A védőnői hivatás alapvető szerepet játszik a magyar egészségügyben, különösen az iskolai egészségfejlesztés területén. A mindennapi feladatok sokrétűsége és a folyamatosan változó társadalmi kihívások azonban szükségessé teszik az állandó fejlődést és innovációt.
Juhászné Czifra Antónia, Bernáthné Csontos Judit és Jeszenszkiné Bosznay Orsolya védőnők munkájuk során felismerték, hogy az egészségnevelő előadásaik anyagai elavulttá váltak, és a fiatalság körében számos új probléma merült fel. A gyerekek hiányolják az új technikai eszközök és lehetőségek beépítését az órákba, miközben a védőnők munkáját nehezítik a változó iskolatípusok és az eltérő gyermekanyag.
Az egészségnevelés kihívásai és a megoldás keresése
Az előadásanyagok összeállításánál a védőnők egyre többször szembesültek azzal a kérdéssel, hogy vajon elég hatékonyak-e, megfelelően célozzák-e meg az adott problémakört, és ők maguk eléggé hitelesek-e. Szükségesnek érezték, hogy színesítsék és hatékonyabbá tegyék a rendelkezésükre álló egészségfejlesztési szakmai anyagot. Az egészségnevelési anyagokat úgy kell tervezni, hogy azok figyelemfelkeltőek legyenek, adjanak új ismereteket, és erősítsék meg a régieket. A többrétegű és egyre sokasodó napi feladatok mellett azonban nem maradt elég idő a korábbi óravázlatok átszerkesztésére és színesítésére. Egy előadás anyagának összeállítása sok időt igényel, az újonnan megjelenő problémák köre pedig nagyon széles.
A legtöbb program, amely a fiatalság, a gyerekek számára van megrendezve, az egészséges táplálkozásról, a higiéniáról és a társas kapcsolatokról szól, de nem merülhetnek ki ezekben a témákban. A fiatalokat körülölelő nehézségekkel kell kezdeni valamit, hiszen tudjuk, hogy a serdülő- és ifjúkor számos pszichés változással jár. Ez az időszak az érzelmi, indulati káosz, a gyermekből a felnőtté válás felé vezető út forrongással teli viharos szakasza.
A családi háttér változásai és hatásai
Napjainkban a család, mint összetartó, összekötő, óvó burok sokat változott. Sok a csonka család, a szülők külföldön dolgoznak, a gyermekeket az idős nagyszülők nevelik itthon. Új párkapcsolatban élnek a szülők, a gyermek pedig ezek közt próbál lavírozni. Bár egyre gyakoribbá válnak a nem hagyományos családi struktúrák (csonka- és mozaikcsaládok), nem a kapcsolatok státusza, hanem minősége befolyásolja a fiatalok értékrendjét. A generációk közötti kommunikációs szakadék mélyül, így a kortársak, esetleg celebek szerepe és hatása még inkább felerősödik. A családi együttlét hiányát nem kompenzálja a közösségi média kínálta felületeken töltött idő és az ottani kapcsolatok.
Az érzelmi síkok közötti egyensúlyozásból kifolyólag több nehézséggel találkoznak a fiatalok: alvási problémák, magányosság érzése, csökkent önértékelés („ő senkinek sem kell”), vagy ennek ellentéte, a túlzottan nagy megfelelni akarás. Az érzelmek kielégülésének hiánya azt kódolja a gyermekben, hogy nem szerethető és nem fontos. Ily módon magányos és önbizalom-hiányos gyermekeket nevelünk, akiknek ugyan lesznek divatos ruhái meg menő frizurái, de nem találnak utat önmagukhoz, az érzelmeikhez. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy hosszú távon fenn tudjuk tartani az egészségüket, leginkább hiteles informálással.
Az egészségnevelés mint kincs
Az egészségnevelés iskolai színtereken való alkalmazása egy kincs a védőnők kezében. Fejlődnünk kell, hogy kibontakoztathassuk valódi lényünket, és az életünk a létünket tükrözze vissza. Úgy kell változnunk és fejlődnünk, hogy megőrizzük hitelességünket, miközben megfeleljünk a kor kihívásainak is. Igyekezni kell a gyerekek önbecsülését, pozitív önértékelését kialakítani. Ehhez azonban az kell, hogy mi is elég önbizalommal rendelkezzünk. Fel kell rá készülnünk, mivel ezekről a problémákról korábbi tanulmányaink során nem, vagy alig tanultunk, esetleg még nem is léteztek. Éppen ezért az egészségnevelési programok nem csupán a betegségek megelőzésével kell, hogy foglalkozzanak, hanem a lelki egészség megóvásával is.
A Miskolci Egészségfejlesztési Program
A miskolci II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola és tagiskolája, a Győri Kapui Iskola, Miskolc Győri kapui városrészében találhatóak. A tanulók összetételét tekintve a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók aránya a városi átlaghoz képest magas, a szerény szociális háttér és a szülők alacsony iskolázottsága miatt.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Az anyaiskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a jelenlegi 240 főből 85 fő. A Győri kapui általános iskola jelenlegi létszáma 270 fő, melyből 162 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A megyében nagy számban élnek cigány, roma családok. Miskolcon ezek a családok nagy számban Lyukóvölgyben élnek, mely ma már Magyarország legnagyobb összefüggő válságterülete, ami a városban a legdinamikusabban gyarapszik. Itt nincs se víz, se betonozott út, se munka. Gyér a tömegközlekedés, nincs iskola, óvoda, élelmiszerbolt, de még utcanevek sem.
A tanulók sokszor elmondták, hogy a miskolci szegénytelepen, a Lyukóvölgyben mindenki úgy próbál tisztálkodni, ahogy tud. Itt csak a legmódosabbaknak van fürdőszobájuk, a vezetékes víz pedig alig néhány családhoz van bekötve. A vizet az utcai közkutakról kell a házakba cipelni. Gyakori a korán, 13-14 éves korban elkezdett szexuális élet. A tanulók 60%-ánál jelentkezik valamilyen gerinc-rendellenesség (rossz tartás, gerinc-ferdülés stb.).
A csapatmunka ereje
Juhászné Czifra Antónia védőnő elsődleges célja az volt, hogy tovább fejlődjön, kreatívabb legyen és még több készségét használja. Munkatársi kapcsolataiból tisztában volt azzal, hogy nem egyedül neki vannak ilyen jellegű célkitűzései. E problémaköröket látva, és már fejében összeállt ötletekkel két közvetlen kolléganőjével leültek beszélgetni. Az iskoláikban az igazgatókkal egyeztettek helyszínlehetőségekről, ahol megfelelő informatika is van. A választás őszi szünet idején, egy általános iskolai tanteremre esett.
Az első alkalommal megbeszélték, milyen anyagaik vannak, mit kell átdolgozni, milyen új témák merültek fel. 2-3 fős teameket alakítottak. Eldöntötték, milyen határidőre, melyik team milyen témát, témákat dolgoz fel. A témák kidolgozása alatt is folyamatosan tartották egymással a kapcsolatot. Fontos, hogy a gyerekek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelő előadásanyagot kapjanak. Az adott témákhoz filmeket, verseket, idézeteket, meséket kerestek. A következő alkalommal minden team bemutatta a többieknek az elkészült egészségfejlesztési óráját, majd mindenki hozzá tehette, ami szerinte még szükséges lehet az adott témához. A találkozó végén egyeztették az újabb témákat, amik kidolgozásra vártak.
Google Drive-on egy zárt hozzáférési csoportot hoztak létre, mely felületre minden team feltöltötte az általa elkészített anyagot, hogy minden résztvevő hozzáférhessen, amikor szüksége van rá. A lezajlott csapatmunkák után mindig voltak újabb és újabb bekapcsolódók, melyből jól látszik, hogy van rá igény a védőnők között.
A program eredményei és a jövő
A fokozott egészségnevelésnek köszönhetően az érintett általános iskolában (ahol a tanulók összetételét tekintve a 90% roma, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló) a fejtetvességgel küzdő tanulók száma az elmúlt egy évben jelentősen csökkent. A gyerekek várták a következő egészségnevelő órát.
A program legfontosabb értékének azt tartják, hogy olyan egészségnevelővé szeretnének válni, aki tanít, motivál, segít, támogat és együttműködik. Mert az iskolai egészségfejlesztés egyik meghatározó feltétele a jól felkészült egészségfejlesztő, védőnő. Ehhez felvállalták hibáikat, gyengeségeiket. Tudják, hogy a kreativitás akkor válik innovációvá, ha az meg is valósul. A program közösségépítő jellegű - csapatformáló, alkalmas lehet a kétkedők meggyőzésére, pozitív irányba való terelésére. A jelenlévőket energiával töltötte fel a közös, hatékony, kreatív időtöltés. Fontosnak érzik az élethosszig tartó tanulást.
A védőnői hálózat működése Kaposváron
Schiffererné Magyar Antónia Kaposváron, a Füredi út 69-71. szám alatti védőnői körzetben dolgozik. A védőnői hálózat Kaposváron több körzetre oszlik, melyek mindegyikében képzett szakemberek látják el feladataikat. Az alábbi táblázatban bemutatjuk Kaposvár védőnői körzeteit és az ott dolgozó védőnőket:
| Körzet száma | Védőnő neve | Cím |
|---|---|---|
| I. | Bödő Eszter | Cukorgyár köz 1. |
| II. | Majnikné Pacsai Beáta | Szolgáltatóház, Honvéd u. 55. |
| III. | Böröczné Csizmadia Bernadett | Rét u. 2. |
| IV. | Pásztorné Gelencsér Erika | Ezredév u. 13. |
| V. | Juhász Adrienn | Pécsi u. 24/A. |
| VI. | Virág Nikoletta | Rét u. 2. |
| VII. | Göczőné Kemendi Hajnalka | Erdősor u. 9. |
| VIII. | Turi Beáta | Irányi D. u. 12-14. |
| IX. | Kovács Mónika | Szolgáltatóház, Honvéd u. |
| X. | Bükiné Major Andrea | Rét u. 2. |
| XI. | Szűcsné Varga Erika | Cukorgyár köz 1. |
| XII. | Patakfalviné Palotás Judit | Erdősor u. 9. |
| XIII. | Boda Anita | Pécsi u. |
| XIV. | Poczokné Nemes Hajnalka | Ezredév u. 13. |
| XV. | Schiffererné Magyar Antónia | Füredi u. 69-71. |
| XVI. | Fazekasné Víg Andrea | Hajnóczy u. 15. |
| XVII. | Némethné Szanyi Ágnes | Kaposfüredi u. |
| XVIII. | Kovácsné Kis Beatrix | Toponári u. 35. |
| XIX. | Dancsné Gál Andrea | Irányi D. u. 12-14. |
| XX. | Oláhné Kulcsár Adrienn | Szolgáltatóház, Honvéd u. |
| XXI. | F. Kállai Gabriella | Füredi u. 69-71. |
| XXII. | Bodó Natália | Toponári u. 35. |
| XXIII. | Pál Judit | Füredi u. 69-71. |
| XXIV. | Szirmainé Figler Viktória | Béke u. 31. |
| XXV. | Pintér Károlyné | Béke u. 31. |
| XXVI. | Kliené Kalotai Magdolna | Kaposfüredi u. |
| XXVII. | Papp Szilvia | Pécsi u. |
Elismerések a védőnőknek
2021. június 1-jén, Semmelweis-nap alkalmából az egészségügyi alapellátásban végzett példaértékű munkájukért többek között védőnőket is elismerésben részesítettek. Az önkormányzat minden évben találkozót szervez az egészségügyben dolgozóknak, hogy köszönetet mondhassanak a gyógyításért és a gondoskodásért. A védőnői munka elengedhetetlen a közösségek egészségének megőrzésében és fejlesztésében.