A meddőség napjainkban egyre több párt érintő probléma, melynek hátterében hormonális és szervi rendellenességek egyaránt állhatnak. A becslések szerint hazánkban a nők és férfiak körülbelül 10 százaléka küzd valamilyen termékenységi problémával. A több évtizedes múltra visszatekintő lombikbébi program (mesterséges megtermékenyítés, in vitro fertilizáció, IVF) azonban reményt ad azoknak, akiknek természetes úton nem adatik meg a gyermekáldás.
A WHO definíciója szerint meddőségről akkor beszélhetünk, ha rendszeres, védekezés nélküli házasélet ellenére egy éven belül nem következik be a kívánt terhesség. Amikor egy pár rendszeres, védekezés nélküli nemi élete mellett legalább egy éven keresztül nem fogan meg a baba, meddőségről beszélünk. Ennek okai igen sokrétűek lehetnek és mindkét felet érinthetik: hormonális problémák, a petevezeték elzáródása, vagy az alacsony számú és minőségű spermiumok egyaránt eredményezhetnek termékenységi nehézségeket.
Az asszisztált reprodukciós eljárások forradalmasították a férfiak súlyos nemzőképességi zavara miatt jelentkező meddőség kezelését. Manapság a házaspárnak még a nagyon gyenge spermaparaméterek esetén sem kell lemondania a genetikai utódról. Három eljárást alkalmaznak: az intrauterin inszeminációt (IUI), az in vitro fertilizációt (IVF) és az intracitoplazmatikus spermium injekciót (ICSI). Ez utóbbi egyre gyakrabban válik világszerte a kezelés fő stratégiájává.

Az IVF (lombikbébi) eljárás
A latin in vitro fertilizáció (IVF) kifejezést szó szerint „üvegben” történő megtermékenyítésként fordíthatjuk, azonban a köznyelvben lombikbébi-kezelésként (lombikbébi program) terjedt el. Röviden összefoglalva, a mesterséges megtermékenyítés során kinyerik a petesejtet a petefészekből, azt laboratóriumi körülmények között megtermékenyítik az ondósejttel, majd a sejtosztódás megindulását követően az embriót beültetik az anyaméhbe. Sikeres eljárás esetén 9 hónappal később a szülők egy egészséges kisbabát foghatnak a kezükben.
Az IVF-kezelés során petefészek-stimulációt követően a tüszők leszívása útján nyert petesejtek a partner spermiumjaival egy tenyésztő csészében találkoznak. A spermiumok megtermékenyítik a petesejteket, majd az abból fejlődő embriók közül a legjobb minőségűeket a méh üregébe ültetjük, a szám feletti embriók pedig fagyasztásra kerülnek. Mivel ez a kezelési mód rendkívül bonyolult és költséges, időigényes és nem kockázatmentes, csak végső megoldásként jöhet szóba.
A világon elsőként megszületett lombikbébi ma már csaknem 40 éves és azóta több, mint 8 millió gyermek fogant ezzel a módszerrel.
Kiknek ajánlott az IVF?
Lombik beültetés ajánlott olyan súlyos szervi elváltozások - például elzáródott petevezeték vagy komoly fájdalmakkal járó endometriózis - esetén, amik miatt a spermiumok nem tudnak természetes módon találkozni a petesejttel, vagy ha más meddőségi kezelések, például az inszemináció nem hoztak eredményt.
Az IVF típusai
A klinikákon elérhető két leggyakoribb eljárás a natív- és az hormonstimulációs IVF.
- Natív IVF: A natív IVF során nincs, vagy csak minimális mennyiségben van szükség hormonális stimulációra. Ez azt jelenti, hogy a természetes menstruációs ciklus során érő egyetlen petesejtet használjuk fel anélkül, hogy a petefészkek extra petesejt termelésére lennének ösztönözve.
- IVF hormonstimulációval: Az IVF hagyományos formája hormonális stimulációval történik, melynek célja, hogy a petefészkek egyszerre több petesejtet termeljenek. A hormonok segítségével a petesejtek nagyobb számban érhetnek meg, így a beültetéshez vagy fagyasztáshoz is nagyobb mennyiségű embrió áll rendelkezésre.
Az IVF menete, szakaszai
Az eljárás több lépésből áll. Először egy alapos, férfira és nőre is kiterjedő vizsgálaton kell átesnie a párnak.
- Felkészülés és stimuláció (1-13. nap): Következik komplex gyógyszeres előkészítés. A lombikprogramra való felkészülés a sikeres eljárás fontos része. Szedje az orvos által javasolt vitaminokat és étrend-kiegészítőket. Természetes körülmények között csak egy petesejt érik meg havonta, ám nagyobb sikerrel kecsegtet az IVF-ET beavatkozás, ha hormonkezelés eredményeként több petesejt nyerhető egy ciklusban. A kezdeti szakaszban hormoninjekciókkal stimuláljuk a petefészkeket, hogy minél több petesejthez juthassunk. Ebben az időszakban - általában 10-14 napig - rendszeres tüszőérlelésen és vérvizsgálaton kell részt vennie, hogy nyomon követhessük a gyógyszeres kezelésre adott reakcióit, és szükség esetén módosíthassuk az adagolást. Az előkészítő szakasz végén rendszeresen ellenőrzik (hüvelyi ultrahanggal) a petesejtek növekedését. Ha elérték az optimális nagyságot (ehhez kb. 2 hétre van szükség), egy kiváltó injekciót adunk be, hogy a petesejtek befejezhessék az érést. Ez körülbelül 36 órával a petesejtek kinyerése előtt történik.
- Petesejt leszívás és spermiogram elkészítése (14. nap): Ennek során egy egyszerű, általános érzéstelenítésben végzett műtéti eljárással eltávolítjuk az érett petesejteket, amivel nagyjából egyidejűleg a partnertől is spermamintát veszünk. A punkciót helyi érzéstelenítéssel, vagy enyhe altatásban végzik. Az eltávolított petesejteket azonnal speciális táptalajt tartalmazó csészébe helyezik.
- Megtermékenyítés: Ekkor adják hozzá az ondót, így „testen kívül” történik meg a megtermékenyítés. Az inkubátoros módszer során a petesejteket és a spermiumokat egymás mellé helyezzük, hogy a megtermékenyítés természetes módon történjen meg, míg az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) eljárás esetében az embriológus közvetlenül fecskendezi be a spermiumot a petesejtbe.
- Embriófejlesztés: Körülbelül 48 órára van szükség ahhoz, hogy a megtermékenyülés és a sejtosztódás bekövetkezzen. Az így keletkezett embriót 3-5 napig hagyjuk fejlődni, folyamatos minőségellenőrzés mellet. Csak a szabályosan osztódó megtermékenyített petéket, az ún. magzatkezdeményeket, vagy préembriókat juttatják vissza a méh meghatározott helyére (ezt hívják embrió transzfernek).
- Embrióátültetés (19. nap): Körülbelül 3-5 nappal a levétel után az embriót visszahelyezzük a méhbe. Az átültetéshez nincs szükség nyugtatóra - csak néhány percig tart, és általában minimális kellemetlenséggel jár. Az embriókat először speciális - a piacon elérhető legkorszerűbb embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tároljuk, majd egy vékony katéter segítségével ultrahang vezérelt módon juttatjuk a méh üregébe. A visszaültetési eljárás során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk. Azokat az embriókat pedig, amelyek nem kerülnek átültetésre, későbbi felhasználás céljából lefagyaszthatja. Fontos azonban, hogy ha az embriókon további genetikai szűrések elvégzésére van szükség, a visszanyerés és az átültetés között akár egy hónapot is várni kell.
- Terhességi teszt (14 nappal az embrióátültetés után): 14 nappal az átültetés után javasoljuk a terhességi vérvizsgálat elvégzését, hogy lássuk, az embrió magzattá fejlődik-e.

A lombik beültetés után
Miután az embriók a méhbe kerülnek és a beágyazódás folyamata megkezdődik, a test és a lélek egyaránt különleges figyelmet igényel. Bár a beavatkozás fájdalommentes, közvetlenül utána enyhe hasi görcsöket, puffadást vagy kis mennyiségű hüvelyi vérzést is tapasztalhat. Ez teljesen normális és a tünetek rendszerint néhány napon belül meg is szűnnek. Az embrió beültetés után körülbelül 10-14 nappal vérvétel útján terhességi tesztet végzünk.
- Pihenés: bár teljes ágynyugalom nem szükséges, a beavatkozást követő napokban mindenképp ajánlott a pihenés.
- Étrend és vitaminok: fogyasszon tápanyagokban gazdag élelmiszereket és ügyeljen a kiegyensúlyozott étrendre. A fehérjedús ételek, friss zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák segítik a szervezet regenerálódását és egészséges működését.
- Stresszkezelés: a mentális egyensúly megőrzése szintén kulcsfontosságú ebben az időszakban. Az IVF folyamat érzelmileg is megterhelő, melynek leküzdésében sokat segíthetnek a olyan relaxációs módszerek mint a meditáció, a légzéstechnika vagy a jóga.
- Kapcsolattartás az orvossal: a lombik beültetés utáni hetekben fontos, hogy rendszeres kapcsolatban maradjon az orvosával.
A beültetést követően tehát egy nagyon érzékeny és fontos időszak következik, amiben a fizikai és mentális egészsége egyaránt alapvető szerepet játszik.
A lombikprogram lépései | A Vágyott Gyermekekért | 8. rész
ICSI (Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás)
Az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) eljárást a megtermékenyülés elősegítésére alkalmazzák, úgy hogy professzionális körülmények között mikroszkóp alatt közvetlenül a petesejtbe juttatják az ondósejtet. Az Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás az IVF (lombikbébi) kezelés egyik válfaja. Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe. A másik módszert akkor alkalmazzák, ha a petesejt fala túlságosan vastag, és a hímivarsejt nem képes áthatolni rajta.
Ezen eljárások révén beszűkült, illetve hiányzó ondótermelődés esetén is lehetséges a lombikbébi eljáráshoz elegendő számú spermium kinyerése.

Andrológiai vizsgálatok és spermiumnyerés
Amennyiben a férfi oldalon van a hiba, mindenképpen andrológiai vizsgálat és szakvélemény szükséges ahhoz, hogy az asszisztált reprodukció melyik formáját érdemes választani. A klasszikus sperma-paraméterek mellett, lehetőség van a spermiumok funkcionális vizsgálatára is. Ez sokszor segítséget jelent a differenciáldiagnosztikában, illetve nagy a jelentősége abban, hogy az Andrológus melyik mesterséges megtermékenyítő módszert tudja leginkább ajánlani a házaspárnak.
Amikor az ejakulatum nem tartalmaz ondósejtet (azoospermia), vagy olyan alacsony számban, és rossz szerkezeti minőségben, hogy még IVF, vagy ICSI formájára sem alkalmas a minta, andrológiai műtéti eljárások még eséllyel kecsegtetnek. Ilyenkor a heréből, vagy a mellékheréből mikrosebészeti úton nyerik ki a spermiumokat és/vagy különböző érési fázisban lévő spermakezdeményeket, amelyek tenyésztése után a megfelelő fejlettségi szintig, a későbbiekben felhasználhatóvá válhatnak az előbbiekben vázolt módszerek segítségével.
Természetesen egy azoospermiás (nincs ondósejt az ejakulátumban) férfinél előre nehéz megjósolni, hogy a műtéttel kinyert hereszövetek között lesz-e genetikai utód létrehozására alkalmas spermium. A leggyakrabban akkor találunk spermiumokat, amikor a meddőség oka az ondóúti elzáródás, tehát van spermiumtermelés, csak nem tud „kijutni” az ondóval. A másik eset, amikor ugyan károsodott a hereszövet spermiumtermelő működése, de nem teljesen és egy-egy területen megmaradt az úgynevezett fokális spermiogenezis. Ezeknél a férfiaknál a műtéttel nyert spermiumokkal terhesség hozható létre, egészséges utódot tudnak nemzeni.
A második betegcsoportban van hatalmas szerepe egy olyan újdonságnak, amit mikroszkópos sebészi spermiumnyerésnek neveznek. Nagyteljesítményű, professzionális operációs mikroszkóppal fel lehet kutatni azokat a területeket a herén belül, ahol megtermékenyítésre alkalmas spermiumok érnek.
Jelenleg lehetőség van operációs mikroszkóp segítségével sebészi spermiumnyerésre a heréből, illetve a mellékheréből spermium aspiráció elvégzésére is. Az operációs mikroszkóp alkalmazásával, a szabad szemmel nem látható, de ilyen nagyítás mellett már jól érzékelhetően tágult vagy tágultabb herecsatornácskák célzott mintavétele történik. A módszerrel a sebészi spermiumnyerés nagyobb sikerrel kecsegtet, így azokban az esetekben, amikor az előzetes vizsgálatok „nem-elzáródásos” spermiumhiányt mutatnak, kötelező a mikroszkópos módszert választani. Annak ellenére, hogy a műtét hosszabb ideig tart, speciális tudást igényel, illetve lényegesen költségesebb (alapfeltétele az operációs mikroszkóp és a mikrosebészeti műszerek), a „nem-elzáródásos” esetekben már elsőként választott módszernek ajánlják a nemzetközi szakmai irányelvek.

Vizsgálatok azoospermia esetén
Amennyiben az első spermavizsgálat során azoospermia (nincs hímivarsejt az ejaculatumban) igazolódik, a spermavizsgálatot még egyszer meg kell ismételni. Ezután javasolt általános laborvizsgálaton (vérkép, vesefunkció, májfunkció, ionok, rutin vizelet) kívül, úgynevezett férfi hormon-profil vizsgálat (Tesztoszteron, szabad-Tesztoszteron, FSH, LH, prolactin, ösztradiol, TSH) is végezni. Kötelező vizsgálatként tartják számon a nemi szervek ultrahangos vizsgálatát és a genetikai háttér elemzésére irányzott citogenetikai vizsgálatot (kromoszóma vizsgálat). További ajánlott genetikai vizsgálat közé tartozik az Y-kromoszóma mikrodeléció -, és a cisztás fibrózis (CF) betegség génjének vizsgálata.
Herebiopsziás minta mélyfagyasztása
Gondoskodni kell arról, hogy a műtét során kivett mintát a felhasználás (lombik program) idejéig, szövetbankban mélyfagyasztva tárolják. Erre lehetőség van az Asszisztált reprodukciós intézetek közül néhányban (feltétele, hogy ott programban legyen a házastárs), vagy magán szövetbankban. A műtét időpontjáig szükséges a kapcsolatfelvétel és az előszerződés megkötése. Ajánlott szövetbankok: Humancell Kft. www.humancell.hu.
Inszemináció
Az inszemináció során az ondót mesterségesen juttatják be a méhnyakba vagy a méhüregbe, ezt követően a petesejt a női szervezeten belül a szokásos módon termékenyül meg. Előzetes gyógyszeres felkészítés és az érlelődő petesejtek gyakori ultrahangos vizsgálata után a megfelelő időpontban kinyert és speciálisan kezelt ondót használják e célra. Az inszemináció végezhető a férj ondójával (homológ), illetve ennek hiányában idegen ondóval (heterológ).
További asszisztált reprodukciós technikák
Kryoembryotransfer (KET)
KET vagy transfer rozmrazených embryí (fagyasztott embriók átültetése) rovnako prebieha ako embryotransfer (embrióátültetés). Príprava pacientky na KET spočíva v hormonálnej stimulácii sliznice maternice, kontrolovanej ultrazvukom.
Asszisztált hatching (AHA)
Asszisztált hatching eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zona pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján. A mikromanipulációs technika során a petesejtet körülvevő burkon, a zona pellucidán kis nyílást ejtenek, ezzel segítve az embrió kikelését és beágyazódását. Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mind immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak. Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg. Ahogyan az embrió növekszik, szétfeszíti ezt a burkot. Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul. Amennyiben a petesejt fala túlságosan vastag, és a hímivarsejt nem képes áthatolni rajta.
EmbryoGlue®
EmbryoGlue® je médium používané na prenos embryí do maternice, ktoré obsahuje okrem všetkých dôležitých živín, potrebných pre optimálny vývoj embryí, aj látku zvanú hyaluronan vo vyššej koncentrácii. Hyaluronan sa prirodzene vyskytuje vo vyššej koncentrácii vo folikulárnej tekutine ako aj v tekutine vo vajíčkovodoch a v maternici, kde vytvára prostredie so zvýšenou viskozitou. Nezávislý výskum preukázal vyššie šance na otehotnenie, ak sa použije pri prenose embryí do maternice kultivačné médium EmbryoGlue® v porovnaní s médiom s nízkou koncentráciou resp.
Preimplantációs Genetikai Szűrés (PGS) és Diagnosztika (PGD)
PGS (Preimplantációs Genetikai Szűrés): A PGS a genetikai állomány bármilyen változásának keresése az embrióban. Ezzel a módszerrel a teljes DNS-t nagy szakaszokban ellenőrzik. A PGS során a Fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) technikát alkalmazzák, amely lehetővé teszi a kromoszómák korlátozott számának (5 vagy 8) elemzését, leggyakrabban azokét, amelyek számának eltérései spontán vetéléshez vagy súlyos genetikai rendellenességben (például Down-, Patau- és Edwards-szindróma) szenvedő gyermek születéséhez vezetnek. A FISH módszert nagymértékben felváltja az array CGH (úgynevezett mikrochipek) módszere, amelynek köszönhetően az összes kromoszóma elemzése lehetséges, miközben maga a megtermékenyítés természetesen történik.
PGD (Preimplantációs Genetikai Diagnosztika): PGD esetén konkrét genetikai változásokat keresnek. Ez azt jelenti, hogy olyan szülők számára készült, akik kromoszómák közötti genetikai anyag átrendeződését (transzlokációk, deléciók stb.) hordozzák.
Lombikbébi program Pesterzsébeten
Az IVF-kezeléseket a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika végzi. Intézetünk munkacsoportja 1990-ben, Magyarországon a legelsők között kezdte meg működését a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban, a későbbi Forgács Intézet szakmai előfutáraként. Az első Intézet 2001-ben költözött mai helyére, a Pesterzsébet zöldövezetében álló barátságos villaépületbe. Ezt követte 2019-ben a mellette álló újabb ingatlan megvásárlása, majd egészségügyi ellátásra alkalmassá tétele. 2024-ben a minden igényt kielégítő harmadik modern épület a DUNAMENTI REK Reprodukciós Központba történő beolvadást követően készült el. Ez az épület a magyarországi asszisztált reprodukció fejlesztésének egyetlen olyan, újonnan épült objektuma, melynek megvalósítása a DUNAMENTI REK intézményes keretén belül valósult meg. Ennek eredményeként jelenleg három, összefüggő egységben működő, összességében mintegy 1000 m² alapterületű létesítményt alakítottunk ki.
Az intézetben alkalmazott legkorszerűbb műtéti és laboratóriumi technikák alkalmazása az előfeltétele és egyben garanciája is eredményes tevékenységüknek. Ezek terén folyamatosan élen jártak; ilyenek a blasztociszta stádiumban történő vitrifikáció, illetve az embriók time-lapse kamerarendszerben történő ellenőrzése, amelyben a legtöbb tapasztalatot szerezték. Magyarországon 2022-ben elsőként és egyedüliként vállalkoztak arra, hogy csupán egy darab, ötnapos embriót transzferálnak. Ennek eredményei kiválónak bizonyultak. Egy embrióval végzett beültetés után, 40 éves kor alatti beültetésre számítva 40%-os klinikai terhességet értek el. Ugyanezt az eredményt kapták fagyasztott embrió beültetését követően is. Mindezek nemzetközi szinten is elismert eredmények, Magyarországon az IVF élvonalában tartják számon.
Nagy hangsúlyt fektetnek valamennyi munkatárs szakmai képzésére és továbbképzésére, különös tekintettel szakorvosaink és embriológus kollégáink hazai és külföldi kongresszusokon, illetve továbbképző workshopokon történő részvételére. Több évtizedes tapasztalatuk alapján olyan petefészek stimulálási és embrió-fagyasztási technológiát dolgoztak ki, amely esetén ezek a kiváló eredmények 1% körüli ikerterhességi arány mellett érhetőek el. Büszkék arra, hogy évek óta a jól végig gondolt IVF kezelések eredményeképpen nem keletkezett petefészek túlstimulálási szövődmény. Ezzel a szemlélettel és gyakorlattal a lombik kezelési eljárások során elkerülték a kezelések potenciális veszélyeit, az ikerterhességet és a hiperstimulációt. Szilárd meggyőződésük, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás mellett ezek a technológiák és kezelési módok jelentik a jövőben az etalont.
A bensőséges környezet, a családias hangulat, a modern műszerezettség és a legkorszerűbb biotechnológiai anyagok és módszerek alkalmazása az előfeltétele és egyben garanciája is az eredményes tevékenységnek.
