A lombikprogram: esély a gyermekáldásra meddőségi problémák esetén

Az asszisztált reprodukciós eljárások, köztük a lombikprogram, több mint 10 millió gyermek világra jövetelét tették lehetővé az első mesterséges megtermékenyítés óta, és évente félmillió gyermek születik világszerte ezen eljárásoknak köszönhetően. Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára, és Magyarországon is megfigyelhető a születési számok csökkenése, valamint az első gyermek vállalásának kitolódása.

Míg 1980-ban az anyai életkor az első gyermek születésekor még 23 év volt, mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása pedig nagyban rontja a későbbi esélyeket. Az első lombikbébi 1978-ban született meg Angliában, Louise Joy Brown néven, aki azóta két természetes úton fogant gyermeknek adott életet. Ez az áttörés robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban.

Hazánkban az első lombikbébi 1988-ban látta meg a napvilágot a Dr. Csaba Imre által vezetett Pécsi Tudományegyetemen, egy úgynevezett GIFT módszernek köszönhetően. A GIFT eljárás során hastükrözés segítségével nyerik ki a petesejteket a petefészekből, összekeverik a feldolgozott spermiummal, ezt a keveréket pedig visszafecskendezik a petevezetékbe, ahol a megtermékenyülés és az embrió fejlődése elindul.

A meddőség okai és a kivizsgálás folyamata

A gyermekáldás elmaradása esetén célszerű szakemberhez fordulni, ha egy házaspárnál minimum egy éves rendszeres (heti 2-3 alkalom) házasélet során sem jön létre terhesség. A meddő párkapcsolatok 40 százalékában a nőknél, 40 százalékában pedig a férfiaknál van probléma. A maradék 20 százalékban nehezen felderíthető közös okokat keresünk, mint például, hogy a nő „allergiás” párja spermájára és szervezete antitesteket termel ellene.

Férfi meddőség kivizsgálása

Legelőször egy andrológus vizsgálja meg a férfit és a spermáját, ami egy viszonylag egyszerű és gyors eljárás, mellyel kizárható a férfi meddősége. Egészséges spermáról akkor beszélhetünk, ha 1 milliliter ejakulátumban minimum 20 millió spermium található.

Női meddőség kivizsgálása

A férfi kivizsgálásával egy időben megkezdődhet a nő vizsgálata is, amely azonban egy sokkal hosszabb és kellemetlenebb folyamat. Két dolgot kell tisztázni: hogy funkcionális, vagy anatómiai oka van-e a meddőségnek. Az anatómiai okok között említjük például a veleszületett fejlődési rendellenességeket, és ide tartozik a petevezetők elzáródása is, amely a leggyakoribb meddőségi ok. Ezek a problémák általában műtéttel, egynapos sebészeti beavatkozásokkal orvosolhatók.

Meddőségi kezelések és eljárások

Ovulációindukció - a petesejtek „izgatása”

A meddőség funkcionális okának a hormonrendszerbeli hibákat említjük. Amennyiben a női szervezet valamilyen hormonális okból nem képes petesejt termelésére, a petefészek működésének gyógyszeres serkentésére, stimulációjára van szükség. A petesejtek éretté válásával mesterségesen váltják ki a tüszőrepedést is - ez az ovuláció-indukció. A fogantatás ebben az esetben természetes úton történik, vagyis a pár együttlétére van szükség hozzá. Ha a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, az embrió beágyazódását további gyógyszeres kezeléssel, sárgatest hormonokkal segítik elő. Az ovuláció-indukció az állami intézményekben, nőgyógyászati szakrendelőkben, meddőségi ambulanciákon keresztül is elérhető.

Inszemináció - pénisz helyett katéter

Amennyiben a hormonális kezelés nem hozott megfelelő eredményt, a következő lépés az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés. A természetes úton kinyert spermát sterilizálják, és speciális feldolgozáson megy keresztül. A spermamintából eltávolítják az ondófolyadékot és más anyagokat, az egészséges és jól mozgó spermiumok pedig tápfolyadékba kerülnek. A tüszőrepedés idején az orvos katéter segítségével bejuttatja ezt a „koncentrátumot” a méh üregébe. A módszer tulajdonképpen a természetes teherbeesés optimalizálására szolgál, nem avatkozik be durván a természet folyamataiba. A babánál a fejlődési rendellenesség valószínűsége a hagyományos teherbeesésével azonos, a kezelés sikeressége pedig 12-15 százalékos. A jelenlegi minisztériumi protokoll 3-6 eljárást ír elő (életkortól függően), de általában a 3. vagy 4. eljárás sikeres. Sikertelen beavatkozás esetén nincs várakozási idő a következő próbálkozásig, az előfeltétel mindössze az, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

Lombikbébi eljárás - gyerekcsinálás pipettával

A petesejtek izgatása, majd az inszemináció sikertelensége után gondolkodhatnak a párok a lombikbébi-eljárás megindításán. Ez jelenleg Magyarországon is elérhető. A lombikbébi kezelésen a szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció - IVF) különböző formáit értjük, melyek során a spermiumok és a petesejt „randevúja”, így a petesejt megtermékenyülése is a szervezeten kívül, laboratóriumban történik.

Lombikbébi kezelés lépésről lépésre

1. Petesejt stimuláció: Először a nő hormontartalmú készítményeket kap, melyekkel elérjük, hogy petefészke a szokásos egy petesejt/hónap helyett több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termeljen. Ezt hívjuk multiplex-ovulációnak. Az IVF esetén optimális esetben 10-15 petesejt nyerését szeretnénk elérni.
2. Tüszőleszívás (punkció): Az így nyert 4-10 petesejtet a stimuláció végén kinyerik. A tüszőleszívás altatásban vagy anélkül is végezhető és egy kisebb műtétnek felel meg. Általában 10-15 percig tart, majd az altatásból felébredve a páciens haza is mehet.
3. Megtermékenyítés laboratóriumban: A munka ezután a laboratóriumban folytatódik. A petesejt megtermékenyítése hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: a petesejtre 200-300 ezer hímivarsejtet cseppentenek. Lehetőség van a spermiumokat a petesejt citoplazmájába is juttatni egy üvegkapilláris segítségével (ICSI).
4. Embrió tenyésztés: A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók ezután 2-5 napig a laboratóriumban maradnak, amíg el nem érik a 16 vagy 32 sejtes állapotot. Az embrió ekkor már alkalmas a méhbe való beültetésre.
5. Embrió beültetés (transzfer): Az embriókat kevés tápfolyadékkal egy katéterbe szívják fel, majd a méh üregébe vezetve befecskendezik. Az eredményesség érdekében soha nem egy embriót ültetnek vissza az orvosok, hanem többet, hogy az eredményességet növeljék, s legyen olyan embrió, amelyik megtapad a méhnyálkahártyában.
6. Terhességi teszt és utógondozás: 21 nappal az embriók visszaültetése után ultrahangvizsgálattal már látható a korai petezsák, mely jelzi a terhesség bekövetkeztét. A 6-7. héttől, ha ezt egyéb körülmény nem indokolja, a szokványos terhesgondozás elegendő a kismamának.

Spermium szelekciós módszerek

• Hagyományos in vitro fertilizáció (IVF): Az előkészített, megfelelő koncentrációban higított spermiumokat a petesejteket tartalmazó tápoldatba cseppentik.
• Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI): Gyenge spermaparaméterek esetén a spermiumot a petesejt citoplazmájába injektálják mikromanipulátor segítségével.
• ICSI műtéti úton nyert spermiummal (TESE, MESA): Ha az ejakulátumban egyáltalán nincs spermium (azoospermia), akkor sebészi úton lehet spermiumokat nyerni a mellékheréből (MESA) vagy a heréből (TESE).
• Spermium szelekció - ZYMOT (Fertile Plus): A mikrofluidikai chip lehetővé teszi, hogy a spermiumokat a hagyományos spermapreparálásnál kíméletesebb technikával válasszák el az ondóplazmától.
• Spermium szelekció - PICSI: A fiziológiás ICSI (PICSI) eljárás lényege, hogy a spermiumokat a hialuronsavhoz való kötődésük alapján választják ki a megtermékenyítéshez.

Asszisztált hatching (AH)

Az embriók tenyésztése során az őket körülvevő külső burok (zona pellucida) keményebbé válhat. Ez akadályozhatja az embrió beágyazódását a beültetést követően. Az implantáció elősegítése érdekében a zona pellucidán rést nyitnak. Ma már szinte minden klinikán korszerű mikrosebészeti lézer alkalmazásával végzik az asszisztált hatching-et.

Embrió mélyhűtés és fagyasztott embrió transzfer (FET)

Az IVF beavatkozások jelentős részénél több embrió indul fejlődésnek, mint amennyit beültetnek. A beültetésre nem kerülő, jó minőségű embriók mélyhűtése (vitrifikáció) lehetővé teszi, hogy azokat későbbi időpontban ültessék be. Így nincs szükség újabb IVF kezelésre. A vitrifikációs technika alkalmazásával a mélyhűtött embriók több mint 90 %-a túléli a mélyhűtést és felengedést.

Jogi és etikai kérdések, állami támogatás Magyarországon

A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg.

Kormányzati intézkedések a meddőségi ellátás fejlesztéséért

Tekintettel Magyarország népességének évtizedek óta tartó csökkenésére, a kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddőségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.

Fontos változások a szabályozásban (2022-2025)

• 2022: A későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. Megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI), mely a központi szakmai irányításért felel.
• 2023: Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Finanszírozási ösztönzéssel nő az embriók blasztociszta tenyésztésének lehetősége, ami növeli a sikeres várandósság esélyét. A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.
• 2024: Felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók száma az ikerszülések visszaszorítása érdekében. Eszerint 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. A HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét. Megkezdődött a Meddőségi Szakambulanciák működése a vármegyei kórházakban. Létrejött a „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” az adatszolgáltatás megújítása céljából.
• 2025: Hatályba lépnek azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.

Közfinanszírozott kezelések száma és feltételei

A társadalombiztosító legfeljebb öt, petesejtnyerés céljából végzett stimulációt, és az abból származó összes embrió beültetését finanszírozza. Fontos, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a szabályozás.

A meddőségi kezelési eljárások a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb a 45. életéve betöltéséig kezdhetők meg. A betöltött 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is elvégezhetők.

Sikertelen lombikbébi kezelés: okok és megküzdés

Sajnos a lombikbébi-kezelések egy része nem végződik sikerrel. Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI kezelések esetében 32,3%. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a lombikbébi kezelési eljárás sikerességét sokféle tényező befolyásolja, így egyénenként igen eltérőek tudnak lenni az esélyek.

A sikeresség esélye

A nő életkora az egyik döntő tényező: 35 éves kor alatt van a legnagyobb esély arra, hogy sikerrel jár a beavatkozás (akár 40-50%). A petesejtek száma és minősége azonban a kor előrehaladtával csökken, így 40 év felett kb. 10%, 42 év felett pedig már 5% alatti a sikerességi mutató. Emellett sajnos a terhesség alatti komplikációk előfordulása is emelkedik az évek számával.

Sikertelenség lehetséges okai

• Rendellenes petesejtek: Az életkor előrehaladtával egyre növekszik a rendellenes, nem megfelelő minőségű petesejtek aránya.
• Rendellenes spermiumok: A megtermékenyítésnek feltétele, hogy kellő számú, alakú, mozgású, kötődési képességű, illetve kromoszomálisan és genetikailag egészséges spermium legyen.
• Gyenge minőségű embrió: Még a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordul, hogy egy embriót egészségesnek ítélnek a laborban, ám olyan észrevehetetlen hibája van, ami miatt végül nem tud beágyazódni.
• Gyenge petefészek-válasz: Egyes nőknél a petefészek válasza nem megfelelő és nem termelődik több leszívható petesejt.
• Beágyazódási problémák: Ennek hátterében állhat méhpolip, a progeszteronszint korai megemelkedése, a nem elég vastag méhnyálkahártya, vagy éppen a méh fertőzése is.
• Egészségtelen életmód: A dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása, az egészséges testsúly, rendszeres testmozgás és a tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás mind hozzájárulhat a sikerhez.

Vizsgálatok a sikertelen kezelés okainak felderítésére

• Méhüreg vizsgálata: Kimutatja a teherbeesési esélyt befolyásoló polipokat, miómákat és hegszövetet.
• Spermium DNS fragmentációs vizsgálat: Információt ad a spermiumok örökítő anyagának (DNS) integritásáról.
• Méhnyálkahártya vizsgálatok: Az ERA, EMMA és ALICE tesztek információt adnak a méhnyálkahártya állapotáról.
• Kariotipizálás: A férfi és a nő kromoszómáit is megvizsgálják, hogy megtalálják azokat a kromoszóma problémákat, amelyek a lombikkezelés sikertelenségét okozhatják.
• Immunológiai vizsgálat: Felderíti az alloimmunitást, amikor az anya immunrendszere elutasítja az apa sejtjeit és emiatt elpusztítja az embriót.

Megküzdés a sikertelen kezeléssel

Nagyon fontos, hogy mindig légy pozitív, de ne legyenek irreális elvárásaid magaddal és a kezeléssel szemben sem. Igyekezz a lehető legalaposabban körbejárni a témát, bátran tedd fel kérdéseidet a kezelőorvosodnak, érdeklődj a hozzád hasonló korú és állapotú nők sikerrátájáról, menj el minden szükséges vizsgálatra és persze figyelj az életmódodra is.

Tudatosítsd magadban az érzéseidet, reményeidet és félelmeidet - és oszd meg ezeket másokkal is, ha szükséges, akár egy tanácsadóval, terapeutával. Ne csak testileg, lelkileg is készítsd fel magad a kezelésre. Minél felkészültebb és tájékozottabb vagy, annál könnyebben fogsz tudni megbirkózni majd a kezelés kimenetelével. Beszélj meg minden fontos döntést a pároddal és a kezelés előtt, alatt és után is oszd meg vele minden érzésedet.

Egy sikertelen lombikkezelés után rengeteg érzés kavaroghat benned: csalódottság, düh, fájdalom, félelem és reménytelenség érzése. Adj időt magadnak, mielőtt döntenél a következő lépésről, de ne zárkózz be, kommunikálj pároddal, szeretteiddel, orvosoddal, vagy akár terapeutával, pszichológussal. Ne tartsd benn az érzéseidet, engedd ki őket és sírj vagy ordíts, ha akarsz. Próbálj meg pihenni és ne kezdj el a következő lépésekre gondolni, amíg nem érzed úgy, hogy kellően feldolgoztad a történteket.

tags: #lombik #nincs #megtermekenyules