hónapos kezelést követően egy hónap pihenő, utána újra meg kell ismételni.

Fogáttörési zavarok és rendellenességek

Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké.

A fogáttörési zavarok típusai:

• Natalis/neonatalis fogak: Régen a foggal született csecsemők táltosok voltak. Ma is különlegesnek számítanak, bár a jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
• Korai fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
• Késői fogáttörés: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
• Eruptiós cysta/hematóma: Átmeneti ínygyulladás az áttörő fognál. Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
• Bővített Bohn-féle nodulus, vagy Epstein-gyöngy: Kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban. Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.
• Számbeli vagy alaki eltérések: A fogak mérete vagy alakja eltérhet a normálistól.

A szájüreg egészsége és a gyermek fejlődése

Nem nehéz magyarázatot találni arra, miért foglalkoztatja ennyire a fogzás a szülőket és gyermekeket egyaránt: a szájüreg érzékeny és számos funkció és képesség szempontjából fontos:

1. Légzés: Ahhoz, hogy az orron át megfelelően tudjunk lélegezni, a szájban is mindennek rendben kell lenni. Győződj meg arról, hogy a kicsi megfelelően tudja zárni az ajkait - ha ez nem így van, konzultálj orvossal.
2. Rágás: Ahhoz, hogy a kisbabák megtanuljanak enni, rágóizmaikat már korán fejleszteni kell, például rágókákkal. A szájon át történő lélegzés, illetve a hüvelykujj folytonos szopása akadályozhatja ezt a „fejlesztést”.
3. Nyelés: Az első években a babák úgy nyelnek, hogy nyelvük a fogak között van. Később a nyelv a szájpadlásra kerül át. Ez különösen fontos a nyelvi fejlődés szempontjából.
4. Ízlelés: A csecsemők nyelvén ötször annyi ízlelőbimbó van, mint a felnőttekén. Sokkal intenzívebben érzékelik az édes, sós, savanyú és keserű ízeket.
5. Beszéd: A száj egészsége és a fogak fejlődése a baba beszédkészségére is hatással van. A beszéd nemcsak a szellemi képességektől függ, hanem a szájban végzendő megfelelő mozgásoktól is.
6. Érzés: A szájban és az ajkakban található idegvégződések érzékenyebbek, mint a test bármely más pontján található idegvégződések.

Fogápolás és megelőzés

Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. Eleinte a fogacskákat minden este töröljük át tiszta, nedves zsebkendővel vagy gézdarabkával. A baba egyéves kora körül már használhatunk fogkefét. A gyerekeknek speciális gyermekfogkefére van szükségük, melynek kicsi fején puha, lekerekített végű sörték találhatók. A fogkefét 3-4 havonként mindenképpen, fertőző betegség után pedig azonnal ajánlatos kicserélni. A fogkrém kiválasztásakor feltétlenül kérje ki fogorvosa tanácsát! A kisbabának használjunk kifejezetten tejfogakra készült, csökkentett fluorid tartalmú gyermekfogkrémet.

Helyes fogmosási technika:

A fogmosást kezdjük az elülső fogaknál. Helyezzük a fogkefét a fognyak-íny határára, és apró gyengéd ún. sikáló mozdulatokkal távolítsuk el a lepedéket. Ezután hasonló kis mozdulatokkal haladjunk a foga külső felszínén a hátsó fogak felé, majd a hátsó fogak belső oldalát is tisztítsuk meg. A következő lépésben a metszőfogak belső oldaláról távolítsuk el a lepedéket úgy, hogy a fogkefét függőleges helyzetben tartjuk. Végül apró, sikáló mozdulatokkal tisztítsuk meg a rágófelszíneket is.

A cukorkariesz megelőzése:

A kisgyermekek foga általában a cukros teák, gyümölcslevek, sőt még a tej szopogatása miatt is romlik. A cukorkariesz akkor keletkezik, ha a fogakon lévő lepedék, amelyben rengeteg baktérium van, savképződés révén a fogzománcot megtámadja. A folyamat annyira előrehaladhat, hogy a tejfogak csak fekete csonkként ülnek a fogínyben. A metszőfogakat és szemfogakat különösen gyakran érinti. Ebben a káriesz féleségben a legfőbb kóroki tényezők a cukros teák, vagy a cumisüvegből szívott édes szörpök, amelyeket a gyermek dacból vagy kedvtelésből állandóan szopogat. A cukor szájban lévő baktériumok révén savakká erjed, amely a fogzománcot megtámadja.

Nagyon fontos, hogy az esti fogmosás után vízen kívül már semmi ne kerüljön a szájba, még cukrozatlan étel vagy ital sem. Ha mégis ragaszkodik gyermeke a cumisüveghez, figyeljen arra, hogy elalvás előtt és étkezés után az üveg csak tiszta vizet tartalmazzon. A táplálkozás szintén fontos szerepet játszik az egészséges fogak fejlődésében. Próbálja meg korlátozni a nassolást.

Fogorvosi látogatás:

Korai preventív fogászati vizitek rendkívül fontosak, hogy időben felismerjék az esetleges problémákat. Az első fogászati látogatás általában az első fog megjelenésekor, de legkésőbb a gyermek egyéves koráig ajánlott. Később is fontos a félévenkénti kontroll, hogy a gyermek megszokja a fogorvost, és ne akkor találkozzon vele először, amikor már beavatkozásra van szükség.

Az óvodás kor kezdetekor, a 3-4 éves időszakban már érettek a kicsik arra, hogy közreműködjenek egy „fogszámolásnál”, és ugyanakkor pozitív élményekkel térjenek haza. Ebben a korban érdemes akár évszakonként meglátogatni a rendelőt, egyrészt a fogorvos-gyermek barátság elmélyítéséért, másrészt a szakember idejében észreveheti a kezdődő szuvasodásokat, amelyeket minimális beavatkozással meg lehet állítani.

Nagyon fontos, hogy az első látogatásra nyitottsággal és bizalommal készítsük fel csemeténket. Az esetlegesen bennünk levő félelmeket, rossz élményeket őrizzük meg magunknak, ne plántáljuk át gyermekünkbe! Ne beszéljünk fúróról, meg más szerszámokról sem. Az első fogorvos-gyerek találkozónak lényeges eseménye a szájhigiéné és a táplálkozási szokások felmérése és szükség esetén a korrekciója.

Amennyiben le nem mosható sötét foltokat találunk a kisgyermekünk fogán, mihamarabb forduljunk fogorvoshoz. A bizalomépítés elkezdése mellett előbb-utóbb sor kerülhet konkrét beavatkozásra. Lényeges, hogy ne várjuk el gyermekünktől az azonnali közreműködést! Olykor három-négy vagy több alkalom után nyitja ki a száját, mutatja meg a fogait… Végtelen türelemre van szükségünk, mert nyugtalanságunkat a gyermekünk megérzi és átveszi.

Fogváltás és maradandó fogak

Óvodás korban az arc csontjai és az állkapocs is folyamatosan nőnek, ezzel teremtve helyet a majdani 32 maradandó fognak. A fogváltás 5-7 éves korban kezdődik, de fontos azt tudni, hogy a tejfogak cserélődnek, viszont melléjük 12 új fog, a nagyőrlők és a bölcsességfogak is kibújnak.

A tejfogak fejlődése örökletes, ezért ha a szülők tisztában vannak azzal, hogy milyen volt az ő fogzásuk, nagyjából következtetni tudnak majd a gyermekükére is. Érdemes már a legelső időszakban, az első fogacskák megjelenésével együtt elkezdeni megtanítani gyermekünknek a fogtisztítás folyamatát. Emellett nem árt, ha a fogváltás folyamatát végigkíséri egy fogorvos, aki az esetlegesen fellépő gondokat mielőbb fel tudja fedezni és meg is tudja oldani, szükség esetén pedig a fogszabályozást elkezdeni. A HappySmile Láthatatlan Fogszabályozó a vegyes fogazat megszűnése után alkalmazható legsikeresebben, tehát kb. 12 éves kor körül vagy azután.

A maradandó fogak károsodásának okai:

• Csírahiány: Hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik a gyermekünk. Ha viszont nincs maradófog, akkor nem is esik ki a tejfog, hiszen nincs, ami kilökje a helyéről.
• Sérülés: A maradó fog csírája sérülhet egy fogat ért baleset kapcsán, vagy akkor, ha a beteg tejfogat eltávolítják. Kisgyerek korban nagyon gyakran előfordulnak arcot ért balesetek, amikor a tejfogakat is ütés éri. Nem ritkán vérzés is kíséri az ütést, a fog pedig elszíneződik. Sajnos az is előfordulhat, hogy az ütés hatására sérül a maradó fog csírája.
• Szűk fogív: Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódnak, egymás elé vagy mögé csúsznak. Az így összecsúszott fogak nehezen tisztíthatók, a fogközök és az egymással érintkező fogfelszínek alapos tisztítás hiányában gyorsan szuvasodásnak indulnak, miközben a fogsor esztétikuma is erősen csorbult.
• Kezeltlen tejfog: A maradó fog sérül akkor is, ha a még állcsontban lévő tejfog elromlik, begyullad, kezeletlenül marad. Ebben az esetben, a tejfog gyökerén át a fertőzés elérheti és károsíthatja a maradó fog csíráját.

tags: #magzati #fog #fejlodese