Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve, valamint a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és az Alaptörvényben meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében alkotta meg az 1997. évi XXXI. törvényt.
Ez a jogszabály a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel együtt képezi a gyermekvédelem jogi alapjait Magyarországon.
Alapelvek és hatály
A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. Fontos megjegyezni, hogy e törvény szerint kell eljárni a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy a gyám kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Fogalommeghatározások
- Gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:10. §-a szerint.
- Fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. életévét még nem töltötte be.
- Gyermeki jogok: az Alaptörvényben, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben meghatározott jogok.
- Nevelőszülő: a Ptk. 4:122. §-a szerinti személy.
- Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a szerinti jövedelem.
- Családbafogadó gyám: az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, vagy akit a gyámhatóság a Ptk. 4:226. és 4:227. §-a szerint kirendelt.
- Családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 5. §-a szerinti ellátás.
A gyermek jogai és a gyermekjogi képviselő
A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.
A gyermekjogi képviselő szerepe és feladatai
A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik.
A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését.
Kizáró okok a gyermekjogi képviselői tisztség betöltésénél
Nem lehet gyermekjogi képviselő az, akivel szemben büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapították bizonyos bűncselekmények elkövetése miatt. A gyermekjogi képviselő megbízatása megszűnik, ha vele szemben a törvényben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll.
A gyermekvédelmi rendszer
A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak javítóintézeti ellátása.
Személyi feltételek a gyermekvédelmi intézményekben
A gyermekvédelmi rendszerben külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. §-ban meghatározott kizáró okok fennállnak. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben történő foglalkoztatás esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 41. §-a szerint kell eljárni.
A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben és a javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy heti teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80%-át (kötött munkaidő) a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni.
Gyermektartásdíj megelőlegezése
A gyermektartásdíj megelőlegezése egy fontos támogatási forma, mely segítséget nyújt a gyermekét egyedül nevelő szülőnek abban az esetben, ha a gyermektartásdíjat fizetni köteles személy nem teljesíti kötelezettségét. A megelőlegezés célja, hogy a gyermek alapvető szükségletei biztosítva legyenek, amennyiben a tartásdíj behajthatatlan.
A gyermektartásdíj behajthatatlanságának megállapítása
A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a törvény 131. §-a szerint kell eljárni. A gyámhatóság a meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja.
Folyósítás és visszafizetés
Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A gyámhatóság a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és a 133. §-ban meghatározott feltételek szerint részletekben fizetheti vissza, vagy különös méltánylást érdemlő esetben elengedheti.
Gyermekjóléti alapellátások
A gyermekjóléti alapellátások célja, hogy a gyermekek megfelelő gondozásban és nevelésben részesüljenek, különös tekintettel a bölcsődei, családi napközi, családi gyermekfelügyelet és házi gyermekfelügyelet szolgáltatásokra.
Bölcsőde
A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltéséig tovább gondozható a bölcsődében. A bölcsőde az előbbieken túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátásban az Nktv. 4. § 25. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermek is részesülhet. A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozhat meg.
Családi napközi
A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - telephelyként működő - családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni.
Családi gyermekfelügyelet
Családi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A családi gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén - túllépheti a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyek számát.
Házi gyermekfelügyelet
A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség, fogyatékosság, hiányzó bölcsődei férőhely miatt). Házi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A házi gyermekfelügyelet keretében segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányait az Nktv. 44/A. §-ában meghatározott okok miatt nem tudja az iskolában folytatni.
Gyermekek átmeneti gondozása
A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy beleegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek átmeneti gondozását - a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani. A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart, kivéve ha az utógondozói ellátásban részesülő szülő a gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást. Ha a tanulói jogviszonyban álló gyermek az átmeneti gondozás időtartama alatt tölti be a 18. életévét, ellátása a tanév végéig fenntartható.
Veszélyeztetettség esetén
Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően a törvényben meghatározott intézkedéseket hozza meg.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet
A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerint történik. A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem határát túllépi, szintén a hátrányos helyzet fennállását jelzi.
