Tudnivalók a lombikbébi-eljárásról: felkészülés, folyamat és kockázatok

A meddőség gyakori kihívás: ma már sok párnak segít a lombikbébi‑eljárás (IVF). Egészségügyi értelemben meddőségről akkor van szó, ha legalább 12 hónap rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett sem jön létre terhesség (35 év felett már 6 hónap után érdemes orvoshoz fordulni). A lombikbébi-kezelés (IVF) már több évtizedes múltra tekint vissza, napjainkra szó szerint mindennapos gyakorlattá vált. Hazánkban is évente több száz, babáért küzdő párnak segít, hogy ők is megtapasztalhassák az élet legnagyobb csodáját.

Az IVF eljárás olyan mesterséges megtermékenyítési kezelés, ami számukra is lehetőséget nyújthat arra, hogy a fogantatás sikeres legyen, és a családalapítás útjára léphessenek. A lombik programban való részvétel kétségkívül érzékeny téma, nem is mindenki szeretné beavatni ebbe a főnökét. A te egyéni döntésed, hogy megteszed-e ezt, viszont ha úgy döntesz, hogy inkább titokban tartod a munkáltatód előtt, akkor más megoldást kell találnod.

A lombikbébi-kezelés előtti időszak sokféle érzelmet tud kiváltani az emberből: izgalom, remény, elszántság, lelkesedés, és persze aggodalom, valamint egy kicsi félelem is van ilyenkor szinte mindenkiben. Ez teljesen érthető, nincs ebben semmi szokatlan. Az előtted álló út azért is tűnhet ijesztőnek, mert nem tudod, hogyan készülj fel rá. Pedig amint elhatároztad, hogy lombikbébi-kezelésbe vágsz, azonnal érdemes elkezdened lelkileg és testileg is felkészítened magadat - ez ugyanis sokat segíthet a sikeres végeredmény elérésében.

Felkészülés a lombikbébi-kezelésre

Az igazság az, hogy a lombikbébi program nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni. Mindenki máshogy éli meg a kezelést, mások az érzései, a tapasztalatai. A különbségek nemcsak a klinikákból vagy az orvosokból adódnak, hanem nagymértékben abból is, hogy minden nő más - életkor, élethelyzet, egészségügyi állapot, genetikai adottságok vagy akár magánélet tekintetében is.

A kezelőorvos feladata - kötelessége -, hogy az eljárás előtt, és a teljes eljárás során megfelelően tájékoztasson. Cikkünk nem pótolja ezt és nem minősül orvosi tanácsadásnak sem. A célunk az, hogy részletesebben ismertessük a lombikbébi-kezelés lépéseit, ellássunk néhány gyakorlati tanáccsal is és így támogassunk téged ezen a különleges úton.

Ne feledd: ha valamilyen téren mást tapasztalsz az itt leírtaktól, az még nem jelenti, hogy aggódnod kéne. Mindig kövesd az orvosod utasításait és konzultálj vele, ha kérdésed vagy kétséged merül fel.

Szükséges vizsgálatok az első lombikbébi-kezelés előtt

Ha már a lombikbébi-kezelés előtt állsz, akkor számos vizsgálaton, sőt, valószínűleg gyógyszeres kezelésen, illetve mesterséges ondóbevitelen (inszemináción) is túl vagy. A lombikprogram ugyanis általában csak akkor kerül sorra, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelenek voltak (de erről az orvos dönt, bizonyos meddőségi okok esetén rögtön a lombik az első lépés).

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelvet készített az asszisztált reprodukciós kezelésekről. Ez tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz, többek között a szükséges vizsgálatok tekintetében is.

Első lombikbébi-kezelés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása
• Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata
• Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat
• Spermiumvizsgálat
• Méhnyakrákszűrés (cytológia)
• Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett)
• Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat
• Belgyógyászati kivizsgálás: krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja
• A petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt

Ezekről és az ismételt lombikbébi-kezelés előtt elvégzendő vizsgálatokról is olvashatsz bővebben az Egészségügyi Közlöny 2021. évi 4. számában, amit ide kattintva érhetsz el (413-415. oldal).

Életmódváltás és táplálkozás a kezelés előtt

A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőségét és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.

Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.

Kövess termékenységjavító étrendet. Hatalmas tévedés azt gondolni, hogy a teherbeesés esélye egy-két étel fogyasztásával vagy éppen elkerülésével jelentős mértékben növelhető. Azt sem szabad hinni, hogy néhány egészségtelenebb étkezés tönkre tudja tenni a termékenységedet, hiszen ez egyáltalán nincs így. A különböző ételekre nem önmagukban, hanem egy teljes étrend kontextusában érdemes tekintened.

A termékenység javításához, és általában véve a hosszú távú egészséghez is érdemes mindig szem előtt tartani a 80/20-as szabályt: az esetek 80%-ában fogyassz egészséges, tápanyagokban gazdag ételeket, a maradék 20%-ban pedig engedd meg magadnak a kevésbé egészséges ételeket is. Ha heti 21 főétkezést nézünk, ez 17 egészséges és 4 lazább étkezést jelent.

A harvardi tanulmány étrendi javaslatai:

• Több növényi fehérje, kevesebb állati fehérje. Helyettesíts minden nap egy adag húst növényi fehérjeforrással (bab, lencse, hüvelyesek, quinoa, diófélék, magvak, magvaj).
• Több egyszeresen telítetlen zsír, kevesebb transzzsír. Egy 2012-es kutatás szerint a sok egyszeresen telítetlen zsírsavat fogyasztó nőknél 3,4-szer nagyobb az esélye annak, hogy a lombikprogram segítségével gyermekük születik. A telített és a transzzsírok viszont éppen ellenkezőleg hatnak. Egyél avokádót, dióféléket, magvakat, és használj olívaolajat és repceolajat főzéshez és salátákhoz. Kerüld a növényi zsiradékokat, a margarint, a pékárukat, az olajban sült ételeket, a gyorséttermi ételeket. Ha egy élelmiszer összetevői között látod a „hidrogénezett” vagy „részben hidrogénezett” növényi olajat/zsiradékot, ne vedd meg.
• Alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztása. Például: hüvelyesek, szárított bab, friss gyümölcsök, keményítőmentes zöldségek, 100% teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely, quinoa. Ezek lassabban emelik meg a vércukorszintet, ami azért hasznos, mert az inzulin és a nemi hormonok egymással szorosan összefüggnek. Ügyelj a a feldolgozott szénhidrátok (pl. fehér rizs, kenyér és tészta, chipsek, sütik, kekszek, és egyéb csomagolt élelmiszerek) kerülésére. Ez PCOS esetén kiemelten fontos.
• Több növényi vasforrás, például spenót, bab, hüvelyesek, kesudió, aszalt szilva. Kutatások összefüggést mutattak ki a vashiány és az ovulációs zavarok miatti meddőség, valamint a gyengébb petesejt minőség között. A vashiány akár 60%-kal csökkentheti a termékenységet.
• Teljes tejtermékek fogyasztása. A harvardi kutatók azt állapították meg, hogy napi 1-2 adag teljes zsírtartalmú tejtermék fogyasztása kapcsolatba hozható a rendszeresebb menstruációs ciklussal és ovulációval, illetve a jobb termékenységgel. Az alacsony zsírtartalmú változatok fogyasztása esetén viszont ennek éppen az ellenkezője volt tapasztalható.

Ha a lombikbébi-kezelés sikerrátája és a táplálkozás közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmányokat nézzük, akkor az látható, hogy a holland étrendi ajánlások, illetve a közismert „mediterrán étrend” követése is összefüggésben áll a lombikbébi-kezelés utáni teherbeesés nagyobb esélyével.

A holland étrend gazdag teljes kiőrlésű gabonákban, egyszeresen vagy többszörösen telítetlen olajokban, zöldségekben, gyümölcsökben, húsokban vagy húshelyettesítőkben, és halakban.

A mediterrán étrend gazdag növényi olajokban, halakban, hüvelyesekben, gyümölcsökben, zöldségekben, és teljes kiőrlésű gabonákban. Viszont kevés vörös húst, édességet és nassolnivalót tartalmaz.

Jó, ha ezt is tudod: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) naponta legalább 5 adag (5x80g) zöldség és gyümölcs fogyasztását ajánlja.

Vitaminok és étrend-kiegészítők

Az étrend-kiegészítők semmiképp nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, változatos étrendet. Ahogy a nevük is mutatja, kiegészítik azt: biztosítják azokat a fontos tápanyagokat, melyekhez nem biztos, hogy étrended útján megfelelő mennyiségben hozzájutsz. A kezelés előtt min. 2-3 hónappal, de ideális esetben inkább 3-6 hónappal (vagy még előbb) ajánlott elkezdeni az étrend-kiegészítést.

Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy komplex, szakértők által összeállított terhesvitamint szedj, ami minden alapvető vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ezt nemcsak a lombikprogram előtt, de már a babatervezés első gondolatától ajánlott elkezdeni. Számos kutatás igazolta, hogy a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek pótlása szerepet játszik a termékenység támogatásában, segítheti a gyorsabb teherbeesést és a terhességi és szülési szövődmények kockázatának csökkentését.

Vitaminok és egyéb tápanyagok, amelyek tudományos bizonyítékok alapján hasznosak lehetnek lombikbébi-kezelés során:

• Folát. A folát és a folsav is a B9-vitamin egy-egy formája, ám míg a folsav szintetikusan előállított és biológiailag inaktív, addig a folát a természetben is előfordul és biológiailag aktív. Étrend-kiegészítéskor tehát a folát a jobb választás - és nemcsak azért, mert segíti a magzatfejlődési rendellenességek megelőzését! Egyes kutatások szerint a folátnak fontos szerepe lehet a rendszeres ovulációban, a sikeres fogantatásban és a beágyazódásban is. Egy 2014-es kutatásból az derült ki, hogy lombikbébi-kezelés esetén a magasabb (800 mcg/nap feletti) folátbevitel összefüggésben áll a születési arány növekedésével. A folát növelheti a megtermékenyülési és beágyazódási arányt és javíthatja az embriók túlélését.
• D3-vitamin. A D3-vitamin (kolekalciferol) a D-vitamin legaktívabb formája, amiből napi 2000-4000 NE (nemzetközi egység) bevitele javasolt. Habár napfény hatására is termelődik a szervezetben, szeptemberől áprilisig ehhez nem megfelelő Magyarországon a napsugarak beesési szöge, nyáron pedig legtöbbünk bent tartózkodik vagy naptejet használ a D-vitamin-termelés szempontjából ideális délelőtt 10 óra és délután 2 óra között. Étrend-kiegészítővel azonban a D-vitamin hatékonyan pótolható. Egy 2018-ban megjelent áttekintő és elemző tanulmány arra jutott, hogy lombikbébi-kezelés esetén a 30 ng/ml feletti D-vitamin-szinttel rendelkező nők körében magasabb az élveszületési arány, mint az ennél alacsonyabb D-vitamin-szinttel rendelkező nők körében.
• Q10 koenzim. A Q10 koenzim létfontosságú szerepet játszik a sejtek energiatermelésében, beleértve a petesejteket is. Emellett rendkívül erős antioxidáns, védi a sejteket a szabad gyökök által okozott oxidatív stresszel szemben. Az életkor előrehaladtával a sejtek egyre kevesebb Q10-et állítanak elő (kb. 25 éves kortól csökken a szintje) és kevésbé hatékonyan termelnek energiát - ez csökkent termékenységhez és korai vetéléshez vezethet. Kutatások alapján a Q10 koenzim pótlása javíthatja a petesejt minőségét és talán ellensúlyozhatja bizonyos mértékben a termékenység életkorral járó hanyatlását. Egy 2020-as áttekintő és elemző tanulmány szerint a Q10 koenzim mesterséges megtermékenyítés során növelheti a klinikai terhességi rátát. Egy 2017-es kutatás szerint a tüszőfolyadék magas Q10-szintje összefügg az optimális embriófejlődéssel és a magasabb terhességi rátával.
• Mio-inozitol. Az inozitol egy B-vitamin-szerű tápanyag, amelynek 9 különböző formája létezik - ezek közül a mio-inozitol fordul elő a legnagyobb mennyiségben a szervezetben és egyúttal ez az egyik legtöbbet vizsgált forma. Különösen hasznos lehet PCOS-ben szenvedő nőknek: kutatások szerint csökkenti az inzulinszintet és az inzulinrezisztenciát, csökkenti az androgén hormonok szintjét, támogatja a rendszeres menstruációs ciklust, az ovulációt és a termékenységet. Lombikbébi-kezelésen áteső nőknél a mio-inozitol javíthatja a petesejt és embrió minőséget, illetve a petefészek-stimuláló gyógyszerekre adott választ. Egy 2017-es áttekintő és elemző tanulmány 7 korábbi vizsgálat (935 nő) alapján arra jutott, hogy a mio-inozitol lombikbébi-kezelés esetén növeli a klinikai terhességi arányt.
• Alfa-liponsav. Az alfa-liponsav (ALA) egy kéntartalmú szerves vegyület, amely részt vesz a sejtek energiatermelésében és a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében. Egy 2017-es klinikai vizsgálatban 37 év feletti, meddő, lombikbébi-kezelésen résztvevő nőknek adtak napi kétszer 200 mg liponsavat, 60-90 napon át. Ettől növekedett az érett petesejtek és a jó minőségű embriók száma. Egy másik vizsgálatban PCOS-es nőknek a lombikbébi-kezelés előtti három hónapban alfa-liponsav és mio-inozitol kombinációját adták, amitől a petesejtek és embriók minősége is javult, a csak mio-inozitolos kezeléshez viszonyítva.

A lombikbébi-kezelés lépései

A szükséges vizsgálatok elvégzése után következhet a kezelés, amely három fő lépésből áll:

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollnak minél inkább testreszabottnak kell lennie, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket, és így tovább.

A stimulációt legtöbb esetben előkezelés előzi meg, ami történhet fogamzásgátló tabletta szedésével (14-28 nap) vagy napi adagolású injekciókkal - ennek az a célja, hogy felkészítse a petefészket a stimulációra. Az előkezelés javíthatja a sikeres kezelés esélyét, valamint csökkentheti a petefészek túlstimulációs szindróma és a petefészek ciszták kockázatát.

Hosszú protokoll esetén a menstruációs ciklus 21. napja körül kezdődik a petefészek injekció-kúrával történő nyugalomba helyezése. Ez általában egyféle injekció, amit naponta kell beadni, legalább 10 napon keresztül. Vérvétellel ellenőrzik, hogy mikor is kezdődhet a petefészek stimulációja a hormoninjekciókkal (FSH és LH). Kétnaponta végzett vérvétel és ultrahangvizsgálat segítségével követik a tüszők növekedését és amikor elérik a megfelelő méretet, akkor jön az utolsó injekció, ami 35-36 órával előzi meg a petesejtleszívást. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig tart.

Rövid protokoll esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3. napján, ultrahangvizsgálat után egyből a stimuláció kezdődik. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után kerül sor újabb injekciós készítmény alkalmazására, az idő előtti tüszőrepedés megelőzése céljából. A rövid protokoll kevesebb injekcióval jár, és rövidebb ideig, kb. 10-12 napig tart.

Gyógyszerek nevét és mennyiségét szándékosan nem említjük, hiszen ezek - ahogy fentebb írtuk - testreszabottak, egyénenként jelentősen változhatnak.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. Az altatás nyugodt körülményeket teremt, aminek köszönhetően sokkal kisebb a petefészek körül található szervek sérülésének a kockázata.

A leszívásra reggel, az előre megbeszélt időpontban kell menned, éhgyomorra. Előkészítenek téged az altatásra, majd következik a petesejtleszívás. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják.

A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. Ez az ivarsejtek és embriók fejlődése számára megfelelő körülményeket biztosít.

A petesejteket, 4-5 órával a leszívás után, megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Fagyasztásból felengedett vagy biopsziával nyert spermium is felhasználható a megtermékenyítéshez.

A petesejtleszívást 2-3 óra pihenés követ, és ha nincs panasz, akkor hazamehetsz.

A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Ez szájon át, injekcióval, illetve hüvelykúppal is történhet.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról legjobb a visszaültetés napján meghozni a döntést, az embriológiai eredmények alapján. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetekben: történt már sikertelen beültetés az anya 35 évnél idősebb a hormonvizsgálatok a petefészek korai kimerülésére utalnak azonos személyektől származó ivarsejtekből keletkezett embriók a fagyasztva tároláshoz nem állnak rendelkezésre.

Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, az esetek többségében nem igényel altatást. Az embriókat (egészen pontosan preembriókat) egy speciális katéter segítségével a méhnyakon keresztül a méh üregébe juttatják. Egy kis pihenő (kb. 30 perc) után haza is mehetsz.

Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás - ennyi időbe telik, míg kiderül, hogy létrejött-e a terhesség. Lehet, hogy ez fog életed leghosszabb két hetének tűnni, de hidd el, egyszer ez is véget ér. A legfontosabb teendőd, hogy kíméld magad ebben az időszakban: maradj otthon, olvass, nézz filmeket, pihenj. Ha lehet, vegyél ki két hét szabadságot, de legalább az első hetet töltsd otthon.

A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

Költségek és munkahelyi kérdések

A lombikbébi-eljárásból öt alkalmat finanszíroz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 2020. július 1-jétől pedig már a beültetésen, illetve vizsgálatokon túl a meddőségkezelésben - vagyis a lombikprogramban - használt gyógyszerek is 100 százalékos támogatást kapnak (dobozdíj, vagy egyéb, kisebb költségek előfordulhatnak). Költségekkel tehát lényegében nem kell számolnod, az alap protokollok esetén a teljes lombikbébi-kezelés ingyenes.

Olyan, járulékos költségeket érdemes szem előtt tartani, mint az utazás, a beáldozott szabadságok, vitaminok, illetve esetleg olyan vizsgálatok, amelyeket az orvos nem ír fel, vagy biztosító által nem támogatottak. Például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sem tartozik a támogatott vizsgálatok közé, ennek ára 100 ezer és 1 millió forint között mozog, a vizsgálandó embriók számától függően. A PGD-t akkor végzik, ha valamilyen szülői eltérés miatt a genetikai rendellenesség kockázata 10 százalék feletti.

Munkahelyi jogok és kedvezmények

Ha a munkáltatód felé jelzed, hogy te lombikprogramban veszel részt (az intézettől, kórháztól kapott írásos igazolással), akkor a Munka Törvénykönyve felmondási védelmet biztosít és munkaidő-kedvezményt ír elő számodra. Ez azt jelenti, hogy nem rúghatnak ki téged a kezelés ideje alatt, illetve a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapig, a kezelés miatt pedig nem kell kivenned szabadságot (távolléted igazolt), azonban erre az időre nem kapsz fizetést.

Ez érzékeny téma - az érintett döntése, hogy beavatja‑e a munkáltatót.

A lombikprogram kockázatai és a siker esélye

A lombikprogram egyszerre testi és lelki utazás. Bár a lehető legbiztonságosabb körülmények közt zajlik a beavatkozás, azonban néhány veszéllyel még így is számolni kell.

Ilyen például a mélyvénás trombózis lehetősége, melynek kialakulását esélyét a Leiden-mutáció megléte megnöveli. Prof. Blaskó György, véralvadási specialista azonban felhívja a figyelmet arra, hogy más genetikai mutációt is fontos lenne kiszűrni, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a rizikót. A véralvadási rendszer vizsgálata igen fontos a mesterséges megtermékenyítés előtt, mert feladatunk a méhlepény ereinek nyitva tartása, azok trombózisának elkerülése. Ehhez azonban az úgynevezett inhibitor-panel minden tagját (FII20210A, MTHFR, AT-III, PC, PS stb.) vizsgálni kell.

Trombózisveszély a hormonpótlás miatt

A lombik program során a leendő anyukának nagyobb dózisú hormonpótlásban szükséges részesülnie, hogy minél több petesejtet lehessen kinyerni a petesejtleszívás során. Normál körülmények között csupán egy - ritkább esetben két- petesejt keletkezik, ám IVF-nél ennél jóval több a cél, hogy nagyobb eséllyel legyenek megtermékenyített petesejtek. Ehhez azonban mesterséges beavatkozásra van szükség, ami hormonpótlással érhető el, ráadásul a beültetés után a beágyazódás és a kilökődésgátlás céljából az illető nagyobb dózisú progeszteront is kap.

A lombik során használt sok hormonpótlás - akárcsak a hormonális fogamzásgátlók- azonban nagyban megnöveli a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia rizikóját, ezért előtte mindenképp trombofília szűrés indokolt, hiszen a vérrögök mind a baba, mind a kismama életét veszélyeztetik.

Trombofília szűrés fontossága

Bár egyre többen vannak tisztában a hormonpótlás trombózisfokozó hatásával, ennek ellenére sokan csupán a Leiden-mutáció irányában végeztetnek vizsgálatot, pedig a maximális biztonság érdekében teljes körű trombofília szűrésre lenne szükség. Való igaz, a V Faktor Leiden-mutáció sem nagyon gyakori genetikai probléma, ám ezen kívül több olyan állapot is fennállhat, melyek lényegesen megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Ilyen például az MTHFR mutáció, a Protein S/C alacsony szintje és a kevés antithrombin. Mivel a lombik program során használt hormonpótlás már eleve megnöveli a trombózis rizikóját, ezért a beavatkozás előtt mindenképp érdemes teljes körű trombofília szűrést végeztetni, hiszen ha valamilyen genetikai hajlam is fennáll, úgy hatványozódik a vérrögök kialakulásának esélye- figyelmeztet Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A trombofília szűrés vérvétel útján történik, és ha igazolódik genetikai mutáció megléte, úgy a továbbiakról a szakorvos dönt, aki figyelembe veszi a trombofília súlyosságát, valamint a beteg egészségi állapotát, egyéb betegségeit. Kevésbé súlyos genetikai mutációnál elég a megfelelő életmód, a túlsúly leadása, a bő folyadékfogyasztás, a rendszeres testmozgás, valamint visszerek esetén a kompressziós harisnya viselése. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, LMWH injekció javasolt profilaktikus dózisban, ami csökkenti a trombózis kialakulásának kockázatát. Vannak esetek, amikor erre már a hormonpótlás megkezdésekor szükség van, ám az is lehet, hogy csak a pozitív terhességi teszt után kell alkalmazni a profilaxist.

Prof. Blaskó György felhívja a figyelmet arra, hogy sikeres IVF után lehetőleg veszélyeztetett terhességben, terhespatológiában jártas szülész-nőgyógyász gondozza a kismamát.

Fájdalom a lombik program során

A stimuláció alatt lehet enyhe hasi feszülés.

Hány embriót ültetnek vissza?

Egyénfüggő; az életkor, előzmények, embriológiai kép alapján döntenek.

A két hetes várakozás

Kímélő életmód, stresszcsökkentés, az orvosi gyógyszerrend pontos követése.

A siker esélye és a próbálkozások száma

Az életkor előrehaladtával a sikerességi mutatók csökkenést mutatnak, ez azt jelenti, hogy míg 35 év alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. (Magyarországon egyébként 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikprogramot.)

Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Egy ausztrál kutatás szerin 35 év alatt három próbálkozás után 3-ból 2 nőnek gyermeke születik, és még ezután is növekszik a sikeres kezelések aránya a további próbálkozásokkal.

Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz!

Az esetek többségében több próbálkozásra van szükség a sikeres gyermekszületéshez, ezért fontos, hogy tudd, az „átlagnőnek” nem elég egyetlen kezelés. Persze ettől még nem szabad pesszimistán nekifutnod az első próbálkozásnak sem, légy elszánt és pozitív!

Angol nyelvterületeken nem véletlenül hivatkoznak az embriók visszaültetése utáni 2 hetes időszakra úgy, hogy Pregnant Until Proven Otherwise (PUPO) - ez magyarul azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig terhes vagy, vagyis megillet téged a „terhesség vélelme”.

Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.

tags: #lombik #elott #ehgyomor