A gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a természet közelsége és a friss levegő. A szabadban töltött idő nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is elősegíti, fejleszti a kreativitást és a természet iránti érdeklődést.
Sajnos a modern, elvárosiasodott világban egyre kevesebb figyelem jut a gyermekek környezettel való megismertetésére. Bár az iskolában tanítanak környezetismeretet, biológia és földrajz, ezek a száraz tankönyvekből való magolás helyett sokkal élvezetesebben elsajátíthatók a természetben tett kirándulások, vagy akár egy nagyszülőknél töltött hétvége során. A szülők szerepe kiemelten fontos abban, hogy már egészen kis kortól kezdve megismertessék gyermekeiket a körülöttük lévő világgal: a madarakkal, fákkal, növényekkel, hangokkal és illatokkal.
Fontos megérteni, hogy minden gyermek más és más érdeklődésű. Ha a család érdeklődik a természet iránt, és ezt izgalmasan, élményszerűen mutatják be, akkor a gyermek is nagy valószínűséggel érdeklődni fog iránta, és ez a lelkesedés akár egész életre szóló szenvedéllyé is válhat.
Már a járni nem tudó csecsemőkkel is érdemes elkezdeni a rendszeres sétákat a friss levegőn, ehhez kiválóak a speciálisan erre a célra tervezett babakocsik és hordozók. Ahogy a gyermek nő, és már önállóan mozog, egy kerti trambulin vagy egy homokozó is remek ötlet lehet, amely ösztönzi a mozgásra és a szabadban töltött időre, eltávolítva őket a modern technológia és a négy fal börtönéből.
A természetes környezetben nevelkedő gyermekek szervezetének ellenálló képessége köztudottan nő. Ahogy egy orvos barátunk mondta, a szervezetnek sosem árt egy kis "anyaföld". Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene betartani az alapvető higiéniai szabályokat, de egy kis "piszok" elengedhetetlen az egészséges immunrendszer kialakulásához.
Vigyük tehát ki gyermekeinket a falak és az udvar takarásából a szabadba, a friss levegőre, a csillagos ég alá! Tanítsuk meg nekik, hogy a sötét nem félelmetes, hogy a fák között nyugalom rejtőzik, és hogy a gyógynövények, valamint az erdei gyümölcsök és bogyók az egészség szimbólumai.
A babák védelme a mindennapokban
Bár a modern orvostudomány sokat fejlődött, sokan még mindig hisznek a hagyományos, mágikus védekezési módszerekben, különösen a csecsemők esetében. Ezek a hiedelmek gyakran generációkon át öröklődnek, és bár tudományos alapjuk nincs, sok kultúrában mélyen gyökereznek.
A piros szín és a kerek forma univerzálisan elfogadottnak számítanak az ártó hatások elhárításában. Ezért látunk gyakran piros karkötőt vagy szalagot csecsemőkön, amelyeket a gonosz tekintetek vagy "igézések" ellen viselnek.
"Nekem anyu mesélte, hogy amikor kicsi voltam, megigézett egy férfi, és én végigaludtam egy teljes napot. Én hiszek ilyenekben. Ezért mi Évikének vettünk piros karkötőt, amit mindjárt a kezére is tettem, ahogy hazamentünk kórházból. A babakocsira és a hordozóra piros szalagot kötöttem."
Az "igézés" fogalma is sok anyát foglalkoztat. Gyakori félelem, hogy egy-egy rosszalló tekintet vagy egy rossz szándékú ember kisugárzása árthat a csecsemőnek. Ezért próbálják meg távol tartani a babától a nemkívánatos személyeket, akik megzavarhatják a nyugalmát.
"A kisfiam üvöltve sírt és dobálta magát az ágyban, apát és engem is ellökött magától."
Az anyák gyakran a környezetükben lévő embereket teszik felelőssé a baba feszültségéért, mivel az újszülött élete óriási változás mindenki számára. A kisgyermekkor a transzcendens élményekre nagyon fogékony időszak. Sok szülő számol be arról, hogy gyermekeik látnak vagy éreznek dolgokat, amelyek a fizikai valóságon túlmutatnak.
"Vannak túlvilági szellemek, amiket látnak a kisgyermekek."
Fontos, hogy ezeket a gyermekek által elmondottakat ne bélyegezzük butaságnak vagy képzelődésnek, mert az ő számára ezek valóságos élmények lehetnek. A kisgyermekek különleges érzékenységgel bírnak arra, hogy ráhangolódjanak a környező világra, beleértve a láthatatlan világgal való kapcsolatot is.
A természetes védelem és a népi gyógymódok
A természetes környezetben nevelkedő gyermekek immunrendszere erősebbé válik. A népi hiedelemvilágban számos olyan gyakorlat létezik, amelyek a gyermekek védelmét célozzák.
Az egyik ilyen módszer a szem kinyalása vagy pisis pelenkával való áttörlése. Bár ez elsőre furcsának tűnhet, az antibakteriális hatású vizelet vagy nyál népi gyógymódnak számított a begyulladt szem kezelésére.
"Ha valaki ártott neki, pisis pelenkával kitöröltük a szemének mind a négy sarkát."
"Addig nem hittem el, míg a nővérem meg nem igézte az ötnapos lányomat, aztán addig nem aludt, míg a húgyos peluskájával nem törölte ki a szemeit az anyósom."
"Nálunk azt mondják, ki kell nyalni a szemét."
A szenteltvíz és a szenes víz is ismert rontást közömbösítő eszközök a néphit szerint. A legtöbb közösségben voltak olyan személyek, akiket potenciális rontásforrásnak tartottak. Az anyák gyakran feltételeztek akaratlan igézéseket is, amelyek a kisugárzásukból adódhattak.
"Néha az ember nem is akar rosszat, de egyszerűen olyan a kisugárzása. Nekem is volt olyan ismerősöm, hogy ha eljött, a gyerekem kész volt..."
Az igézéseknél megkülönböztették, hogy szándékosan történt-e vagy véletlenül. A kommentekből az is kiderül, hogy az anyák próbálják távol tartani a babától a nemkívánatos embereket, akik megzavarhatják a nyugalmát.
Védőoltások és tudatos családtervezés
A tudatos családtervezés keretében a védőoltások kiemelt szerepet kapnak a csecsemők és a családtagok védelmében. A gyermekek oltása szamárköhögés ellen különösen fontos, mivel a gyermekkorban kialakult védettség serdülőkorra, fiatal felnőttkorra megszűnhet, és a szamárköhögés végzetes lehet az újszülöttek számára.
A bárányhimlő, influenza és rubeola elleni oltásokkal megelőzhető a fertőzés a családban. A várandósság előtt végzett immunizációval az anyai ellenanyagok védik az esendő újszülöttet. Az anyai rubeolafertőzés súlyos magzati károsodással járhat.
Fontos tudni, hogy a gyermekvállalók oltottsága nem jelent mindig biztos védettséget, ezt vérvétel után az ellenanyagok kimutatásával lehet igazolni. A bárányhimlő általában gyermekbetegség, de felnőttkorban is előfordulhat fogékonyság. Mind a rubeola, mind a bárányhimlő ellen létezik védőoltás.
Az élő kórokozót tartalmazó védőoltásokat (rubeola, bárányhimlő ellen) a terhesség előtt (vagy már csak a szoptatás idején) ajánlott beadni, majd 28 nap elteltével vállalható a terhesség.
Baba-terápia a demenciával élő betegeknél
A demenciával élő betegek gondozása komplex feladat, amely nemcsak orvosi, hanem érzelmi és pszichológiai szempontokat is magában foglal. Az egyik innovatív, ám sokszor alábecsült módszer a baba-terápia, amely segíthet a szorongás csökkentésében, a kapcsolódás megteremtésében és a hétköznapok érzelmi támogatásában.
Bár első hallásra furcsának tűnhet, hogy felnőtteknek játékbabát adnak a kezükbe, a módszer tudományosan is alátámasztott eredményeket mutat. A gondoskodás érzése, amit a baba nyújt, sokaknál boldogságot és megnyugvást vált ki. A baba-terápia során a betegek gyakran jobban bevonhatók a beszélgetésekbe és a közös tevékenységekbe.
Fontos megjegyezni, hogy a baba-terápia nem minden demenciával élő személy számára megfelelő. Azoknál a betegeknél, akik súlyos szorongást vagy erős viselkedési problémákat mutatnak, gyakran hatékony lehet, de nem szabad ráerőltetni senkire.
A baba-terápiában használt babák általában élethűek, puha tapintásúak és biztonságos anyagokból készülnek, hogy minél természetesebb érzést keltsenek. A tanulmányok egyre inkább megerősítik, hogy a baba-terápia nem csupán "játékról" szól, hanem valódi, terápiás értékkel bír. Az ápolók beszámolói szerint a babák jelenléte csökkenti a stresszt a gondozók számára is, mivel a betegek nyugodtabbá és együttműködőbbé válnak.
A nyugdíjasházakban szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez egy effektív módszer, amelyet több éve aktívan használnak. Érdemes olyan játékbabát keresni, amely puha, élethű és könnyen tisztítható. Sok esetben a különböző beépített funkciós "okos babák" akár túl sok ingert adhatnak a betegnek. Figyelni kell a beteg reakcióit! Ha a baba pozitív érzelmi választ vált ki, folytatni kell a terápiát. Tiszteletben kell tartani a beteg méltóságát!
A baba-terápia egy egyszerű, mégis hatékony módszer lehet a demenciában élők érzelmi jólétének javítására. Bár nem mindenki számára alkalmas, azoknál, akiknél működik, nyugodtabb mindennapokat, mélyebb érzelmi kapcsolatokat és jobb életminőséget hozhat.