A lombik nagylabor vizsgálatok és a meddőségi kezelések időzítése

A meddőség kezelése során a lombikprogram (IVF) az egyik leghatékonyabb eljárás, amely akkor jöhet szóba, ha a természetes fogantatás vagy az egyszerűbb módszerek, mint az inszemináció, nem hoztak eredményt. Világszerte körülbelül 6 millió ember él a Földön, aki lombikprogram útján fogant meg. Mivel rengeteg párt érint a sikertelen fogantatás problémája, a lombikeljárás iránt érdeklődők száma egyre növekszik. A meddőség férfi és női oldalról egyaránt lehetséges, azonban a mai tudománynak és technikának köszönhetően a segítségnyújtás lehetősége a legtöbb esetben adott.

Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.

Mikor indokolt a meddőségkezelési eljárás?

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a, valamint a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait. Ez magában foglalja a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat.

A megfelelő reprodukciós eljárás az NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél javasolt, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

• Legalább két egymástól független - a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
• A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el.
• A kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják.
• A kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükség van beutalóra?

Az asszisztált reprodukciós központok komplex kivizsgálást kezdeményezhetnek, ennek keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 1. számú mellékletének 6.5. pontja alapján a beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz általában nincs szükség beutalóra. A beutalás részletszabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) 5. §-a tartalmazza.

Milyen vizsgálatok szükségesek az első lombikbébi-kezelés előtt?

Ha már a lombikbébi-kezelés előtt áll, valószínűleg számos vizsgálaton, sőt, gyógyszeres kezelésen, illetve mesterséges ondóbevitelen (inszemináción) is túl van. A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelenek voltak (bizonyos meddőségi okok esetén azonban rögtön a lombik az első lépés).

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Az első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása.
• Mérehüreg alaki alkalmasságának vizsgálata.
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
• Spermiumvizsgálat.
• Méhnyakrákszűrés (cytológia).
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
• Belgyógyászati kivizsgálás:
  • Krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja.
  • A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.

A női meddőség kivizsgálása laboratóriumi szempontból is bonyolult és összetett feladat. A női meddőség problémái köré 4 laboratóriumi csomagot állítottak össze, melyeket a kívánt terhesség elmaradása esetén, ismétlődő korai vetélések (1. trimeszter) alkalmával javasolnak. A meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres házasélet mellett sem történik meg a teherbeesés egy év alatt.

A női meddőség egyik nagy csoportjába a hormonális problémák tartoznak. A probléma jellege abból adódik, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges, illetve ha a női ciklus nem megfelelő, nincs peteérés, vagy ha a ciklus második felében nem tud beágyazódni a megtermékenyült petesejt. A prolactin hormon serkenti az anyatej termelődését. Ha nem áll fenn terhesség vagy szoptatás, a magas prolactin szint befolyásolja az ovulációt. Egyfelől a hipofízis daganatos megbetegedését jelezheti a prolactin szint megemelkedése, másfelől bizonyos gyógyszerek és stressz helyzetek is emelkedést okozhatnak. A policisztás ovárium szindrómában a szervezet túl sok petesejtet és androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ez esetben a tüszők nem érnek meg, hanem folyadékkal megtelve cisztává alakulnak. A menstruációs ciklus felborul, így a tüszőrepedés ritkán következik be.

A hormonális egyensúly helyreállítása után a fogamzó képesség visszaállhat. A női meddőséggel kapcsolatos hormonvizsgálatok csomag a teherbeeséshez szükséges hormonális hátteret vizsgálja a ciklus 3. napján. A mintavétel a ciklus 3. napján, valamint a progeszteron vizsgálata esetében a ciklus 21. napján történik.

A női meddőség másik nagy csoportjába olyan betegségek tartoznak, amelyek mechanikus úton teszik lehetetlenné a megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A petevezetékek károsodása elsősorban gyulladásos megbetegedés eredményezi (salpingitis). Endometriózisról beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül beágyazódik, és növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezeték működését. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet.

A fibroidok a méh falában kialakuló jóindulatú daganatok, amelyek nagyon gyakran alakulnak ki 30 éves kor felett. Kismedencei összenövésnek valamilyen nagy mennyiségű hegszövetet nevezünk, amely a kismedencei szervek körül alakul ki. Elsődlegesen kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, hasüregi vagy kismedencei műtét után fordulnak elő. A vizsgálatok a véralvadás örökletes és szerzett eltéréseit vizsgálják. A hüvelyváladék normál esetben védi a méhet a különböző bakteriális és gombás fertőzésektől, időnként azonban a spermiumok bejutását is megakadályozza, vagy egyenesen elpusztítja őket. Immunológiai ok lehet a pár férfi és női tagjának összeférhetetlensége (alloimmun ok).

Az NK sejtek (NK=natural killer cells), az úgynevezett természetes ölő sejtek, melyek a daganatok kialakulásának megakadályozásában játszanak elengedhetetlenül fontos szerepet. A vizsgálat elvégzése azon páciensek számára ajánlott, akik már több alkalommal is elvetéltek, látszólag minden előzmény illetve ok nélkül. Mivel a vizsgálat meddőségi kivizsgálás miatt indokolt, akkor a vérvétel időpontját mindig egyeztesse nőgyógyászával.

A meddőségi laborvizsgálatok eredménye önmagában még nem elegendő a pontos diagnózis felállításához. A meddőségi laborvizsgálatok eredménye a vizsgálatot követő 7. munkanap után várható, kivéve a celluláris immunstatus, NK sejtarány és NK funkció laborvizsgálat, melynek eredménye a vizsgálat utáni 3. munkanapon várható.

Spermafagyasztás: a meddőségi kezelések modern eszköze

A spermafagyasztás a modern meddőségi kezelések egyik kulcseleme, amely ma már sokkal több férfi számára jelent megoldást, mint korábban gondolták volna. A lombikprogramok során a spermakonzerválás lehetőséget teremt a minták optimális minőségben történő felhasználására, stresszmentesen és rugalmasan. Egyre többen élnek ezzel a megoldással - de vajon mikor indokolt? Hogyan történik? És miért válhat ez a lépés döntővé a jövőbeni családtervezésben?

Spermafagyasztás szerepe a meddőségi kezelésekben

A spermafagyasztás mára szerves része lett a meddőségi kezeléseknek, hiszen sokszor ez adja meg a lombikprogram egyik biztos alapját. Egy jól időzített mintavétel és tárolás hozzájárulhat a sikerhez, miközben csökkenti a pár terheit. A lombikkezelések során minden részlet befolyásolja a végkimenetelt, ezért a szakemberek egyre gyakrabban ajánlják a spermafagyasztást már a folyamat elején. Ez biztosítja, hogy a minták mindig rendelkezésre álljanak, a legjobb minőségben, időbeli kényszer nélkül.

A statisztikák is alátámasztják, hogy az előrelátó tervezés előnyös: egyre több pár dönt úgy, hogy előre lefagyasztott mintát használnak a lombikprogram során. Ez a trend jól mutatja, mennyire fontos a rugalmasság és a stressz minimalizálása. A spermafagyasztás jelentősége nemcsak a termékenység megőrzése miatt kiemelkedő, hanem a családtervezés hosszú távú szabadságát is biztosítja.

Mi az a spermafagyasztás, és miért fontos?

A spermafagyasztás lényege, hogy a férfi termékenységet hosszú időn át megőrizzék biztonságos, laboratóriumi körülmények között. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a minta a legmegfelelőbb pillanatban álljon rendelkezésre a gyermekvállaláshoz. A folyamat során a spermiumot laboratóriumban előkészítik, majd speciális fagyasztási eljárással kriotárolóban helyezik el, ahol folyamatos hőmérséklet-felügyelet mellett akár évtizedekig is tárolható. Ez a biztonságos technológia minimalizálja a sejtek károsodását és megőrzi azok életképességét.

Milyen helyzetekben jöhet szóba a spermafagyasztás?

• Onkológiai kezelések előtt: A daganatos betegségek kezelése, például a kemoterápia, gyakran tartósan károsítja a termékenységet, így előtte érdemes gondoskodni a minta lefagyasztásáról.
• Krónikus betegségek esetén: Bizonyos gyógyszerek vagy egészségügyi állapotok szintén befolyásolhatják a spermaminőséget, ezért praktikus előre gondolkodni.
• Hosszabb távollét vagy külföldi munka: Akik hosszabb ideig távol vannak, például katonák vagy sportolók, előre gondoskodhatnak arról, hogy a lombikprogram időzítése ne ütközzön akadályba.
• Stresszes helyzetek elkerülésére: Ha a férfi tudja, hogy a klinikai környezetben nehezebben ad mintát, otthoni spermafagyasztással biztosíthatja a minőséget.

Milyen előnyökkel jár a minták konzerválása?

• Rugalmasság a családtervezésben: A lefagyasztott minta bármikor rendelkezésre áll, így nem okoz gondot egy váratlan távollét vagy kezelés.
• Minőségmegőrzés: A spermium a legjobb állapotában kerül tárolásra, és nem befolyásolja a pillanatnyi stressz vagy egészségi állapot.
• Biztonság: A megfelelően tárolt minták évtizedekig felhasználhatók, így hosszú távú családtervezéshez is biztosítékot nyújtanak.

Az otthoni spermafagyasztás Magyarországon

Az otthoni spermafagyasztás hazai megjelenése új szintre emelte a kényelmet és a diszkréciót. Ez a megoldás egyedülálló lehetőséget nyújt azoknak, akik nyugodt körülmények között szeretnének mintát adni. Az otthoni spermafagyasztás során a páciens egy speciális mintavételi szettet kap, amely tartalmaz minden szükséges eszközt és részletes útmutatót. Így a folyamat biztonságosan és egyszerűen elvégezhető. A saját otthon nyugodt környezete kizárja azokat a zavaró tényezőket, amelyek egy klinikai mintavétel során előfordulhatnak. Ezáltal a spermium minősége is javulhat, hiszen a pszichés nyomás minimális. A mintát egy speciális futárszolgálat szállítja el, ahol korszerű krioprezervációs technológiával történik a fagyasztás. A teljes szállítási láncot hőmérséklet-érzékeny logisztika védi.

A lombikprogram lépései és időzítése

A lombikprogram (IVF) során a petesejt és a spermium laboratóriumi körülmények között találkozik, majd a megtermékenyített embriót visszaültetik a méhbe. A folyamatot szigorú ellenőrzés és személyre szabott orvosi támogatás kíséri. A lombikprogram strukturált, biztonságos és személyre szabott eljárás, amely sok párnak ad reális esélyt a gyermekvállalásra.

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. Az alkalmazott protokoll (rövid/hosszú) és a gyógyszerek típusa egyénre szabott. A folyamat alatt ultrahang és - szükség szerint - vérvétel követi a tüszők növekedését.

• Hosszú protokoll: A menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését, és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
• Rövid protokoll: Az előkezelés elmarad, és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata. A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menni, éhgyomorra. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít. A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez. A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazalehet menni.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés, az anya 35 évnél idősebb, a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak, vagy azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre. Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is lehet menni. Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség.

A várandóssági tesztek időzítése a transzfer után

Ha a meddőségi kezelés során hCG injekciót kap a páciens, a korán elvégzett vizelet terhességi teszt nem az embrió által termelt hCG-t mutatja, hanem még a beadott injekcióban lévő hormon maradványát. Biztonságos tesztelési időpont 12-14 nappal az injekció beadása után várható. Ez általában a transzfer utáni 9-11. naptól lehet pozitív. Túl sok folyadékfogyasztás a teszt elvégzése előtt nem szerencsés - felhígíthatja a hCG szintet a vizeletben.

Az alábbi táblázat összefoglalja a terhességi tesztek időzítését a lombikprogram során:

A hCG injekció beadása után legkorábban a 11-12. napon távozik a szervezetből. Ezért a β-hCG mérést a transzfer után 9-11. napon javasolják. A hCG naponta csak kb. 60%-kal emelkedik. Ezért, ha két érték nagyon közel van egymáshoz (pl. egyik nap 50, másnap 55), az rossz jel. A hCG-szint kétnaponta (48 óránként) történő mérése a korai terhesség megítélésének legelfogadotabb módszere.

Az alábbi táblázat a transzfer utáni 10. napon vett vérvételből származó hCG-értékeket és azok értelmezését mutatja (egyetlen 5. napos embrió beültetése esetén):

Két embrió beültetése után kialakult ikerterhességek esetén a 12. napon a hCG-érték 400 mIU/ml feletti is lehet.

Társadalombiztosítási támogatás és az öt beavatkozásra való jogosultság

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás - figyelemmel a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletre - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehető igénybe.

A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. november 1-jétől, valamint a 2024. január 1-től hatályos módosítások értelmében a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy petesejtnyerés céljából legfeljebb öt stimuláció vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás.

Kivételt képez ez alól, aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra: a Rendelet 7. §-a alapján az első petesejtnyerés céljából történő stimulációra 2024. december 31-ig még jogosult. A Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-jét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg.

A Rendelet 2. § (1a) bekezdés b) és c) pontja értelmében a fenti módosításokkal továbbra is fennáll, hogy ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság, amely lehetőségek a Rendelet 2. § (2) bekezdése alapján át nem ruházhatók.

A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.

A megszakadt kezelés közfinanszírozottan igénybe vehető?

Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát. Egy-egy stimuláció céljának megállapítása az egészségügyi szolgáltatók által küldött, finanszírozási célú adatokból történik.

Kell-e várakozásra számítani?

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni. A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket.

Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.

További információk és jogvédelmi lehetőségek

Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a rögzíti. A fentiekkel kapcsolatos kezelőorvosi és az intézményi tájékoztatáson túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el, akik az Eütv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat látják el. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon.

tags: #lombiknal #mikor #kell #a #nagylabor