A lombikbébi-kezelés altatása és az EKG vizsgálat szükségessége

A lombikbébi (IVF) kezelési eljárás már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját. A legelső kezelés előtt - és persze a kezelés alatt is - rengeteg különféle érzelem kavaroghat a pár mindkét tagjában: az izgalom, az idegesség és a bizonytalanság érzése is. Teljesen érthető, ha te hasonlókat tapasztalsz a lombikprogram megkezdése előtt, tudnod kell, hogy ez normális, gyakori dolog, és egyáltalán nem vagy egyedül vele.

Miért íródott ez a cikk?

Az igazság az, hogy a lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségügyi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is.

Természetesen a kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt, és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.

Ne feledd: ha valamilyen téren mást tapasztalsz az itt leírtaktól, az még nem jelenti, hogy aggódnod kéne. Mindig kövesd az orvosod utasításait és konzultálj vele, ha kérdésed vagy kétséged merül fel.

A lombikbébi-kezelés folyamatát ábrázoló infografika

Milyen vizsgálatok szükségesek az első lombikbébi-kezelés előtt?

Ha már a lombikbébi-kezelés előtt állsz, akkor számos vizsgálaton, sőt, valószínűleg gyógyszeres kezelésen, illetve mesterséges ondóbevitelen (inszemináción) is túl vagy. A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelenek voltak (de erről az orvos dönt, bizonyos meddőségi okok esetén rögtön a lombik az első lépés).

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Vizsgálatok, melyeket el kell végezni:

  • A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása. Ez a szám azt mutatja meg, hogy mennyi petesejt van még a petefészkekben.
  • Möhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata
  • Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
  • Spermiumvizsgálat
  • Méhnyakrákszűrés (cytológia)
  • Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett)
  • Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
  • Belgyógyászati kivizsgálás: krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja. A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.

Ezekről és az ismételt lombikbébi-kezelés előtt elvégzendő vizsgálatokról is olvashatsz bővebben az Egészségügyi Közlöny 2021. évi 4. számában.

Az életmód és táplálkozás szerepe

Ebben a cikkben részletesen nem térünk ki az életmód, táplálkozás és étrend-kiegészítés témájára, de röviden összefoglalva elmondható, hogy a termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.

Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.

A lombikbébi-kezelés lépései

A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll:

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.

A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.

  • Hosszú protokoll: A menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.
  • Rövid protokoll: Az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

Gyógyszerek nevét és mennyiségét szándékosan nem említjük, hiszen ezek - ahogy fentebb írtuk - testreszabottak, egyénenként jelentősen változhatnak.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtleszívás a lombik eljárás egyik legfontosabb lépése, hiszen ennek segítségével nyílik lehetőség az “in vitro” megtermékenyítésre, azaz a petesejt és a hímivarsejt egyesítésére laboratóriumi körülmények között. A beavatkozás hüvelyi ultrahanggal történik, ennek fejére egy tűt helyeznek, majd ezzel szívják le a tüszőfolyadékot, vele együtt pedig a petesejteket. A sikeres petesejtleszívás az egyik kulcsmomentuma a lombik eljárásban, hiszen a megfelelően érett petesejtek jelentik a fogantatás alapját.

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata.

A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.

A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.

A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez.

A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz.

A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.

Lombikprogram | A petefészek előkészítése - 1. rész

Az altatás előtti vizsgálatok és az EKG

Mivel a petesejtleszívás altatásban történő műtéti eljárásról van szó, a páciens a műtét napján éjféltől kezdve már nem ihat és nem ehet semmit. Természetesen a műtétet aneszteziológiai vizsgálat előzi meg, az altatás miatt pedig a beavatkozást általában a reggeli, délelőtti órákra időzítik. A műtétet megelőzően szükséges felmérni a beteg általános állapotát, melyhez a személyes konzultáció mellett több vizsgálat elvégzése is szükséges.

Altatásos műtét előtt a vérvétel, vércsoportmeghatározás, vizeletben lévő fertőzések kizárása és további vizsgálatok is történnek. A műtétet megelőző laborvizsgálatok azért szükségesek, hogy felmérjük a beteg egészségi állapotát és a kockázatokat, aminek tükrében az aneszteziológus meg tudja választani a legalkalmasabb érzéstelenítést a műtét során.

A vér alvadékonyságát mutatja továbbá a prothrombin idő vizsgálata is. Műtét előtt szükséges a vesefunkció vizsgálata is a karbamid és a kreatinin szint ellenőrzésével, valamint általános vizelet és üledék vizsgálattal. Ezen kívül szükséges ellenőrizni a vércukorszintet, ugyanis a magas vércukorszint növeli a műtétek után kialakuló fertőzéses szövődmények veszélyét. A káliumion szint ellenőrzése is ajánlott, ami magas érték esetén szívritmuszavart és légzési problémákat okozhat.

Altatásos műtét előtt vércsoport ellenanyag szűrés is szükséges, hogy kiderüljön, a páciens szervezete melyik vércsoport-antigénre termel ellenanyagot (antitestet), vérátömlesztés esetén milyen vért kaphat. Ezen kívül a májfunkció vizsgálatára (bilirubin, GOT, GPT, GGT, AP) is szükség van, hogy nincs-e a szervnek valamilyen károsodása, valamint a nátrium szint ellenőrzésére, hogy képet kaphassunk a folyadékháztartásról.

A belgyógyászati kivizsgálás részeként, különösen krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, javasolt a szívgyógyászati (kardiológiai) és tüdőgyógyászati (pulmonológiai) szakvizsgálat, hiszen a szív és a tüdő a lehető legjobb állapotban kell, hogy legyen a műtét előtt. A várandósságot önmagában egy úgynevezett „stressz-tesztnek” is lehet nevezni, ami felszínre hozhat különféle megbetegedéseket. Ezek közül leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségekkel találkozhatunk (pl. magas vérnyomás, ritmuszavarok). Ilyen esetekben a várandósságot ajánlott előre megtervezni, és felvilágosítást kérni a lehetséges anyai, magzati vagy szülészeti szövődményekről. A várandóssághoz köthető rizikót az alapbetegség súlyossága határozza meg, de rendszeres követés mellett minimálisra csökkenthetők a lehetséges problémák. Mindezek és magasabb vérnyomásértékek esetén is ajánlott a kardiológiai szakvizsgálat.

A kardiológiai gondozás labor, EKG, szívultrahang vizsgálat, szükség esetén 24 órás EKG és/vagy vérnyomás monitorozásból áll a várandósság alatt. A terhesség előtti és utáni állapotfelmérést a terheléses EKG egészíti ki.

EKG vizsgálat ábrázolása

A vizsgálatokat követően a műtét előtt szükség van még egy személyes konzultációra az aneszteziológussal is. A konzultáció során az aneszteziológus elemzi a leleteket, valamint kikérdezi a pácienst korábbi, illetve fennálló betegségeiről, az esetlegesen alkalmazott gyógyszerekről, korábbi műtétekről, valamint ismert gyógyszerérzékenységéről illetve bármilyen típusú allergiájáról. Éppen ezért neki minden egészségügyi apróságot már a műtét előtt pontosan ismernie kell.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben:

  • történt már sikertelen beültetés
  • az anya 35 évnél idősebb
  • a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak
  • azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.

Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon.

A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

Milyen költségekkel kell számolnod a lombikprogram során?

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.

Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.

A sikertelenség okai és a további lehetőségek

Előfordul persze, hogy a petesejtleszívás sajnos nem sikerül, ennek többféle oka is lehetséges:

  • A tüszőrepedés előbb megtörténik: az ovuláció a petesejtek leszívása előtt végbemegy.
  • Rendellenes petesejtek: a petesejtek nagyon sérülékenyek, a bennük található osztódási orsó sérülése esetén pedig rendellenessé, azaz életképtelenné válhatnak.
  • Petesejtek minősége: a nem sérült petesejtek minősége is változik, ezt pedig szintén az idő múlása befolyásolja leginkább.

A petesejtleszívás sikertelensége természetesen nem jelenti azt, hogy a következő alkalommal ne lehetne pozitív kimenetele a beavatkozásnak. Ezzel együtt a háttérben meghúzódó okokat természetesen igyekeznek megállapítani az orvosok, akik javasolhatnak további gyógyszeres, hormonális támogatást, illetve a petesejtek minőségének további vizsgálatait. Ha azonban a petesejtek minősége vagy mennyisége a legfőbb akadály, akkor lehetőség nyílik petesejtdonációra.

Emellett mára már nemcsak az embriók, de a petesejtek lefagyasztása is lehetséges. Amennyiben valaki aggódik amiatt, hogy csak évek múlva vállalhat majd gyermeket, kérheti a petesejtjei lefagyasztását, hogy esetlegesen jobb minőségű petesejtekkel vágjon neki a mesterséges megtermékenyítésnek. Ezt biztosítják a Reprogenesis Klinika szakemberei, akik nagy tapasztalattal, tudással és figyelemmel fordulnak a pácienseik felé.

Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerint 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal. Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz!

Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív!

tags: #lombiknal #az #altatashoz #az #ekg #mikor