A lombikbébi program, vagyis az in vitro fertilizáció (IVF) egy olyan komplex eljárás, amely segítséget nyújt azoknak a pároknak, akik természetes úton nem tudnak teherbe esni. Hazánkban egyes felmérések szerint mintegy 200 ezer pár küzd termékenységi problémákkal, és számukra a lombikprogram jelentheti az egyetlen esélyt a gyermekáldásra.
A sikeres lombikprogramhoz számos tényező hozzájárul, és nem csupán az orvosi beavatkozás, hanem az életmód, a lelkiállapot és a pár elkötelezettsége is szerepet játszik benne. A beavatkozás nem minden esetben jár sikerrel, de jelentősen növeli a teherbeesés esélyét.
Mi is pontosan a lombikbébi program?
A lombikprogram azt a mesterséges eljárást jelenti, amikor testen kívül történik meg a petesejt és a férfi ivarsejt találkozása, és jön létre a megtermékenyítés. A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe. Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált.
Hazánkban ma az élve születések mintegy 2,5%-a lombik eljárás sikereként következik be. A Repromedánál azonban az esetek 70%-ában elegendő egyetlen IVF-ciklus a teherbe eséshez.
Mekkora az esélye a lombikbébi program sikerének?
A mesterséges megtermékenyítés sikere nagyon individuális. Vannak kisebb akadályok, amik jól kezelhetők, vagy éppen a lombik egyértelmű megoldás rá. Ilyenkor nagyobb a valószínűsége, hogy sikeres lesz az eljárás. Ilyen lehet például, ha a petevezetékek záródtak el, de minden más rendben van. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha összetett probléma áll fenn a női oldalon, amit nehéz megoldani, vagy egy alapbetegség áll fenn súlyosabb mértékben, szövődményekkel, például egy előrehaladott endometriózis.
Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint Magyarországon a lombikbébi kezelések esetében a terhességek aránya petesejt-leszívásonként 31,4%. ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) kezelések esetében 32,3%. Az élveszületések arányáról nincs hivatalos adat.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a lombikbébi kezelési eljárás sikerességét sokféle tényező befolyásolja, így egyénenként igen eltérőek tudnak lenni az esélyek. A tévhitekkel ellentétben az 50% alatti sikerességi ráta nem számít gyengének; a 20-35% közötti arány átlagosnak mondható, míg a 40%-ot már igen jó arányként tartják számon.
Milyen tényezők befolyásolják a lombikprogram sikerét?
Számos tényező befolyásolhatja a lombikprogram kimenetelét, ezek közül a legfontosabbak:
1. Az anyai életkor
A mesterséges beavatkozások sikerességének egyik legfontosabb tényezője a leendő anya életkora. 24 és 34 éves kor között van a legnagyobb esély arra, hogy a beavatkozás sikerrel jár, ebben az életszakaszban a nők 32%-a fogan meg. 35 éves kor után rohamosan romlani kezdenek az esélyek, gyakorlatilag évről évre. 40 év felett már csak körülbelül 13% a fogantatási esély, 45 év felett pedig 5% alatti.
Az életkor a petesejtek mennyisége és minősége szempontjából is meghatározó, hiszen az évek előrehaladtával mindkettő csökken. A rendellenes petesejtek aránya 35 év alatt 25-30%, 37-38 évesen kb. 50%, 40 év felett pedig már 70% feletti.
Amennyiben nem áll megfelelő minőségű és mennyiségű petesejt rendelkezésre, akkor petesejtet donortól is lehet kapni (általában az anya 45 éves kora felett ez történik).
2. A termékenységi problémák típusa és súlyossága
A sikeres lombikprogram nagy mértékben függ attól, hogy milyen típusú termékenységi problémával néz szembe a gyermekért küzdő pár. Van, hogy csak az egyik félnél van valamilyen a terhességet akadályozó tényező, de az is előfordulhat, hogy mind a nőnél, mind a férfinál felfedeznek problémát vagy betegséget. Ezek csökkenthetik a sikeres beavatkozás esélyét.
A nőknél az egyik leggyakrabban (az esetek kb. 45%-ában) előforduló állapot az endometriózis, ahogy a férfiaknál az ondóvezeték-elzáródás. Mindkét állapot fennállásakor igen jó eséllyel következhet be várandósság a mesterséges beavatkozás eredményeképp.
3. Életmód
Igen sok függ attól, hogy milyen minőségű életet él a gyermekre vágyó pár. Dohányzó nők esetében például jelentősen kisebb eséllyel ágyazódik be az embrió, mint a nem dohányzóknál, általában kétszer annyi számú beavatkozásra van szükség a sikerhez, mint a füstmentes életet élő anyáknál. A dohányzásról való leszokás minimum 3 hónappal az IVF kezelések megkezdése előtt javasolt.
Számottevően befolyásolja a teherbeesés sikerességét a nők testsúlya is. Tapasztalatok szerint több beavatkozásra van szükség túlsúlyos nők esetében a lombikprogram sikere érdekében, mint az ideális testsúllyal rendelkezőknek. Az alultápláltság is csökkenti a siker esélyét, ezért érdemes a testsúlyt normalizálni a beavatkozás előtt.
Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás (nem megterhelő sportok), a megfelelő mennyiségű alvás és a stressz kezelése mind hozzájárulhatnak a sikerhez.
4. Embrió minősége és beágyazódása
A laboratóriumi körülmények között létrehozott embrióknak is lehetnek olyan észrevehetetlen hibái, amelyek miatt nem tudnak beágyazódni. A Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportja nemrégiben azonosított egy markert, amely segíthet kiválasztani a legjobb beágyazódási képességgel rendelkező embriót.
A beágyazódási problémák hátterében állhat méhpolip, a progeszteronszint korai emelkedése, nem elég vastag méhnyálkahártya, vagy éppen a méh fertőzése is. Átfogó kivizsgálással felderíthetőek a beágyazódás elmaradásának lehetséges okai.
Kiegészítő módszerek és vizsgálatok
Az IVF folyamat részeként néhány további módszerrel fokozható az embrió sikeres beültetésének és így a terhesség valószínűsége is. Ezek választása mindig az adott pár konkrét problémájától függ.
A módszerek segíthetnek például a megtermékenyítésre alkalmas spermiumok kiválasztásában, de a petesejtek érettsége is tesztelhető. A sikert növelheti többek között a méhnyálkahártya érettségi vizsgálata, amely segít megtalálni a beültetés optimális időpontját.
Az embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata kis mennyiségű embrió sejtek kinyerésére és későbbi vizsgálatára vonatkozik. Ez a vizsgálat csak az IVF-kezelés részeként végezhető el.
A hagyományos és alternatív módszerek is segíthetik a sikerességet. Például a fitoterápia (gyógynövényes kezelés) segít egyensúlyba hozni a hormonszinteket, míg az akupunktúra felkészíti a méhet a beültetésre. Ideális kiegészítő a reproduktív jóga is, mely segít a szükséges szervek harmonizálásában és vérellátásában. Nagyon hatékonyak a Mojžíšová szerinti gyakorlatok is.
A lombikprogram lépései | A Vágyott Gyermekekért | 8. rész
Mi történik sikertelen kezelés esetén?
Senki sem szeret belegondolni, de sajnos a lombikbébi-kezelések egy része nem végződik sikerrel. Egy sikertelen kezelés lesújtó tud lenni, hiszen sok fizikai és lelki energiát, időt és akár pénzt is belefektettél az egész procedúrába.
Ilyen esetben az a legfontosabb, hogy te és párod megfelelően feldolgozzátok a történteket, majd - amikor úgy érzitek, itt az ideje - elkezdjetek készülni a következő kezelésre. Ezelőtt azonban érdemes, sőt muszáj konzultálnod az orvosoddal, kérdéseket feltenned és tájékozódnod. Mi okozhatta a sikertelen kezelést? Milyen vizsgálatokra lehet még szükség? Te tudsz-e valamit tenni annak érdekében, hogy a következő kezelés sikerüljön?
A sikertelen kezelés után rengeteg érzés kavaroghat benned: csalódottság, düh, fájdalom, félelem és reménytelenség érzése. A gyász folyamata mindenkinél egyéni színezetet ölt. Ha nem sikerül a kezelés, semmiképpen ne keress bűnbakot, ne hibáztasd magad, párodat vagy akár a klinikát. Adj időt magadnak, mielőtt döntenél a következő lépésről, de ne zárkózz be, kommunikálj pároddal, szeretteiddel, orvosoddal, vagy akár terapeutával, pszichológussal.
Nagyon sok, sőt a legtöbb párnak második, harmadik próbálkozásra sikerül a lombikbébi-kezelés. A siker azonban számos tényezőtől függ. Sikertelen kezelés után a kezelőorvosod feladata, hogy próbáljon választ találni a sikertelenség okára, ismét kiértékelje a te és párod vizsgálati eredményeit, esetleg további vizsgálatokat rendeljen el, majd szükség szerint döntsön a további teendőkről.
Tévhitek a lombikbébi programmal kapcsolatban
Számos tévhit kering a lombikbébi programmal kapcsolatban, amelyeket érdemes tisztázni:
- Tévhit: Az IVF minden esetben sikeres. Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres.
- Tévhit: A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF. Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek.
- Tévhit: IVF során mindig ikerterhesség alakul ki. Tény: A modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése.
- Tévhit: Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik.
- Tévhit: Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára. Tény: A leggyakoribb mellékhatások enyhék, a súlyos szövődmények ritkák.
- Tévhit: Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét. Tény: Nincs tudományos bizonyíték erre.
- Tévhit: Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak. Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik.
- Tévhit: Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait. Tény: Az IVF során stimulálják a petefészkeket, de ez nem csökkenti a tartalékokat.
- Tévhit: Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz. Tény: A sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő is az lesz.
- Tévhit: Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód. Tény: Az életmódnak jelentős hatása van a termékenységre és a kezelés kimenetelére is.