A heg egy lenyomat: egy olyan meghatározó élményé, mely így vagy úgy, de örökké belénk égett. A hegmasszázs az egyik legfontosabb öngondoskodás, melyet a műtéti hegeddel tehetsz, de a masszázs során nem csak a tested, hanem a gyermeked születésének emlékét is érinted. Rákosi Dóra gyógytornász, a Császárvonal társalapítója segít összeszedni a legfontosabb tudnivalókat a hegmasszázzsal kapcsolatban.
Mi a hegmasszázs és a hegkezelés?
A hegmasszázs a hegkezelés egy formája. A hegkezelés egy nagyobb esernyő, onnantól kezdve, hogy műtét után csak a tenyeredet rakod a hegre, a műtét utáni ágytorna (ún. posztoperatív torna, amit az első hat hétben végzünk, a kórházi iránymutatás szerint), keringésjavítás, a légzőtorna mind-mind hegkezelésnek minősül. De ide tartozik a krémezés, de akár a kötéscsere is, minden, amit a császármetszés után csinálsz: mozgás, torna, manuálterápia, a lelked ápolása, a szülésélményeddel való foglalkozás, az eszközös kezelések és maga a hegmasszázs is.
Császármetszés: minianatómia
A császármetszés során összesen tízféle szövetet kell vágni vagy széthúzni ahhoz, hogy az orvos eljusson a magzatig. A bőr, zsír, faszcia átvágásával eljutnak a hasizmokig, melyeket széthúzva haladnak tovább. A második metszés során (ebből lesz a belső heg) a hashártya, a méh és a magzatburok átvágása történik. A rétegek nem mindegyikét varrják, így a legtöbb csak magától gyógyul. Ezen szöveti struktúrák megfelelő rendeződését tudjuk és kell segíteni hegkezeléssel.
Mi a hegmasszázs célja? Az oldódás!
Egy műtéti területen előfordulnak összenövések, ennek esélye egy császár után 70%, de a második után már 90%, ilyenkor a sérült, műtét során érintett szövetek egymáshoz tapadva gyógyulnak. Ha olyan szövetek is egymáshoz tapadnak, melyeknek alap esetben egymáson vagy egymás mellett kellene elmozdulni, összenövésekről beszélünk. A hegmasszázs a heg manuális kezelése, lazítása, masszázsa, oldása. Lágyabb lesz a szövet, lazul, javítja a terület keringését, a cél egy jó keringésű terület a bőrheg és a belső heg szintjén is.
Hogyan kezdjünk neki a hegmasszázsnak?
A heg feladata, hogy stabilizáljon, ez a szupererőnk, de időt kell neki hagyni. Jó tápanyagellátás, idegrendszeri, hormonális stabilitás kell a gyógyulásához és a masszírozás. A sebgyógyulás folyamata során eleinte nagyon pici erőkkel szabad dolgozni: például műtét után csak ráteszi valaki a kezét vagy pár nappal a műtét után kihúzza magát az összegörnyedt pózból.
Kórházi napok, gyermekágy
A 3-4. héten, amikor már leestek a varratok, a heg mindenhol zárt, nem nedvedzik, nem folyik, el lehet kezdeni a finom keringésjavító masszázst. De a hegvonalra nézve széthúzó erőkkel ne, csak a heg felé és egyoldali mozdulatokkal dolgozzunk. Egészen 3 hónapig érdemes a kisebb intenzitású, egyirányú mozdulatokat csinálni: körkörös, csiga, merőlegesen a heg felé, párhuzamos, finoman rányomó, ujjbegyet ráhelyezve.
A szülés utáni időszaktól a mélyebb hegmasszázsig
Eleinte fontos, hogy a hegmasszázs ne legyen fájdalmas! Éles, szúró érzést ne társuljon a hegmasszázs mellé. Az idegrendszer számára lehet, hogy az újdonság miatt nem komfortos érzés, ez természetes lehet, de semmiképpen se okozzunk magunknak fájdalmat. Az, hogy kinek milyen érzéseket vált ki a heggel való foglalkozás, nagyban függ a szüléstörténethez való viszonyulástól. Néha az is segíthet, ha más kezdi el, ha nem komfortos (partner, férj, szakember).
3 hónap után a sebgyógyulás, heggyógyulás ott tart, hogy bír már más, ellentétes erőket a heg. Ha nincs komplikáció, ez idő alatt minden összeért, bezáródott, leesett a varrat, látni, hogy zárt a seb, a kis keringésjavító masszázsok biztosan nem fognak gondot okozni. Ekkor jöhet a mélyebb hegmasszázs, haskezelés: ilyenkor több mélységben dolgozunk, a bőrheg, köztes rétegek kezelése és a kismedencei szervek kezelése is történik.
A külső hegem szép, akkor minden jó odabent is? Nem biztos!
A cél a kismedencei terület jó keringésűvé tétele, a nyirokkeringés javítása, hogy a rétegek, felszínek jobban tudjanak mozogni egymáson, "krémesebb, csúszósabb" legyen, ne annyira kötött, tömött, inkább egy vattacukros, felhős érzetű, hogy újra a testünk részévé váljon a heges terület is.
Félsz hozzányúlni?
Ha valaki nem mer hozzányúlni, fél a hegével foglalkozni, egy szakembernél tett látogatás során meg tudja tapasztalni, hogy mi az az élmény, érzés, ami rendben van, mennyire kell mélyen belenyúlni. Ha van rá anyagi és helyi lehetőség, érdemes egy szakember segítségét kérni, aki szuperül meg tudja mutatni, mit és hogyan érdemes csinálni, illetve a bizonytalanságokon is tud segíteni.
Külső hegek típusai
Dóra szerint ez a hozzáállás azonban félrevihet, hiszen borzasztóan soktényezős a gyógyulási folyamat, nem lehet univerzálisan leírni, kinél milyen ütemben zajlik. A hegmasszázs és a gyógyulási folyamat hatására elkezdhet pirosodni, szélesedni a sebészi metszés vonala, ami elsőre ijesztő lehet, de idővel, akár fél vagy 1 év után látványos javuláshoz vezet. Nagyon nehéz általános vagy egymáshoz mért elvárásoknak megfelelni, a hegmasszázs lényege nem is az csupán, hogy a heg esztétikusabb legyen. Főleg nem másokhoz képest. Nagyon sokat számít a heg kinézetében a szüléstörténet, a lelki vonal, a ciklus, a hormonális dinamika, a stressz, étkezés is.
Meddig kell kezelni a heget?
Napi 5-10 perc hegmasszázs is elég az igazán jó eredmények eléréséhez, de ahogy távolodik az édesanya a császármetszés idejétől, panaszmentesség esetén annál jobban ritkulhatnak a hegmasszázsok is. Nem szükséges élethosszig napi, kétnapi kezelést adni, amikor már egy szép laza heget masszírozott ki valaki magának, ki lehet oda húzni a dolgot, hogy amikor jónak érezzük, akkor már csak félévente vagy akkor nyúlunk hozzá a heghez, ha panasz van. Hosszú távon azt, amit az ember manuálisan kilazít, azt mozgással lehet megtartani. Hegkezelés mellett MINDIG legyen mozgás, átmozgatás: a Császárvonal tornaprogramjaiban mindig ezt a kombinációt fogod találni, a tornák mellett van hegmasszázsos videó is, a vezetett programok mindegyikében!
Ha panasz van, mindig gondolni kell a hegre!
Amikor valakinek van egy műtéti hege, bármilyen mozgásszervi, vázizomzati panasz esetében érdemes gondolni rá. Az összenövések teljes panaszmentesség alatt is itt lehetnek, soha nem tudhatjuk, mikor és milyen tüneteket fog okozni, ha okoz. Nagyon széles a skála, az esetek nagy többségében kismedencei, menstruációs panaszokat, termékenységi problémákat, fájdalmas együttlétet, emésztési fájdalmat, mozgásszervi diszkomfortot okoz a heg. Hegmasszázst tehát soha nem késő elkezdeni, és minden panasz esetében érdemes a heget is megkezelni.
Az idegrendszerhez nyúlunk hozzá
Hegmasszázs alatt mindenkinek más segít gondolatai síkon. Minden ilyen testi kezelés olyan, mintha az idegrendszerhez nyúlnánk hozzá, előjöhetnek régi emlékek, oldódhatnak élmények, traumák. Van, akinek az segít, ha vizionálja hegmasszázs közben, hogy áramlik, pulzál, folyik, fokozódik a keringés, míg másnak az, ha végiggondolja a szülésélményét. Oda-vissza hat a testi és lelki vonal. Nagyon sokfélék vagyunk, van, akinek 2-3 évre van szüksége a testi és lelki harmóniához, van, akinek hosszabb vagy rövidebb időre.
Érzéketlen vagy túlérzékeny heg
Túlérzékeny heggel mindig annyit érdemes csinálni, amennyit megfelelőnek érzünk. Idegrendszeri túlingerlést, semmilyen minimális fájdalmat sem szabad okozni. Ha nagyon érzékeny a heg környéke, kellemetlen hozzáérni, egészen messziről indulva adjunk finom ingereket. Nyugodtan lehet odáig kitolni a határt, ahol már nincs túlérzékenység: akár tarkótól vagy a derék-fenék környékéről indítva a masszázst, és néhány alkalom után, ha lazult annyit az idegrendszer, akkor lehet a has felé haladni. A gyakoribb panasz az, hogy a heg környéke érzéketlen, ilyenkor is nyugodtan lehet onnan kezdeni a masszázst, ahol még van érzékelés, és fokozatosan haladni a heg felé. A rendszeres masszázs hatására az érzéketlen terület nagysága csökkenni fog.
Magzati szívritmuszavarok
Szívritmuszavarok már az intrauterin életben is felléphetnek. A magzati ritmuszavart jelezheti a magzati szív auscultatatiója, a magzati ultrahangvizsgálat vagy a cardiotocograph. A normális magzati szívfrekvencia 120-180/min között van. Ezen határokon kívüli érték mindenképpen indokolja az anya foetalis kardiológiában jártas centrumba utalását.
Fajtái és okai
A postnatalis időszakhoz hasonlóan a foetalis ritmuszavarok is igen sokfélék lehetnek. A legtöbb nehézséget és gondot mégis a tachycardiák okozzák. A leggyakoribb és egyben legártalmatlanabb ritmuszavar forma az ectopiás ütés vagy irreguláris ritmus, mely a magzatok kb. 1%-ában észlelhető és különösen a 30. gesztációs hét és a terminus között gyakori. Mivel az ectopiás ütések tachycardiát indukálhatnak, nem meglepő, hogy e magzatok kb. 5%-ában később tachycardia alakul ki. Irregularis ritmus észlelése esetén ezért a foetalis echokardiográfián kívül a magzat utánkövetése is szükséges az ectopiás ütések eltűnésének vagy a tachycardia későbbi kialakulásának dokumentálása céljából. A magzati tachycardiák döntő többségének (70%) hátterében járulékos vezető köteget involváló reentry-mechanizmus áll. A második leggyakoribb mechanizmus a pitvari flutter. Kamrai tachycardia nagyon ritka.
Klinikai jelentőség
A tachycardia klinikai jelentőségét a magzati keringésre és fejlődésre gyakorolt hatása határozza meg. A keringési elégtelenség legkoraibb jele a cardiomegalia, csak utána jelenik meg az ödéma, pericardialis folyadék és ascites. Pleuralis folyadék is előfordulhat, de ennek gyakrabban extracardialis okai vannak. Hydrops és AV-billentyű-elégtelenség szintén gyakori, de érdekes, hogy a bal kamra rövidülési frakcióval jellemzett systolés diszfunkciója ritka. Congenitalis szívbetegség szintén ritka lelet magzati tachycardiában.
Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível.
Külső hegek típusai
Technológiai segítségek a magzati szívritmus vizsgálatában
A fejlett audio kimenettel, amely kiváló hangminőséget biztosít, a ClearTone megbízhatóan rögzíti a magzati pulzust a korai és a késői terhesség között. A tartós és elegáns Doppler cserélhető magzati szondákkal rendelkezik, és klinikai körülmények között vízálló modellként kapható. A MityOne, a Mityvac szülészeti vákuumpumpa termékportfólió legújabb kiegészítése, kompakt formatervezés, melyet neves szülészek gyakorlati tapasztalatai alapján készítettek. A rövid, félig merev szár tapintható visszacsatolást biztosít a jobb irányítás érdekében, és segít minimalizálni a „pop-offokat” azáltal, hogy lehetővé teszi az orvosok számára, hogy pontosan meghatározzák a szár és a csecsemő feje közötti kapcsolatot, amikor a magzati fekvés ívét követik. A Mobius sebvédők 360° -os kerületi feltárást biztosítanak, miközben a bemetszés helyét bélelik, hogy megvédjék a seb széleit a szennyeződéstől.
Terhességi komplikációk és alvási pozíciók
A méhlepény vérkeringése oldalt fekve optimálisabb, mint ha háton fekszik a kismama. Számos kutatás vizsgálta a várandósok háton és oldalukon alvását, annak esetleges szövődményeit, mint például a koraszülés, toxaemia, retardatio, méhen belüli elhalás. Ezek, úgy tűnik, nem igazolódtak, ám sok kellemetlen tünet kialakulásában szerepe van. Először is azt kell elképzelni, hogy az emberi test fő artériája, azaz az aorta a bal oldalon, míg a fő véna a jobb oldalon húzódik, a gerinc két oldalán. Előbbi a szívből indul, utóbbi a szívhez érkezik. Emiatt fordulhat elő - általában a terhesség utolsó szakaszában -, hogy háton fekve rosszullét jelentkezik, a megnövekedett méh súlya elnyomhatja a véna falát, akadályozott lesz a vér visszaáramlása a szívbe. Nagyobb erővel kell dolgoznia a szívnek, csökken a hatékonysága, szédülés jelentkezik, sokszor a rosszullétet ájulás követi, fontos ilyenkor mielőbb a bal oldalra dönteni a kismamát, és az állapota gyorsan rendeződik. Problémamentes terhesség esetén, gondolom, nincs komoly veszélye a jobb oldalon fekvésnek sem. Amikor tompulni kezd a várandós, elgyengül, nehezen kap levegőt, homályosodik a látása, az a közelgő ájulást jelezheti, ilyenkor félülő, balra helyezett testhelyzetet kell választani. A végtagok vizenyős duzzanata a harmadik trimeszter végén nagyon gyakori, a lassult vénás áramlás mellett a fehérjehiány okozta ozmotikus eltérés az oka. Ilyenkor sokat segíthet az alsó végtagok felpolcolása, napközben pedig a lábak lógatásának kerülése. A bal oldalon alvás is előnyös. A gyakori ébredéseknek több oka is lehet. Az utolsó hónapban egyre többször jelentkező jósló összehúzódások, a gyakori vizelési inger mind velejárója a várandósságnak, a bioritmus megváltozhat, az izgalom is fokozódik.
Gátmetszés és gátsérülések
Valószínűleg nincs olyan szülés előtt álló nő, akit ne foglalkoztatna a legintimebb testrészének az egészsége, az épsége a szüléssel kapcsolatban. Olyan anya is van, aki annyira fél a gátmetszéstől vagy a gátsérüléstől, hogy inkább a műtéti szülést választja, csak azért, hogy nehogy sérüljön ez a nagyon is érzékeny terület.
Mi is a gátmetszés és milyen típusú gátsérülések vannak?
A nemzetközi szakirodalomban ennek az intim területnek a megnevezésére a latin perineum kifejezést használják: ezalatt értik a csiklótól a végbélnyílásig tartó robousz alatti területet, amibe beletartoznak a kis- és nagyajkak, a húgycső, a hüvely és a végbélnyílás. Amikor magyarul a gát sérüléséről vagy a gát védelméről beszélünk, akkor kifejezetten a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti területről van szó, ugyanis ez a rész a legkitettebb a sérüléseknek. A gátmetszésnél átvágják a bőrt és átvágják az alatta lévő izomzatot is, ami nyolcas alakban öleli körül a hüvelybemenetet és a végbélnyílást.
A szülés alatti gátrepedéseknek több fokozata van:
- Elsőfokú sérülés: amikor csak a bőr sérül, de az alatta lévő izomzat ép marad. Az ilyen jellegű gátsérülések nagyon könnyen és gyorsan gyógyulnak, nem igényelnek varrást sem.
- Másodfokú sérülés: már sérül a bőr alatti izom is, emiatt például a gátmetszés is másodfokú sérülésnek minősül. A másodfokú gátrepedést - és a gátmetszést - a szülés után néhány öltéssel szükséges helyreállítani.
- Harmadfokú sérülés: a végbélnyílás zárógyűrűje is sérül.
- Negyedfokú sérülés: a végbélnyílás és a végbél is reped. Az ilyen harmad- és negyedfokú sérüléseket a szülés után egy külön műtéttel szükséges helyreállítani, de szerencsére az ilyen jellegű sérülések nagyon - nagyon ritkák!
A gátsérülések következményei és elkerülése
A gátsérüléseket - legyen az gátmetszés vagy szakadás - a nők nem véletlenül szeretnék minél jobban elkerülni! Velejárója, hogy szülés után a pisilés, a kakilás fájdalmas, de a seb húzódása miatt kényelmes szoptatási pozíciót találni sem lehet könnyű. Egy nyílt seb természetesen elfertőződhet, begyulladhat, ami nagyon fájdalmassá tudja tenni a szülés utáni időszakot. Nem nagyon beszélünk róla, de a gátsérülés hatással lehet a házaséletre is: a fájdalom megmaradhat a hat hetes gyermekágyas időszak után is: három hónappal a szülés után is, sőt akár még fél évvel a szülés után is érzékeny lehet a gátseb. Emiatt teljesen jogos, hogy mi nők szeretnénk elkerülni mindenféle gátsérülést, amennyire csak lehet, beleértve a gátmetszést is.
A gátsérülések gyakorisága
A gátsérülés kapcsán a legfontosabb tényező, amitől függ a gátsérülés gyakorisága, az a szüléskísérő orvos vagy szülésznő gyakorlata: mit csinál, hogy csinál, mit nem csinál a kitolási szakaszban. A bábai gyakorlatban azt tapasztalták, hogy a nőknek körülbelül 70%-a nem szenved semmiféle sérülést a szülés során. Akik sérülést szenvednek, azoknak a fele csak elsőfokú sérülést szenved, ami tehát egy felületi sérülés és nem szükséges varrni és nem igazán okoz semmiféle problémát. A szülés során gátszakadást tapasztaló nők másik felénél az izom is sérül, tehát olyan szintű a sérülés, mintha gátmetszést végeztek volna.
A gátmetszés története
A rohamos fejlődésből természetesen a nők is kiveszik a részüket: a korai feminista mozgalmaknak, a szüfrazsetteknek nemcsak a szavazati jog, de a fájdalommentes szülés is a célkitűzéseik között szerepelt az egyenjogúság nevében, mondván, hogy ebben a fejlett, XX. században kell, hogy legyen a szülési fájdalom elkerülésére valami technikai megoldás. Epidurális érzéstelenítés még nem volt, így a szülés során a nőket egészen egyszerűen elkábították! Ebben az elkábított állapotban a nők kontrollálatlanul dobálnák magukat, ezért egy kényszerzubbonyszerűséget adnak rá és nemes egyszerűséggel lekötözik az ágyra.
Ebben az ipari szemléletű, robogó világban egy chicagói szülész-orvos, Dr. Joseph Bolivar De Lee 1920-ban leírta a szülés „technológiáját”, amivel a szülést hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá lehet tenni. A mű címe: Megelőző fogós szüléslevezetés (Prophylactic forceps delivery). De Lee doktor műve mai szemmel nézve finoman szólva „durva” olvasmány. A szülés szerinte egy kiszámíthatatlan, beteges dolog, hiszen az nem „normális”, hogy egy nagy babafejnek egy olyan kis nyíláson kelljen átférnie. Ezért az általa bevezetett technológia abból állt, hogy az elkábított nőknél a méhszáj teljes tágulatánál csinálnak egy szép nagy gátmetszést, bevezetik a fogót egészen mélyre, megragadják és elfordítják a baba fejét és szépen kihúzzák a külvilágra. De Lee doktor azt írta a tanulmányában, hogy ezzel az eljárással megvédi a gátat, megvédi a kisbabákat az agysérüléstől.