Magas fehérvérsejtszám, MCHC és neutrofil értékek terhesség alatt

A vérképvizsgálat fontos és alapvető részét képezi a neutrofil granulociták számának és arányának meghatározása. A terhesség alatt számtalan változás zajlik a szervezetben, melyek kihatással lehetnek a vérkép eredményeire is. Ilyenkor számos esetben találkozhatunk emelkedett értékkel, amelynek a hátterében változatos okok állhatnak.

Az évenként elvégzett vérkép vizsgálat elengedhetetlen része a szűrővizsgálatoknak és segít az orvosoknak felfedezni egyes rendellenességeket, betegségeket, melyek még nem vagy csak nagyon kis mértékben mutatnak tüneteket.

Mi a neutrofil granulocita és mi a normál értéke?

A neutrofil granulociták (más néven neutrofilek) a legnagyobb számban előforduló fehérvérsejtek a keringésben, ezáltal központi szerepet töltenek be az immunrendszer működésében. Fő feladatuk a szervezetbe bejutó, idegen mikroorganizmusok, mint például baktériumok, vírusok, gombák és paraziták elpusztítása. A neutrofil granulociták tehát fontos szerepet töltenek be a fertőzések során az első vonalbeli küzdelemben. Ilyenkor a számuk megnövekszik, és a fertőzés helyére érkezve, rövid időn belül megkezdik a patogének bekebelezését és elpusztítását. A folyamat következményeként keletkező genny nagy része elhalt szöveti törmelék és neutrofilek együttese.

A fehérvérsejtek esetében az úgynevezett normálérték, azaz az ideálisnak mondható eredmény mikroliterenként körülbelül 4000 és 10000 közé esik. Mivel a fehérvérsejtek száma számos ok miatt eltérhet, így további vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet.

A magas neutrofil granulocita szint (neutrofília) okai

Az emelkedett neutrofil érték az esetek többségében a szervezet valamilyen fertőzésre vagy különböző eredetű gyulladásra adott válaszreakciójának a következménye.

A neutrofília eredetét tekintve lehet:

• elsődleges, amikor maga a neutrofil granulociták képződése szenved zavart a csontvelőben,
• másodlagos, amikor a szervezet különböző ingerekre (pl. bakteriális fertőzés) válaszolva fokozza a neutrofilek számát.

A magas neutrofil granulocita érték főbb okai:

• Fertőzés: jellemzően a bakteriális eredetű fertőzések járnak magasabb értékkel, de egyes vírusok, gombák és paraziták is okozhatnak ilyen irányú eltérést (pl. mandulagyulladás, középfülgyulladás, vakbélgyulladás, epehólyag-gyulladás, súlyosabb COVID-19 fertőzés stb.).
• Gyulladás: bármilyen akut vagy krónikus gyulladással járó folyamat járhat emelkedett neutrofil számmal; pl. szöveti sérülés, műtéti beavatkozás, égés, ízületi gyulladás, érgyulladás, szívinfarktus, akut veseelégtelégtelenség, gyulladásos bélbetegség, krónikus májgyulladás stb.
• Dohányzás: a légutak krónikus gyulladását okozza.
• Megerőltető fizikai munka: átmeneti neutrofil szám emelkedéssel járhat, melynek okai az intenzív fizikai aktivitással együtt járó hormonális válaszok, izomsérülések és egyéb fiziológiai változások.
• Stressz: nemcsak a fizikai megerőltetés, hanem az érzelmi stressz is eredményezhet a normálisnál magasabb értéket.
• Terhesség: a kissé magasabb neutrofil szint terhesség alatt gyakran normálisnak tekinthető, ilyen esetben azonban fontos, hogy az egyéb lehetséges okok kizárásra kerüljenek.
• Vérképzőszervi daganatos betegségek: ezek az elváltozások a neutrofil sejtek csontvelői túltermelődésével járnak/járhatnak együtt; pl. krónikus mieloid leukémia (jellemzően kifejezetten magas neutrofil számmal párosul), mielofibrózis, policitémia vera stb.
• Daganatos elváltozások: szolid tumorok is okozhatnak magas értéket.
• Akut vérvesztés: ilyenkor a felszabaduló hormonok (kortizol, adrenalin), a kialakuló gyulladás és egyéb komplexebb mechanizmusok együttesen eredményezhetnek neutrofíliát.
• Gyógyszermellékhatás: néhány gyógyszer is okozhat emelkedett értéket, pl. kortikoszteroidok, lítium, epinefrin (adrenalin).
• Diabéteszes ketoacidózis: ez az állapot a cukorbetegség egyik súlyos szövődménye; ilyenkor a gyulladásos válasz, a potenciális fertőzés, a stresszhormonok, az inzulinhiány, és az acidózis mind hozzájárulhatnak a magas neutrofil szinthez.
• Cushing-szindróma: a kortizol túltermelődésével jár együtt a mellékvesekéregben, mely a neutrofil granulociták számának növekedésével járhat együtt.

Magas neutrofil szint alacsony limfocita értékkel párosulva

A limfociták a neutrofil granulocitákat követően a leggyakrabban előforduló fehérvérsejtek a keringésben. A neutrofilek számát elosztva a limfociták számával megkapjuk a neutrofil-limfocita arányt (NLR). Míg a neutrofilek a veleszületett immunrendszer tagjai, addig a limfociták az adaptív immunrendszerhez tartoznak, ebből kifolyólag az NLR érték rávilágít a két rendszer között fennálló viszonyra.

A magas neutrofil érték alacsony limfocita számmal párosulva (vagyis a magas NLR) az emelkedés mértékének függvényében változó súlyosságú fertőzést és gyulladást, daganatos betegséget vagy krónikus gyulladással járó betegséget jelezhet.

Az NLR érték lehet átmenetileg vagy tartósan emelkedett, és általában 3 fölött tekinthető patológiásnak, vagyis ilyenkor a neutrofilek száma több, mint háromszorosa a limfociták számának. A klinikai gyakorlatban az NLR-t többek között egyes rosszindulatú daganatos betegségek prognózisának meghatározására alkalmazzák. Emellett bizonyos esetekben egyes szív- és érrendszeri elváltozások, valamint tüdőgyulladás lefolyásának előrejelzésében is segítséget nyújthat. A magasabb NLR érték általában nagyobb mértékű gyulladást jelez, ami jellemzően az adott betegség kedvezőtlenebb lefolyását vetíti előre.

Milyen tünetekkel járhat a magas neutrofil granulocita érték?

A magas neutrofil értékkel együtt járó tüneteket az emelkedett értéket kiváltó alapbetegség határozza meg.

Néhány lehetséges tünet:

• láz
• fáradékonyság, levertség, gyengeség
• gyulladás jelei (duzzanat, melegség, vöröses szín, fájdalom, funkcióvesztés)
• szédülés
• ízületi fájdalom
• légúti tünetek (pl. köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom)
• gyomor- bélrendszeri panaszok (fájdalom, hasmenés, hányinger, hányás stb.)
• bőrkiütések
• csontfájdalom
• megduzzadt nyirokcsomók
• akaratlan, hirtelen fogyás
• éjszakai izzadás
• máj-/lépmegnagyobbodás

A fentiek mellett, a háttérben álló megbetegedéstől függően számos egyéb tünet is jelentkezhet, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az emelkedett neutrofil granulocita szint mellé nem társulnak érdemi tünetek.

MCHC a vérképben és a terhesség alatt

Az MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration) az egyik érték, amelyre a vérkép eredményében figyelmet fordíthatunk. Ez az érték a vörösvértestekben található hemoglobin átlagos koncentrációját méri. Magas MCHC szint általában a vörösvértestekben lévő hemoglobin koncentrációjának emelkedésére utal. Alacsony MCHC szint pedig arra utalhat, hogy a vörösvértestekben lévő hemoglobin koncentrációja alacsonyabb az átlagosnál.

Ha egy gyerek vérének MCHC értéke magas, akkor ez azt jelenti, hogy a vörösvértestekben található hemoglobin koncentrációja emelkedett. Ennek okai lehetnek:

• Dehidratáció: a folyadékhiány vagy a nem megfelelő hidratáltság a vörösvértestekben lévő hemoglobin koncentrációjának emelkedését eredményezheti.
• Vashiányos vérszegénység: a vashiány a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegség gyermekek között, és befolyásolhatja a vörösvértestekben lévő hemoglobin mennyiségét és koncentrációját.

Fontos megjegyezni, hogy a pontos diagnózis és a kezelés érdekében mindig konzultálni kell a gyermekorvossal. A magas MCHC érték csak egy laboratóriumi lelet, és más klinikai tünetek vagy vizsgálatok szükségesek a pontos ok meghatározásához.

A terhesség alatt számtalan változás zajlik a szervezetben, ezek egyike, hogy a vérplazma térfogata fokozatosan növekszik, a terhesség előrehaladtával 40%-kal. A vörösvérsejt tömegének 15-25 %-os növekedése, a III. trimeszterben már lemarad a plazma növekedéséhez képest, ezért csökken a vér festékanyag tartalma, azaz a hemoglobin. A Hgb csökkenése a vérképben a terhesség II. trimeszterében még nem jelent vérszegénységet, ha az érték 11 g/l illetve a III. trimeszterben nem alacsonyabb a Hgb.

A vérszegénység terhesség alatt

A terhesség alatt a vérszegénység előfordulása tehát magasabb, mint a nem várandós hölgyek körében, ezért a terhes gondozása során rendszeresen ellenőrizni kell a vérképet. A vérszegénység oka az esetek többségében vashiány. Ezt mielőbb fontos rendezni, mert a várandós hölgyek vasszükséglete a gyermekáldás előtti időszakhoz képest háromszoros, és a terhesség alatt folyamatosan nő. A terhesség utolsó heteiben a baba is elkezdi magának raktározni a vasat.

Normális hemoglobinszint nők esetében: 125-155 g/l. Várandósság alatt: 115 g/l, a második és a harmadik trimeszterre lecsökkenhet 105 g/l-re. Biztosan tehát nem annyira a tünetekből, mint inkább az egyértelmű laboreredmények alapján lehet megállapítani a várandósság alatti vérszegénységet. Ezt már a tervezett teherbeesés előtt, de legkésőbb az első trimeszterben javasolt elvégeztetni.

Vashiány következtében megnő a kockázata, hogy a magzat nem tud megfelelően fejlődni a méhen belül. A növekedése elmaradhat, kisebb súllyal születhet, de magasabb a preeklampszia rizikója, vetélés is bekövetkezhet. Fokozódik a koraszülés kockázata. Fontos tudni, hogy az idegrendszer fejlődéséhez, a memória kialakulásához nélkülözhetetlen a megfelelő vas ellátottság. A károsodás maradandó is lehet a babánál.

A terhesvitaminokat célszerű már a gyermekvállalás előtt elkezdeni szedni. De ez nem mindig elegendő. A kiegyensúlyozott táplálkozás is segíthet a megelőzésben. Fontos tudni, hogy a legjobb az állati eredetű élelmiszerekben - például bárányhús, májban található vas felszívódása. A növényi eredetű - például spenót, ribizli - vas felszívódása körülményesebb, mert át kell alakítani a szervezetünknek. A vas felszívódását a segíti a C-vitamin.

MCV, MCH, MCHC értékek a vérszegénység diagnosztikájában

Az MCH (mean cellular hemoglobin, azaz vörösvértest átlag hemoglobinkoncentráció) és az MCV (mean cellular volume, azaz vörösvértest-volumen) olyan laboratóriumi paraméterek, amelyek a vörösvértestek jellemzésére szolgálnak, információt adnak azok méretéről, hemoglobintartalmáról.

Laboratóriumi normálértékek

Vizsgálati anyag: vérszérum

Önállóan nem értékelendők, csak a vörösvértestszámmal, hemoglobin- és hematokritértékekkel és a MCHC (átlag hemoglobin koncentráció) meghatározással, valamint a vörösvértestek képződését jellemző retikulocitaszámmal.

Mikor van szükség az MCH és MCV vizsgálatára?

Az MCV- és MCH-érték elsősorban a vérszegénység diagnosztikájában játszik szerepet. Segítségükkel elkülöníthető a macrocytás (MCV>95 fl) és microcytás (MCV<80 fl) anaemia, illetve ezek MCH értéke alapján a hyper-; normo- és hypochrom vérszegénység típusok, ahol a hemoglobin koncentráció magasabb, normális vagy alacsonyabb.

Mikor jellemző az alacsonyabb szint?

Az alacsony értékekkel jellemezhető leggyakoribb anaemia formák a hiányanaemiák, ezek közül elsősorban a vashiányos vérszegénység jellemző. Kialakulását okozhatja elégtelen vasbevitel, elégtelen felszívódás, fokozott igény (pl. terhesség idején, testnövekedés időszakában), illetve másodlagos vashiány: vérvesztés, gyomorműtét utáni állapot, idült betegségek, szisztémás betegségek, májzsugor, vesebetegség és daganatok esetén. Ritkábban a vashiány (kb. az esetek 50-55%-a) mellett vagy helyett más oki tényezők is szerepelnek, ilyenkor ezek kizárására szükség van. Ezek a thalassemia, sideroblastos anaemia (pl. ólommérgezés következtében), krónikus betegségekhez társuló nem vashiányos anaemia. Az alacsony MCV- és MCH-értékkel jellemezhető, leggyakoribb vashiány mindig csak tünet, ezért alapvetően a kiváltó okot kell keresni.

Mikor lehet az MCV- és MCH-érték magas?

Magas MCV/MCH-értékekkel jellemezhető anaemia (macrocytás anaemia) leggyakoribb oka a B12-vitamin hiánya, a folsavhiány, vagy a megaloblasztos anaemia. Ezenkívül a daganatok kezelésében használt citosztatikumok okozhatnak átmenetileg makrocitózist. Időnként a nagyobb vérzéseket követő regeneráció során is észlelhető, illetve krónikus hemolitikus anaemia esetén is. Számos kórkép átmeneti vagy tartós macrocyter anaemiahoz vezet, pl.: alkoholizmus, májbetegség, myelodysplasiás szindróma, lépkivétel utáni fiziológiás állapot, terhesség, pajzsmirigy-alulműködés vagy aplasztikus anameia.

Kezelési lehetőségek

Neutrofília esetén a terápiát elsősorban a mögöttes kórállapot határozza meg, melynek eredményessége esetén a magas neutrofil érték normalizálódhat. Ha például valamilyen enyhébb bakteriális fertőzés áll a háttérben, akkor a kezelőorvos annak megfelelően állítja fel a terápiás tervet, melynek gyakran része valamilyen antibiotikum is. Az átmeneti jelleggel megemelkedő neutrofil szám hátterében nem feltétlenül áll kezelendő elváltozás.

Mielőtt a vérvizsgálat eredményét kézhez kapva nagyon megijednénk, érdemes észben tartani, hogy bizonyos gyógyszerek mellékhatásai között szerepelhet a fehérvérsejtek számának csökkenése vagy emelkedése. Fontos tudni, hogy a felsorolt, leggyakoribb kórképek mellett számos más betegségben is megváltozik ezeknek a sejteknek a száma, éppen ezért ezeket mindig a tünetekkel, a vizsgálati eredményekkel együtt kell, hogy mérlegelje orvosunk. Cikkünk semmilyen módon nem alkalmas öndiagnózis felállítására, nem tekintendő terápiás javaslatnak, csupán ismeretterjesztő, informatív jellegű.

tags: #magas #feherversejt #magas #mchc #magas #neutrofil