Magas fehérjeérték kismamáknál: okai, tünetei és kezelése

A terhesség egy különleges időszak a nő életében, amikor a szervezet számos változáson megy keresztül. Ezek a változások befolyásolhatják a laboreredményeket is, beleértve a fehérjeszintet is. Bár a fehérje alapvető fontosságú a szervezet számára, magas szintje bizonyos esetekben egészségügyi problémákra utalhat, különösen kismamáknál.

A fehérjék szerepe a szervezetben és a laborvizsgálat jelentősége

A fehérjék (protein) alapvető fontosságúak a szervezet számára, mivel részt vesznek az immunrendszer működésében, a sejtek szerkezetében, az enzimatikus folyamatokban és a hormontermelésben. A laboratóriumi vizsgálatok során leggyakrabban az összfehérje-szintet és annak két fő komponensét, az albumint és a globulinokat mérik.

A fehérjeszint vizsgálata segíthet az alábbi állapotok felismerésében és monitorozásában:

• Májbetegségek (pl. cirrózis, hepatitis)
• Vesebetegségek (pl. nefrotikus szindróma)
• Alultápláltság vagy felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, cöliákia)
• Krónikus fertőzések és gyulladásos betegségek
• Autoimmun betegségek (pl. lupus, rheumatoid arthritis)
• Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)

A fehérjék vizsgálata során az összfehérje mennyiségén kívül külön is mérhetik az albumint és a globulinokat.

Albumin
Normál érték: 35-50 g/L
Jelentősége: az albumin a máj által termelt fehérje, amely a vér ozmotikus nyomását szabályozza és számos anyagot szállít a véráramban.

Globulinok
Normál érték: 20-35 g/L
Jelentősége: az immunrendszer működésében vesznek részt, ide tartoznak az immunglobulinok és más fontos fehérjék.

Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza. A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki.

Magas fehérjeszint (hiperproteinémia) okai

• Krónikus gyulladásos betegségek (pl. autoimmun betegségek, krónikus fertőzések)
• Daganatos betegségek (pl. myeloma multiplex)
• Dehidráció (a vér besűrűsödése)
• Krónikus májbetegségek

Alacsony fehérjeszint (hipoproteinémia) okai

• Májkárosodás (pl. cirrózis, hepatitis)
• Veseproblémák (pl. nefrotikus szindróma, fehérjevesztés a vizelettel)
• Alultápláltság, fehérjehiányos étrend
• Felszívódási zavarok (pl. cöliákia, Crohn-betegség)
• Akut és krónikus fertőzések
• Égési sérülések vagy vérveszteség

A fehérje laborvizsgálat módja

A fehérjeszintet vérmintából vagy vizeletmintából mérik.

• Vérvizsgálat: egy egyszerű vérvétellel történik, amelyet éhgyomorra ajánlott elvégezni.
• Vizeletvizsgálat: a 24 órás gyűjtött vizeletből meghatározható a napi fehérjeürítés, amely fontos lehet vesebetegségek diagnosztizálásához.

Normálisan a vizeletben igen kevés fehérje van, mennyisége 75 mg/nap ürítésig tekinthető normálisnak, 150 mg/nap ürítés már mindig kórosnak.

Gyakori kérdések a fehérjeértékről

• Mi okozhatja az alacsony összfehérje-szintet a vérben? Az alacsony összfehérje-szint leggyakoribb oka a máj- vagy vesebetegség, illetve a krónikus alultápláltság. A fehérjehiány kialakulhat emésztési vagy felszívódási problémák (pl. cöliákia) miatt is. Ha a fehérjeszint csökkent, további vizsgálatok szükségesek az ok pontos meghatározásához.
• Mit jelent, ha az albuminszint alacsony? Az alacsony albuminszint jellemzően májbetegségekhez, vesebetegségekhez vagy alultápláltsághoz köthető. Mivel az albumin segít fenntartani a vér megfelelő ozmotikus nyomását, alacsony szintje ödémát (vizenyőt) okozhat a szervezetben.
• Hogyan növelhető az alacsony fehérjeszint? Ha a fehérjeszint csökkent, érdemes növelni a fehérjedús ételek bevitelét, például sovány húsok, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek és diófélék fogyasztásával. Ha az alacsony fehérjeszint betegségekhez köthető, az alapbetegség kezelésére van szükség.
• Mi történik, ha a fehérjeszint túl magas? A magas fehérjeszint sokszor dehidrációval (folyadékhiánnyal) magyarázható, de komolyabb betegségek, például krónikus gyulladások vagy daganatok is okozhatják.

Magas fehérjeérték kismamáknál

A terhesség alatti laborvizsgálatok kiemelten fontosak, mivel segítenek azonosítani az esetleges problémákat, és biztosítják mind az anya, mind a magzat egészségét. A várandós szervezetében nő a keringő vér térfogata, aminek olyan hatása van a vesékre, hogy bizonyos anyagokból a szokásosnál többet is átengedhet. Ilyen a fehérje is, ezért kis mennyiség a vizeletben nem jelent mást, csak annyit, hogy érdemes több fehérjét fogyasztani. Nagyobb mennyiségű fehérje megjelenése mindenképpen figyelmet igényel.

Terhességi toxémia (preeclampsia)

A terhességi toxémia (preeclampsia) az anya olyan általános megbetegedését jelenti, mely kizárólag a várandósság állapotához kötött. A várandósság második felében alakul ki, és három alaptünete van: vizenyősség (ödéma), magas vérnyomás (hipertónia) és fehérjevizelés (proteinuria). A tünetek súlyosbodása az anya és a magzat életét veszélyezteti. Ma sem egységes a kórkép megjelölése. Egyaránt nevezik toxémiának és toxikózisnak. Mindkét változat arra utal, hogy a feltételezések szerint a terhes szövetekből méregszerű anyag válik ki.

Tünetek és jelek

• Kóros dagadás (ödéma): Megjelenését korai tünetként értékeljük. Ez az ödéma akkor kóros, ha reggelre sem oszlik el és a bokatájék, illetve a lábszár területén az ujjbenyomatot megtartja. Jellemző, hogy az ödéma lassan fejlődik ki, kezdetben a belső szövetekre korlátozódik. Ezt rejtett ödémának nevezzük, ami csak rendszeres testsúlyméréssel ismerhető fel. A terhesség utolsó hónapjaiban a heti 450-500 g-ot elérő súlygyarapodás már kórjelző értékű.
• Magas vérnyomás: az anya szervezete úgy próbálja ellensúlyozni a beszűkült vérmennyiséget, hogy megpróbálja megfelelően ellátni a méhlepényt, bár ehhez nem áll elég vérmennyiség a rendelkezésére. Az alacsony vagy csökkenő vérmennyiségre adott válaszul a vese renint termel, amely összeszűkíti a vérereket. Ez ugyanaz a mechanizmus, mint ami a vérnyomást megemeli annak érdekében, hogy vérveszteség (mint pl. a szülés utáni kivérzés) esetén megóvja a létfontosságú szerveket. A magas vérnyomás a toxémia kései jele. A labortesztek megemelkedett hemoglobinszintet, illetve idővel magas májenzim-szintet mutatnak, ahogy a májat egyre több stressz éri.
• Fehérjevizelés (proteinuria): a vizeletben kóros mennyiségű fehérje van jelen. Normál esetben a vizeletbe csak kevesebb mint 150 milligramm fehérje kerül naponta. Ha naponta több mint 150 milligramm fehérje van a vizeletben, akkor proteinuriáról beszélünk. Ha napi 3-3,5 gramm fehérje található a vizeletben, akkor nephrosis szindróma áll fenn.
• Oliguria: a vizelettermelés visszaesik, ahogy a szervezet kétségbeesetten próbálja fenntartani a minimális vérszintet.
• Méhlepény-leválás: a méhlepény rossz beágyazódása és az alatta fekvő vérrögök a méhlepény szülés előtti leválását okozhatják.

Kockázati tényezők és veszélyeztetettek

Azok, akik már eredetileg is szenvedtek a magas vérnyomástól, számolhatnak a toxémia megjelenésével. Célszerű, ha szakorvosuk tanácsára még a fogamzás előtt olyan vérnyomáscsökkentő szedésére térnek át, amely nem befolyásolja károsan a magzat korai fejlődését. Nagyobb az esély a toxémia kialakulására vesebetegség, túlsúly, cukorbetegség vagy húgyúti fertőzés esetén.

Szövődmények

• Eclampsia: az eclampsia a preeclampsia súlyos szövődménye, amely eszméletbesztést és rángógörcsöket okoz a kismamánál. Szerencsére ez ritka, csak a kezeletlen esetekben fordul elő.
• HELLP-szindróma (hemolízis, megemelkedett májenzimek, és alacsony vérlemezke-mennyiség): A betegség általában a terhesség végén jelentkezik, és a vörösvérsejtek feloldódását, a véralvadást és a kismama májfunkcióját befolyásolja. A terhesség azonnali befejezését jelenti.
• A preeclampsia megakadályozhatja, hogy a placenta elegendő vérhez jusson. Ha ez megtörténik, a magzat kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut.

Magas fehérvérsejtszám (leukocitózis) terhesség alatt

A fehérvérsejtek (FVS, WBC) az immunrendszer részei, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a különböző fertőzések és megbetegedések leküzdésében. Terhesség alatt a szervezetet érintő változások miatt a számuk jellegzetesen emelkedik, emiatt aggodalomra nincs ok. Kórosan emelkedettnek tekinthető az eredmény, amikor körülbelül 17 Giga/L feletti számokat látunk. Az emelkedett FVS a szervezet fertőzésre vagy egyéb gyulladásos folyamatra adott válaszát jelzi, érdemes a kezelőorvossal egyeztetni a lelet miatt.

A leukocitózis leggyakrabban a szervezetben zajló fertőzést vagy gyulladást jelez. Emellett többek között utalhat daganatos elváltozásra, allergiás reakcióra vagy parazitafertőzésre is. Magas fehérvérsejtszámmal járó tünetek lehetnek láz, hidegrázás, fáradékonyság, gyengeség, fájdalom, gyulladásra utaló tünetek (pl. érzékeny, duzzadt ízület), allergiás panaszok (pl. orrfolyás, orrdugulás), éjszakai izzadás, hasi panaszok, étvágytalanság, bőrkiütés, nehézlégzés (pl. tüdőgyulladás esetén), gyakori véraláfutások, pontszerű, bőr alatti vérzések.

A leukocitózis csoportosítható az emelkedést okozó fehérvérsejttípus(ok) alapján:

Kezelési lehetőségek kismamáknál

Az enyhe formájú toxikózis kezelése a várandós gondozás feladata. Súlyosabb esetekben a toxikózis kezelése kórházi körülmények között történik. Ha a fehérjeszint csökkent, érdemes növelni a fehérjedús ételek bevitelét, például sovány húsok, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek és diófélék fogyasztásával. Ha az alacsony fehérjeszint betegségekhez köthető, az alapbetegség kezelésére van szükség.

A magas fehérvérsejtszám esetén az alkalmazott terápia mindig a háttérben álló októl függ. A diagnózis sok esetben könnyen és gyorsan felállítható, néha azonban a laborvizsgálaton kívül egyéb diagnosztikus eljárások alkalmazása is szükségessé válhat.

Néhány lehetséges terápia:

• antibiotikum (bakteriális fertőzés, pl. húgyúti infekció, tüdőgyulladás esetén)
• fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő
• antihisztamin (pl. allergiás állapotok esetén)
• immunszuppresszánsok, mint például kortikoszteroidok (pl. autoimmun kórképek esetén)
• kemoterápia, sugárkezelés (pl. leukémia vagy limfóma esetén)
• leukoferezis (pl. leukémia esetén a nagyszámú abnormális fehérvérsejtek gyors eltávolítására)

A terhességi toxémia esetében a kezelés attól függ, mennyire áll már közel a szüléshez. Ha túlsúlyos, diétázzon és mozogjon többet. Orvosa javasolhatja gyógyszer vagy egyéb kiegészítő termékek fogyasztását. Azoknak a várandósoknak, akiknek a kórtörténetében már előfordult terhességi toxémia, rendszeres ellenőrzéseken kell megjelenniük orvosuknál a terhesség során. Bár a preeklampszia súlyos állapot, általában napokkal vagy hetekkel a baba megszületése után elmúlik.

tags: #magas #feherjeertek #kismamaknal