A gyermekvédelmi rendszer felépítését az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (GYvt.) szóló törvény határozza meg, több más jogszabállyal együtt. A GYvt.-hez szorosan kapcsolódik végrehajtási rendelete, a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.). Ez a két fő jogszabály adja az alapot a gyermekek védelembe vételének folyamatához.
Mi minősül veszélyeztetettségnek?
A gyámhatóság abban az esetben veszi védelembe a gyermeket, amikor fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. Ez olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Veszélyeztetés minden olyasmi, ami árt a gyerek testi vagy lelki fejlődésének. Lehet veszélyeztető, ha a szülő csinál valamit, amit nem kellene, vagy nem csinál valamit, amit kellene. Nem kell, hogy a családban direkt ártsanak a gyereknek, az elhanyagolás is lehet veszélyeztetés. Elhanyagolásnak azt nevezzük, ha a gyerek nem kap elég figyelmet, gondoskodást. Nemcsak a szülő cselekedetei okozhatják a veszélyeztetést, hanem a környezet is, ahol a gyerek él (például hajléktalanság).
Súlyos veszélyeztetettség lehet olyan helyzet is, mikor a gyermek lakhatása megszűnik, hiszen az utcára gyermek nem kerülhet. Ide tartozik az is, ha törvényes képviselő nélkül marad, ha olyan környezetben lakik, ahol balesetveszélynek van kitéve, vagy az ingatlan nem alkalmas életvitelszerű ott tartózkodásra. Ezen körülmények fennálltakor a gyermek érdekét a mielőbbi ideiglenes elhelyezés szolgálja.
Ki tehet jelzést?
A folyamat első lépéseként a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat tudomást szerez a gyermek veszélyeztetettségéről. Bárki tehet jelzést a Családsegítőnek, a Gyámhivatalnak akár névtelenül is, de ha akut bántalmazás szemtanúja, akkor mindenképpen hívja a rendőrséget, akik azonnal tudnak intézkedni. Az 1997. évi XXXI. törvény 17. § rendelkezik arról, hogy kik kötelesek a veszélyeztetettséget jelezni. Vannak olyan szakemberek, akiknek nem csak egy lehetőség, hanem kötelességük a jelzés. Ilyenek az iskolai tanárok, óvodai dolgozók, védőnő, háziorvos, nevelési tanácsadó, de a rendőrség, bíróság és az ügyészség is. Fontos, hogy nemcsak akkor kell nekik jelezni, ha biztosak a dologban, hanem már akkor is, ha a gyanú felmerül.
Az eljárás menete
Amikor a Gyámhivatal jelzést kap egy gyermek veszélyeztetettségéről, felkéri a helyi Gyermekjóléti Központot, hogy keresse fel a családot, és készítsen egy környezettanulmányt, majd tegyen javaslatot védelembe vételre. A Központ egyik munkatársa, az esetmenedzser feladata, hogy felmérje a család helyzetét és a veszélyezettség fokát. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársai, a családgondozók ilyenkor megkeresik az érintett családot, és megpróbálják beszélgetéssel megismerni őket. A családgondozó először felméri a család helyzetét, beszél a családtagokkal és környezettanulmányt készít. Erre azért van szükség, hogy segíthessen, ha kell. A családgondozó ilyenkor beléphet a lakásba hívatlanul is, és bármilyen kérdést feltehet. Azért van erre lehetősége, mert egy gyermek veszélyeztetése, bántalmazása sokszor titokban, zárt ajtók mögött történik. Az elkészült környezettanulmányt és a javaslatot továbbítja a Gyámhivatal felé, aki kitűz egy tárgyalási időpontot, amire a család is kap meghívót.
Alapellátás és önkéntes együttműködés
Amennyiben a veszélyeztetettség valóban fennáll, a gyámhivatal következő lépésében megkeresi a szülőt és nyilatkoztatja, hogy alapellátásban vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést. Ha ezen együttműködés alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal a védelembe vételi javaslat elutasításával egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.
Ha a családgondozó felkeresi a családot, az még nem jelenti azt, hogy a gyereket el fogják venni! Csak akkor jöhet szóba egy gyerek családból való kiemelése, ha a szülők egyáltalán nem működnek együtt a családsegítővel, vagy segítséggel sem tudják megoldani a súlyosabb problémákat, és nem veszik figyelembe a tanácsokat.
A családgondozónak az a feladata, hogy segítsen azokat a problémákat megoldani, ami miatt jelzést tettek a gyermek érdekében. Például segítsen lakást vagy munkahelyet keresni nekik, vagy segítsen megoldani a vitát az iskola és a szülők között. Amennyiben a szülők önként együttműködnek a családgondozóval, az készít egy úgynevezett gondozási-nevelési tervet. Ebben a tervben rögzítik, hogy a szülők és a gyermek milyen feladatokat vállalnak a veszélyeztetettség elhárítására. E terv alapján, az önkéntesen igénybe vehető alapellátásban gondozza a családot a családgondozó. A családgondozó megállapodást köt a családtagokkal, hogy egyértelmű legyen, kinek mi a feladata annak érdekében, hogy jobb legyen a gyereknek. Az alapellátás során a családgondozó rendszeresen találkozik a családdal, nyomon követi, hogy javul-e a helyzet, és segít, amiben kell. Ha a szociális munkásnak sikerül a család bizalmát elnyerni, és a meglévő erőforrásaikat mozgósítani, akkor a gyermek továbbra is a családjában nevelkedhet.
Védelembe vétel elrendelése
Amennyiben bizonyított a veszélyeztetés, de az alapellátás keretében nem történik változás, vagy a családgondozó azt tapasztalja, hogy a család nem együttműködő a veszélyeztetettség megszüntetésében, úgy a 149/1997-es kormányrendelet 84. § alapján védelembe vételi javaslattal fordul a területileg illetékes gyámhatóság felé. Javaslatába nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, ezen kívül megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet. A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat még véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére és az 1997. évi XXXI. törvény 68. § 3. bekezdése alapján szükséges további intézkedésekre.
A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. Ezt a tárgyalást úgy kell megtartani, hogy a gyermeket és a szülőt hozzásegítsék a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez. A tárgyaláson meg kell hallgatni a GYvt. 128. paragrafusában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette. A hatósági eljárás során a gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. Ezen nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.
A védelembe vételről szóló határozat rendelkező részének a 149/1997. kormányrendelet 14. § alapján tartalmaznia kell a gyermeknek és a kötelezett személynek az adatait, tájékoztatást a döntés jogkövetkezményeiről és figyelmeztetést a teljesítés elmulasztásának következményeire. A határozat tartalmazza még a családgondozó kirendelését, egy felhívást a kirendelt családgondozó felé, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a gyermekkel és a szülővel együttműködve készítsen egyéni gondozási-nevelési tervet. Ebben a gondozási tervben a családgondozó határozza meg a szülő és a gyermek azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek, majd ezt a tervet a családgondozó ismerteti a gyermekkel és a szülővel. A családgondozó ezt a tervet elfogadtatja, majd aláíratja az érintettekkel, amit ezt követően tájékoztatás céljából haladéktalanul meg kell küldenie a gyámhivatalnak. A határozat tartalmazza még a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre, és ezen kívül természetesen a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire. Vagyis ez azt jelenti, hogy az alapellátásban, önkéntesen nem együttműködő, a nevelési-gondozási tervet figyelmen kívül hagyó családot kötelezik arra, hogy a kirendelt családgondozóval együttműködjön, az általa előírtakat megtegye.
Speciális esetek a védelembe vétel során
A védelembe vételnek van egy speciális esete: 50 óra igazolatlan iskolai hiányzásnál a gyámhatóság köteles védelembe venni a gyereket, és ilyenkor a családi pótlékot is meg kell vonni a családtól. Ez ellen úgy tud tenni a szülő, hogy amint újra jár a gyerek iskolába és megszűnik a hiányzás, felülvizsgálatot kér a gyámhatóságtól, ezt célszerű írásban kérni.
Gyermekvédelem: bevezetés - A bántalmazás jelei és indikátorai | NSPCC Learning
Felülvizsgálat és megszüntetés
A gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A védelembe vételről szóló döntést egy év múlva köteles felülvizsgálni a gyámhatóság, ekkor ellenőrzik, hogy mindent betartottak-e a szülők, amiket előírt nekik a gyámhatóság. Fontos, hogy a felülvizsgálatra készülj fel: az egész év során gyűjts bizonyítékokat arra, hogy javult a helyzet, megoldódtak a problémák. Ha pl. munkát kap a szülő, a munkaszerződés másolata legyen meg. Ha már rendszeresen jár a gyerek iskolába, az erről szóló írásbeli igazolást szerezze meg a szülő. Ha pszichológusi segítséget vesz igénybe, akkor a szakembertől szerezzen igazolást a terápiáról. Ezeket a papírokat érdemes lefénymásolni és megmutatni, elküldeni a családgondozónak, az esetmenedzsernek, és a gyámhatóságnak is. Ezen kívül lehet soron kívül, korábban is felülvizsgálatot kérni. Ezt rendkívüli felülvizsgálatnak hívják és akkor érdemes kérni, ha történt valamilyen fontos változás, pl. korábban nem volt munkája a szülőnek és időközben felvették valahova dolgozni. Ha benyújtasz ilyen kérelmet, akkor fontos, hogy csatolj minden bizonyítékot arról, hogy miben történt változás, pl. arról, hogy gyermeked rendszeresen jár óvodába/iskolába, hogy lett munkahelyed, vagy hogy a lakásod állapota jobb lett.
A védelembe vétel megszüntetése bekövetkezik, amennyiben a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el, a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. A védelembe vétel egyébként megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával, kivéve, ha a gyámhatóság a védelembe vételt azért rendelte el, mert a fiatalkorú bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, ekkor a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb a 20. életév betöltéséig.
Statisztikai adatok
Magyarországon pontos statisztikai adatok állnak rendelkezésre, hogy az eddig leírt eljárásban hány gyermek és szülő is érintett. Az alábbi táblázat a 2013-as év adatait mutatja be:
| Kategória | Veszélyeztetett kiskorúak száma | Védelembe vett gyermekek száma | Családsegítő szolgáltatást igénybe vevő gyermekek száma |
|---|---|---|---|
| Összesen | 139 213 | 21 399 | 140 843 |
| Környezeti okból | 85 472 | 8 800 | 91 454 (alapellátásban) |
| Magatartási okból | 28 053 | 7 394 (szülőnek felróható) + 5 205 (gyermeknek felróható) | 26 721 (védelembe vétel miatt) |
| Anyagi okból | 17 658 | ||
| Egészségügyi okból | 8 030 |
A 18 év alatti gyermekek száma ugyanebben az évben nagyjából 2 000 000 volt.
A gyermek kiemelése a családból
Egy gyermek sajnos nem mindig a saját családjánál van a legjobb helyen. Sosem cél a családból való kiemelés, sokkal inkább egy opció, ami a gyermek érdekeit hivatott szolgálni. Akkor vihetik el otthonról (emelhetik ki) a gyereket, ha hosszú ideje súlyos veszélyeztetés áll fenn, és ez ellen nem tudtak tenni a szülők a családsegítő és a gyámhatóság bevonásával sem. Ilyenkor a gyámhatóság hoz egy döntést, kétféle határozatot hozhat: ideiglenes hatályú elhelyezést, vagy nevelésbe vételt rendel el. Ezt a határozatot oda kell adni a szülőnek. A gyermeket ilyenkor a gyámhatóság nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba szállítja. Mindkét határozatot meg lehet támadni a bíróságon, előbbit 15 napon belül, utóbbit 30 napon belül. Egyik sem egy végleges döntés! Ha a szülők ellenállnak a gyermek átadásánál, rendőri beavatkozással szállítják el a gyermeket. A családból való kiemelés leggyakoribb oka a fizikai és lelki bántalmazás, elhanyagolás súlyos foka, de ezek a problémák a legtöbb esetben nem önmagukban vannak jelen.
Családba fogadás
Ha a gyermek nem tud a szüleivel maradni, mert például a szülő kórházba kerül, és nem tudja ellátni, akkor lehet kérni a gyámhatóságtól, hogy egy családtag (például nagyszülő, nagynéni vagy akár unokatestvér) befogadja őt. Ezt családbafogadásnak hívják. A családbafogadás azért jó, mert így könnyebb kapcsolatot tartani és találkozni a gyerekkel, és őt sem éri olyan nagy trauma, mintha idegenekhez kerülne, egy távoli helyre. Ezért azt javasoljuk, hogy ha van olyan rokon a családban, aki vállalná, hogy hozzá kerüljenek a gyerekek, akkor ezt mindenképp kérjék a szülők! Fontos, hogy csak akkor lehet családba fogadni egy gyereket, ha a szülő ezt kifejezetten kéri, és a rokon is vállalja. Ha vállalja egy rokon, akkor időpontot kell kérni, és közösen bemenni személyesen a gyámhatóságra, ahol a szülők és a rokon nyilatkozatot tudnak tenni erről.
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermeket súlyosan veszélyeztetik otthon, akkor ideiglenesen kiemelik a családjából, ezt hívják ideiglenes hatályú elhelyezésnek. Ilyenkor a gyereket megvizsgálják különböző szakemberek (főként pszichológusok és orvosok) és szakvéleményt készítenek róla. A szakvélemény alapján kell eldönteni, hogy hova helyezik el, melyik a számára megfelelő hely. Főszabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, de például, ha a gyermek fogyatékos vagy más speciális szükségletei vannak (pl. magatartási zavara van, vagy van valamilyen függősége), akkor gyermekotthonba viszik.
Az ideiglenes hatályú elhelyezésről a gyámhatóság köteles egy hónap múlva felülvizsgálatot tartani. Ezt a szülőnek nem kell kérnie, ez minden esetben megtörténik. A gyakorlatban sajnos jóval később, néhány hónap múlva szokott megtörténni a felülvizsgálat. A felülvizsgálat azt jelenti, hogy tartanak egy tárgyalást a gyámhatóságon, amire el kell mennie a szülőknek. Erre a tárgyalásra fontos előre készülni! Gyűjts bizonyítékokat arra, hogy a kiemelés óta csökkentek vagy megszűntek a problémák, és mutasd meg a gyámhatóságnak a tárgyaláson, hogy szülőként mi mindent tettél ebben az időben, pl. készíts fotókat a lakásról, ha találtál munkát, kérj munkáltatói igazolást, ha terápiába kezdtél járni, erről kérj egy igazolást stb. Ezeknek a papíroknak a másolatait be kell küldeni a gyámhatóságnak. Kérd a gyámhivataltól azt is, hogy idézze a tárgyalásra azt a szakembert, aki támogat titeket, pl. egy tanár a gyerekek iskolájából, akivel jó viszonyban vagytok, de akár más rokonok vagy szomszédok is lehetnek. Ha valamiért nem hallgatják meg a szakembert, akkor lehet kérni az írásbeli szakvéleményét. Ha sikerül bizonyítani, hogy megoldódtak a problémák, a hatóság visszaadja a gyerekeket. Ha ez nem sikerül, akkor a gyámhatóság nevelésbe veszi a gyereket.
Nevelésbe vétel
A nevelésbe vétel azt jelenti, hogy a gyermeket elviszik otthonról és hosszabb időre gyermekotthonba vagy nevelőszülőkhöz kerül. Ettől kezdve a gyermek törvényes képviselője nem a szülő, hanem a kijelölt (gyermekvédelmi) gyám. Ez azt jelenti, hogy a gyám képviseli a gyerek érdekeit és ő dönt a gyereket érintő fontosabb kérdésekről. A gyám elérhetősége a határozatban le van írva, vele fontos tartani a kapcsolatot. A nevelésbe vétel ideje alatt is az a családgondozó dolga, hogy segítsen a szülőknek a problémák megoldásában, hogy a gyerek minél előbb visszakerülhessen a családba. A gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételét évente, a három éven aluli gyermekeknél pedig félévente felülvizsgálja. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek vérszerinti családja képessé válik a gyermek visszafogadására. Kevés esély van arra, hogy a családok tartósan kikerüljenek a kríziseikből.
Utógondozás
Utógondozásnak van helye a nevelésbe vétel megszüntetését követően legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig. Az utógondozást a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti központ esetmenedzsere látja el, támogatja a családot a gyermek megfelelő ellátása, gondozása érdekében. Az utógondozói ellátás általában a korábbi gondozási helyen (nevelőszülő / gyermekotthon / lakásotthon) valósul meg.