A lombikbébi (IVF) kezelés egyre elterjedtebb megoldás a meddőségi problémákkal küzdő párok számára. A sikeres terhesség eléréséhez számos tényező járul hozzá, amelyek közül az egyik legfontosabb a leszívott petesejtek száma és minősége.
A meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség.
Optimális petesejtszám a lombikbébi kezeléshez
Brit szakemberek több mint 400 ezer lombikbébi kezelés adatainak elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy mintegy tizenöt petesejtet kell leszívni egyetlen menstruációs ciklus leforgása alatt ahhoz, hogy a legnagyobb legyen az esélye a lombikbébi kezelés általi teherbe esésnek. A közép-angliai Birminghami Egyetem kutatói szerint nagyjából tizenöt petesejt egyidejű leszívása esetén a legmagasabb a statisztikai valószínűsége a teherbeesésnek.
Az eredmények a petesejt-termelést serkentő, közepes mennyiségű, erős hormondózisok használata mellett érvényesek. A sikeres fogantatás valószínűsége 15-20 petesejt leszívása esetén a legmagasabb, és a petesejtek számának emelkedésével fokozatosan csökken. A Human Reproduction című európai szakfolyóiratban megjelent tanulmánynak köszönhetően a jövőben sokkal hatékonyabbá válhatnak a lombikbébi eljárások - állítják a szakemberek, akik szerint elkerülhetővé válhat az értékes petesejtek elpazarlása, valamint a petefészek veszélyes túlserkentésének kockázata.
A petesejtek száma és a teherbeesés aránya a női kor függvényében
A tizenöt petesejt egyidejű leszívását követő teherbeesési arány 2006 és 2007 folyamán a következőképpen alakult:
- 18 és 34 év közötti nők körében: 40%
- 35 és 37 éveseknél: 36%
- 38 és 39 éves korosztály esetében: 27%
- Negyven, vagy annál idősebbek körében: 16%
Az anya kora meghatározza a teherbeesés valószínűségét. Az életkor előrehaladtával (nők és férfiak esetében egyaránt) jelentősen csökken a spontán teherbeesés és az egészséges gyermek születésének esélye. A nők termékenysége 30 éves koruk körül kezd természetes módon csökkenni. Ennek a legjelentősebb oka a petesejtek mennyiségének és minőségének csökkenése.
Milyen korban csökken a termékenység?
A petesejtek minőségét meghatározó egyik nagyon fontos tényező a petesejtek minősége. 40 éves korában a nők körülbelül 40%-a, négy évvel később már csak 10-20%-a rendelkezik genetikailag egészséges petesejtekkel. Sajnos az idősebb petesejteknél jelentősen megnő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, amelyek csak az embriók fejlődése során válnak nyilvánvalóvá. Ezek a kromoszóma-rendellenességek azonban külső megfigyeléssel nem láthatóak.
Ezért javasolt az ún. PGT-A vizsgálat elvégzése (preimplantációs genetikai vizsgálat aneuploidia jelenlétére), amely lehetővé teszi az embriók esetleges kromoszóma-rendellenességeinek kimutatását még azelőtt, hogy az embriók beültetésre kerülnének. Az így kivizsgált embrióknak lényegesen nagyobb az esélyük, hogy beágyazódjanak és egészségesen fejlődjenek.
A lombikbébi kezelés folyamata és a petesejtleszívás
A lombikkezelés menetét az első lépésektől az utolsóig bemutatva, a stimuláció szakaszát a tüszőleszívás követi. A lombikkezelés ezen pontján jutunk hozzá a petesejtekhez. Dr. Tóth Alexandra, szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember elmondása szerint, a páciens egy rövid bódításban végzett, 10-15 perces beavatkozásra számíthat, amely során hüvelyi ultrahang vezérelten szívják le a tüszőfolyadékkal együtt a petesejtjeit.
A stimuláció és a tüszőrepesztő injekció
Lombik eljárás során arra törekszünk, hogy hormonkezeléssel több petesejt keletkezzen, mert a sejtszám növelésével a megtermékenyült petesejtek száma és a beültetésre alkalmas embriók száma is növelhető. Az injekció adásának általában a menstruációs ciklus 5., 7., és 9. napján kerül sor. A tüszőrepedés kiváltására a spontán ciklushoz hasonlóan középidőben, a 10-12. napon kell beadni a tüszőrepesztő injekciót.
A tüszőrepesztő injekció (Pregnyl vagy Ovitrell) beadását követően 36 órával kerül sor a petesejtnyerésre (általában a 12-14. ciklusnapon). Előzetes aneszteziológiai kivizsgálás szükséges, melyet az intézet biztosít.
A petesejtleszívás menete
A tüszőleszívás műtőben történik, úgynevezett kőmetsző helyzetben, amikor a páciens a hátán fekszik és csak a lábait emeljük meg. A petesejteket altatásban szívja le a kezelőorvos egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel a hüvelyen keresztül. Az orvos ultrahanggal figyeli, irányítja a tűt és az összes megfelelő méretű tüsző folyadékát leszívja.
Fontos tudni, hogy ultrahanggal csak a tüszők (melyek közül az érettek átmérője 16-22 mm) látszódnak, a bennük lévő petesejtek azonban nem, hiszen ezek méretük miatt csak mikroszkóp alatt láthatók. A tű egy géphez csatlakozik, ennek segítségével fejtik ki a szívóerőt, ami egy zárt rendszeren keresztül a tűből egy vékony csőbe, majd az erre a célra előkészített és melegen tartott kémcsövekbe vezeti a tüszőfolyadékot.
Amint egy kémcső megtelik, a műtőből egy átadó ablakon keresztül azonnal az embriológiai laborba kerül, ahol az embriológus mikroszkóp segítségével kezdi el vizsgálni a tüszőfolyadékot. Ez a művelet már az első teli kémcsövek átadásával megkezdődik, így - ha sok a tüsző - előfordulhat, hogy egy darabig párhuzamosan zajlik a leszívással. Amikor az orvos úgy látja, hogy nincs több tüsző, a beavatkozás műtéti része véget ér és csak az embriológiai munka zajlik tovább.
A petesejtek megtermékenyítése és az embriótenyésztés
A leszívott petesejteket laboratóriumi körülmények között ondósejttel megtermékenyítik. A petesejteket a petesejtnyerés napjától termosztátban tenyésztjük és a következő napon megvizsgáljuk, hogy megtermékenyültek-e.
A megtermékenyült petesejt, a zigóta. A megtermékenyítést követő 20-27 óra között általában lezajlik az embriók első sejtosztódása. A második napon ezek az embriók már 2-4 sejtesek, harmadik napra elérik a 6-8 sejtes osztódási állapotot. Negyedik nap az embriók sejthatárai összeolvadnak, készülve egy minőségi váltásra.
A megtermékenyítést követő ötödik napon a megfelelő embriók blasztocisztává (hólyagcsírává) alakulnak, sejtszámuk megközelíti a százat, az embrió differenciálódik, 2 típusú sejtet tartalmaz. A legjobb embriók kiválasztásához az ún. meghosszabbított kultivációt alkalmazzuk.
Embrióbeültetés és fagyasztás
Az embrióbeültetésre a tüszőleszívás utáni 2., 3. vagy 5. napon kerülhet sor. Annak mérlegelése, hogy hány embrió kerüljön beültetésre (1-4), függ az embriók minőségétől, a női életkortól és a korábbi eredménytelen kezelések számától. A be nem ültetett embriókat általában lefagyasztják, hogy a későbbiekben újabb beavatkozásokhoz tudják felhasználni őket.
Az embrió beültetése után otthonába távozhat és ott a normál életvitel folytatható. Terhesség létrejöttét a beültetést követően 11-13 nappal vérvétel útján igazoljuk.
Milyen korban csökken a termékenység?
Lelki támogatás a lombikbébi kezelés során
A lombikkezelés egy érzelmileg megterhelő folyamat, amely során a párok számos kihívással szembesülhetnek. Gyetvai Viki családterapeuta-jelölt és mentálhigiénés szakember kiemeli, hogy a funkcionális meddőség lelki okaira és a lombikkezeléssel kapcsolatos lelki és párkapcsolati problémák kezelésére specializálódva fontos a lelki támogatás.
Az egész folyamat e körül zajlik: hányadik nap van éppen, és miből mennyi van? Arról azonban kevés szó esik, hogyan lehet ezt a stresszel teli várakozást érzelmileg kibírni, méghozzá úgy, hogy a párok inkább elszenvedői a folyamatnak, s nem részt vevői. Az érzések elfojtódása, leválasztódása, így a lombikkezelés beavatkozásai traumatizáló hatásúak is lehetnek.
Fontos, hogy a párok megengedjék maguknak az érzések megélését és kimutatását, és szükség esetén szakember segítségét kérjék. Az alázat megélése a természet felé, és önmagunk felé is, segíthet elfogadhatóbbá tenni a terheket, és elfogadóbbá válni saját magunkkal, döntéseinkkel ill. érzelmi következményeikkel szemben is.