A magzat jogképessége és a terhesség 24. hete

A terhesség 24. hete számos fontos mérföldkövet hoz mind a magzat fejlődése, mind az anya számára biztosított jogok és lehetőségek tekintetében. Ebben az időszakban a magzat már életképesnek számít, ami alapvető jogi és orvosi vonatkozásokat hordoz.

Magzati fejlődés a 24. héten

A magzat jogképessége a magyar jogban

Az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv 9. §-a szerint a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt.

Az élveszületett ember fogamzásának időpontjától, azaz a születése napjától visszafelé számított háromszázadik naptól jogképes. A magzat, a jelenlegi hatályos magyar jogi szabályozás szerint, nem jogalany. A Ptk. gondoskodik a megszületendő gyermek érdekeiről, s ezt technikailag a magzat jogképességének az élveszületés feltételéhez kötött elismerésével oldja meg. A hatályos jogi szabályozás szerint a méhmagzat jogképessége általános, egyenlő, de élveszületésétől függően feltételes.

Azt, hogy jogilag kit kell a gyermek apjának tekinteni, a Családjogi törvény 35-39. §-ai határozzák meg. (Szemben az anyai jogállással, amit jogfelfogásunk ténynek tekint, az apai jogállást vélelemnek tartja.) E szakaszok szerint a jogilag elismert apaság az anya házasságán, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton, az apaság bírói megállapításán és az anya utólagos házasságkötésén, illetőleg 1989. évtől az anya élettársi kapcsolatában fogant gyermekek esetében is lehetséges.

A terhesség 24. hetének fontossága

A 24. terhességi hét kulcsfontosságú, mivel ettől az időponttól kezdve a magzatot életképesnek tekintik. Ez azt jelenti, hogy orvosi segítséggel már van esélye a túlélésre, ha koraszülöttként jön a világra.

A magzat fejlődése a 24. héten

A babád akár 115 grammot is nőhetett múlt hét óta, így már nagyjából 600 grammot nyom. Mivel már 30 centiméter hosszú (kb. mint egy cső kukorica) elég vékonyka még, de a teste már elkezd arányosan növekedni és nemsokára hízásnak is indul. Az agya most szintén gyorsan fejlődik, és az ízlelőbimbói is fejlődnek. Az ízlelőbimbók már működnek, így a babád a magzatvizen keresztül egyre inkább különbséget tud tenni az általad evett ételek között. Lassan elkezdenek kinyílni a szemek. A magzat egyre több zsírszövetet képez, mert a születéséig szüksége van súlygyarapodásra. Még ha nem is olyan erősek a magzat rúgásai, amelyek kisebb mértékben láthatók a kismama hasán, de már érezhetők a vesén, a húgyhólyagon és a gyomron. A mozgás gyakorlása fontos szerepet játszik az emberre jellemző mozgásformák elsajátításában és az izmok fejlődésében.

A tüdejében „ágak” alakulnak ki a légzőszervi „fán”, valamint olyan sejtek, melyek olyan felületaktív anyagokat termelnek, amely segít majd a tüdőnek felfúvódni a születés után. A fejlődés most egy igazán fontos mérföldkőhöz érkezett: kifejlődnek a tüdőhólyagocskák. A magzat tüdeje is fejlődik, akárcsak a sejtek, melyek hamarosan felületaktív anyagot termelnek. A felületaktív anyag olyan természetes vegyi anyag, amely az apró légzsákok feltöltéséhez szükséges, amikor a pici készen áll a lélegzésre. (A koraszülött csecsemők gyakran nehezen lélegeznek, mert ezek a sejtek vagy nem elég fejlettek, vagy nem képesek elegendő felületaktív anyagot előállítani.) A baba tüdejében még nincs levegő, csak magzatvíz, de ennek ellenére már most gyakorolja a légzést. Megkezdődik a fehérvérsejtek termelése is, amelyek a fertőzések és betegségek kivédésében, illetve az ellenük vívott harcban játszanak jelentős szerepet.

A magzat tüdejének fejlődése

A várandósság 24. hetének végére az erőteljes növekedési fázisban lévő pici majdnem 32 cm hosszú és 68 dkg, innentől hetente kb. 120 g-ot hízik.

Magzati méretek a 24. héten

Az ultrahang vizsgálat alapján mért magzati méretek a terhesség 24. hetében:

Paraméter Érték
BPD (fejátmérő) 60 (+/- 6,0) mm
HC (fej körfogat) 220 (+/- 20) mm
AC (has körfogat) 201 (+/- 20) mm
FL (combcsont hossz) nincs adat

Fontos! A feltüntetett értékek hozzávetőlegesek, átlagértékek, a magzati kor, valamint az egyéni tényezők függvényében eltérőek lehetnek, ami nem jelenti azt, hogy bármilyen probléma lenne, ezzel kapcsolatban minden esetben az orvos a mérvadó. Az értékeket az ausztrál népesség átlag adatai alapján, S Campbell Westerway határozta meg.

Ultrahang kép a 24. heti magzatról

A koraszülés kockázata és kezelése

A legfrissebb adatok szerint hazánkban kiemelkedően magas, 8,8% körüli a koraszülések aránya, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden kilencedik gyermek idő előtt jön a világra. Az évente közel nyolcezer koraszülött közül pedig körülbelül 1200 gyermek 1500 gramm alatti testsúllyal születik. Bár vannak bizonyos ismert kockázatnövelő tényezők a koraszüléshez, mint bizonyos nemi szervi fertőzések, méhlepény problémák, vagy méhnyak elégtelenség, sok esetben senki nem tudja, hogy miért kezdődik el a szülés idő előtt.

Azonnal hívd az orvosodat, ha ezek közül a tünetek közül bármelyiket tapasztalod a 37. hét előtt: méhösszehúzódások 10 percenként, erős nyomás a kismedencében, hátfájdalom, hasi görcsök, hüvelyi folyás változása vagy hüvelyi vérzés. Ezek a tünetek összezavarhatnak, mert közülük néhány, például a hátfájdalom vagy a kismedencei nyomás a normális terhességek alatt is előfordul, és a korai összehúzódások lehetnek csupán veszélytelen Braxton Hicks összehúzódások.

Ha a koraszülés jeleit tapasztalod, vagy úgy gondolod, hogy a magzatvized ereszt, hívd fel az orvosodat, aki valószínűleg elküld kórházba további megfigyelésre. Ott majd ellenőrzik az összehúzódásaidat, megnézik a baba szívritmusát, és tesztelik a vizeletedet fertőzések után kutatva. Ezután megvizsgálják a hüvelyedet, hogy megsérült-e a hártya. Talán vesznek a hüvelyből és a méhnyakból is mintát, amivel fertőzést keresnek és végeznek egy magzati fibronektin (fFN) tesztet. Ez a teszt egy olyan fehérjét mutathat ki a méhnyaki és hüvelyi folyadékban, ami segít a magzatburkot a méhed belsejéhez ragasztani. A 24. és 34. hetek között a magasabb fFN szint azt jelenti, hogy ez a „ragasztó” idő előtt kezd el lebomlani (összehúzódások vagy sérült magzatburok miatt).

Minél közelebb van a baba a terhesség teljes futamidejéhez a szüléskor, annál valószínűbb, hogy túléli a szülést, és hogy nem lesznek egészségügyi problémái. A 34. és 37. hetek között született babáknak általában nem lesz bajuk, bár még így is nagyobb lesz a kockázatuk rövid- és hosszú távú egészségügyi problémákra, mint azoknak, akik normális időben születnek. A skála másik végén vannak a rendkívül korán megszülető babák: manapság van olyan, hogy még a 24. héten született babák is túlélik.

A Perinatalis Intenzív Centrum olyan intenzív osztály, ahol a születés körüli időszakban létrejött kórállapotokat, betegségeket látják el. Méhen belül fejlődési rendellenességek, a megszületés előtti hetekben létrejött fertőzések, a szülés alatt keletkezett kórállapotok (magzatvíz-, meconium-aspiráció, oxygénhiányos állapotok) ill. a koraszülöttek ellátása történik itt. A súlyos légzési és keringési elégtelenség kezelése gépi lélegeztetéssel, keringéstámogató gyógyszerekkel, mesterséges táplálás, vércsere, koraszülöttek szem-elváltozásának kezelése lézer-műtéttel- mindezen beavatkozásokhoz a neonatológus szakorvosoknak intenzív szakasszisztens nővérek segédkeznek. A legjobb dolog, amit csinálhatsz, hogy csökkentsd a koraszülés kockázatát, az ismert veszélyek elkerülése, például a dohányzás, alkoholfogyasztás, és a droghasználat.

Fájások a szülés előtt? A koraszülés megértése

Az anya testi és lelki változásai, vizsgálatok a 24. héten

Az elmúlt pár hétben méhed teteje a köldök szintedre emelkedett és mostanra nagyjából akkora, mint egy focilabda. A linea negra egy sötét elszíneződésű vonal a hason, mely a terhes nők 80 százalékánál jelentkezik (valószínűleg a placenta által kibocsátott, a melanin termelő sejteket stimuláló hormonok okozzák). A szülést követő néhány héten vagy hónapon belül elmúlik, ez természetes velejárója a várandósságnak.

A vesék különösen keményen dolgoznak, a megnövekedett vérmennyiség szűrése extra munkát jelent a számukra. A gyomorégés gyakori a második és a harmadik trimeszterben, ami a növekvő méhnek tudható, hiszen felfelé nyomja a gyomrot, ráadásul a relaxin hormon, amely lazítja az ízületeket a szüléshez, lassítja az emésztést, így az étel tovább marad a gyomorban. Emellett a relaxin ellazítja a gyomor záróizmot, ami refluxot és gyomorégést okozhat.

Gyakori tünetek

  • Braxton Hicks kontrakciók
  • Vizesedés, lábak, kezek, arc duzzanata
  • Alábgörcsök
  • Rosszabb alvás, horkolás
  • Striák kialakulása
  • Linea negra
  • Gyomorégés

Talán már tapasztaltad, hogy hirtelen nagyon megkeményedett a hasad, mintha lenyeltél volna egy bowlinggolyót. A kismamákat ez alaposan megijesztheti. Jóslófájások már a terhesség korábbi szakaszában is jelentkezhetnek, kezdetben azonban ezek a méhnek csak egy kis részére korlátozódnak. A „valódi”, a méhszáj kinyílásához vezető fájásokkal ellentétben az úgynevezett „Braxton Hicks-összehúzódások” vagy „Braxton Hicks-kontrakciók” többnyire hamar elmúlnak. Néha már a testhelyzet megváltoztatása vagy egy kis víz elfogyasztása is segít a jóslófájások enyhítésére. A jóslófájások során a has kellemetlenül megkeményedhet, és enyhe, menstruációszerű görcsöket okozhatnak, de többnyire nem erős a fájdalom. A jóslófájások viszonylag rendszeresek is lehetnek, de hosszú idő telik el köztük - a valódi fájások néhány perc különbséggel, hullámokban követik egymást.

A „Hogy enyhítsem az ujjfájdalmat és a dagadást, egy csomag hűtőzselét tartok a hűtőszekrényben” tanács is segíthet a mindennapi kényelmetlenségek enyhítésében.

Kötelező és ajánlott vizsgálatok

Ezen a héten, ha minden jól megy még nem vár rád semmilyen kötelező vizsgálat, ugyanakkor hamarosan esedékes lesz a II. trimeszterben kötelező háziorvosi vizited időpontja, ami a 24-26. hét közé esik. Itt teljes vérképet, vizeletet fognak az általános vizsgálatokon túl kérni. A 24. héten kérhet orvosod egy hüvelyi ultrahang vizsgálatot, mely során megállapítja a méhnyak hosszát és állapotát, amivel a koraszülés rizikóját lehet felmérni.

A legtöbb nő ilyenkor elmegy egy terheléses cukorvizsgálatra (más néven OGTT - orális glükóztolerancia teszt ), amit a 24. és 28. hét között végeznek el, általában a terhesség 26. héten. Előfordulhat, hogy vérvizsgálattal megállapítják a Rhesus-faktorodat, valamint egyes antitestek jelenlétét a szervezetedben. Erre elsősorban akkor van szükség, ha te Rh-negatív vagy, a babád viszont Rh-pozitív. Az első terhességnél ez még nem jelent gondot.

A cukorterheléses vizsgálaton éhgyomorral kell megjelenni, az első vérvételt követően el kell fogyasztani egy pohár cukros oldatot, ami 75 g glükózt tartalmaz, majd két óra múlva ismét vérvétel következik. Mivel az oldat elfogyasztása kellemetlen lehet, ezért ajánlott fél citrom levével kiegészíteni, hogy könnyebben iható legyen. Érdemes olvasnivalót vagy kísérőt is vinni erre a néhány órára, ugyanis a várakozási idő alatt történő mozgás befolyásolja a végeredményt, így azt végig kell ülni.

A várandósság alatti cukorbetegség az újszülött vércukorszintjének csökkent értékeihez vezethet, és a diabéteszes anyák gyermekei általában jóval nagyobb születési súllyal jönnek világra, ami császármetszést tehet szükségessé. A kóros eredmény további vizsgálatokat von maga után. Az esetek nagy részében elegendő a szigorú GI-diéta, ám előfordul, hogy a vércukorszintet inzulin segítségével kell a normál tartományban tartani. Ennek megelőzése érdekében nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozási szokások betartása és a rendszeres mozgás beiktatása a mindennapokba. Akár étkezési tanácsadás is igénybe vehető a könnyebb kivitelezés érdekében.

Életkörülmények változásai és mentális egészség

Lassan minden elkezd a kis jövevény körül forogni, ami már normális is ebben az időszakban. Számos kismama ezt élvezi, hiszen a babaholmik vásárlása nagy boldogságot jelent, és a készülődés, a babavárás nagy örömmel tölti el a leendő anyukát. Viszont vannak, akik ezt az érzést kevésbé tudják megélni. A közhiedelem szerint a várandósság a nők életének egyik legszebb, legboldogabb időszaka. Ez számos esetben így is van, mégis akad olyan kismama, aki ennek pont az ellenkezőjét éli át. Minden 10. kismamát érinti a terhesség alatti depresszió, melynek hátterében számos tényező állhat. A várandósság során az életmód gyökeresen megváltozik. Van, aki törésként éli meg, hogy egy-két hónap elteltével nem tudja viselni korábbi ruháit, vagy haszontalannak érzi magát, amiért nem tudja ellátni korábbi feladatait. A megváltozott életkörülmények szintén felszínre hozhatják a félelmeket és aggodalmakat. Fontos a betegség megfelelő kezelése, mivel az a magzatot is hátrányosan érintheti.

Az anya jogai és támogatásai

Amennyiben a nő a terhesség megtartása mellett dönt, a védőnő kiállítja számára a Várandós anya gondozási könyvét. Ebben vezeti az általa elvégzett vizsgálatok eredményeit. Gondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki. Ezután azonban mind a területi várandós gondozóban dolgozó szakorvos, mind a kórházban az anya választott orvosa tehet bele bejegyzést. A várandósság alatt az anyát a szülész-nőgyógyász javaslatára a házi orvos betegállományba veheti.

Munkajogi védelem

A közelmúltban Magyarország is ratifikálta az Európai Szociális Chartát, amelynek rendelkezéseit 1999. augusztus 7-től hazánkban is kötelező alkalmazni. A szerződő felek, így Magyarország is alapelvként rögzíti, hogy a dolgozó nőknek anyaság esetén (a többi dolgozó nőnek pedig egyéb más esetekben) a munkájuk során joguk van a különleges védelemhez. Az egyezmény külön cikket szentel a dolgozó nők védelemhez való jogának tényleges biztosítására. E szerint Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy fizetett szabadság, megfelelő társadalombiztosítási ellátás vagy közalapokból származó ellátás révén biztosítja, hogy a nők gyermekük születése előtt és után összesen legalább 14 hét szabadságot kapjanak. Biztosítani kell, hogy a kisgyermekeiket gondozó anyák erre a célra kellő munkaidő-kedvezményt kapjanak. Az iparban szabályozni kell a dolgozó nők foglalkoztatását az éjszakai műszakban.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) - az alkotmányos alapelveknek és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően - szintén rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát, tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt történő megkülönböztetést. Nem tekinthető azonban hátrányos megkülönböztetésnek az olyan különbségtétel, amely egyértelműen a munka jellegéből vagy természetéből következik. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 97. számú állásfoglalása szerint különösen ilyennek tekintendő az alkalmazásnál az olyan munkakörök kizárólag férfiakkal való betöltése, ahol a munka jellege vagy természete és a munkakörülmények kizárják a nők foglalkoztatását. Más esetben a nő alkalmazása például terhessége miatt sem tagadható meg. Abban az esetben, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt tényleges károsodás történt, a károsodott személy kártérítést követelhet, de e nélkül is élhet a személyiségi jog védelmének polgári jogi eszközeivel.

A törvény kötelező előírása alapján a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely rá nézve bármely hátrányos következménnyel járhat. Nőt csak alkatának megfelelő munkakörben szabad foglalkoztatni, a terhes, illetőleg szoptató nő munkakörülményeit pedig az állapotának a legmegfelelőbben kell kialakítani, lehetővé téve részére a gyermek ápolását, illetve gondozását. Terhes nő esetében a foglalkoztatási tilalom a rendeletileg [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről] meghatározott munkakörök és munkakörülmények mindegyikére kiterjed.

A munkajogi szabályozás több, viszonylag rugalmas, „individualizált" védelmet is biztosít a nők számára. Így a terhes nők áthelyezése, illetve megváltoztatott feltételek melletti foglalkoztatása a terhes nő kezdeményezésétől függ; a foglalkoztatási feltételek átmeneti megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához a terhes nő beleegyezése szükséges. Ugyanez a jog illeti meg a nőt a gyermeke születése után, annak egyéves koráig is. A törvény kompenzálja az így esetleg előálló bércsökkenést is azzal, hogy a nő keresete az áthelyezésével nem csökkenhet akkor sem, ha rövidebb idejű vagy több műszakosból egy műszakos munkakörbe helyezik át.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása szerint, mivel a törvény kifejezett rendelkezése értelmében az új munkakör kijelöléshez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, a munkáltató adott esetben köteles több munkakör felajánlásával, illetve a munkakörülmények egyéb vonatkozású módosításával és a dolgozó nő terhességével, illetve anyaságával összefüggő és az egészségügyi követelményeken túlmenő körülmények figyelembevételével is messzemenő erőfeszítéseket tenni a dolgozó nő számára elfogadható új munkakör biztosítására. A munkavállaló nőt gyermeke 3 éves koráig a kiküldetés tekintetében is a fentiekhez hasonló jogok illetik meg, mivel beleegyezése nélkül ilyen jellegű feladat végzésére ezen időszakban nem kötelezhető. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a rendelkezés a férfiakra hátrányos, mivel őket nem illeti meg ez a kedvezmény.

Szabadságok és ellátások

A szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. A várandós, illetőleg szülő nőt ezenkívül 24 hét szülési szabadság is megilleti, amit úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság a gyermek halva születése esetén az ettől számított 6 hét elteltével, a gyermek halála esetén a halált követő 15. napon megszűnik. A szülési szabadság a gyermek állami gondozásba adását követő napon szűnik meg, de a szülést követően ez esetben a szülési szabadság nem lehet rövidebb 6 hétnél.

A munkáltató ezen túlmenően - a szülési szabadság letelte után - a munkavállaló kérelmére köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a gyermek gondozása céljából a gyermek 3., tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében annak 10. életéve betöltéséig, továbbá a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek 12. életévének betöltéséig.

A törvényi szabályozás alapján a nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben illeti meg az anyát.

A nőket érintő legfontosabb garanciális munkajogi szabályozást a nők érdekkörébe eső felmondási tilalmak jelentik. Így a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a beteg gyermek ápolására történő táppénzes állományba helyezés, a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Abban az esetben, ha a biztosított a gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, a táppénzjogosultság időtartamát a gyermek kora határozza meg, valamint az, hogy a biztosított egyedülálló-e. A gyermek 1 éves koráig időbeli korlátozás nélkül jár táppénz a gyermek szoptatása, ápolása címén.

A kismama jogai

Családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások köre hazánkban viszonylag szélesnek mondható, ezek az ellátások a gyermekek születésétől tanulmányaik végeztéig segítik a szülőket a nevelésben. Ebbe a körbe tartozik az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás.

  • Anyasági támogatás: Reszesül a szülést követően az a nő, aki a terhessége alatt legalább négyszer terhesgondozáson vett részt, azonban kivételt képez ez alól a koraszülés esete, amikor is a támogatásra jogosultsághoz elegendő az egyszeri terhesgondozás. A támogatás a jogosultat a gyermek halva születése esetén is megilleti. Bizonyos esetekben jogosult lehet e támogatásra az örökbe fogadó szülő és a gyám is.
  • Gyermekgondozási segély (GYED): Jogosult a szülő a gyermeke 3. életéve betöltéséig.
  • Gyermeknevelési támogatás (GYES): A legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 10. életévének betöltéséig jár a három vagy többgyermekes családok esetében.
  • Családi pótlék: Megilleti a szülőket a saját háztartásban nevelt, még nem tanköteles gyermek után. Az a szülő, aki saját háztartásában tanköteles gyermeket nevel, vagy akinek a gyermeke ugyan már nem tanköteles, de a 20. életévét még nem töltötte be és közoktatási intézményben, vagy felsőoktatási intézményben tanul.

tags: #magzat #jogkepessege #24 #het