Magzati reflexek és az újszülött csodálatos alkalmazkodása a születés után

Az ember meglehetősen magatehetetlenül jön a világra, rendezetlen spontán mozgásokkal, amelyek azonban mindazoknak a mozgásoknak az elemi formáit tartalmazzák, amelyek a későbbiekben bonyolultabb formává alakulva összerendezett végleges mozgássá fejlődnek. Újdonsült szülők gyakran tanácstalanul nézik újszülöttjüket: olyan kicsi, olyan kiszámíthatatlan, olyan nehéz kitalálni, mikor miért sír. Mégis van néhány dolog, ami segít eligazodni a baba viselkedésében már ilyen kis korban is, ezek pedig a veleszületett reflexek.

Veleszületett reflexek és azok jelentősége

Az archaikus reflexek automatikus, akaratlan mozgások, amelyek külső inger (zaj, fény, érintés) hatására jönnek létre. Egyes reflexek már az anyaméhben kialakulnak, hogy a baba megfordulhasson vagy meghajolhasson, és a kijárat felé irányulhasson. Ezek a reflexek a baba mozdulatait meglehetősen hirtelen teszik, de körülbelül 3-4 hónapos kortól a baba szándékos mozdulatokat kezd végezni.

A legfontosabb reflexek a születéskor és az azt követő időszakban:

• Szopóreflex: Már a magzati fejlődés során kialakul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az újszülött arrafelé fordítja a fejét, amelyik oldalról megérintik az arcát, száját kinyitja, keresőmozgást végez, majd amit odanyújtanak neki, azt bekapja és szívni kezdi. Optimális esetben ez az anyamell, amelynek jellegzetes, csak az anyára jellemző illata van. Az újszülött agyában pillanatok alatt összekapcsolódnak ezek a dolgok: a veleszületett reflex megerősödik, illat, hőmérséklet, íz, a legégetőbb szükséglet kielégítése kapcsolódik hozzá. Kis súlyú koraszülött vagy beteg kisbabáknál előfordulhat, hogy a reflex valamilyen oknál fogva gyengébb. A reflexet csak akkor lehet kiváltani, ha a baba tényleg éhes. A szopóreflex akár 5-6 éves korig is megmaradhat.
• Kereső reflex: Ha a baba arcát végigsimítjuk, arra fordul és automatikusan szopó mozgást végez (3-6 hónaposan tűnik el). Ez a szopás alapfeltétele.
• Nyelési reflex: Ha a baba szájába kerül a tej, automatikusan nyelni kezd. Ez a reflex továbbfejlődik az élet során.
• Markolási (Fogó) reflex: Ha a baba tenyeréhez ér valami, automatikusan megmarkolja. Valaha ez a reflex tette lehetővé, hogy veszély esetén anyjába kapaszkodjon a kicsi. Ez a reflex segíti a csecsemőt a tárgyak megfogásának gyakorlásában, és hozzájárul a kötődési kapcsolat kialakulásához. Általában 3-4 hónapos korban eltűnik.
• Moro-reflex: Egy maradványreflex, mégis biztonsági célt is szolgál. Ha a baba megijed egy hangtól, mozdulattól vagy testhelyzettől, automatikusan széttárja a karjait, ijedt arcot vág és keresi a kapaszkodást édesanyjába. Hanyattfektetéskor gyakran előjön ez a reflex, például pelenkázásnál. A Moro-reflex fellépésekor megnyugtatásra és fizikai biztonságra (ölelés) van szüksége a babának.
• Lépegetési reflex: Ennek a reflexnek az anyaméhben van szerepe: amikor a baba talpa az anyaméh falához ér, automatikusan mozogni kezd, a mozgás révén pedig a baba be tud illeszkedni a születéshez szükséges testhelyzetbe. Ha a babát függőleges helyzetbe tesszük, úgy hogy a talpa egy sík felületet érintsen, automatikusan előre irányuló mozdulatokat végez, egyik lábbal a másik után. Általában 3-4 hónapos korban tűnik el.
• Mászó reflex: A csecsemőt a hasára fektetjük, a lábaival és a kezeivel kapálózni kezd (3-4 hónaposan tűnik el).
• Tüsszentés reflex: Ha a baba orrába valami belekerül (váladék, beszáradt váladék, esetleg irritáló anyagok, allergének vagy por), a baba automatikusan tüsszent.
• Pislogás reflexe: Egész életen át megmarad, feladata a szem védelme.

Méhen belüli reflexek és a születés folyamata

A bőr érintésének, a hőmérséklet változásának érzékelése a méhen belül, korai időszakban kifejlődik. Az érintésre elhúzzák a kezüket, vagy éppen az érintés irányába fordulnak. Méhen belüli ultrahang vizsgálatokon jól láthatóan követhető, hogy a baba a mama hasfalának érintésére odafordul-e vagy éppen attól el. Látható az is, ahogy az ujjacskáját szopizza, ahogy izeg-mozog, tekereg, miközben a hátát a méh belső falának támasztja. Ezek a mozgások érintésre kiváltódott mozgásformák, és a születés során nagy segítséget jelentenek abban az ügyesen kivitelezett harmonikus úszó-kúszó-csúszó előrehaladásban, amely a világrajövetelhez szükséges.

A Ferguson-reflex: A magzati kilökődési reflex

A Ferguson-reflex magzati kilökődési (ejekciós) reflex (angolul Fetal Ejection Reflex - FER) néven is ismert, és azt írja le, amikor a test önkéntelenül, azaz erőltetett nyomás nélkül kilöki, kitolja a babát. Ahogy a healthline.com írja, amikor közeledik a szülés napja, az oxitocin receptorok sűrűsége a méhben a kétszázszorosára is megnövekedhet, ami azt jelenti, hogy tökéletesen felkészül arra, hogy reagáljon erre a hormonra. A szülés során a szervezet oxitocint szabadít fel, a receptorok pedig stimulálják az összehúzódásokat.

Hogyan működik a Ferguson-reflex?

Az összehúzódások hatására a méhszáj elvékonyodik és kitágul, a baba pedig lefelé halad a szülőcsatornában. A méhnyakra és a szülőcsatornára nehezedő nyomás növekedésével az idegpályák üzenetet továbbítanak az agyba, hogy még több oxitocin szabaduljon fel. Ez az extra oxitocin két-három erőteljes méhösszehúzódással jár, és a baba „kilökődik”. Hormonális szempontból ehhez a noradrenalin hormon segíti aktiválni az oxitocin receptorokat, az oxitocin pedig rövid, szakaszos, nagy frekvenciájú hullámokban szabadul fel. Ahogy a baba nyomja a szülőcsatornát, azzal serkenti az oxitocin felszabadulását, aminek hatására a méh izmai tovább nyomják a babát.

A környezet szerepe a Ferguson-reflex működésében

Érdemes belegondolni abba, hogy a természetben az emlősök olyan helyeken szülnek, ahol védettnek és biztonságban érzik magukat. Ennek az oka az, hogy a magzati kilökődési reflex akkor működhet, amikor ezek az állatok biztonságos és támogató a környezetben vannak. Korábbi, 2004-es kutatás szerint a szülés során nem csak fizikai és érzelmi támogatásra van szüksége a kismamáknak, hanem békés és csendes környezetre is, hogy a feladatukra koncentrálhassanak.

Michel Odent kutató, aki várandósokat vizsgált, rámutatott arra, hogy a szülés önkéntelen folyamat, és úgy gondolta, hogy ezt nem szabad segíteni vagy zavarni. A kórházi folyamatok azonban ellentmondanak ennek a feltételezésnek. A természetes szülési folyamat akadályozott lehet, mert a prefrontális agyi kéreg cselekvésre kényszerül, ahelyett, hogy az agy hátsó része, amely a reflexekért felelős, irányíthatná a folyamatot. Ezért nem kell állandóan magyarázni a vajúdó kismamának, hogy mit csináljon, nem kell folyton verbalizálni. Olyan hangulatot érdemes teremteni, amiben ellazulhat és kikapcsolhatja az erős tudatos kontrollt.

Az újszülött jellemzői és az első napok kihívásai

Az egészséges, időre született gyermek úgy jön világra, hogy minden érzékszerve működik. A koponyacsontok összeérnek, a varratok nincsenek összecsontosodva. Tapintható a kiskutacs és a nagykutacs. Az újszülött feje a test 1/4 része. A testhossz felezési pontja a köldök felett van. A törzse a végtagokhoz képest hosszú. A has előredomborodó. A hasüregi szervek viszonylag nagyok. A mellkas kerülete 31-34 cm, lefelé kiszélesedik. Az újszülött bőre halványpiros és magzatmáz (vernix caseosa) borítja - ez zsíros, faggyúszerű anyag, amely értékes tápanyagai és hormonjai révén védi a vízben a magzat bőrét a felázástól. A vállakon finom pehelyszőrzet (lanugo) látható, ez az első héten lekopik. A körmök elérik az ujjbegyet. A fülkagylókban tapintható a porc. Az emlőbimbók a bőrből kiemelkednek, és a bimbóudvar mirigyesen tapintható. A tenyereken és a talpakon jól láthatók a bőrrajzolatok. A fiúk heréi a herezacskóban tapinthatók, a lányok nagyajkai fedik a kisajkakat. Az egészséges érett újszülött fekvő helyzetben, az alsó végtagjait csípőben, térdben behajlítva, a felső végtagjait a feje mellett tartja. Megszületése után erőteljesen felsír és légzése megindul, végtagjait élénken mozgatja. A szopó, és a keresőreflex kiváltható. A légzéseinek ritmusa változó lehet.

Az újszülött élettani jelenségei az első napokban

Az újszülött az első napokban számos élettani jelenségen megy keresztül, amelyek normálisak, de gyakran aggodalmat keltenek a szülőkben:

• Vizelet- és székletürítés: A vizeletürítés többnyire a születés utáni első órában bekövetkezik, és az első napokban kis mennyiségű. Az első székletürítésnek 24-48 órán belül be kell következnie, ez a szurokszéklet (meconium) feketés-zöldes színű, sűrű kenőcsösen tapintható.
• Átmeneti súlycsökkenés: A párologtatás, kiválasztás során az újszülött az első napokban veszít súlyából, a születési súly 6-8%-a. A 10. naptól befejeződik és gyarapodik.
• Mini pubertás: Emlőduzzanat, pár nap alatt elmúlik, ha megnyomjuk, tejszerű váladék - "boszorkánytej" - ürül ki. Azonban, ha a mell felett a bőr piros, akkor jelezni kell az orvosnak, gyulladás állhat a háttérben. Lehet hüvelyfolyás és csekély vérzés is.
• Születési daganat: A szülőutakon való áthaladás, az előfekvő testrészeken gyűrűszerűen leszorítja a testrészt, és ennek következtében a hajszálerekből folyadék lép ki a szövetek közé (oedema). A fejen, homlokon lehet, farfekvésnél a fenéktáján, magától felszívódik.
• Élettani sárgaság: A vörösvértestek a laposcsontokban képződnek és a lépben bontódnak le, oxigénszállítás a szerepük, benne található a haemoglobin, ami vasból és vérfestékből (bilirubinból) áll. A vörösvértestek szétesésekor felszabadul a bilirubin, vízben oldhatatlan. A magzati életben a vörösvértestek száma jóval nagyobb, mint a felnőtteké. Az élettani sárgaság a 2. napon kezdődik és kb. a 10. napig tarthat. A baba bőre és szemfehérje sárga lesz, a baba aluszékonyabb, nem akar szopni. A kevésbé sárga babát napra kell tenni, anyatejjel többször kínálni, a fokozottat kék fénnyel megvilágítani. Az élettani sárgaságnál a bilirubinszint 170-250 mmol/l, akkor már elhúzódó, ha a 10. napon sem múlik és 250 mmol/l felett van a szint.
• Kiszáradásos láz: Csecsemők hőközpontja még fejletlen. A folyadékvesztés a hőközpontot izgatja, és a csecsemő hőmérséklete 39 fok is lehet, a baba aluszékonyabb. Gyakran kell szoptatni, és célszerű a szoptatások után cukros teát adni, súlyos esetben kap 10%-os cukoroldatos infúziót. Ha rendszeresen kap inni, 1 nap alatt elmúlik.

Apgar-érték és az újszülött életképességének vizsgálata

Virginia Apgar amerikai aneszteziológus nevéhez fűződik, az újszülött életképességét vizsgálja. Születés után 1, 5 és 10 perccel nézzük, összesen 10 pont lehet. Az eredmények javulhatnak, de romolhatnak is. Ha javul, a babának sikerül alkalmazkodni, ha romlott az eredmény, azonnali beavatkozásra van szükség.

tags: #magzat #reflexek #szuleskor