A veszélyeztetett terhességről akkor beszélhetünk, ha valamilyen tényező indokolttá teszi, hogy még körültekintőbb vizsgálatokat végezzünk és még óvatosabbak legyünk a várandósság alatt. A veszélyeztetett terhesség egy gyűjtőfogalom, ami minden olyan kismamát érinthet, akire a várandósság nagyobb kockázatot jelent, vagy nagyobb eséllyel merülhetnek fel komplikációk, szövődmények a baba fejlődése, esetleg a szülés során. A magas kockázatú kategóriát sokszor a vizsgálatok száma és a kismamát még nagyobb óvatosságra intő orvosi utasítások különböztetik meg a normál lefolyású terhességtől. Ha betartjuk az orvos utasításait és rendszeresen részt veszünk a javasolt kivizsgálásokon, minden esélyünk megvan rá, hogy gond nélkül és egészséges gyermekünk szülessen.
Van néhány tényező, ami miatt egy várandósság a magasabb kockázatú kategóriába eshet. Ezek közé tartozik a kismama korábbi, vagy meglévő betegségei, amelyek kihatással lehetnek a várandósságra, vagy a magzat fejlődésére. Az anya életkora is fontos tényező. A korábbi vetélések is növelik a várandósság rizikó faktorát. Ikerterhesség esetén a két magzat eltérő ütemben is fejlődhet, vagy épp mindketten kicsik maradnak, hiszen szűkös helyen és adott mennyiségű tápanyagforráson kell osztozniuk. A terhesség miatt fellépő tényezők is indokolhatják a nagyobb odafigyelést. Ezek közé tartozik például a magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, vagy a magzat fekvési és fejlődési rendellenességei, de például a kismama súlya is.
A táppénz és betegszabadság szabályai veszélyeztetett terhesség esetén
Veszélyeztetett terhesség esetén táppénz igen, betegszabadság azonban nem vehető igénybe. Igazolt keresőképtelenség esetén a táppénz időtartama a biztosítási jogviszony időtartama alatt legfeljebb egy éven át vehető igénybe. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja az úgynevezett táppénz előzmény. A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér értékétől is. Napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig csupán 50%-a. A táppénz megállapításánál a keresőképtelenség első napjától visszaszámolnak három hónapot, majd ennek utolsó napjától még további 180 napot és ennek az időszaknak a napi jövedelmét veszik átlagul. Ha a kismamának megvan a 180 nap biztosított jogviszonya, de nincs ugyanennyi napi jövedelme, de a 120 nap megvan, úgy ez az időszak adja a táppénz alapját. A fenti szabályok figyelembe vételével így mi is kiszámolhatjuk táppénzünk várható összegét.
A keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, ezt az ellátást a munkáltató fizeti, összege a távolléti díj 70%-a. A betegszabadság kimerítését követő naptól állapítható meg a táppénz. A betegszabadságra jogosult minden munkavállaló, akinek munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza, továbbá a közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői, valamint állami szolgálati jogviszonyban állók is. A betegszabadság idejére járó ellátást a munkáltató fizeti meg, összege a távolléti díj 70 %-a; a juttatás adó- és járulékköteles. A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár (nem táppénz!). Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó; társas vállalkozás tagja (kiv. ha munkaviszony keretében munkát végez); megbízás alapján munkát végző személy; üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség alatt; a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára. Üzemi balesetes és foglalkozási betegség esetén táppénz jár.
Táppénzre való jogosultság állapítható meg, amennyiben a keresőképtelenség ideje meghaladja a betegszabadság idejét, vagy a keresőképtelenség nem betegség, hanem egyéb ok miatt áll fenn. A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: fennálló társadalombiztosítási jogviszony; a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett; orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A keresőképtelenséget a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolhatja.
A lombikbébi program és a munkajogi védelem
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások (mint a lombikprogram) igénybevétele speciális jogi és anyagi helyzeteket teremthet a munkavállalók számára. A magyar munkajogi szabályok kiterjesztett védelmet nyújtanak: már a teherbeesés előtt is védik azokat a nőket, akik a gyermekvállalás céljából reprodukciós kezelés alatt állnak. Az egészségügyi törvény szerint ilyen beavatkozásnak minősül a lombikprogram, az inszemináció (mesterséges ondóbevitel), valamint a petesejt megtermékenyülését, illetve megtapadását elősegítő egyéb módszer.
A felmondási védelem a rendes felmondás ellen véd, és - hasonlóan egyéb védett állapotokhoz, például a terhességhez - nem terjed ki a határozott idejű munkaviszonyban állókra, a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottakra, valamint a próbaidejüket töltőkre. A felmondási védelmen túl a törvény munkavégzés alóli mentesítést is biztosít a vizsgálatok idejére, vagyis a munkáltató köteles elengedni a dolgozót a szükséges orvosi vizsgálatokra.
A lombikprogramban való részvétel érthetően érzékeny téma, sokan nem szívesen avatnák be a főnöküket, munkaadójukat a gyermekvállalással kapcsolatos problémáikba. Ez egyéni döntés kérdése, amit befolyásolhat a munkáltatóval való viszony, a munkahelyi közösség, a munkavállaló személyes helyzete. A törvény csak a jogi kereteket adja meg, ugyanakkor a fenti kedvezmények csak akkor illetnek meg, ha a főnököt is beavatjuk az orvosi kezelés szükségességébe. Tehát ne csak szóban értesítsük a fentiekről a főnököt, hanem kérjünk írásos igazolást az intézettől, hogy a bejelentésnek a későbbiekben maradjon nyoma.
Amennyiben úgy döntünk, a munkáltatót nem avatjuk be abba, hogy lombikprogramban vagy egyéb kezelésben veszünk részt, a távollétet más módon kell megoldani: szabadsággal, vagy, ha arra egészségügyi okból jogosultak vagyunk, betegállomány, táppénz igénybevételével. A Munka Törvénykönyve kizárólag a jogi kereteket adja meg a felmondási védettséghez! A szabályozás még viszonylag új, 2005 júliusában lépett hatályba, és emiatt kiforrott bírói gyakorlat sem alakult ki arra nézve, hogy a védelem időtartama meddig terjedhet. Ez a kérdés a gyakorlatban több problémát is felvet, például: kiterjed-e a felmondási védelem a két lombikprogram közötti kötelező, három hónapos szünet idejére?
Lombikprogram | Az embrió beültetése - 5. rész
E tekintetben pontosan sem a törvény, sem annak indoklása nem ad eligazítást. A legtöbb szakmai álláspont viszonylag szűken értelmezi a kérdést, vagyis a munkajogi védettséget elsősorban a stimuláció megkezdésétől a teherbeesés „kiderüléséig” terjedő időszakra vonatkoztatja. Más értelmezések szerint, mivel a szünet kötelezően előírt az egészség védelme érdekében, emiatt a szabály az esetleges sikertelen beültetés és a következő stimuláció kezdete közötti időszakra is kiterjed. A tisztázatlan kérdések nem elhanyagolhatóak - több okból sem. Egyrészt a törvényi védelem célja éppen az, hogy a kezelés ideje alatti távollétek miatt ne érhesse hátrány a dolgozót. Ám fontos szempont az is, hogy azt se lehessen rendes felmondással, még a terhesség bekövetkeztét megelőzően, vagy akár két lombikprogram közötti „pihenőidőszak” alatt elküldeni, aki hosszabb ideig, akár évekig tartó programban van benne (és ezt fel is vállalja munkaadója előtt). Habár a magyar bírói gyakorlat munkavállaló-barátnak mondható, mégis figyelembe kell vennie a munkáltató méltányolható érdekeit is. Mindenképpen nagyon fontos a jogi védelem törvényi megléte: éljünk a jogainkkal.
Az emberi reprodukciós eljárásokra vonatkozó szabályozás
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait: a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat.
A megfelelő reprodukciós eljárás tehát a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-a alapján végezhető el, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
- legalább két egymástól független - a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokon alapuló - szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat,
- a nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el,
- a kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják,
- a kérelmezők hitelt érdemlően igazolják:
- a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és
- a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.
A Rendelet 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló, e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltatás - figyelemmel a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - térítésmentesen vehető igénybe.
A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023-ban és 2024-ben a következő korlátozások érvényesek:
- az R. 1. számú mellékletében meghatározott 1.1. pont szerinti stimulációból legfeljebb öt beavatkozás,
- az R. 1. számú mellékletében meghatározott 14. és 15. pont szerinti beavatkozásból beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás, azzal, hogy meddőségi szakambulanciáról legfeljebb az első három, 15. pont szerinti beavatkozás számolható el (14. Ovuláció indukció, 15. Mesterséges ondóbevitel - elvégzésének feltétele a 14. pont szerinti beavatkozás).
A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében, a Rendelet 2. § (1a) bekezdés a) pontja, valamint a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életév betöltése megtörtént. A betöltött 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is elvégezhetők.
A Rendelet 3. § (1) bekezdésének 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.
Várakozási idők és magánfinanszírozás
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § t) pontja alapján intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében.
Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni.
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket. Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Tájékozódási lehetőségek és jogvédelem
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a garantálja. Ezen túlmenően, az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervhez és más szervekhez forduljon.
tags: #lombik #tappenz #feltetelei