A fehérvérsejtszám (FVS, WBC) a vérben lévő fehérvérsejtek mennyiségét mutatja meg a vérvizsgálat során. A fehérvérsejteket a csontvelő termeli, és megtalálhatók a vérben, valamint a nyirokszövetekben is. Az immunrendszer részeként a vérben keringenek, hogy azonnal reagálni tudjanak a kórokozókra vagy a sérülésekre. A fehérvérsejtszám (FVS) vizsgálat a vérben lévő összes fehérvérsejt számát méri. A fehérvérsejtszámot vérvétel segítségével lehet meghatározni.
A normál fehérvérsejtszám érdekessége, hogy értéke nincs teljesen kőbe vésve, az ugyanis személyenként változhat, mondhatni széles skálán mozog. Igen, előfordulhatnak egyéni eltérések, hiszen mindezt befolyásolja a genetika, az életkor, a nem és a fizikai állapot is.
Miért fontos a fehérvérsejtszám terhesség alatt?
A terhesség alatt a szervezetet érintő változások miatt a fehérvérsejtek száma jellegzetesen emelkedik, emiatt aggodalomra nincs ok. Kórosan emelkedettnek tekinthető az eredmény, amikor körülbelül 17 Giga/L feletti számokat látunk. Az emelkedett FVS a szervezet fertőzésre vagy egyéb gyulladásos folyamatra adott válaszát jelzi, érdemes a kezelőorvossal egyeztetni a lelet miatt.
A fehérvérsejt, más néven leukocita, a vérben található sejtes elemek közé tartozik, és az immunrendszer részeként rendkívül fontos szerepet tölt be. A fehérvérsejt alapvető feladata az immunrendszer működésének támogatása, vagyis pontosabban a szervezet védelme a kórokozók, például a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb infekciók, idegen anyagok ellen. A „fehérvérsejt” egy összefoglaló elnevezés, mondhatni gyűjtőfogalom, ez alatt az összfehérvérsejt értendő, ugyanis több fajtája létezik.
A fehérvérsejtek típusai és szerepük:
- Neutrofil sejtek: A csontvelőben képződnek. A fagocitózis során a neutrofil sejtek képesek felismerni és elnyelni a kórokozókat, különösképpen a baktériumokra és gombákra vonatkozóan. Továbbá, ha a szervezetet sérülés éri, vagy gyulladás keletkezik, akkor a neutrofil sejtek az érintett területre csoportosulnak, ahol a megfelelő immunválaszt segítik elő, ezáltal pedig magát a gyógyulási folyamatot is.
- Limfociták: A vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg, és két fő fajtáját lehet megkülönböztetni: B-limfociták és T-limfociták. Mindkét sejttípus a csontvelőben képződik. A B sejtek feladata felismerni a kórokozókat, amikkel a szervezet először találkozik, majd megkezdeni az ellenanyag termeléséhez szükséges folyamatokat. A T-limfocitákat is két csoportra lehet osztani: helper sejtek és citotoxikus sejtek. A helper T-sejtek segítenek egyéb immunsejtek aktiválásában - például a B-sejtekét -, annak érdekében, hogy reagáljanak a fertőzésre.
- Monociták: Az egyik feladatuk szintén a fagocitózis, illetve úgynevezett citokineket és kemokineket termelnek.
- Eozinofil sejtek: Parazita fertőzések esetén lépnek működésbe, illetve allergiás reakció során hasznosak. Ebben az esetben például számuk megemelkedhet.
- Bazofil sejtek: Szerepet játszanak az allergiás reakciók létrejöttében, hiszen hisztamin található meg bennük.
Laboratóriumi eredmények terhesség alatt
Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat kismamák számára a terhesség alatti vérkép és vizelet laborvizsgálatával kapcsolatban.
Vérkép eredmények:
- FVS (fehérvérsejtszám): Adott egységnyi vérben lévő fehérvérsejtek száma. Terhesség alatt a szervezetet érintő változások miatt a számuk jellegzetesen emelkedik, emiatt aggodalomra nincs ok. Kórosan emelkedettnek tekinthető az eredmény, amikor körülbelül 17 Giga/L feletti számokat látunk. Az emelkedett FVS a szervezet fertőzésre vagy egyéb gyulladásos folyamatra adott válaszát jelzi, érdemes a kezelőorvossal egyeztetni a lelet miatt.
- HGB (hemoglobin): A vér hemoglobin szintje. Terhesség alatt gyakran alacsonyabb a hemoglobin értéke az azonos életkorú női páciensekhez képest. Az első és második trimeszter során az alsó határ 110 g/L, a harmadik trimeszter során 105 g/L. Alacsonyabb érték esetén vérszegénységről beszélünk, amire terhesség alatt fokozott figyelmet kell fordítani, azt mindenképpen kezelni kell. Leggyakrabban szájon át szedett vaskészítmények elegendőek a vérszegénység kezelésére, alkalmanként vénás vasra, egyéb vitaminokra, és nagyon ritkán vérátömlesztésre van szükség.
- THR (trombocitaszám): Adott egységnyi vérben lévő trombociták száma. Terhesség alatt 100 nőből hatnál csökken a trombociták száma. A jelenséget terhességi trombocitopéniának hívjuk. Alacsony a trombocita szám, ha 80 Giga/L alatti az érték. A lelet értékelésénél figyelembe kell venni a csökkenés ütemét, és az adott értéket is. Időnként gyógyszeres kezelésre lehet szükség, és nagyon ritkán olyan terhességi kórkép igazolódhat, amely azonnali beavatkozást tehet szükségessé. Az eredmény minden esetben orvosi konzultációt igényel.
How do blood pregnancy tests work, and what does less than 2 mean?
Vizeletvizsgálat eredményei:
Általános vizsgálat:
- Fehérje: A vizeletben jellemzően nem jelenik meg fehérje, ellenben terhesség során egy kis mennyiség jelen lehet. A várandós szervezetében nő a keringő vér térfogata, aminek olyan hatása van a vesékre, hogy bizonyos anyagokból a szokásosnál többet is átengedhet. Ilyen a fehérje is, ezért kis mennyiség a vizeletben nem jelent mást, csak annyit, hogy érdemes több fehérjét fogyasztani. Nagyobb mennyiségű fehérje megjelenése mindenképpen figyelmet igényel. Előfordulhat más eltérés nélkül is jelentősebb mennyiségű fehérje ürítése, de időnként egy terhesség alatti kórkép része lehet (terhességi toxémia). A fehérje ürítésének pontos meghatározására időnként más vizsgálatot is végeznek, mindenképpen a kezelőorvos dönti el, hogy mi igényel fokozottabb figyelmet. Ha a kismama vizeletében fehérjét mutatnak ki, akkor általában a vizsgálat megismétlését javasolják, mert előfordulhat, hogy például hüvelyváladék keveredett a vizeletbe.
- HGB (vvt): Az eredmény a vizeletben jelen lévő vért jelzi. Általában húgyúti fertőzést jelez, de vér kerülhet a vizeletbe a minta leadásakor is vagy a gát területéről, vagy a hüvelyből. Amikor pozitív az eredmény, a laborvizsgálat többi része segíthet eldönteni, hogy hol a vérzés forrása. Amennyiben ez nem egyértelmű, nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerülhet. Fertőzés (húgyúti vagy hüvelyi) esetén gyógyszeres kezelésre lehet szükség, amit követően egy kontrollvizsgálatra lehet szükség.
- Nitrit: A vizeletben megjelenő nitrit egyéb eltérések mellett húgyúti fertőzésre utal, és terhesség alatt mindig kezelést igényel a szövődmények elkerülése érdekében.
- Fehérvérsejt: A vizeletben megjelenő fehérvérsejt egyéb eltérések mellett húgyúti fertőzésre utal, és terhesség alatt mindig kezelést igényel a szövődmények elkerülése érdekében.
- Keton: Terhesség alatt általában akkor lesz pozitív a keton vizsgálata (tehát kimutatottan jelen van a vizeletben), amikor egy kismama nem fogyaszt megfelelő mennyiségű tápanyagot vagy azt nem megfelelő gyakorisággal teszi. Sokszor megfigyelhetjük a ketonokat a kórházi kezelést igénylő fokozott terhességi hányás esetén is. A sikeres folyadékpótlás, csökkent hányinger és étkezés esetén a ketonok eltűnnek a vizeletből. Természetesen, amennyiben szükséges, a cukorbetegséget is ki kell zárni, ami szintén okozhat ketonokat a vizeletben.
Üledék vizsgálat:
- Baktérium: A vizelet üledékében megjelenő baktérium a legtöbb esetben csak a vizelet minta leadásakor kerül abba, általában hüvelyváladékkal. Amennyiben más eltérés a vizeletben nincs, teendőt nem igényel a jelenség. Akkor, amikor a baktérium mellett megjelenés egyéb, húgyúti fertőzésre utaló jelek is, antibakteriális kezelésre lehet szükség.
- FVS (fehérvérsejt): Az üledékben pozitívumként megjelenő fehérvérsejtek jelentősége ugyanaz, mint a vizelet általános részében megjelenő hasonló értékek esetében.
- VVT (vér): Az üledékben pozitívumként megjelenő vér jelentősége ugyanaz, mint a vizelet általános részében megjelenő hasonló értékek esetében.
Magas fehérvérsejtszám a vizeletben terhesség alatt: Esettanulmány és tanácsok
Kedves Hölgyem!
Terhesség alatt igen gyakori a bővebb hüvelyi váladékozás, ami nem kóros, azonban az is gyakori, hogy hüvelyfertőzés áll fenn, ami viszont nem okoz különösebb panaszt. A hüvelyváladék nagyon, nagyon gyakran kerül bele a vizeletbe, és sokszor látunk baktériumokat, fehérvérsejteket a vizeletben is. Amikor kérdéses, hogy miről van szó, nőgyógyászati vizsgálat szükséges.
Nem kell tenyésztés sem, hanem látni kell, hogy van-e a hüvelyben fertőzés. Ha van, akkor kezelni kell. Ha nincs, akkor csak a vizeletet kell újra megnézni. Fontos, hogy vizeletmintát otthon gyűjtse, és vizelés előtt alaposan mosakodjon meg. A vizelet elejét kiengedi, hogy a húgycső átmosódjon, és a vizelet közepéből gyűjt egy keveset, amit mihamarabb laborba kell juttatni. Ez a középsugár vizelet. Ne aggódjon, érdemes-ennek utánanézni.
A preeclampsia és a fehérjevizelés
A preeclampsia kizárólag terhesség alatt jelentkezik. Diagnózist magas vérnyomás és vizeletben megfigyelhető fehérje együttes jelenlétekor lehet alkotni, amely a terhesség 20. hete után jelentkezik. A preeclampsiát toxémiának is nevezhetik, és gyakran csak terhességi magasvérnyomásként észleljük.
A preeklampszia kizárólag a terhességgel összefüggő jelenség, ami a fehérjevizelés mellett magas vérnyomással és esetenként ödéma kialakulásával is együtt jár. A fehérjevizelés szempontjából elkülöníthetünk enyhébb és súlyosabb eseteket, aszerint, hogy mennyi fehérje van a vizeletben. A határérték a 300 gramm/literes napi ürítés - e felett már proteinúriáról beszélünk. A preeklampszia egy másik elnevezése az EPH gesztózis, ahol az E betű az ödémát, a P a fehérjevizelést, a H pedig a magas vérnyomást jelenti (az Edema, Proteinuria és a Hypertension szavak rövidítéséből). A három jellemző tünet közül az ödéma tekinthető a legkevésbé veszélyesnek - ez önmagában még nem jelent kóros állapotot.
Súlyos preeclampsia tünetei:
- Fejfájás
- Homályos látás
- Nem bírja elviselni a nagy fényt
- Fáradtság
- Hányinger/hányás
- Kis mennyiségű vizelet
- Fájdalom a has jobb oldalán felül
- Légszomj
- Sérülékenység
A preeclampsia megakadályozhatja, hogy a placenta elegendő vérhez jusson. Ha ez megtörténik, a magzat kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut.
Jelenleg nincs biztos módszer a preeclampsia elkerülésére. A magas vérnyomást okozó tényezők közül néhány szabályozható, némelyek nem.
Kezelés és szövődmények:
A kezelés attól függ, mennyire áll már közel a szüléshez. Orvosa javasolhatja gyógyszer vagy egyéb kiegészítő termékek fogyasztását.
- Eclampsia: Az eclampsia a preeclampsia súlyos szövődménye, amely eszméletvesztést és rángógörcsöket okoz a kismamánál. Szerencsére ez ritka, csak a kezeletlen esetekben fordul elő. A rángógörcs-rohamok következtében drasztikus mértékben csökken a magzat oxigénellátása, de ilyenkor már nemcsak ő, hanem a kismama is életveszélyben van.
- HELLP-szindróma (hemolízis, megemelkedett májenzimek, és alacsony vérlemezke-mennyiség): A betegség általában a terhesség végén jelentkezik, és a vörösvérsejtek feloldódását, a véralvadást és a kismama májfunkcióját befolyásolja. A terhesség azonnali befejezését jelenti.
A preeklampszia általában a szülést követően magától elmúlik. A várandósság alatt mindez azonban veszélyes mind az anyára, mind a magzatra nézve.